Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-12 / 85. szám

6. oldal Házunk Tája 1994. április 12., kedd Tavaszi „munkajegyzék" öntözéstől a kapálásig Végre csakugyan itt a ta­vasz, ez azonban azt jelenti, hogy hétről-hétre egyre több a tennivaló a kiskertekben, a gyümölcsösökben. Csapadék ugyan az elmúlt időszakban szinte mindenütt volt, de ne feledjük: a még fiatal telepí­tésű, ősszel vagy tavasszal ül­tetett facsemeték bőséges ön­tözést, sok vizet igényelnek. Meggyökeresedésüket és fa- kadásukat igen jól segíti, ha tövük körül a talajt beárnyé­koljuk kaszált fűvel, szalmás trágyával vagy komposzttal; így meggátolhatjuk a talaj gyors fölmelegedését és szik- kadását. Kövessük figyelemmel az új telepítésű csemeték és fiatal fák koronaképződését. Az alakító metszésekkel ezekben a napokban mindenképp vé­gezni kell. A korona belsejébe törekvő, valamint az ikerhaj­tások egyikét legjobb mielőbb tőből eltávolítani. A kajszi- és őszibarackfák metszésére a legalkalmasabb a rügyfakadás és a virágzás közötti időszak. Ezzel ugyan a növényvédelmi feladatok alól nem mentesü­lünk, de a nagyon veszélyes gutaütéstől megóvhatjuk fá­inkat. A fák körül csakúgy, mint a gyümölcstermő bokrok között a felásott talajt most már idő­szerű alaposan elgereblyézni; ez szintén gátolja a nedvesség elvesztését. Ha gyomosodik a talaj, ne késlekedjünk, lássunk hozzá a kapáláshoz. Erre is érvényes azonban, hogy a ka­pálás félmunka, ha nem kö­veti nyomban a gereblyézés. A gondos kertészek föltehe­tően már túl vannak a szőlő te­lepítésén és a hiánypótláson. Legjobb, ha az új ültetésű szőlő egy - ha fejlettebb vesz­szőzetű, két - rügyre vissza­vágva, jól beöntözve, a kiszik- kadás ellen védő földtakaró alatt marad kihajtásig, A kiskertben e napokban egyébként hónapos retket még vethetünk. A póréhagy­mát legjobb ilyenkor arasz­nyira ritkítani, hogy szép hosszú hagymája fejlődjön. Most szaporítható magról a metélőhagyma. A petrezse­lyem- és a sárgarépa vetésnek jót tesz a porhanyító, gyomta- lanító kapálás. Ha volt is eső, nem árt a fejessaláta-vetést le­galább hetente öntözni. A sóska ugyan ritkábban kívánja a vizet, akkor azonban bőven. S ha a kertészkedőnek futja idejéből és erejéből, ne halasz- sza későbbre a még vetésre, palántázásra, beültetésre váró területek gyomtalanítását se. Dr. Komiszár Lajos Ferenczy Europress Milyen vállalkozásba kezdjünk? Először azt kell eldönteni, hogy a gaz­dálkodó egyedül vagy másokkal közösen akarja-e elindítani a vállalkozását? A me­zőgazdasági kistermelés, mint vállalkozás, azoknak a magánszemélyeknek ajánlható, akik főmunkaidőben valahol dolgoznak, fizetést kapnak, fizetik utánuk a társada­lombiztosítást, és emellett otthon növény- termesztéssel vagy állattenyésztéssel akar­ják kiegészíteni jövedelmüket. Az adószabályok személyenként 2 millió forint bevételig kedveznek e vállalkozási formának, 1 millió forint árbevételig pedig személyi jövedelemadót sem kell fizetni. Egyéni vállalkozói igazolványt annak cél­szerű kiváltani, akinek a vállalkozásból származó árbevétele meghaladja a 2 millió forintot. Ezt a vállalkozási formát azok a munkanélküliek válasszák, akiknek tulaj­donában mezőgazdasági termelésre alkal­mas föld van, és akik igénybe kívánják venni a kormányrendelet által számukra biztosított kétszázezer forintos újrakezdési támogatást is. Betéti társasági formát akkor ajánlatos alakítani, amikor a vállalkozás várhatóan túlnő azon, hogy azt egyénileg lehessen folytatni, amikor csak közös tőkével lehet el­indítani. Minimális induló vagyont a tör­vény nem ír elő. A betéti társaság megalakítása viszonylag egyszerű, de ügyvédi segédlet kell hozzá, mert társasági szerződésben kell rögzíteni a tagok közötti vagyoni és tagsági jogokat. El­sősorban családi vállalkozásként érdemes betéti társaságot alakítani, ahol a beltag a családnak az a nagykorú tagja, akinek ideje és lehetősége van a vállalkozás ügyeinek in­tézésére, továbbá olyan a vagyoni helyzete, hogy csőd esetén - korlátlan felelőssége mi­att - nem veszélyezteti a kudarc a család eg­zisztenciáját. Korlátolt felelősségű társaságot, kft.-t azoknak érdemes alakítani, akiknek van egymillió forint induló tőkéjük, amelyből legalább ötszázezer forint készpénz, a többi lehet apport is. A korlátolt felelősségű társaságban a ta­gok csak a bevitt vagyonuk mértékéig felel­nek a vállalkozásért, ezért ez a forma biz­tonságot nyújt arra'az esetre, ha a tartozá­sok esetleg meghaladnák a társaság vagyo­nát. u.g. Ferenczy Europress Időszerű növényvédelem Virágzó kultúrákban vigyázzunk a méhekre Őszi búza: a liszthar- mat-fertőzöttség - mintegy 3 hónapos stagnálás után - is­mét erősödik. A betegség ko­rai megfékezésére a kén (Ku­mulus, Microthiol, Kénkol, Szulfur, Nike kén, Szera) vagy a hideg időben is kiváló haté­konyságú morfolinok (Calixin **, Corbel **) bevetése cél­szerű. A vetésfehérítő bogarak be­telepedése folyamatos, sőt he­lyenként már az első tojásai­kat is lerakták. A bogarakat a piretroidok (Chinmix, Fen- dona, Fendona ULV **, Sumi Alfa », Karate ULV **, Decis ULV**) hatásosan pusztítják. Borsó: a csipkézőbarkók kártétele (a levelek szélének csipkeszerű megrágása) itt-ott fellelhető, de a borsó gyors fej- ■ lődése miatt a kémiai beavat­kozás általában nem indokolt. Gyümölcsfélék: a tenyész- idő elején támadó rovarok (sodrómolyok, lombrágó her­nyók, levéltetvek stb.) károsí­tása egyes ültetvényekben már észlelhető. Mélyhatású, fölszívódó vagy jól gázosodó foszforsavészterekkel (Zo- lone, Ultracid *, Anthio *, Sup- rathion *, Ekalux *, Bi 58 *, Ro- gor *, Danadim *, Sinoratox *, Unifosz *, Dimecron **, Phosdrin **, Wofatox **) eredményesen irthatok. Ha a fákon sok a lombormányos, akkor az Ultracid *, Zolone vagy Bancol készítmények va­lamelyikét alkalmazzuk. Vi­rágzó kultúrákban a rovarölő szerek közül csakis a Zolone 35 EC, Fendona 2 EC, Decis 2,5 EC és a Thiodan 35 EC * készítményeket szabad méh- kimélő technológiával (azaz alkonyaikor, a méhek elvonu­lása után) kijuttatni. Alma, körte: a virágok bel­sejét kirágó bundásbogarak virágzáskor tömegesen lephe­tik el a fákat. Indokolt esetben méhkímélő technológiával (lásd előbb) vagy mechanikai módszerrel (hajnalban a fák­ról könnyen lerázhatok és összetaposhatok) pusztíthat­juk őket. Varasodás és almaliszthar- mat ellen a kontakt szerekről feltétlenül térjünk át a felszí­vódókra (Topas, Atemi C, Scoré, Systhane, Rubigan, Sumi-8, Trifmine, Anvil, Rondo, Sápról, Punch **, Do­rado **, Tridal), melyek mind­két betegséget blokkolják. A fák gyors lombosodása miatt csak 7-10 naponkénti ki per­metezésük biztonságos! A korai körtelevélbolha-fa- jok lárvakelése most várható. Ahol károsításukra számí­tunk, ott kitinszintézis-gátló készítményeket (Cascade *, Nomolt, Dimilin) vagy a Mi- tac + Ágról plusz kombinációt választhatjuk ellenük. Őszibarack: rosszul védett fákon a tafrinás levélfodroso- dás első tünetei már felismer­hetők (rózsaszínű foltokban deformálódó levelek). Gyó­gyításra egyelőre még lehet esély, különösen felszívódó + kontakt szerkombinációkkal (Atemi C, Score + Orthocid stb.) Ahol nincs baj, ott to­vábbra is a kontakt, szerves készítmények (Delan, Bravo *, Orthocid, Captan, Buyicid K, Merpan) kijuttatása elegendő. Szilva: egyes kertekben a poloskaszagú szilvadarazsak a termés nagy részét év- ről-évre, rendszeresen elviszik (a borsó nagyságú gyümöl­csök lehullanak, rajtuk apró, kerek lyuk látható). Veszé­lyeztetett ültetvényekben a rajzó darazsak elleni védeke­zés (virágzáskor, méhkímélő technológiával) indokolt le­het. Meggy: a virágmonilia ellen teljes virágzásban védekez­zünk ismét (Rubigan, Systhane, Sápról, Sporgon *). Egres, feketeribiszke: liszt­harmat ellen a továbbiakban fölszívódó szerrel (Rubigan EC, Sápról, Baycor) kezeljük a növényeket, 2-4 alkalommal. Szamóca, málna: a szamóca levélfoltosságainak és a málna vesszőfoltosságainak megelő­zéséről kontakt, szerves sze­rek (Polyram, Antracol, Dit- hane, Captan, Buvicid K, Merpan, Orthocid, Cineb) ki­permetezésével gondoskod­junk. Málnában réztartalmú készítmények (Rézoxüorid, Bordóilé FW, Champion, Mil- tox, Cuprosan) is használha­tók. Fűzi István Tm-i Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás Szekszárd A férges alma nem biotermék Néhány telefonhívás a ked­ves újságolvasók részéről, ut­cai leszólítás, no meg dr. Győrffy Sándor kertészmér­nökkel való szakmabéli kap­csolatom nyomán vetem pa­pírra ezt a néhány sort, ugyanis a biogazdálkodással kapcsolatban megjelent és el­hangzott publikációk felületes elolvasása vagy értelmezése következtében többen egyen­lőségjelet tesznek a biogaz­dálkodás, a biotermék és a kukacos alma között. Erről szó sincs! A biotermék nem a „férges alma", amely a köz számára még manapság is a biotermék jelképként szerepel, hanem a megkülönböztetett minőségű termék. Növényi és állati ere­detű élelmiszerek sora, ame­lyek megtermelésekor szinté- tikus vegyszert nem haszná­lunk fel a szántóföldtől a fo­gyasztásig. Ez nem azt jelenti, hogy a bioterméket „hagyjuk magától nőni", nem trágyá­zunk, nem permetezünk, ha­nem azt, hogy csak a termé­szet által, azt nem szennyező, mérgező és károsító anyagok­kal tesszük ezt. Nagy hangsúlyt kap a ter­mék el nem fogyasztott része­inek újrahasznosítása a talaj­ban, hiszen abban már a nap akkumulálódott energiája és a levegőből az asszimiláció so­rán átalakított anyagok is benne vannak. Ez történhet akár komposztálás, akár az ál­lati szervezet hasznos salak­anyagaival keletkezett istálló- trágya-felhasználás, zöldtrá­gyázás, vagy mindezek szak­szerű kombinációjával. Természetesen a biogazdál­kodásra, biotermék előállítá­sára való áttérés nem megy máról-holnapra. Ehhez a kerti- vagy szántóföldi kemi­káliáktól terhes talaját át kell állítani a „hagyományosról" bioművelésre, amihez nagy­apáink föld iránti tisztelete, spontán kialakult ismeret- anyaga, bölcsessége nagy kincs lehet. Ez az átállás akár éveket is igénybevehet, amíg a talaj meg nem szabadul a be­juttatott „szennyezettségtől". Teljesen biová csak ezek le­bomlása után válhat a termék. Fontos feltételek a külső ve­szély- és szennyező források­tól mentes terület, a szakérte­lem, az áldozatvállalási kész­ség és képesség, amellyel fel­használjuk a növény-növény, növény-állat, állat-állat köl­csönhatásokat. Hangsúlyt fek­tetünk az élő talaj védelmére, jó kondícióban tartására, véd­jük a természetet, ezzel a ter­melő és a fogyasztó nagy kin­csét: az egészséget! Szakái László oki. agrármérnök Mezőgazdasági privatizáció Ez év végéig a megmű­velt terület több mint ki­lencven százaléka magán- tulajdonba kerül, s ez így helyes, hiszen az agrár- szektorban először a ma­gángazdaságot kell kiala­kítani és csak utána jöhet a fellendülés - mondotta Pongrácz Tibor államtit­kár, az Állami Vagyo­nügynökség Igazgatóta­nácsának elnöke kedden, a keszthelyi agráregyete­men tartott fórumon. Hozzátette, hogy a fellen­dülés megindult ugyan, de még lassú, mert a me­zőgazdaság javára nem nagyon mozdul a hazai tőke: legalább 250, de ma­ximum 500 milliárd forint befektetendő pénz hiány­zik az ágazatból. Tőkehi­ány jellemzi az élelmiszer- ipar jó részét is, ennek el­lenére ebben az ágazatban 2-4 százalékos növekedést várnak. Ehhez ösztönző lehet, hogy az élelmiszer- gazdaság privatizációja során 25 százalék plusz 1 részvényt a termelőknek ajánlanak fel. A volt állami gazdasá­gok decentralizálása kap­csán az államtitkár kifej­tette, hogy az csak ver­senyképes és hatékony új struktúra létrehozása ese­tén lehet eredményes. TUDNIVALÓK A BOGYÓSFAJTÁK TERMESZTÉSÉRŐL Kedvelt gyümölcs a soknevü egres Az utóbbi években egyre na­gyobb az érdeklődés a bogyós gyümölcsűek termesztése iránt. Ezek közül is igen sokan ked­velik a savanykás, pikáns ízű köszmétét vagy más szóval piszkét, egrest. Bármily bogyósfajtát telepí­tünk is, elengedhetetlen köve­telmény, hogy megbízható helyről vásároljuk a szaporító­anyagot. A köszméte termesz­tésben egyaránt elterjedt a bok­ros és magas törzsű (oltott) vál­tozat, hogy melyik a gazdasá­gosabb arról sokat vitatkoznak. A köszméte északról szár­mazik, ezért hőigénye az összes hazánkban termesztett gyümöl­csök közül a legalacsonyabb. A legkülönfélébb talajokon is eredményesen termeszthető, mivel nem igényes. Legjobban mégis a középkötött vagy kissé lazább, levegős, jó vízgazdál­kodású, humuszban, tápanyag­ban gazdag talajban fejlődik. Szaporítható tőosztással, dug­ványozással, bujtással, és az utóbbi évtizedekben elterjedt szaporítási mód a magastörzsű oltás. Az oltásnál elengedhetet­len követelmény, hogy az alany legyen a nemessel jó együtté­Virágzik a köszméte lésre képes, erőteljes növeke­désű, hosszú élettartamú, elle­nálló a törzsbetegségekkel szemben. A köszméte oltványnevelése egyre inkább előtérbe kerül a kiskertekben a bokros változat­tal szemben. Szaporításának igen elterjedt módja a gyakorlatban a zöldol­tás. Fontos, hogy az oltás gyor­san történjen és lehetőleg bo­rult, szélcsendes időben végez­zük, a sebfelületek ne szennye­ződjenek, továbbá igen fontos követelmény, hogy a kötés le­gyen szoros, de ne roncsolja a gyenge szöveteket. A legmeg­felelőbb a törzses köszméténél a 80-100 centiméteres magas­ság. A kis fácskákat támasz­rendszer nélkül ne hagyjunk. A karós támasz és a huzalpáros támasz bármelyike megfelel a magastörzsű piszkék rögzíté­sére. Magas terméseredményeket a köszméte (egres) is csak gon­dos ápolás, háromévenkénti metszés és jó tápanyagutánpót­lás esetén biztosít. Felhasznál­ható befőttnek (félérett állapot­ban), szörpkészítésre és friss fogyasztásra is igen alkalmas. Valamennyi fajta kellemes íze, aromája frissen történő fo­gyasztása esetén csak teljesen érett állapotban érvényesül. Számomra a legkellemesebb ízű az ún. Gyöngyösi piros. Aki még most akarna piszkét telepí­teni az csak konténeres növé­nyeket vásároljon, mert arról az idén már szüretelhet, és meg­kóstolhatja saját termésének pikáns ízét. Holecz Ferenc Salgótarján lehet-e adót csökkenteni? Kuncze Gábor válaszol Igen. Enélkül elképzelhetetlen a gazdaság fellendítése, hiszen ma minden 100 forintból a kormány 70 forintot elvon. Ezért mi • eltöröljük a minimáladót, • megszüntetjük a forrásadót, • lehetővé tesszük az átalányadózást, • beruházási adókedvezményeket adunk. Az adófizető polgár gyarapodjék, ne az állam! Szabad Demokraták Szövetsége

Next

/
Thumbnails
Contents