Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-11 / 84. szám

1994. április 11., hétfő Társadalom 7. oldal NEM VÉDETT TERÜLETEK VÉDETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEI Ürgét önteni tilos. De mit ér a A víz napjától az április 21-én esedékes Föld napjáig környezet­és természetvédelmi hónap van - amit bizonyára a kutya sem vesz észre ... Az iskolákban talán megemlékeznek róla, de az­tán más semmi. A természetvédelem egyébként sincs könnyű helyzetben. Átalakulóban vannak a tulajdonviszonyok, erdők, gyepterületek, tavak kerülnek magántulajdonba, gazdálkodók, gazdasági társaságok kezelésébe. Ez nem lenne baj, de az új tu­lajdonosok nem biztos, hogy a környezet- és a természetvéde­lem szempontjait figyelembe véve fogják kezelni birtokukat... Ezt legalább az állam tulajdonában levő területeken jó lenne megvalósítani, de a természetvédelmi hatóság felügyelete nélkül ez bizony lehetetlen feladat. A Magyar Madártani és Termé­szetvédő Egyesület Nógrád megyei csoportja a Heves-bor- sodi-dombság megyénkbe át­nyúló csücskét szeretné meg­vizsgálni. A kutatás célja, hogy megállapítsák: milyen védendő értékei vannak még e terület­nek. Az egyesület elnöke, Drexler Szilárd beszélt a feltá­rás részleteiről. Feltáratlan a megye egy része- Az Autonómia Alapítvány­tól nyertünk 42 ezer forintot erre a célra. Tulajdonképpen a Cered, Zabar és Szilaspogony községek által határolt terület­ről van szó. Ebben a képzelet­beli háromszögben vannak már kisebb védett területek, de az értékek többségét a mai napig nem ismerjük.-Mire használják fel pályá­zaton nyert pénzt?- Mivel a közlekedési költ­ségek meglehetősen nagyok, a terület bejárására fordítjuk, és a feltárás már meg is kezdődött. Ennek során derül ki, hogy mi­lyen védett természeti értékei vannak a környéknek. Mivel a területet északról a szlovákiai Cseres-hegység, nyugatról a Karancs-Medves, keletről pe­dig a heves-borsodi tájvédelmi körzetek határolják, így való­színűleg több védett állat és növényfaj fordul elő.- Eddig milyen értékeket tár­tak fel?-Akármilyen furcsán hang­zik, de az egyik legfontosabb feladat lenne az elszórtan még előforduló ürgeállomány meg­óvása. Ez a kis rágcsáló ma már védett Magyarországon, hiszen egyes ragadozómadár fajok legfontosabb táplálékállata. Sajnos, védelem ide vagy oda, a mai napig pusztítják az állo­mányt, nem válogatva a mód­szerekben. Irtják az ürgét hu­rokkal, kiásással és öntéssel is. Az ürgén kívül az erdőfoltok­A fürge, pajkos ürge ban előfordulhatnak a szigo­rúan védett császármadarak, és egy-két ragadozó madárfaj fészkelése is kiderülhet, leg­alábbis a természeti adottságok ezt feltételezik. Tulajdonkép­pen mindig az élőhelyek hatá­rolják be, hogy milyen állatfa­jok fordulnak elő egy-egy adott területen. Ennek megfelelően a tennészetes állapotokat meg­közelítő gyepfelületek, kisebb vizes élőhelyek és erdők meg­óvása lenne fontos. Elképzel­hető, hogy kisebb legelőerdők is vannak az említett vidéken. A turizmusnak is érdeke a környezet megóvása- Mi történik akkor, ha eset­leg védelemre érdemes területet találnak?- Javaslatot teszünk a helyi­leg illetékes önkormányzatnak a védetté nyilvánítására. Ez egyébként a saját érdekük is, hiszen ha egy-egy terület ter­mészeti értékei ismertté válnak, a környezetbarát turizmus is megtalálja a neki vonzó célt.-Említette, hogy a környé­ken van már védett terület.- Igen, a bámai Kiskő is természetvédelmi oltalom alatt áll, de sajnos csak a szikla kö­rüli egyetlen hektár. Ezt min­denképpen jó lenne kiterjesz­teni, hiszen az eddigi kutatások szerint több szigorúan védett faj is él azon a környéken. A legnagyobb gond: az erdőirtás- Mi jelenthet gondot a nem védett területeken előforduló, de hatóságilag védett fajok számára?- Az emberek általában nem ismerik ezeket a fajokat, nem tudnak arról, hogy védettek vagy sem. Ennek megfelelően nem is vigyáznak rájuk. Termé­szetesen az illegális szemétle­rakás és fakivágás sok gondot okoz, de a természetvédelmi szabályokat figyelmen kívül hagyó engedélyezett erdőirtás is kifejti károsító hatását. Pél­dául a patakok mély völgyeiből kitermelt erdők talaját a csapa­dékvíz elmossa... * A Salgótarján közvetlen kö­zelében található Szilváskő a Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet szigorúan védett része, egyben az említett feltáratlan területnek is a tőszomszédsá­gában található. Ennek ellenére idén tavasszal kitermelték az idős bükkfákat a területről... Langa József tanár - akinek er­désztechnikusi végzettsége is van -, a már elpusztított fák ér­dekében emelt szót.- Az utóbbi időben az embe­rek mind gyakrabban adnak hangot felháborodásuknak a Salgótarján környéki erdők ir­tása miatt. Ez egyrészt öröm, hiszen az emberek féltik az er­dőt, másrészt viszont hozzá nem értésük is tükröződik vé­leményükből. Be kell látni, hogy bizony többnyire igazuk van a szakembereknek, hiszen nem ők határozzák meg, hogy mikor és hol végezzenek faki­termelést: ezt hosszú távú terv szabja meg, és nem csak az élő erdőkre, hanem a kitermelt fára is szükségünk van.-Egy védett erdőt minden törvény? további nélkül ki lehet ter­melni?- Ami azonban a szilváskői sípálya feletti bükkös irtását il­leti, az bizony engem is mélyen felháborít! A bükk egyébként sem gyakori fafaj Magyaror­szágon, megyénkben sincs sok, az idős állomány pedig ma már egyenesen ritkaságszámba megy. Különösen elszomorító, hogy Szilváskő esetében védett területről van szó, tehát a ter­mészetvédelmi hatóság jóváha­gyása nélkül ott nem is folyha­tott kitermelés. Úgy tűnik, hogy az erdészet képes volt legyőzni minden akadályt, és megkapta rá az engedélyt.. .- Azért fára is szükség van.-Az erdészek elég gyakran hangoztatják, hogy ők védik a legjobban az erdőt, legalábbis ezt mondják a természetvédők­kel folytatott vitáikban. A szil­váskői fakitermelés oka való­színűleg az lehetett, hogy ha most nem vágják ki, akkor a bükk vágásérettségének meg­emelése miatt nem is lesz rá többé lehetőségük. Persze ha már nincs mit megvédeni. . . Egyre szegényebb környezetünk A Magyar Madártani és Természetvédő Egyesület örö­kös tagja, Varga Ferenc amatőr ornitológus.- A legnagyobb gondnak az idős állományú erdők kiterme­lését tartom. Ezzel számos ma­dárfaj élőhelye pusztul el, és tűnik el fészkelőként a Ka­rancs-Medves vidékéről. Ez persze nemcsak a madarakra vonatkozik, hanem valamennyi erdei élőhelyen előforduló állat és növényfajra. Az idős bükkö­sök irtása miatt szigorúan vé­dett, ámyékkedvelő növények is kipusztultak. Pusztulásukkal természeti környezetünk lesz egyre szegényebb . . . Külön gond, hogy a fakitermelés még március-áprilisban is folytató­dik, de a fokozottan védett, kü­lönösen értékes madárfajok fészkelése kedvező időjárás esetén sokszor már februárban megkezdődik! * A környezet- és természet- védelmi hónap van, amit bizo­nyára a kutya sem vesz észre. Az iskolai rendezvényeken azonban legalább az alapvető dolgokra jó lenne figyelni! Faragó Zoltán A farkas és a bárány Ő si mese a farkas és a bá­rány története. Még ősibb a tanulság. A farkas felfalja a bárányt, mert a folyó felzava­rásával a jogait sérti a jám­bor bégetö . . . A bárány hiába hivatkozik arra, hogy ő lejjebb áll a fo­lyóvíz sodrásában, előkerült a múlt, aztán az ősök bűne, hogy legyen ürügy a felfa- lásra. Természetesen a Lupis brókerház csak hangalaki ha­sonlóságában idézi az örök farkast, csak éppen képzettár­sításokat indít el. S a pénzügyi tranzakciók áldozatai, a ban­kok bárányai, a tehetetlen ál­lampolgárok csak átmenetileg rokoníthatók a rémülten resz­kető birkákkal. S ma nem is igazán felfalásra megy ki a já­ték. Sokkal inkább a bárány- bőr lenyúzására, elrablására. Most éppen három milliár- dot szórtak a szélbe az adófi­zetők pénzéből. Fél éve húsz milliárdnyi bankveszteség hí­reivel idegesítették a birkákat, s aztán, amikor jött az elke­rülhetetlen bankkonszolidá­ció, már itt-ott szóba került a korrupció gyanúja. A farkasok egymás között adták-vették a százmilliókat? A bárányok egyáltalán nem képesek hitelhez jutni! Ok megcsodálhatják a bankok, brókerházak luxusépületeit, a számítógép-csodákat, a pénz­emberek milliós nagyság­rendű éves bevételeit. Mindez már Európát idézi. De hitel az változatlanul nincs! De a bankcsőd itt nyomul a sar­kunkban. De jön a Lupis-lu- pus ügy ezerféle titokkal, mi­érttel . . . És akkor még nem esett szó a szuperalapítványok még tit­kosabb pénzügyi tranzakcióiról. Fogalmunk sincs; ott hogyan szórják a szélbe az adófizetők milliárd- jait. Csak sejtelmeink vannak. Olvashatatlan és eladhatatlan lapokra, feltűnő hirdetési dömpingekre, bankjegyhe­gyeken ücsörgő kurátorok lu­xusautóira gyanakszunk. Ha nyilvánosságra kerül egy-egy botrányos ügy a jég­hegy csúcsáról, a farkasok kórusban üvöltenek: nem tör­tént semmi! A törvények szel­lemében jártak el a tranzak­ciók szervezői. Legfeljebb ügyeskedésért és nem egészen etikus magatartásért lehet ej- nye-ejnyét mondani, — de az nem igazságszolgáltatási ügy. S különben is: a bárányok várjanak csak türelemmel, amíg a szél majd nekik fúj. Ha nem kavarnák fel a vizet, ahol a farkasok isznak, sokkal gyorsabban jutnánk előre. Hárommilliárd, húszmilliárd, és a többi, különben sem nagy tétel ahhoz képest, hogy a far­kasok mennyi áldozatot hoz­nak a bárányok érdekében. V ajon mi a titka a farkasok sokezer éves rendületlen rámenőségének, s a bárányok változatlan türelmének? Erdős István GÖNCZ A FŐVÉDNÖK - SZÉCSÉNY A KÖZPONT Műemléki világnap 1994 Szécsény lesz a műemléki vi­lágnap központi rendezvényé­nek helyszíne ebben az évben. Április 18-án, délelőtt tíz órakor tudományos üléssel kezdődik a nap a művelődési központban A világ öröksége címmel. Elnököl Korill Ferenc, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke. Varga Tibor, Szécsény polgármestere mond köszöntőt a városi zeneiskola növendéke­inek műsora előtt. Ezután Gyurkó János környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter adja át a Magyar Műem­lékvédelemért díjakat és a Mű­emlékvédelemért emlékplaket­teket. Gazdára talál a Dercsényi Dezső-sajtódíj is. A 13 órakor kezdődő foga­dás előtt öt előadást rendeznek. Az előadók: Gyurkó János, Jean-Luis Luxen, az ICOMOS főtitkára, Fejérdy Tamás, Tardy János, a Természetvédelmi Hi­vatal elnöke és Korompay Ka­talin Ybl-díjas építész. A délutáni tanulmányi kirán­duláson szabadon választhat­nak a résztvevők a szécsényi műemléki séta, Hollókő vagy Ipolytamóc meglátogatása kö­zött. A műemléki világnap fő­védnöke Göncz Árpád köztár­sasági elnök. BŰNROSSZ KÖLYKÖK - ITALOZÁS A DISZKÓBAN - ITTASAN RANDALÍROZNAK Az unatkozó srácokat könnyen rabul ejti az alvilág Néhány éve még megesett, hogy büszkén emlegették Salgótar­ján nevét. A modern, nagyra törő vágyakat sugárzó város nyu­godt hétköznapjait élte. Ám a rendszerváltozás „lerántotta a leplet”, napjainkban már a keserű valósággal szembesül(het) az, aki Salgótarjánba látogat. A virágzó ipari üzemek a munkások százait teszik az ut­cára. A növekvő szociális prob­lémákkal nehezen birkózik meg a város önkormányzata. Csupán tüneti kezelésre futja a város kasszájából. Nincs hely - Galaxis sincs Az adófizetők pénzéből fi­nanszírozott művelődési házak is csupán önmagukat éltetik: a helyiségek többségét üzleti te­vékenység céljaira adták bérbe. Megszüntették az egykor nép­szerű Galaxis Ifjúsági Centru­mot is. A fiatalok jobb híján az ut­cán, a kocsmákban és az ital­méréssel egybekötött diszkók­ban kereshetnek menedéket. A jövő nemzedék perifériára sodródott tagjai bandákba tö­mörülve, vagy magányos far­kasként portyáznak: lopnak, be­törnek, rabolnak, vagy ami ép­pen jön. A statisztikai adatok szerint az elmúlt öt esztendőben 80 százalékkal növekedett a fiatal­korú bűnelkövetők száma. Ez jóval meghaladja a más kor­csoportokban tapasztaltakat. À gyeremekkori kriminalizá­lódás ellen a rendőrség és az igazságszolgáltatás önmagában tehetetlen. A tizenéves gyere­kekről gyakorta megfeledkez­nek a szülők. Nem veszik észre, hogy a semmiből telik csemeté­jüknek luxuscikkekre... Vannak persze olyanok is, akik a létfenntartásra lopnak. A 18 évesnél fiatalabbak körében egyre többen szakosodnak a bűntermelésre. Lehetne razziá­kat tartani a diszkókban, a já­téktermekben, a kocsmákban, amint adódnak is erre példák. A kelleténél viszont ritkábban. Rendőrre támadnak részegen Hiszen a diszkókban nyil­vánvalóan nem a kólától „ájul­nak el”. Márpedig alkalmasint elég sok ilyen dülöngélő srácot lehet látni... S ittasan könnyeddé válik minden. A gátlások is oldód­nak. Meg lehet támadni a rend­Beveri a szélvédőt. (Képünk csak illusztráció) őrt, mint azt megtették Baglya- salján. Lehet rongálni a játék­termek berendezéseit, ha a gép ügyesebb, mint az, aki arra vál­lalkozott, hogy megküzdjön vele. Persze, kérdőre is vonhatók a tizenévesek. A rendőrökre tá­madó baglyasi fiúk ellen már megkezdték az eljárást: hivata­los személy elleni erőszak bűn­tettének alapos gyanúja miatt... Beverték a szélvédőjét Ám ha egy felháborodott ci­vil állampolgár lép fel a vandál pusztítókkal szemben, más az ábra. A városközpontban, a Skála di­vatüzlet helyén működő biliárd­termet százak keresik fel. Akadnak a látogatók között ne­hezen kezelhető, renitenskedő gyerekek is. Molnár Arnold, a játéktermet működtető család megbízottja kipenderítette az egyik tizen­éves fiút, hasonló korú barátnő­jével együtt, mert verték a nagy értékű játékgépet. Mi törént ezután? Valljon er­ről maga Molnár Arnold.- Este nyolc óra volt. Sokan voltak az üzletben. Az egyik kisfiú és a barátnője elkezdte verni a videogépet. Szóltam nekik: ez nem arra való! Csak ütötték. Szóltam, hogy távoz­zanak! Beszólogattak. Erre odamentem, s amikor a fiú ki­lépett az ajtón, a fejemre húzta az ajtót. Erre mérges lettem, és kilöktem az üzletből. Ezután leültem. Tíz perc múlva szalad a szomszédos söröző szakácsa, hogy betörték a gépkocsim szélvédőjét, oldalüvegét a par­kolóban. Azonnal telefonáltam a rendőrségnek telefonon. Mire az ügyeletes a bejelentésemet meghallgatva visszakérdezett, hogy: És? Mit csináljon? Mondtam, hogy intézkedjenek. Százezer forintos bosszú-A helyszínelők felvették a jegyzőkönyvet - folytatta a ká­rosult. - Meghallgatták a tanú­kat, akik elmondták, hogyan néztek ki az elkövetők. A sze­mélyleírásból kiderült, hogy a tettes az a két fiatal volt, akiket kiraktam a biliárdteremből. A fiú 14 éves, Ginyosznak hívják a barátai, és a barátnőjével együtt még mind a ketten álta­lános iskolába járnak. A közel százezer forintos kárt okozó „bosszúállókat” még keresi a tarján i rendőrség, - tudtuk meg az ügy vizsgálójá­tól, Kálmán Gábortól. (gig)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents