Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-22 / 94. szám

1994. április 22., péntek Szécsény Es Környéke Gátlástalan tolvajok Kibékíthetetlen és örökös a harc az üzleti tolvajok és a ke­reskedők között. Amint erről Szép Bertalan nyilatkozott, az üzleti szarkák száma nem csökken, ellenkezőleg, - va­lószínű a szociális helyzet romlása következtében - még növekszik is. A szécsényi Skála Áruház­ban például a közelmúltban tetten érték azt az idős asz- szonyt, aki két kiflit vásárolt és tett a kosarába, miközben jóízűen elfogyasztotta a koc­kasajtot. de a két kifliért fize­tett volna, ha rajta nem kap­ják. Szerencsére a boltosok - mivel komoly anyagi felelős­séget vállalnak - nagyon fi­gyelnek, és már ismerősként kísérik a gyanúsakat. De mindhiába az éberség, a város olykor legismertebb la­kói is lopásra vetemednek például a fél literes cseresz­nyepálinka erejéig. Az Áruház élelmiszerosztá­lya leginkább kiszolgáltatottja a tolvajoknak. Kilenc-tizen- két millió forint az árukész­lete. Huszonhatan dolgoznak, mind alkalmazottak az osztá­lyon, ebből csak néhányan a gondolasorokon. Nekik kell ellenőrizni, nem kapott-e va­laki kedvet a zsebelésre. A tolvajok az olcsóbb, jobban megközelíthető áruk iránt ér­deklődnek leginkább. Készá­ruk, szalámik, sajtok, kisebb üvegű szeszesitalok és így to­vább. Az utóbbi időben 25 tet­tenérés volt, amit jegyző­könyveztek. A boltosok arról panaszkodnak, hogy nem kapnak visszajelzést, milyen büntetésben részesülnek az éppen a bolt dolgozóit meg­károsítók. Ezzel kapcsolatban a pol­gármesteri hivatal illetékes ügyintézője elmondta, hogy a huszonöt feljelentést ismeri. Ebből 16 szabálysértési bír­ságot szabtak ki, amely után 53 ezer forint büntetést fizet­tek ki. A büntetést az 1993. XVII. cikkelyének 96. parag­rafusa megemelte. Az ötezer forintot meg nem haladó ér­tékre elkövetett lopásra bírság felsőhatára ma már ötvenezer forint. A törvény tehát szigorodik, mert a lopásokat meggátolni törekszenek. Érdekes viszont, hogy nem csak a szécsényi üzletekben követtek el áruel­tulajdonítást, hanem a kör­nyező falvak boltjaiban is. És még érdekesebb, hogy közis­mert, nem is rossz módban élők is ilyen cselekedetekre vetemednek. Bár a jog védi a személyi­séget, olykor sem ártana egy-egy kirívó esetet a nyil­vánosságra hozni, az elköve­tők neveinek feltárásával. A szécsényi erdészet nehéz napi gondjai Valami elkezdődött.... A Szécsény központjában lévő sörkert már szebb napokat is lá­tott. A Rákóczi étterem meg­nyitása után a kerthelyiség las­san a kocsma szintjére süllyedt, majd a gaz vette birtokba a terü­Elsősegélynyújtásban elsők a rákóczis diákok Szécsény. A Vöröskereszt vá­rosi szervezete a közelmúltban rendezte meg az általános isko­lások városkörnyéki elsőse­gélynyújtó versenyét. Á kisdiákoknak a zsűri előtt elméleti és gyakorlati felké­szültségükről egyaránt számot kellett adniuk. A nemes versengésben amelynek hasznát - ha szükség van rá - a mindennapokban le­het igazán lemérni, a győzelmet a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola - Fiikor Ag­nes, Kéri Ákos, Szedlák Zoltán, Tóth Aliz és Verbói Barbara összetételű- csapata szerezte meg. Második helyen a szécsé­nyi iskola másik csapata vég­zett. Harmadikok a karancssági iskolások lettek. Az erdészet mindig fontos termelési ágazat volt és ma­radt is. Az Ipoly Erdő Rt. Szé­csényi Erdészete ennek meg­győző bizonyítékát nyújtja. Eves árbevétele 82 millió, költségvetése pedig 60 millió forintra tehető. S amit napja­inkban nem sokan mondhat­nak el magukról: a gazdálko­dásuk kiegyensúlyozott. porodtak a szervezetten mű­ködő tűzifatolvajok. Fűrészgé­pekkel felszerelve vágják az erdőt. A lopott fát teherautók­kal elszállítva távolabbi közsé­gekben értékesítik. Ezek mel­lett megjelentek a privatizált te­rületekről engedéllyel letermelt tűzifaárusok. Ezek a házalók helybe szállítják az áruikat. En­nek következtében viszont Munkában a két Szabó: Róbert és András letet. Egy éve kisebb karbantar­tásokat végeztek ott. Most is­mét folynak helyreállítási mun­kálatok. Az áfész kitatarozza az épület homlokzatát, az önkor­mányzat parkosítja a területet. Szabó Sándor, az erdészet vezetője a közelmúltban ismer­tette fakitermelési tervüket, amely 21 ezer 300 köbméter fa. Az elmúlt három hónap alatt 6700 köbméter tűzifát termel­tek ki. Az erdészet vezetője bí­zik abban, hogy a feladatukat az év végére teljesítik is. Emel­lett természetesen végzik az er­dőművelést, amelyre 12 millió forintot fordítanak. Elszaporodtak a tolvajok Szécsényben, Szabó Jenő er­dészetvezető helyettes elnökle­tével tanácskoztak az erdészek. A gazdálkodásukat hátrányosan befolyásoló állapotokkal szem­beni lépéseket mérlegelték. Jelenleg az erdészetnél tűzifa túltermelés van, ugyanis elsza­emelkedik az erdészet tűzifa­készlete, és érzékenyen lecsök­ken a tőlük vásárlók száma. Az erdészet ugyanis többsé­gében tűzifát termel, s csak 14 százalékban ipari fát. Igazodva a kispénzüekhez A kerületvezetőkkel egyez­tetve a kialakult piaci helyzetet igazodva a körülményekhez, úgy határoztak, hogy csökken­tik a tűzifa árát. Ezzel a kis­pénzű emberek vásárló erejé­hez igazítják a tűzifapiacot. Szabó Jenő véleménye szerint, nem kizárólag piaci szemszög­ből megítélve határoztak így, hanem az emberek szociális helyzetét is figyelembe vették. A tűzifa kiárusítását a kerület­vezető erdészek bonyolítják le, akik a kerületeikben vagy azokban a községekben lelhe­tők meg, ahol tartózkodási he­lyük van. A megyében a szécsényi er­dészet területe a legnagyobb, legtagoltabb. Tizennégy kerü­lettel, ebben harmincnégy köz­séggel számolnak. Nógrádsza- káltól Nógrádmarcalig, Nóg- rádsipeken keresztül Zsúny- pusztáig, onnan Nógrádmegye- rig terjed a birtokuk. Jelenleg is négy-öt kerületben végtarvágás folyik. Az elmúlt három hónap alatt közel hétezer köbméter fát termeltek ki. Sok eső - nehéz szállítás A favágás rendje megválto­zott. Régi, fakitermelő szakem­berek vállalkozásban dolgoz­nak a termelésen. Az erdészet részéről az irányítást a kerület­vezető erdész látja el. Biztosítja a gazdaság tulajdonát képező nagy teljesítményű gépeket a szállításhoz. A fakitermelés ilyen szervezésben jelentős költségcsökkentést eredménye­zett. A tavaszi időszakban gátolta a termelést a csapadékos időjá­rás. Különösen a szállítást ne­hezítette meg. A felázott erdei utakon csak nehezen közleked­hettek terhükkel a hatalmas te­herautók. A nehézségek elle­nére azonban az erdészet dol­gozói, a vállalkozók megbir­kóztak a feladatokkal. A terme­lés mellett végzik a vágástaka­rítást, az erdőfelújítást, ellátják a természetvédelmi feladatokat. A fatolvajokkal szemben is előrehaladtak. Többek ellen fel­jelentést tettek, akik közül bíró­ság elé is kerültek már. De sza­bálysértési eljárás is indult el­lenük a vétküknek megfelen lően, amelyben a polgármesteri hivatalok jó partnernek bizo­nyultak. - B ­Akik a felhők közül csodálják az Ipolyt Ideális repülőmodellező hely lett a ludányhalászi rét, sok verseny és bajnokság hely­színe. Újabban a sárkányre­pülök tanyáznak itt, mert a nagy kiterjedésű kaszáló fel­színe sima, egyenlëtes a leve­gőáramlás, nincsenek akadá­Breznyánszki Lajos és Rohoska Gyula lyok, csupán az a néhány öreg fűzfa, amelynek árnyékában megpihenhet a sárkányrepü­lős család. Breznyánszki Lajos villany- szerelő kisiparos és Rohoska Gyula autóbuszvezető hobbija a repülés, pedig nem olcsó szó­rakozás.- Sajátjuk a gép?- Sajnos nem - válaszolja Breznyánszki, miközben a föl­ötte elrepülő társát figyeli.- A szolnoki sárkányrepülő szakosztályé, melynek a tagjai vagyunk.-Mi az előfeltétele annak, hogy valaki repülhessen?- Jogosítványt kell szerezni hozzá, szigorú orvosi vizsgán kell átesni, aztán el kell sajátítani a sárkány­repülés szakmai ismereteit. Rohoska Gyula miután a szé- csényieket vagy háromszáz mé­ter magasságból szemlélte, hangtalanul érkezik a leszálló- helyhez, a halászi tó irányából siklórepüléssel.- Milyen a táj felülről? - ér­deklődöm élményei iránt.-Csodálatos, különleges él­mény, több dimenzióból látni a várost, a kanyargó Ipolyt, a dimbes-dombos tájat.-Megbízható a Trabant mo­tor?- Tökéletesen.-És, ha mégis adódik va­lami?- Akkor is úgy szállók le, mint most, siklórepüléssel, üzemanyag nélkül. Kép és szöveg: Rácz Szécsény és környéke RÖVIDEN Szécsény. Április végén új helyre költözik az öregek napközi otthona. A Rákóczi úton, az orvosi rendelő mel­letti épületet, amely koráb­ban egészségügyi célokat szolgált, az önkormányzat pályázat útján erre a célra kapott összegből felújíttatta és átalakíttatta. Az intézet folyamatosan működik. A gondozóházban állandó bentlakókat is fogadnak. Nógrádszakál. A köz­ség temploma az idén lesz százéves. A centenárium al­kalmából az egyházközség kitataroztatta az épületet. Az önkormányzat vállalta a templom értékes orgonájá­nak a felújíttatását. Piliny. A községben sok a munkanélküli, az alacsony jövedelemmel rendelkező család. Az önkormányzat úgy is próbál rajtuk segíteni, hogy alacsony árfekvésű üz­letet nyit. A Pilinyért Ala­pítványból létrehozott üzlet nem profitorientált. Csak olyan árréssel működik, amely a fenntartásához szükséges. Szécsény. A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában rendezték meg a város és környéke Kazinczy Ferenc­ről elnevezett szépkiejtési versenyét. Az 5-6. osztályo­sok korcsoportjában első Dénes Judit (Ságújfalu), a második Tóth Aliz (Szé­csény) lett. A 7-8. osztályo­sok közül Majoros Tímea szécsényi diák lett az első. A ságújfalui Godó Viktória a második helyen végzett. A legjobbak május végén Csil­lebércen országos verse­nyen vesznek részt. Az oldalt szerkesztette Bobál Gyula Szombati lapszámunkban Salgótarján és környéke Ha én Bródy volnék Vámos Miklós sorozata Bródy Jánosról „B. J.-töl a magyar lakosság nagyobb százaléka tud idézni ka­pásból, mint a Bibliából, a Tórából és a Koránból együttvéve.” 5. Kiszorul a szélre O tt tartottunk, hogy 1967 táján eldőlt a harc: a magyar rockze­nekarok már magyarul énekel­nek. A leghatásosabb közülük az Il­lés-együttes. Az egyik oszlopos tag, B. J. kínosan ügyel arra, hogy ne tartsák képzett ze­nésznek. Jellemző az a jelenet az „Ezek a fiatalok” című filmben, ami­kor egy frissen elkészült dalszöveget próbálgat az orgonán, rendkívül ügyet­lenül. Azután beszáll a zenekar, s el­hangzik a szám. B. J. már akkor is job­ban játszott a billentyűkön, mint ahogy e jelenetben színleli. Lehet, hogy a forgatókönyv írója vagy a rendező akarta így, de B. J. soha nem vállalt olyat, ami kedve ellen való lett volna. Az Illés-együttesbe egyébként Koncz Zsuzsa segítségével került. Ő volt az első, komoly kapcsolata a mű­fajjal. Ma már világos, hogy Koncz Zsuzsa volt - és maradt - a legfonto­sabb fegyvertársa is. Barátságuk és munkakapcsolatuk harminc éve tart. Koncz Zsuzsa első - egyetlen - enge­délyezett életrajzának a hátára B. J. ezt írta: „Ha jól emlékszem (mert az emlé­kezet nem a valóság, hanem a lélek tükre), azon a balatongyöröki mólón 1963 nyarán éppen nem volt nálam a gitárom (amit pedig állandóan ma­gammal hurcoltam), mert az iskolában alapító tagja voltam a III. IC osztály zenekarának, és már több hangnem­ben el tudtam játszani a You Are My Destiny című Paul Anka-számot, ami­kor feljött a Hold, és a túlsó part fényei elkeveredtek a felizzó cigaretta para­zsával, én reménytelenül szerelmes voltam Juliba, akivel az üdülőben nya­raltunk, és Anniba, aki a strandon mérte a fagylaltot, és Katiba, aki min­dennap ott biciklizett a parton, és Zsu­zsiba, akit egyszer már láttam a tévé­ben, a nagyobb fiúk (akik szintén sze­relmesek voltak, de lényegesen több eséllyel), kérlelni kezdték Zsuzsit, hogy énekeljen valamit, de ő azt mondta azon a balatongyöröki mólón, 1963 nyarán: ne haragudjatok, kíséret nél­kül, egyedül nem tudok. Akkor a na­gyobb fiúk rámszóltak, hogy hozzam le a gitárom, és ahogy szaladtam, elbot- lottam, és nagyot estem, (de nem fájt, csak harmadnapra kezdtem sánti- kálni), végül megérkeztem az ütött-ko- pott gitárral, és azon a balatongyöröki mólón, 1963 nyarán Koncz Zsuzsa énekelt, én meg kísértem, és eljátszot­tunk néhány dalt, ha jól emlékszem, az Everybody s Got Somebody to Love címűt többször is, és ahogy a fiúk Zsu­zsát hallgatták, a lányok meg néha rám is néztek, úgy éreztem, hogy talán nem is annyira reménytelen. Valahogy így kezdődött.” V. M. e szöveget szívesen olvasná tovább, de nincs belőle több. B. J. nem akar magának emlékművet állítani, nem ír önéletrajzot. Annyi azért bizto­san kiderül ebből a papírba zárt hangu­latból, hogy milyenek voltak azok az évek. Meg az is, hogy B. J. tudna pró­zát írni, ha akarna. De lehet, hogy ab­ból az okoskodásból indul ki, hogy minek beszéljen húszezemyi olvasó­hoz, ameddig százezernyi hallgató­sághoz is szólhat lemezen, kazettán és CD-n. E megszólalások eszközeinek sorá­ban a gitárról már esett szó. B. J. az Il­lés-együttes kísérő gitárosa volt, álta­lában ő fogta le az akkordokat, Szöré­nyi Levente játszotta a szólókat, Szöré­nyi Szabolcs adta a basszust. Voltak azért számok, amelyeknek a szólóját B. J. játszotta, V. M. emlékezete sze­Bródy János. Koncz Zsuzsa barátja rint például a „Légy jó kicsit hoz- zám”-ét. Mindenesetre az Illés-kor­szakban a kísérő gitár volt a legfőbb hangszere. A Fonográf-időszakban - 1973 szilveszterén alakult a zenekar - egyre többet játszott a pedal steel gui- tar-on, melyet effektusként már az Il­lés-korszakban is alkalmaztak. Ez lényegében egy hawaii-gitár, lábakra erősítve, vagyis asztal­kává alakítva és pedálokkal el­látva. B. J. mindent elkövetett, hogy egy ilyen hangszerhez hoz­zájusson, és szerzett is egyet: elektromos citera néven impor­tálta a Triál. B. J. rendszerint a színpad rendezői jobb oldalán üldögélt a Fonográf koncertjein, s hangszer mögött. V. M.-nek az volt az ér­zése, mintha valamelyest a zene­kar középpontjából a szélére szo­rult volna. A Fonográfban Szörényi Levente hangja mögé fel­zárkózott két ugyancsak kitűnő énekes: Tolcsvay László és Móricz Mihály. B. J. egyre rit­kábban nyitja ki a száját, sőt még a vokálból is kimarad. Rezignál­ton ül a pedal steel guitar mögött. És ha már a hangszereknél tar­tunk: néha furulyázik is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents