Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-20 / 92. szám

1994. április 20., szerda Diákpanoráma 7. oldal Tapsoltak a tanároknak Játék, határok nélkül Diákhumor Karancskesziből tanulóinak. Előadók voltak: Gyimesiné Sepsi Erika, Deli Orsolya, a Balassi Bálint Gim­názium 8. osztályos tanulója, Csaba Péter Huba. A közönség nagy tapssal jutalmazta Mozart, Marcello és Pete Rose műveit. Kiss Dóra, 6. oszt. Körzeti Általános Iskola Magyarnándor dikó (7. b). A fiúknál: 1. An­gyal Norbert, 2. Szelei Gábor (8. b), 3. Budai Tibor (8. b). A csapatversenyeket is értékelték, melyben a lányoknál: 1. a 8. c., a fiúknál: 1. a 8. b. osztályosok csapata. Vertiçh Lilla Kodály Zoltán Ált. Isk. Salgótarján Még egyszer a salgótarjáni diákexpóról Boszorkányos ügyességű ifjú görkorcsolyázó ámította a publikumot a tarjáni diákexpón A balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Állami Zeneiskola ma- gyarándori és annak romhányi kihelyezett tagozata hangver­senyt rendezett a napokban is­kolánk aulájában. Most kivéte­lesen nem a diákok, hanem a zenetamárok kedveskedtek na­gyon szép, színvonalas műso­rukkal az iskola dolgozóinak és A „nagyok” mintájára iskolánk is megrendezte a Játék, határok nélkül című, a tv-ből már jól ismert versenyt. Az érdekes, erőt, ügyességet és gyorsaságot igénylő akadálysorozatot min­denkinek sikerült teljesítenie. A szoros versenyben a lányoknál: 1. Szádoczki Éva (8. c), 2. Sán­dor Judit (8. c), 3. Pompar II­— Iskolánk tanulója, Sz. S. harmadik lett a Játék határok nélkül című nemzetközi vetél­kedőn. Az ordibálás, káromko­dás versenyszámban viszont egyedül ő ért el 100 százalékot az erős mezőnyben.- Készítői 72 km-re új torna­termet adtak át. Szélcsendes időben idáig hallatszik a gyere­kek öröme.- B. S. hetedikes tanuló 10 óra 30 perckor köszönés nélkül ment el az osztályfőnöke mel­lett. B. S. 8 napon túl gyógyuló lelki sérülést szenvedett. A karancskeszi iskolások Irka-Firka című lapjából A Derült Zsömlék Alapítvány ismét felpezsdítette a diákság életét. Az ország minden részé­ről érkeztek Salgótarjánba fia­talok, hogy részt vegyenek a diákexpo programjain. Már a nyitóbuli sugallta, hogy moz­galmas és nem mindennapi eseményekben lesz részünk. Utána Maksa Zoltán, Bach Szilvia és az Alvajárók együt­tese szórakoztatta a résztvevő­ket, majd hajnalig lézerdiszkó fokozta a hangulatot. Másnap a járókelők nagy megdöbbenésére feltűnően ki­festett arcú fiatalokkal talál­kozhattunk lépten—nyomon az utcákon. Az expo meghök­kentő, mozgó reklámjai lettek. A vállalkozó kedvű fiatalok ar­cára a budapesti Madách Imre Gimnázium tanulói varázsoltak különös, harsány alkotásokat. A József Attila Művelődési Központban és a Balassi könyvtárban rendezett képző- művészeti kiállításon a részt vevő iskolák állították ki A jövő civilizációja című pályá­zatra kiészült képeiket. A pá­lyázatot az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola egyik ta­nulója nyerte meg. Csütörtökön elindították a sulitőzsdét, és az előadások zöme is ezen a napon volt. Este a Rockszínpad produkciója fer­geteges sikert aratott, Varga Miklós Európa című dala hatá­sos és felkavaró volt, mint min­dig. A pénteki zárónapon ren­geteg előadót látott vendégül városunk. Nekünk legjobban Nagy Bandó András relaxálása és a Bakter Brothers Valéria című slágergyanús szerzemé­nye tetszett. Pontban 22 órakor a Kálvárián megrendezett tűzi­játék tette fel a koronát az ese­ményekre. Megszülettek az eredmények is. A város központjában a szakközépiskolák, gimnáziu­mok és a főiskolák egy-egy pavilonnal képviseltették ma­gukat. A salgótarjáni ISZI több pavilont is felállított. Az érdek­lődőket bevezették a számítás­technika rejtelmeibe és tesztel­ték a bátrabb autósok jármű­veit. A bátonyterenyei ISZI di­ákjai a csipkekészítés művésze­tébe avattak be, az egészség- ügyisek pavilonjánál pedig vérnyomást mérethettünk. A salgótarjáni kereskedelmisek sokféle finomsággal látták el a várost. A legnagyobb sikert mégis a szolnoki repülősök aratták, akik egy működőképes repülőt állí­tottak ki a parkolóban. A háromnapos programot az Aranypálma diszkó bulija zárta, ahová a vidékiek térkép segít­ségével juthattak el. Az expót nemcsak a diákok, de a város is szívébe zárta. Re­méljük lesz jövőre is, s talán még több megyei résztvevővel. A fő támogató a Pepsi volt, nekik is nagyon tetszettek a programok, és így jövőre is vál­lalták az expo szponzorálását. Molnár Cecília - Illés Katalin Táncsics Közg. és Kér. Szakk. Az oldal mondata: „Te ismersz már, a földnek szellemét, Csak én lélegzem benned, tudhatod.” Madách Imre Nagybárkányi szavalatok „Szállj költemény, szólj költe­mény mindenkihez külön-kü- lön”. József Attila sorait rótták a táblára a nagybárkányi általá­nos iskolások. A költészet napja alkalmából ugyanis versmondó versenyt rendeztek. A szülőkből és pedagógusokból álló zsűri az alsó tagozatosok közül Lucza Gábor, Kukely Il­dikó és Kozma Béla szavalatát találta a legszebbnek. A felsős diákok közül Szikora Marianna lett az első, második helyre Ku­kely Nikoletta került, Mészáros Karina pedig harmadik lett. Tisztább víz a Gagarinban A víz létfontosságú az élőlé­nyek számára. Ezért ott a leg­változatosabb az élővilág, ahol vízben nincs hiány. Fontosságát igazán csak ott lehet érezni, ahol nem bővel­kednek benne. Ott megtanultak a vízre vigyázni. De ott is van probléma, ahol nem kell taka­rékoskodni vele. A szennyezett víz károsítja a növény- és állatvilágot, és hoz­zánk is eljut. Piszkosan a vizet mi sem használjuk fel, hiszen beteggé tehet. Ezért a folyókból érkező vizet tisztítják. De hogy még tisztább vizet kapjunk, arra is kitaláltak egy remek megoldást. Ez a csapra szerelhető víztisztító berende­zés. A mi iskolánkban is van már ilyen. Eddig, amikor a csa­pot megnyitottuk, zavaros víz jött ki belőle. De amióta ezt a berendezést használjuk, tiszta víz jön a csapból és az íze sem kellemetlen. Dr. Szabó Sándor önkor­mányzati képviselő úrnak kö­szönhető, hogy iskolánk ren­delkezik ilyen berendezéssel. Azóta szeretek vizet inni, mert az íze is jobb, és tudom, hogy tisztább vizet iszom. AZ OLDALT SZERKESZTETTE: SÁNDOR MÁRIA Hisz’ te magad is a Föld gyermeke vagy Szeretlek, Föld! címmel pályázat biztatta a legkisebbeket, hogy örökítsék meg, amit a környezetükből látnak. Igazán szép rajzot ké­szített György Henrietta öt és fél éves balassagyarmati kislány A Föld századunkban kiszol­gáltatottá vált, pedig előttünk tárul fel igazán gazdagsága. Mi vagyunk azok, akik egyszerre láthatjuk a csodálatos kék bolygónak, az őserdők és siva­tagok, tengerek és hegyek vilá­gának, patakjaink, fáink és vi­rágaink Földjének. A szép és érintetlen termé­szetről álmodozva mégis pusz­títják, pusztítjuk, helyrehozha­tatlan károkat okozva. Talán csak a legkisebbek vannak őszinte vi­szonyban vele, a kis­gyermekek, akiknek öröm a levegő játéka, a színek tarkabarkasága. Az ő vágyuk mindig a „Ki a szabadba!” Erre a pályázatra készültek a négy- és ötévesek rajzai. Ezek közül az egyik legszebbet lát­hatjátok az oldalon. Eszedbe juttatják ta­lán, hogy nemrég te is ilyeneket rajzoltál: mo­solygó napot, helikop­ter nagyságú madara­kat és a víz alól kikí­váncsiskodó halakat. Ők még nem tudnak ár­tani a természetnek. Mi tudunk, és majd nekik is fizetni kell érte. Már itt van bennünk a félelem, de a meg­sebzett bolygó hátha felébreszti lelkiismere­tünket is. Egyre többen féltjük a Földet és tartjuk fontosnak megóvását. Tizenévesek mondatait idézzük környezetszennyezésről és -vé­delemről:- Néha, amikor érzem a víz rossz ízét a számban, akkor elő­jön egyfajta félelem, hogy Úris­ten, én most mit iszom.- Az egyik tv-reklámban egy férfi leejtette a papírzsebkendő­jét, és amikor az földre ért, megcsörrent. így fel kellett vennie. Jóval később valamit el akartam dobni, de átvillant raj­tam, hogy hátha ez is megcsör- ren, és mindenki meghallja. Nem dobtam el.-Jön a nyár, és nem tudjuk nyugodtan élvezni a napsütést, mert inkább veszélyes, mint egészséges.- Sokan vannak, akik védik a természetet, de azok még töb­ben, akik pusztítják, hogy ha­szonra tegyenek szert.-Akiben megmarad a kis­gyermek csodálata, az nem lövi le a fészkét rakó madarat, és nem rúg bele a macskába csak azért, mert arra járt.-A Föld védelme egymás megbecsülése is. Április 22-e a Föld napja. Értsd meg a felszólítását, hisz’ Te is a Föld gyermeke vagy. Most neki van szüksége rád, a védelmedre. Ne szennyezd, ne pusztítsd, és ne engedd mások­nak sem! Ha én Bródy volnék Vámos Miklós sorozata Bródy Jánosról „B. J.-töl a magyar lakosság nagyobb százaléka tud idézni ka­pásból, mint a Bibliából, a Tórából és a Koránból együttvéve.” 3. A két Szörényi, meg a vasalódeszka O tt tartunk, hogy B. J. techni­kumba jár, nem számít mintadi­áknak, rendszeresen megjelenik az Illés-zenekar föllépésein, olykor némi fondorlat árán jut be a terembe. Az érettségi évében, 1964 elején lesz az Illés-együttes tagja. Ekkor már természetesen Teenagemek, sőt Tini­nek becézik. A két Szörényi, Levente és Szabolcs még önálló utakon jár. V. M., történetünk krónikása úgy ismeri meg őket, hogy a Ferencvárosi Torna Club igazolt úszóversenyzője- ként házibulit szervezett, s aznap dél­után legalább száz fiú és lányt állított be Délibáb utcai lakásukba. Edzőjük két zenészt is meghívott, akiket ismert valahonnét. A két Szörényi testvér eléggé hasonlított egymásra, két kis muki - gondolta V. M. Ők szolgáltat­ták a talpalávalót, elektromos gitár­jukhoz kisbőröndnyi hangerősítő be­rendezést hoztak. Amint játszani kezd­tek, egyszeriben megnőttek V. M. szemében - ő ekkor hallott először rock and roll-számokat. Levente fan­tasztikusan énekelt, az est csúcspont­ján pedig gitározva tvisztelt egy szőke, kölyökfrizurás hátuszólánnyal, akinek épp a köldökéig ért. B. J.-nek, az Illés-zenekar szépre­ményű tagjának ekkor már volt gitárja. Nem is egy. Az apja vette neki az el­sőt, azokban az években ugyanis a fiúk általában gitárt akartak. Lehetett kapni néha héthuros orosz gitárokat. Ha az ember vett egyet, a hetedik húrt lesze­relhette, s ha elég hosszú ujjai voltak, hogy átérje a hangszer vaskos nyakát, játszhatott rajta. Persze, elektromos gi­tárt szerettünk volna. A Váci utca Di­mitrov téri végén lakott Balogh Géza, az ismert Hawaii-gitárművész, aki sa­ját gyártmányú pick upokat árult és szerelt be az akusztikus gitárokba, há­romszáz forintért. Akkoriban min­denki piköpnek ejtette, pikáp helyett. Az ember egy kábel segítségével be­kapcsolhatta a gitárját a Pacsirta rá­dióba, a lemezjátszó-csatlakozásba, s ha megpendítette, fémesen zengett - a szomszédok legnagyobb örömére. B. J.-nek nem volt szüksége más se­gítségre. Ő technikumba járt, ráadásul távközlésibe, az ott tanultakat jól hasznosíthatta. Osztálytársaival együtt ő már tudta, hogyan kell pick upot te­kercselni. Ha azután egy vasalódesz­kából kivágtak egy gitár formájú lapot, s arra felhúztak néhány zongorahúrt, az már megszólalt, és a hangja emlé­keztetett az elektromos gitáréra. Az így készített lapgitárt azért elég kez­detleges hangszer volt, és nagyon ha­mis. Aki „rendesen” gitározni akart, annak igazi hangszerre volt szüksége. Ám egy valódi lapgitárért még sokáig külföldre kellett utazni. Közben itthon vetélkedett egymás­sal az Illés, a Metró meg az Omega. Híveik késhegyig menő vitákat folytat­tak arról, hogy egy-egy „Bitlisz-” számot melyikük játssza jobban. Az angol szöveget eléggé szaba­don kezelték, baj volt a kiejtés­sel. Nem számított. Nem angol lecke - „beat” zene. Az első rockzenekar, amely fölléphetett a Magyar Televízióban, a Metró volt. Az Illés-együttes felháboro­dott hívei rebesgették, hogy azért éppen a Metró, mert Zorán anyja (vagy apja?) valaminő kapcsolata révén elintézte a Pártközpont­ban... Egy „polgárias” műsor, ta­lán divatbemutató szünetében játszották, többek között a She Loves You című Beatles-számot. Öltönyt és nyakkendőt viseltek, mintha egyenruhában volnának. Az akkori „beat” zenekari átla­gához képest tanult zenészek be­nyomását keltették. Az ős-Illés vokálja se szólt hibátlanul, de ha „beindult az Illés-henger”, a hallgatóság alaposan begerjedt. Bródy János. A hallgatóság begerjedt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents