Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-18 / 90. szám
4. oldal Elő Hagyomány 1994. április 18., hétfő R. Várkonyi Ágnes szerint: „Nincs még egy szeglete a világnak, ahol annyira nyilvánvaló lenne, mint itt, a hegyes-völgyes nógrádi tájon, hogy földünkön szétválaszthatatlanul egybeépült a természet, az emberi munka és a történelem.” Itt van Hollókő, a világörökség része, Ipolytamóc, a földtörténeti őskor világhírű emlékeivel, ahová a műemléki világnap idei országos központi rendezvénye, a tudományos ülés résztvevői is ellátogatnak Szécsényből, Nógrád megye legősibb városából. Hollókőről és Szécsényről Frics Gyulával, Nógrád Megye Közgyűlésének Hivatala területfejlesztési osztálya műemléki szakreferensével beszélgettünk, Ipolytamóc értékeiről Márton Ferenc, a Bükki Nemzeti Park Nógrád megyei természetvédelmi felügyelője tanulmánya alapján szólunk. Hollókő 1987-ben az UNESCO döntése alapján a kulturális világörökség része lett, Hollókő-Ófaluval, a várral és természeti környezetével egyetemben. Magyarország műemlékjegyzéke Hollókő-Ófalu 51 épületét, valamint a középkori várat tartja nyilván. „Világfalu” a Belső-Cserhát ban- Milyen épületekről van szó?- Áz Ófaluban a jelenleg érvényben lévő mindhárom védettségi fokozat (műemlék, műemlék jellegű és településképi védettség) megtalálható - hangzik Frics Gyula tájékoztatása. - Az 51 épület közül legértékesebb a Falumúzeum mint a legősibb állapotot reprezentáló építészeti emlék. A középkori vár ugyancsak a műemlék-fokozatba tartozik. Az Ófalu mint jelentős műemléki együttes egységében is védett. Az ilyen együttest nevezi a magyar műemlékvédelem műemléki jelentőségű területnek. Tehát ide tartozik az említett védett házak csoportja, a védett épületek közé beékelődött több nem kvalitásos épület és a többi, faluképhez tartozó építmény (feszület, kerekes kút, stb), valamint az Ófalu kömyeben szerencsés egybeesés, hogy van mit védeni műemléki és természeti szempontból egyaránt. Az említett értékek, valamint a népviselet, a még meglévő hagyományos szőlőművelési módok együttesen szolgáltattak lehetőséget arra, hogy Hollókő a kulturális világörökség része legyen, az örökség egyetlen falujaként, s olyan építményekkel kerülhessen egy sorba, mint például az Akropo- lisz és a piramisok. Földsánc a koraközépkorból- A műemléki együttes legrégebbi eleme a Kacsics-nemzet- ség által épített vár, amely sok viszontagságot látott Károly Róbert korában, a török időkben, és a Rákóczi szabadság- harc idején vált rommá. Mikor látogathatják az érdeklődök?-Az 1960-as évek második felétől kezdve a teljes várat feltárták régészetileg. Megóvási terv készült rá, elindultak a kiviteli munkálatok, amelyek lassan befejezésükhöz közelednek. A munkálatok jelenleg is folynak, ezért a várat sajnos még mindig nem lehet látogatni. Egyelőre nem tudom megmondani, mikor kerülhet erre sor, ez igényes munka.-A mai tudományos ülésnek helyet adó Szécsény Nógrád Hollókó'-Ófalu a világörökség része Szécsény, Nógrád megye legősibb városa A középkori hollókői vár, amelyen jelenleg is folynak a munkálatok megye legősibb városa. Mikor kapta ezt a rangot?-Városi jogát Károly Róberttól kapta az 1334. május 5-én kelt oklevél tanúsága szerint. A mai városkép a 19. század során alakult ki, de úgy, hogy a középkori városszerkezet, a falak, a valamikori várárok vonalát az új városszerkezet is megőrizte. Szécsényben található Nógrád megye legnagyobb városi műemlékegyüttese, amelybe a legkülönbözőbb építészeti stílusok őrződtek meg. A település ősi mivoltát a város bel- és külterületén előkerült őskori leletanyag bizonyítja. A műemlékileg védett területen belül egy koraközépkori földsánc is található. A műemlékvédelem szempontjából jelentősebb a középkori és barokk bővítésekkel kialakított ferences kolostor, valamint a várfalak maradványa. A várfalak helyreállítása sok ponton még késik, két sarokbástyáját azonban már az elmúlt években helyreállították.-A ferences kolostor építésének kezdetei egyidősek a városi jogokkal. Melyek a legértékesebb részei?- Ennek az épületnek igen értékes része a gótikus sekrestye és a felette lévő oratórium. A helyi hagyomány az utóbbi helyiséget Rákóczi-szobaként tartja nyílván, mert az 1705-ös szécsényi országgyűlés során, amikor II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelmmé választották, itt szállásolták el. A kolostor jó része a török pusztítás során megsemmisült, és csak a ferencesek visszatérése, 1689 után került helyreállításra, barokk stílusban. Az épület állaga az elmúlt évtizedekben, a diákotthon megszűnte után erősen leromlott. Az 1989-ben újból visszatérő ferencesek megkezdték helyreállítását, amely az Országos Műemlékvédelmi Hivatal, a megyei önkormányzat segítségével és helyi támogatással jelenleg is folyik. Romkert teljesedik Nagy jelentőségű volt a város középkori plébániatemploma alapfalainak megtalálása, amelyet a Kubinyi Ferenc Múzeum régészei tavaly feltártak, és most már romterületként be is mutatnak. A plébániatemplom közelségében lévő várfalak és az úgynevezett délkeleti bástya feltárása és megóvása teszi majd ezt a romkertet teljessé.-A Szécsényi Tamás által alapozott, majd utódai által bővített belső várra, részben a falak felhasználásával épült rá az 1750-es években a For- gách-kastély. E szép barokk emléken kívül milyen értékeket őriz még Szécsény?- Maga a kastély több tulajdonos birtokában is volt. A múlt század közepén például Pulszky Ferenc birtokolta. 1975-től a Kubinyi Múzeum működik falai között. Ez a múzeum a megye régészeti kutatását irányítja, régészeti és történeti anyagot mutat be a közönségnek. A műemléki környezethez tartozik a megye legrégebbi patikája, a Szentháromságszobor, a volt postaállomás, és a városkép egyik meghatározó eleme, a tűztorony. A 19. század első felében tanulmányt Ipolytarnóci Terii volt szécsényi Forgách-kastély, jelenleg a Kubinyi Ferenc múzeum épülete Fotó: Szenográdi Tamás zete is, a várkömyéki, úgynevezett hagyásfás területtel és a falutól délre eső Puszta szőlők és Öreg szőlők elnevezésű részekkel. A falu környékének természeti adottságai indokolták, hogy önálló tájvédelmi körzetként is védjék. Ez a szép tájdarab a Bükki Nemzeti Parkhoz tartozik. Védik a tájat is- Mi indokolja a kétféle, a műemléki és a természetvédelmi védettséget?- Ennek magyarázata a kétféle védelem jellegében és céljában rejlik. A műemlékvédelem célja, hogy az építészeti örökséget formailag és lehetőleg anyagában is védje. Ez vonatkozik az egyes épületek védelmére, de az együttesek vagy történelmi településrészek, településképek védelmére is. A település összképébe viszont a természeti elemek is beletartoznak, s ezek védelme külön szakágat jelent, külön szakembereket igényel. Hollókő esetéKözépkori plébániatemplom Szécsényben Fotók: Rigó Tibor épült tűztorony nevezetessége, hogy északkelet felé 32,5 centiméteres elferdülése van, amelyet a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat vizsgálata szerint részben a nem megfelelő alapozás és talán egy második világháborús bomba robbanása okozott. A mérések szerint 1973 óta az elferdülés nem növekedett. Nem védett épületként, de a műemléki környezet területéhez tartozik a városháza, valamint még néhány eklektikus és szecessziós épület. 20 millió évnél több A méltán világhírű Ipolytar- nóc egyelőre még nem része a természeti világörökségnek, azonban remélhetően hamarosan az lesz. Határában másfél évszázada kerültek felszínre a földtörténeti múlt csodálatos emlékei. A Nógrád megye védett természeti értékei című, Salgótarjánban 1989-ben kiadott kötetben Márton Ferenc írt alapos mészetvédelmi Terület címmel, amelyben részletesen ismerteti a Csapás-völgyben a miocén földtörténeti kor elejéről származó több mint húszmillió éves leleteket, az ősvilág életét. Mint írja: „Az ötszáztizenhárom hektáros természetvédelmi terület valóságos „paleo-eldorádó.”, ahol, mint könyvben a lapok, úgy sorakoznak az őslénytani leletek a földkéreg rétegeiben. A kövült fatörzsmaradvá- nyokból is kiemelkedik az ipolytamóciak „gyurtyán-kőló- cája”, egy hatalmas ősfenyő- törzs, amely a lelőhely hímevét megalapozta. Márton Ferenc részletesen ismerteti a megkövült ősfenyőt, a lábnyomos homokkőt, az eltemetett flórát, a cápafogakat. A leleteket kulturált körülmények között láthatják az érdeklődők, akik sétát tehetnek a hajdani tengerparti sávban, a húszmillió éves folyóparton. Kiépített boltozat alatt a kövült óriás, valóságos itatóhely a be- mutatócsamokban. - mér
