Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-16-17 / 89. szám
1994. április 16-17., szombat - vasárnap Kultúra - Művészet A MŰEMLÉKI VILÁGNAP SZÉCSÉNYBEN Nógrádban a barokk és a klasszicizmus az uralkodó stílus Hollók'ó-Ófalu a világörökség része - Csaknem négyszáz védett emlék A ságújfalui Kubinyi-kastély (Rigó Tibor tetvételei) A műemléki világnap alkalmából beszélgettünk Frics Gyulával, Nógrád Megye Közgyűlésének Hivatala területfejlesztési osztálya műemléki szakreferensével Nógrád megye műemlékeiről, illetve a műemléki helyreállításokról.-A műemlékek iránt érdeklődők benyomása az, hogy elmúlt négy-öt évben megnövekedett a műemléki helyreállítások száma Nógrádban. így van-e?- így van. Ahol privatizáció történt, ott az aránylag tőkeerős személyek vagy cégek megkezdték a megvásárolt épületek helyreállítását, és igen jelentős a gyűjtésből előteremtett ösz- szegekből történő helyreállítás is. Ez főként egyházi műemlékeknél jelentkezik. Igaz viszont, hogy az eltelt évtizedekben elhanyagoltak voltak a műemlékek. Megértek arra, hogy most már kell valamit csinálni emlegették. Hány műemléket tartanak nyilván jelenleg?- Nógrádban mintegy 370, az országos jegyzékbe felvett műemlék található, tehát nem A pásztói Oskolamester háza A tari templom ősi építészeti értékeket is őriz A nógrádsápi gótikus templom velük. A jelenlegi helyreállítási föllendüléshez sok esetben társult a műemléki szemléletváltás is. Egyének és közösségek egyaránt érzik, hogy lakóhelyük, életük egyik eleme a műemlék. Jegyzéken kívül- Milyen gondokkal jár a műemléki helyreállítások megszaporodása?- A gondok abban rejlenek, hogy megsokasodtak az építési engedély nélküli részmunkák, illetve a már építési engedéllyel rendelkező munkáknak az engedélytől eltérően történt megvalósítása. Ez megnöveli a műemléki hatósági munka felelősségét is. Jelenleg a műemlékek helyreállításához az építési engedélyt az Országos Műemlék- védelmi Hivataltól (OMvH) kell kérni. A helyi és a megyei önkormányzatok erre most nem jogosultak. Ezért az OMvH a megyei felügyelők számát növelte. Azonban az építési engedélyek kiadása és az ezekkel kapcsolatos helyszínelések - párosulva az eddigi szokásos ellenőrzési tevékenységgel - a korábbi gyakorlathoz képest legalább megháromszorozta a munkájukat. A helyi és a megyei önkormányzatok szerepét abban látom, hogy elsősorban az országos műemléki szervekkel erősítsék kapcsolattartásukat. Igen fontos, hogy állandóan figyeljék a területükön lévő műemlékek állapotát s az azokon végzett munkákat, a műemléktulajdonosokat segítsék a műemléki építési ügyekkel kapcsolatos felvilágosítással, építési szaktanácsadással, s körükben egészséges műemlékszemléletet alakítsanak ki. Külön kiemelem még az országos műemlékjegyzékben szereplő építményeken kívül a helyi védelemben részesített emlékeket. Ezek az épületek általában a településkép meghatározó elemei. Sok esetben szorosan kapcsolódnak a település helytörténetéhez és ezért célszerű a megőrzésük. Az ilyen építmények védelméről és számbavételéről a helyi ön- kormányzatok jogosultak dönteni. Ezzel természetesen a fenntartásuk feladataiban is részt vállalnak. Kastély, kolostor templom-Nógrádot sokáig a műemlékekben szegény megyék között tartozik a műemlékekben szegény megyék közé. Legalább négy-öt, területileg nagyobb megye van, ahol 260 körüli a műemlékek száma. A számok közlése persze mindig kicsit egyoldalú. De ha megemlítjük azt is, hogy például Nógrádban van a sziráki kastély, Nógrád- sáp gótikus temploma, Szé- csény várkerületének műemlékegyüttese, nem utolsósorban az UNESCO világörökség listájára 1987-ben fölkerült Hollókó-Ófalu, akkor valóban igaz az állítás, Nógrád egyáltalán nem műemlékileg szegény megye.- Stíluskorszakok szerint hogyan oszlanak meg a nógrádi műemlékek?- A román és a gótikus emlékek száma aránylag szerény. A már említett Nógrádsáp kivételével ezeket a régi épületeket a későbbi korszakokban többször átépítették. Értékes részletek maradtak meg a szécsényi ferences kolostorban, a pásztói plébániatemplomban, Tar, Egyházasgerge, Tereske templomaiban és még jó néhány helyen. Reneszánsz részlet négy templomban maradt fenn, Egyházasgerge és Tereske reneszánsz szentségtartó fülkéje országos jelentőségű, de értékesek Kishartyán, Mátraverebély templomainak reneszánsz részletei is. ' A törökdúlás után a helyreállítások és az új építkezések már a barokk stílus jegyében kezdődtek. Sok kastély épült e stílusban, és szépszámú a 19. század első harmadában készült klasszicista kúria, kis kastély is. Ezek kapcsán elmondható, hogy a megye műemlékállományának meghatározó stíluseleme a barokk és a klasszicista. A korai barokk kastélyok közül jelentősek Mohora, Kis- terenye, Bércéi és Cserhátsu- rány saroktomyos építményei. Ez az úgynevezett észak-magyarországi várkastély-stílus. Ugyancsak fontos barokk építmény a már emlegetett sziráki kastély, a szécsényi ferences kolostor hódoltság után újjáépített része, Mátravere- bély-Szentkút római katolikus temploma, és még igen sok kisebb- kúria, falusi templom. Nógrád legjelentősebb klasszicista épülete a balassagyarmati vármegyeháza.-Nógrádot a várak megyéjének is szokták nevezni. Jogos-e ez a jelző? — Igen, de hozzá kell tenni, hogy ez a vélekedés a megyében védett tizenegy vár ismeretére alapozódik. Ha viszont számba vesszük azokat az őskori és középkori földvárakat, lakótornyokat, kis erősségeket, amelyeknek a földfelszínen látA salgótarjáni ferences templom (—An—) Szécsény, Rákóczi-szoba Helyreállítás most-Jelenleg hol folyik jelentősebb műemlékhelyreállítási munka Nógrádban?- Sok kisebb és néhány nagyobb munkavégzés történik napjainkban. Sajnos ezek között kell az egyik rossz példát is megemlíteni. A tolmácsi kastély három éve áll tetőzet nélkül, s emiatt az OMvH kényszertatarozást rendelt el. Nagyon színvonalas helyreállítási munkát végeznek évek óta a szécsényi ferences kolostorban, a ságújfalui Kubinyi-kastélyHoliókó'-Ófalu műemlékállományban. Például a sokat építtető Ybl Miklósnak egyetlen munkája sincs Nógrád megyében. A századforduló szecessziós stíluselemei főleg Balassagyarmat és Szécsény városi épületein láthatóak. -A. ban. Részmunkálatokat folytatnak a nógrádi várban (ásatás, falkorona-védelem). Folyik a hollókői vár és a szécsényi középkori plébániatemplom romjainak megóvása. ható, de csekély nyomuk van, akkor az érdeklődő ötvennél több várat számolhat össze a megyében. Csak Salgótarján környékén öt-tíz kilométeres körben 13 erődített hely van. Az utóbbi 100-150 év építészete- Mit mondhatunk az utóbbi 100-150 év építészetéről?-A 19. század építészete csekély számban van jelen a két világháború közötti korai modem építmények száma is kevés. Ezek közül azonban egy kvalitásos épület, a salgótarjáni ferences templom az országos műemlékjegyzékbe került. Az ebben az időszakban és a második világháború utáni szoc- reál stílusban épült középületeink egy része helyi védettséget élvez. Köztük például a salgótarjáni református templom, a volt egészségház, illetve a salgótarjáni megyeháza és a tűzoltóság épülete. Salgótarján modern városmagja, a Karancs Szálló környéke szintén helyi védelmet élvez. Az ünnep A műemléki világnap országos ünnepségét április 18-án tartják Szécsényben, a városi művelődési és ifjúsági centrumban. Délelőtt tíz órakor a zeneiskola műsort ad, majd Korill Ferenc, Nógrád Megye Közgyűlésének elnöke és Varga Tibor, Szécsény polgármestere köszönti A világ öröksége tudományos tanácskozás résztvevőit. Utána Gyurkó János környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter átadja a Magyar Műemlékvédelemért díjakat és a Műemlékvédelemért emlékplaketteket, Fejérdy Tamás, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal elnöke pedig a Dercsényi Dezső sajtódíjat. Ezután kezdődik a tudományos tanácskozás.
