Nógrád Megyei Hírlap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-13 / 86. szám

2. oldal Külföld 1994. április 13., szerda Ukrajna Nemzetiek veresége A legnagyobb nacionalista párt, a RUH vezetője közvetve elis­merte pártja és a nemzeti de­mokrata erők vereségét a hét végén befejeződött ukrán par­lamenti választásokon. Az első részeredmények szerint a 337 eddig megválasztott képviselő közül 114 a baloldalhoz tarto­zik, míg a nacionalisták csak alig több mint negyven mandá­tumot szereztek. Vjacseszlva Csornovil, a RUH elnöke kijevi sajtóértekez­letén sajnálatát fejezte ki, hogy nem sikerült legalább az egy- harmadot megszerezni. így nehéz lesz megakadá­lyozni a kommunisták és a szo­cialisták blokkjának tevékeny­ségét. Az EU Bírósága Az Európai Unió luxemburgi székhelyű bíróságát 1957. már­cius 25-én hívta életre a Római Szerződés, az unió alapító ok­irata. A bíróság őrködik azon, hogy betartsák a jogot a Párizsi és a Római Szerződés alkalmazásá­ban és értelmezésében. A bíró­ság az Unió szervének, valame­lyik kormányának vagy magán- személynek kérésére megsem­misítheti az EK Bizottsága vagy Miniszteri Tanácsa által hozott, a szerződésekkel összhangban nem lévő rendelkezést, az Unió valamely nemzeti bíróságának kérésére ítéletet mondhat a kö­zösségi jogszabályok érvényes­ségéről vagy értelmezéséről. A bíróság ítéletet mondhat vala­mely tagállam, a bizottság vagy a tanács akcióiról, ha megsértik a szerződéseket vagy azok jogi alkalmazását, illetve visszaél­nek hatalmukkal. A bírósághoz jogi és magánszemélyek azonos feltételek mellett fordulhatnak. A bíróság saját maga hatá­rozza meg eljárási szabályait, amelyet az Európai Tanács hagy jóvá. A bíróság jelenleg 13, a tagállamok által konszen­zussal hat évre választott bíró­ból, illetve hat főügyészből áll, akik maguk választják meg — három évre - elnöküket. A tag­államok ellen indult ügyekben plenáris ülést tartanak, a többit három-, illetve négytagú kama­rákban tárgyalják. Az eljárási nyelv a dán, a német, a francia, a görög, az ír, az olasz, a portu­gál és a spanyol, a munkanyelv a francia. A 700-nál is több al­kalmazottat foglalkoztató bíró­ság elé 1991-ben 345 új eset ke­rült, és 214 ügyben hoztak ítéle­tet. (MTI) Komoly Négyévi börtönbüntetésre ítél­ték a Maison de France-perben, de az ítélethirdetés után sza­badlábra is helyezték hétfőn Berlinben Heinrich Voigtot, a volt keletnémet Állambizton­sági Minisztérium (Stasi) alez­redesét. A bíróság az ítéletbe beleszámította a vizsgálati fog­ságban eltöltött időt. Voigtot azzal vádolták, hogy a terrorizmussal és a terroris­tákkal foglalkozó Stasi-osztály vezetőjeként köze volt az 1983. augusztus 25-én elkövetett nyu­gat-berlini merénylethez: a francia kultúrintézet, a Maison de France épületét feltehetően a Carlos-csoport felrobbantotta, egy ember meghalt, 23-an meg­sebesültek. Voigtot 1992-ben Görögországban fogták el, s ta­valy szolgáltatták ki Németor­szágnak. Voigt a Stasi terrorizmussal foglalkozó osztályát, a XXII/ 8-at vezette. A szálak a ke­A boszniai szerbek egyelőre hajthatatlanok Hallhatók burkolt fenyegetések Csak Csurkinnal hajlandók konzultálni A NATO légicsapásai ellenére egyelőre semmi jele annak, hogy Gorazdénál visszavonulásra készülnének a kelet-boszniai vá­rost már két hete ostromló szerb csapatok. A város egyes körze­teiben közelharcot vívtak még a hétfő esti órákban is a szerb támadókkal a muzulmán védők. A boszniai szerb álláspont egyelőre hajthatatlannak tűnik: Momcilo Krajisnik parlamenti elnök szerint semmiképp sem mondhatnak le Gorazdéról, mert ott a háború előtt a lakosság 35 százaléka szerb volt. A boszniai szerb vezetők sze­rint az ENSZ nyíltan a muzul­mánok oldalára állt, s ezért a to­vábbiakban már csak Vitalij Csurkin orosz külügyminisz­ter-helyettes közvetítésével haj­landóak konzultációkra a kéksi­sakosokkal. A politikai vezetők megnyi­latkozásaiból nem hiányoznak a burkolt fenyegetések sem: Kra­jisnik és Radovan Karadzic boszniai szerb elnök egyaránt utalt ama, hogy a NATO légiak­ciói miatt kiszámíthatatlan dol­gok történhetnek, s a kéksisako­sok biztonságát veszély fenye­getheti. A boszniai szerbek mögé fel­sorakozott Belgrád is: Slobodan Milosevic elnök is arról beszélt, hogy vége szakadt a nemzetközi közösség pártatlanságával kap­csolatos illúziónak, s hogy most mindenekelőtt fegyvernyug­vásra van szükség, a politikai rendezés pedig csak ezután kö­vetkezhet. Vladislav Jovanovic jugo­szláv külügyminiszter televí­ziós nyilatkozatában úgy véle­kedett, hogy a bombázással megsértették az ENSZ Alap­okmányát. A legáltalánosabb vélekedés értelmében a NATO elmúlt hét végén végrehajtott bevetése rendkívül veszélyes kalandor­akció volt. A szerb álláspont megmerevedése értékelések szerint főként azzal magyaráz­ható, hogy ezúttal hiányzik az orosz-amerikai egyetértés a boszniai rendezés kérdéseit ille­tően, aminek persze a valódi következményei bizony kétsé­gesek. (MTI) A NATO légiakciójának nemzetközi jogi alapja A NATO harci gépek vasárnap este az ENSZ BT tavaly júni­usi határozata alapján, a megfelelő ENSZ-jóváhagyások bir­tokában hajtották végre akciójukat - hangoztatták a művele­tek kapcsán a NATO részéről. Brüsszeli források egyúttal emlékeztettek mindazokra az eddigi határozatokra, amelyek ilyen akciók megindítását elvi oldalról lehetővé tehetik. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993-ban néhány hónapon belül három határozatban terjesztette ki védelmét hat boszniai mohamedán körzetre, illetve mindezek kapcsán intézkedett a térségben a kéksisakosok szükség esetén történő „közeli légi oltalmáról”. Először 1993 áprilisában fogalmazta meg - akkor még csak pusztán elviekben, köz­vetlen katonai szankciók nél­kül - Srebrenica „védett kör­zetté” nyilvánítását a 819-es határozat. Ugyanezt az - in­kább csak gesztus értékű - döntését terjesztette ki 824-es számú határozatában összesen hat, mohamedánok lakta kör­zetre (Srebrenica mellett még Szarajevóra, Zepára, Tuzlára, Bihacra és Gorazdéra). Végül június 4-én ugyanezen térsé­gekre vonatkozóan fogadta el a 836-os határozatot, amely adott feltételek teljesülése ese­tén immár katonai beavatko­zást is kilátásba helyez. Esze­rint ENSZ-egységek erőt is al­kalmazhatnak: tüzérségi táma­dásra válaszul, fegyveres tá­madásra, vagy hogy utat nyis­sanak ENSZ-oszlop előtt. A határozat egyúttal leszö­gezi, hogy az ENSZ tagállamai akár egyéni fellépés alapján, akár valamely szervezet vagy szövetség részeként - a Biz­tonság Tanács felhatalmazása alapján és szoros együttműkö­désben az ENSZ főtitkárával - a kéksisakos erők védelme ér­dekében „minden szükséges­nek ítélt intézkedést” megte­hetnek, beleértve a légierők bevetését is. A NATO-tagor- szágok külügyminiszterei mindezek alapján hozták meg tavaly június 10-i athéni ülé­sükön döntésüket arról, hogy a szövetség felajánlja régierejét az alkalmanként szükségessé váló légiakciók végrehajtásá­hoz. Az ajánlatot nem sokkal később az ENSZ BT elfogadta. Az eddigieket egészítette ki végül az ENSZ BT tíz nappal ezelőtt elfogadott 908-as számú határozata, amely - el­sősorban a feszült krajinai helyzetre való tekintettel — le­hetővé teszi a kéksisakosok védelmét szolgáló „közeli légi oltalom” kiterjesztését Hor­vátországra is. Ennek gyakor­lati megoldása azonban egye­lőre még az előkészületek fázi­sában tart. NATO-körökben fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy - éppen a 836-os határozat alap­ján - szövetségi repülők most hajtottak végre első ízben tá­madást boszniai szárazföldi célpont ellen. A négy szerb harci gép lelövése nem ez a „kategória” , mert ott a bosz­niai légtérzárlat megsértésének megtorlásáról volt szó. Ezzel szemben márciusban Bihac körzetében francia kéksisako­sokat támadás ért, és akkor már hivatalosan is felmerült az igény a légierő bevetésére, de a döntéshozási folyamat akkori lassúsága miatt ez végül is ér­telmét vesztette. A „közeli légi oltalom” előnye, hogy egyér­telmű, s ezért viszonylag egy­szerűen élni lehet vele. Áz érintett csapatok kérése alap­ján csupán az ENSZ-főtitkár személyes jóváhagyása kell - ez az, amit Butrosz Gáli sze­mélyes különmegbízottjának, Akasi Jaszusinak -, sem a BT összehívására, sem az Észak-atlanti Tanács áldására nincs szükség. Ennek birtoká­ban a NATO-erők illetékes pa­rancsnoksága a délszláv tér­ségben állomásozó ENSZ-egységekkel egyeztetve saját hatáskörben megkezdheti a szükségesnek ítélt akciót. A „közeli légi oltalom” viszont a légiakciót csupán a támadást éppen végrehajtó erőkkel szemben engedélyezi. Elviekben ennél szélesebb katonai műveletekre is teret adhat egy, valamely boszniai „védett körzet” felmentését célzó esetleges légiakció. En­nek megkezdése azonban any- nyival bonyolultabb, hogy - jóllehet, elviekben ennek lehe­tőségét sem zárja ki az ENSZ BT határozata - itt előbb But­rosz Gáli egyetértése mellett szükség van még a brüsszeli egyetértésre is. Emellett Gáli is jelezte, hogy végső döntése előtt konzultálni fog a BT tag­országaival. Elengedett kínai ellenzékik A kínai hatóságok szabadon bocsátották azt a három sanghaji ellenzékit, akit a kelet-kínai kikötőváros rendőrsége kevéssel Edouard Balladur francia kormányfő ottani látogatása előtt vett őrizetbe - vált ismeretessé Pekingben nem hivatalos forrásból. Balladur el akarta kerülni az emberi jogi vitákat pekingi tárgya­lópartnereivel, hogy ne veszélyeztesse a francia cégek megújult üzleti esélyeit a kínai piacon. Amikor azonban három sanghaji ellenzéki - Vang Fu-cseng, Pao Ko és Jang Csou - őrizetbe vé­teléről értesült, magyarázatot követelt a kínai kormánytól. Gyilkoltak a vörös khmerek A vörös khmerek egy csoportja tizenhárom vietnami nemzeti­ségű személyt mészárolt le, további huszonhetet pedig megsebe­sített Kambodzsában. Az ENSZ Phnom Pen-i emberi jogi iro­dája elítélte áz akciót, és bejelentette, hogy ki fogja vizsgálni az esetet. Az ENSZ egy képviselője leszögezte, hogy a kambodzsai kormánynak kötelessége szavatolni az országban élő vietnami nemzetiség biztonságát. A kambodzsai-vietnami határ közelé­ben jelentős számú vietnami kisebbség él. Elgázolta a vonat a pályán dolgozókat Pályamunkásokba rohant egy óránként 150 kilométer sebesség­gel száguldó gyorsvonat a németországi Würzburg közelében. Hárman maradtak holtan a síneken, hárman könnyebben megsé­rültek. A mozdonyvezető kétségbeesetten fékezett, de már nem tudta megakadályozni a szerencsétlenséget: az expressz belero­hant a 10 fős csoportba. A három halott közül kettő német, egy török. Feltételezik, hogy nem működött vagy nem működtették a szerelvény közeledtét jelző hangberendezést. Ötszázszor rengett a föld Peruban Az 1994-es év első három hónapjában mintegy 500-szor észlel­tek kisebb-nagyobb földmozgásokat Peruban. A perui Geofizi­kai Intézet jelentése szerint a rengések közül 36 közepes erős­ségű volt - a Richter-skála szerint 4-4,8-es -, nagyobb kárt azonban egyik sem okozott. A DPA ismertetéséből az is kiderül, hogy a leginkább érintett terület az ország déli részén fekvő Arequipa városa, ahol ezen időszak alatt 251-szer mozdult meg a föld. Romy Schneider tárgyait árverezték Kalapács alá került a tragikus sorsú színésznő, Romy Schneider néhány használati tárgya, főként ruhák és kiegészítők. A Boltz bayreuth-i aukciós cég által rendezett árverésen a gyönyörű díva 42 ruhája, kalapjai, övjei, sáljai és öltözékének más kiegészítői találtak új gazdára, mintegy 100 ezer német márka értékben. Az aukcióra bel- és külföldről egyaránt sok érdeklődő érkezett. Egy RS kezdőbetűkkel ellátott utazóbőrönd például 5500, egy pezs­gőszínű délutáni ruha pedig 2800 márkáért kelt el. Egy egyszerű bőrövért is 1500 márkát adtak. Elfogulatlan amerikaiak Washingtoni politikusokkal, üz­letemberekkel és újságírókkal találkozott Szekeres Imre, a Magyar Szocialista Párt ügyve­zető alelnöke észak-amerikai kőrútjának első állomásán, az amerikai fővárosban, ahol hét­főn kezdte meg látogatásának hivatalos programját. Tárgyalt a kereskedelmi és külügyminisz­tériumban, eszmecserét folyta­tott Benjamin Gilman republi­kánus és Tom Lantos demokrata párti képviselővel, találkozott a külföldi segélyek hivatalának, a USAID illetékesével és a Nem­zeti Demokratikus Intézet veze­tőjével. Benyomásai szerint semmilyen fenntartást nem ta­pasztalt pártjával szemben, sőt, vendéglátói érdeklődéssel fo­gadták az MSZP terveit: partne­rei közölték, hogy az ameri­kai-magyar együttműködés nem függ a következő koalíció összetételétől, ha az demokrati­kus, nyitott és a szélsőségektől elhatárolódó politikát visz. Találkozóin Szekeres Imre úgy érezte, hogy az amerikai fél elfogulatlanul szemléli a szocia­lista párt választási esélyeit. Az MSZP alelnöke a maga részéről világossá tette, hogy egy esetle­ges szocialista részvétellel ala­kuló kormány továbbhaladna a NATO- és az európai unióbeli tagság felé vezető úton. Amerikai részről kedvezően értékelték, hogy az MSZP kor­mánypártként határozott lépé­seket tenne a gazdasági átalakí­tásra, és megteremtené azokat a feltételeket (privatizáció, bank- rendszer fejlesztése), amelyek elengedhetetlenek a szükséges­nek tartott mintegy évi másfél milliárd dollárnyi külföldi - így amerikai - tőke beáramlásához. (MTI) élet a Maison-perben let-berlini Szíriái nagykövet­ségre vezettek. A merénylet minden bizonnyal a Carlos-cso- portként ismert terroristák „műve” volt. Maga a merénylő, egy libanoni, időközben meg­halt. Voigt a januárban kezdődött perben egyebek között azt val­lotta, hogy a magyar titkosszol­gálat „tippje” nyomán kobozták el a Kelet-Berl inbe szíriai dip­lomata-útlevéllel és -poggyász- szál beutazó Johannes Weinrich német állampolgártól, Carlos (Ilich Ramirez Sánchez) Da- maszkuszban élő „jobbkezétől” azt a 25 kilónyi robbanóanya­got, amellyel a merényletet fel­tehetően elkövették. Később a Stasi visszaszolgáltatta a robba­nószert a szíreknek, miután megígérték: az anyagot sem­mire sem fogják felhasználni. A robbanóanyagot Damaszkusz kelet-berlini nagykövetségén tárolták. A perben szerepet játszott a nagykövetség akkori harmad­titkára, a terroristák koordináto­raként emlegetett Nabil Khritá. Lapjelentések szerint Khritá, már magas rangú kormánytiszt­viselőként, idén januárban Bu­dapesten is felbukkant, találko­zott a német különleges szolgá­latok embereivel, majd január 9-én beutazott Berlinbe, ahol őrizetbe vették. Homály fedi, hogy mi késztette az időközben szabadlábra helyezett Khritát önmaga feladására. A tisztvi­selő bizonyos utalások után ta­gadta, hogy Szíriának köze lett volna az ügyhöz. A per zárónapján vallomást tévő Egon Krenz, Erich Honec- ker utódja tagadta, hogy az NDK belekeveredett volna a Maison de France elleni me­rényletbe, az ügyet nem tárgyal­ták meg a politikai bizottság­ban, „az NDK nem volt terro­rista állam” - mondta. KÖSZÖNJÜK A NYUGALMAT A FÖLDMŰVELŐ GAZDÁKNAK a falvak népének, közöttük mindazoknak, akiket megfosztottak hagyományaiktól, vallásuktól, értékrendjüktől, akiket elválasztottak lételemüktől, a földtől. Akik, miután csodálatos életerejükkel alkalmazkod­tak egy idegen létmódhoz, amit az önkény reájuk kényszerített, fogyatkozó, megalázott és gátolt állapotukban is képesek voltak teremtésre. Majd egy emberöltőnyi kényszerű alkalmazkodás után, a megbukott szocialista rendszert követően új kényszerűségként szakadt reájuk a rendszerváltozás terhe. Köszöntjük azokat, akik földhöz jutottak, s üdvözöljük az újrakezdés bátorságát/ ^ amely Magyarország jövőjét rejti magában. Köszönjük ennek a világnak nagy nyugalmát és erejét, amelyből a mi erőnk java is származik. KÖSZÖNJÜK A NYUGALMAT. A TÜRELEM EREJET. •SVIDF

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents