Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-11 / 59. szám

1994. március 11., péntek SZECSENY ES KORNYÉKÉ HÍRLAP Vállalkozások jönnek, mennek ... Kemény az üzleti élet J ó esztendeje, hogy Bakos Lászlóval a szécsényi ipartestület elnökével mérlegre tettük Szécsényben és térségében tevékenykedő vállalkozók általános helyze­tét. Legutóbb ezt megismétel­tük, de az idei mérlegről nem sok jóval szolgálhatunk. Mert „ ... a nagyüzemi és lakossági vásárlóerő erőteljes csökkenése a vállalkozói szfé­rában a belső piacot éppúgy szűkíti, mint a hazai beszállítói kör elvesztését. Ezt a közüzemi körben még tovább fokozza az agrárprivatizációs folyamatban megszűnő közép- és nagyüzemi, valamint agráripari megrende­lések hiánya. ” Elmaradott térség Helyi viszonylatban ki is­merné jobban, mind az ipartes­tület elnöke, hogy a fenti megál­lapítás nálunk hatványozottan érinti a kisipart. Az iparosokat Bakos László sújtó gondokkal neki, nap mint nap szembe kell néznie. De Nógrád megyének ebben a munkalehetőségben legelmara­dottabb térségében nehéz, vagy lehetetlen belátható időn belül a helyzetet megváltoztatni. Fel­számolódtak, vagy jelentősen meggyengültek a tőkeerős gaz­dasági egységek, az iparosság pénzforrását tápláló erők. Van olyan személy, aki ko­rábban jelentős magánipart mű­ködtetett s 20-25 millió forint pénzforgalmat bonyolított le, ma alig két-három millióval számol. A másik, valamikor külföldi, belföldi megrendelők­től munkával ellátott, több mil­lió forint forgalmat lebonyolító, munkások sokaságát foglalkoz­tató vállalkozó, eladásra kínálja üzemét, mielőtt csődbe menne. Küzdelem a munkáért Amíg régen a vállalkozók száma alacsonyabb volt, a meg­rendelőké pedig tőkeerős, igé­nyeik szinte kielégíthetetlen, addig mára megfordult a hely­zet. Az iparosok száma meg­emelkedett, a pénzes megrende­lőké viszont úgyszólván el­apadt. Az iparosoknak küzdeni kell a munkáért, és ebben a küzdelemben sokan belebuk­nak. Az ipartestületi számada­tok szerint, ha száz új vállalko­zás születik, annak 70-80 száza­léka hamarosan tönkre is megy. A szécsényi ipartestülethez tartozó vállalkozókat két cso­portra osztják. Az egyik - de létszámában kisebb csoport, - amelyik felkészülését, jogi is­mereteit, jóérzékű piackutatás­sal eredményesen hasznosítja. A keresettebb munkák felválla­lásába kapcsolódnak bele. Első­sorban a szállítási iparban. A kamionosok minden nehézség ellenére talpon vannak, helyük van az európai piacon. De más szakmabeliek kisebb hányada is egzisztál, miután felismerte a nagyipar összeomlásából eredő lehetőségeket és időben lépett. De Szécsény térségében, ahol 30-40 • ezer munkanélkülivel számolnak, ezek a vállalkozók a munkanélküliséget, minden jó­szándék ellenére, csak kis mér­tékben tudják enyhíteni. Kiszolgáltatottak Az ipartestületnek a második csoportba tartozó kisiparosai­nak sorsa okozza a nagyobb gondot. Ezeknek nincs anyagi erejük megerősödni a vállalko­zói szférában. Ide tartoznak a lakosságot közvetlenül szolgáló fodrászok, cipészek, autószere­lők, kőművesek, háztartási gép­javítók, vízvezeték-szerelők, bérfűrészesek stb. A lakosság romló anyagi helyzete miatt csökken a munkájuk iránti ke­reslet. Ezért ahogyan megala­kulnak, úgy tönkre is mennek. Nincs tőkéjük, kevés az infor­mációjuk, nincsenek felké­szülve a kemény üzleti életre. Még a szakmai tudásuk is hiá­nyosabb. így aztán a megrende­lőik kiszolgáltatottaivá válnak, akiknek többsége egyszerűen nem, vagy csak késve fizeti ki az elvégzett munka díját. A kis- tőkésnek a kintlévőség a végze­tét is jelentheti. Számtalan kis vállalkozó éppen ebbe bukik bele. Védelmet a kezdőknek Az ipartestület ismerve a vál­lalkozók nehézségeit, külön­böző elvonásokkal való meg­terhelését, segítséget nyújt ne­kik oktatásukkal, a rendeletek­ben való eligazodásban. Igyek­szik meggátolni az ál- és kalan­dor vállalkozások létrejöttét, az önkormányzatokban képviselni a kedvezményes telephelyhez jutást, mentesítést adni az ipa­rűzési adó fizetése alól. Mindezek viszont nem pótol­hatják azt a hiányt, hogy Szé­csény és térségében nincs ked­vező banki hitelnyújtás, hiányos az infrastruktúra és sok minden más. Pedig ha a vállalkozók ki­terjedt, biztonságos tevékeny­séget folytathatnának, jelentő­sen befolyásolhatnák a térség­ben igen súlyos munkanélküli­séget. B. Gy. Sem a tehenészek, sem a jószágok nincsenek megbecsülve - Ügyes szakmunkástanulók Van munkájuk, mégis lehangoltak A tejelő teheneket nem le­het nem szeretni. A tehén tejet ad a mindennapi asztalunkra, amit nem nélkülözhet az em­ber. Aki Szécsényben a tej­hasznú szarvasmarha-te­nyésztő telepre beteszi a lábát - az előírt higiénikus eljárá­sok után -, annak e gondola­tok megfordulnak, sőt felerő­södnek a fejében. Történhet a mezőgazdasági ágazatban sok minden, erő­szakkal vagy természetes úton, de Szécsényben a tehenészeti telepnek élnie kell. A telepet sok millió forintért, európai szintű technológiával felsze­relve létesítették, s jelenleg a legjobban tejelő fekete-fehér (holstein-fríz) tehenekkel népe­sítették be. A telepnek élni kell Az ágazat vezetését a neves, országosan is elismert szakte­kintélyű állattenyésztőre, So­mogyi Csabára bízták. Neki oroszlánrésze van a telep kor­szerű technológiával való fel­szerelésében. A létesítmény munkafolya­matainak, a tejtermelés és a tej minőségének mérése számító- géprendszerre épül. A fejőcsar­nokban terelőkön keresztül ve­zetik a jószágokat. Megkapó az engedelmességük. Amit ebben a korszerű fejőcsamokban az emberi kéz végez, nem sok. Ilyen a tehéntőgy vízsugaras mosása, majd a fejőgép szívó­szárainak a tőgyre helyezése. Ezenkívül az ember csak a fo­gyasztáskor kerül közvetlen kapcsolatba a tejjel, tejtermék­kel. A szécsényi tehenészeti tele­pen, ideértve a Barátréten neve­lődő növendék állatokat is, hu­szonnyolc embert foglalkoztat­nak. Feladatuk a tehenek napi ellátása, tisztán tartása, fejősé­nek előkészítése. Nem könnyű munka, mert nagyon érzékeny állatokkal bánnak. Kevés a takarmány Munkaidejük a kora hajnal és a késő este, kivéve a nappali ügyeleteseket, akik az állomány táplálékát készítik elő, meg a délutánon Kollár Lászlónénak, a szakmunkásképző iskola tanár­nőjének vezetésével Joó Mik­lós, Kadlót Vilmos, Bóna Kata­lin, Göbölyes Zsuzsa és Garami Attila szakmunkástanulók álltak munkába az esti fejéshez, a hi­vatásos Roznicsek Józsefné, Ba­logh Lajosné állatgondozók fel­ügyelete mellett, és Márkus At­tila ügyeletes állattenyésztő irá­Koós Csaba csaknem négyszáz tehenet gondoz karámok tisztántartását végzik. Az elmúlt esztendő ritkán ta­pasztalt aszályos időjárása rá­nyomja a bélyegét a tehenészek munkájára. Kevés a takarmány, szemes, szálas egyaránt. A napi takarmányadag szigorú porció­zására kényszerültek, ami saj­nos meglátszik az állatok kon­dícióján is. Márkus Attila, ez az ízig-vé- rig szarvasmarha-tenyésztő, bi­zakodva mondta, hogy az idén már sikerült pótolni a takar­mányt. Javult is a tejhozam, napi 4—5 ezer literre, míg a zsír- tartalom átlagban 3,9-4,2 száza­lékos, ami a pásztói tejfeldol­gozó üzem nagy elismerését váltotta ki. Az egyik alkonyatba forduló A 3. számú körzet felkészült - Már gyakorolnak A választás sikere a technikán nem múlik N ógrád megye 3. számú választókörzetének központja Szécsény. Itt működnek majd a választó- körzet munkacsoportjai. Ide érkeznek az információk és innen továbbítják a részjelen­téseket, adatlapokat, összesítő tablókat a területi (megyei) választási munkacsoportnak. A számítógépes rögzítő és ellenőrző rendszer telepítését befejezték. A sort számító­géppel is kiegészítik a válasz­tások idejére, amely a köz­ponti egység szerepét is be­tölti. A technikát üzemeltető csoportot a polgármesteri hi­vatalban helyezték el. Innen kapja az információkat a sajtó is. A rendszer előkészítésével Máté Csabát, a titkárság veze­tőjét bízták meg, aki tájékoz­tatójában kiemelte, hogy a számítógépes rögzítő és elle­nőrző rendszert csak kellő hozzáértéssel szabad működ­tetni. E zért gyakorolják az üzemeltetéssel járó te­vékenységet a kezelők, és azt is gyakorolják, hogyan lehet az esetlegesen bekövet­kező működési zavarokat a leggyorsabban elhárítani.- rácz ­Nógrádi Gábor: Hogyan lehet könnyen, gyorsan milliomos? (30.) Adjon tanácsot! A világ legjobb üzlete ez is, hasonlóképpen a többi­hez, amelyeket az elmúlt hetekben ismertettem a kedves olvasóval. Mi kell hozzá? Egy száj és sok fül. A meggazdago­dásfeltétele, hogy a száj az Öné legyen, a fülek pedig másoké. Mi a módszer lényege? Jó pén­zért adjon tanácsot! Milyen té­makörben? Mindegy, ha el tudja hitetni, hogy a téma sza­kértője. Azt kérdezi, hogyan tudja el­hitetni? Úgy, hogy gátlás nélkül harsogja újságban, tévében, rá­dióban, amíg a pénze tart. Az emberek, akik a hirdetését ol­vassák vagy hallják, két cso­portra oszthatók. Az egyik cso­port gonosz, unszinpatikus em­berekből áll. Nem hisznek Ön­nek! Csúfolják és mocskolják. S zerencsére ők vannak ke­vesebben. Ne is foglalkoz­zon velük, tőlük nem lát pénzt. Annál inkább a másik - bölcs és szinpatikus - csoport­tól, amelynek minden tagja el­hiszi, hogy a tanácsok alapján szebb lesz a bőre, jobb lesz a szexuális élete, kiegyensúlyozot­tabb a lelke, virágosabb a kertje, finomabb a főztje, na­gyobb a haja, kisebb a baja, jobb a csillaga, kerekebb a melle, izgatóbb a teste, nyugod- tabb az álma, demokratikusabb a demokráciája, magyarabb a magyarsága, nagyobb az or­szága, kisebb az identitásza­vara, divatosabb a ruhája, győztesebb a pártja, sohasem lesz rákja, leolvad a hája, vagy meggazdagszik holnaputánra. T alán nem is hiszi, kedves olvasóm, az emberek mennyit hajlandóak fi­zetni azért, hogy egy náluk sok­kal butább és tehetségtelenebb ember teletömje a fejüket ordító marhaságokkal! Az én tanácsadó rovatom persze, amelyben zseniálisabb­nál zseniálisabb technikákat ajánlottam a meggazdago­dásra, kivétel a kufárok és sar­latánok ricsajában. H alálbiztos, kipróbált módszerek titkát bíztam Önre az elmúlt hetekben, és meggyőződésem, hogy vala­melyik már hozzá is segítette a vágyott milliókhoz. Ha így van kedves olvasó, ha Önnek már tudtam segíteni, ha Ön már gazdag ember, akkor kérem, könyörgöm, az Isten szerelmére, írja meg: melyik volt az a mód­szer?! Vége nyitásával. A gyerekeknek és a szakembereknek egyaránt di­cséretes a hozzállásuk, gondos tevékenységükkel megteremtik a tehenek nyugalmát. Ami kü­lön is megragadja az embert, az állatok türelme. Fegyelmezetten sorakoznak a terelőbe. Alacsony kereset A sok szép látvány és jó ta­pasztalat után egy negatívumot nem hallgathatok el: a telepen dolgozó emberek hangulata rossz. Lehangoltak, nem sok kedvük van a vidámsághoz. A tehénállomány leapasztása, az alacsony kereset, a létbizonyta­lanság rányomja bélyegét han­gulatuk alakulására. (B) Szépítkeznek LITKE. Itt a tavasz, csinosít­ják a falvakat. A községben Varga Géza és csapata a közte­rületeken takarít. Eltüntetik a téli maradványokat, gondosan elégetik a gazt, új arcot öltenek az utcák. Nagy gonddal hozzák rendbe a köztemetőt, az oda ve­zető utcát. De a vasút felé is már látható kezük munkája. A ta­vaszt így várják Litkén. Szécsény és környéke Gimnáziumi felvételi • SZÉCSÉNY. Igen nagy az érdeklődés a városban és a kör­nyékén az újonnan alakuló hat, illetve nyolc évfolyamos gim­názium iránt. A 221 jelentkezett tanuló részére a felvételik már­cius 11-én, 12-én és 16-án lesz­nek. Az önkormányzat úgy dön­tött, hogy az új intézmény Kö­rösi Csorna Sándor nevét viseli majd. Iskolaszék • SZÉCSÉNY. A város okta­tási intézményeiben is megala­kultak az iskolaszékek. Annak érdekében, hogy a megválasz­tott tagok jobban megismerjék döntési, véleményezési, egye­tértési jogaikat, az önkormány­zat művelődési oktatási bizott­ságának szakembere konzultá­ciós összejövetelt tart szá­mukra. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Nem lesz városi tv • SZÉCSÉNY. Több tanács­kozás után úgy döntött a városi oktatási és művelődési bizott­ság, hogy az idén nem szervezi meg a városi televíziót. Indok­lásként a város nehéz gazdasági helyzetét hozzák fel. Az oldalt szerkesztette: Bobál Gvula Szerveződnek a mozgáskorlátozottak Megértő támogatásban bíznak Daróczi Tiborné A másság, az általánostól való eltérés egy kicsit zár­kózottá, befelé fordulóvá teszi az embereket. Minden bi­zonnyal va­lami hasonló gondolatok vezérelték Szécsényben Daróczi Ti- bornét, amikor elhatározta, hogy megszervezi a városban és környékén a mozgáskorlátozot­tak helyi szervezetét.- Mikor fogott hozzá a szervező munkához?- Amikor az utcán hasonló gondokkal küszködő emberek­kel találkoztam, már a második mondat a panaszkodásé volt. Három dologra jöttem rá. Sokszor nem vagyunk tisztá­ban jogainkkal, ezek az embe­rek megértő szavakra kiéhezve a közösségbe vágynak. Egy szervezetnek nagyobb az ereje. Tavaly decembere óta felkeres­tem sok hozzám hasonló sorsú embert.- Tudom, hogy alaposan kivette részét a szervező munkából. Kik segítettek ön­nek ebben?- Szakmailag Alt Lászlóné a salgótarjáni egymást segítők egyesületének volt vezetője. A polgármeste­rünktől is meg­értést kaptam.- Az elmúlt napokban 120-an jöttek össze, ahol úgy döntöttek, hogy a balassagyar­mati egyesület városkörnyéki Itt önt Szécsény és szervezete lesznek, megválasztották a szervezet vezetőjének. Mit szeretnének megvalósítani?- Már az nagy dolog: tudják az emberek, hogy van egy kö­zösség, ahová tartoznak. Kidol­gozzuk a programunkat, meg­szervezzük a jogi tanácsadást. Sokszor nem is a pénzen múl­nak a dolgok. Egy jó szó, tár­salgás, megértés, meghallgatás sok mindent pótolhat. Eddig a lakásomra jöttek az emberek. Bízunk az önkor­mányzat megértő támogatásá­ban, reméljük, hogy valahol majd csak kapunk egy helyisé­get. Tagdíjat fizetünk, amely­nek egy részével mi gazdálko­dunk. És számítunk a szponzori támogatásra is.- szeno —

Next

/
Thumbnails
Contents