Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-08 / 56. szám
4 HÍRLAP ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG 1994. március 8., kedd Hatvani Szabó János, az ÁVÜ ügyvezető igazgatója: Ezen a területen óriási a kísértés- Sokan tudják, de van, aki talán nem, hogy mielőtt az ÁVÜ ügyvezető igazgatói posztjára került, az Ellenőrzési Igazgatóságot vezette. Már új minőségében adott első nyilatkozatában közölte, erősíteni kívánja ezt az ellenőrző tevékenységet. Miért érzi úgy, hogy erre ^szükség van?- Nagyon sok kritika és vád fogalmazódott már meg a privatizációval kapcsolatban. Rögtön hozzátenném, a kritikák között sok a jogos is, a vádak döntő többsége azonban alaptalan. Kétségtelenül előfordulnak kisebb szabálytalanságok, emberi mulasztások is. Azt kívánjuk elérni a fokozottabb nyilvános ellenőrzési rendszerrel, hogy a mendemondákat eloszlassuk. Azokat az állampolgári bejelentéseket, jelzéseket, amelyek akár pártoktól, szakmai szövetségektől, érdekvédelmi szervezetektől érkeznek, rövid időn belül kivizsgáljuk. S az eredményről a nyilvánosság előtt tájékoztatást adunk.- Eddig ez nem így volt?- Részben így volt, de most az ellenőrzés módozata változik majd. Eddig döntően utólagos, tehát lezárt privatizációs ügyek ellenőrzése volt jellemző. A jövőben folyamatban lévő ügyekre is kiterjesztjük. Egy komplex rendszer lesz, amely a teljes privatizációs folyamatot átfogja. Vagyis már az eljárás menetébe független ellenőrzési láncszemet kapcsolunk be. Egy plusz ember lesz minden ügynél.-Tudják az érintettek, hogy ki lesz az ő ellenőrzőjük? Vagy ez titkos akció?- Azt tudhatják, hogy az egész folyamat közben ellenőrzés van, de hogy személy szerint kit jelöltünk a feladatra, azt Hatvani Szabó János ügyvezető igazgató nem. Akár jogszabály-ellenes- séget, akár etikátlanságot észlel az ellenőr, azonnal közbelép.- Ez két különböző dolog. Pontosan mit jelentenek?- A jogszabály-ellenességet nem kell ragozni. A privatizációs folyamat, a pályáztatási és elbírálási rend az ÁVÜ-n belül megnyugtatóan szabályozott. Előfordulhat azonban olyan magatartás, amely ezen szabályokba nem ütközik ugyan, de mégsem fogadható el. Például, ha az egyik pályázónak lényegesen több információt szivárogtatunk ki, mint a másiknak.- Előfordulhat ilyen eset az ÁVÜ apparátusán belül?- Ez döntően inkább a tanácsadók esetében fordulhat elő. Bizonyos pályázók téves információt kaptak, amivel már eleve befolyásolható a pályázó ajánlata.- Ez a tanácsadó felelőssége?- Igen, de előfordulhatnak például olyan esetek, amikor a bankra vetül az etikátlanság gyanúja. Amikor a pályázók esetleg azonos banknál kérik a kedvezményes hitelt, és furcsa módon igen kis különbséggel érkeznek be az ajánlatok. Olyan is megtörtént, hogy egy társaság MRP szervezete kívánt a privatizációban részt venni. Minden feltételnek megfeleltek, meg is kapták a banki ígérvényt, amit aztán egy nappal a határidő letelte előtt visszavontak tőlük. Eközben egy másik pályázó megkapta.- Mit tesznek, ha bármilyen gyanú merül fel?- Akár a pályázat megismétlésével, akár a tanácsadó megbízásának visszavonásával, akár a vagyonügynökségi dolgozónak az adott privatizációs ügyből való kizárásával megelőzhetjük azt, hogy később bárki megóvhassa a döntést, amelyet egyébként soha nem egy személy, hanem - kollektív bölcsesség alapján - az igazgatótanács testületé hozza meg.- A privatizációs folyamattal mégis gyakran összefüggésbe hozzák a korrupciót.- Egy biztos: ezen a területen óriási a kísértés.- Kit kísértenek meg?-Akik ezekben a döntésekben részt vesznek. Vagyis a privatizációs folyamat szereplőit - a vállalatok menedzsereitől a tanácsadókon, vagyonértékelőkön, bankokon keresztül az ÁVÜ döntés-előkészítésben résztvevő munkatársáig széles a skála. A bizonyítás nehéz, ezért inkább menet közben, az ellenőrzéssel próbáljuk kiszűrni még a lehetőséget is.- Gyakori az „elkótyavetyélés” vádja. Esetenként valóban irreálisan alacsonynak tűnő árakról hallani.- Hatalmas állami vagyon értékesítése zajlik most, példa, tapasztalat erre eddig nem volt. A helyzet az, hogy bizonyos állami vagyon elemeket a társadalom sokkal nagyobb összegűre értékel, mint amennyit az a működtetés, a piac szempontjából ér. Hiába akarunk mi egy volt vállalati üdülőt 100 millió forintért eladni, ha csak 20 milliót hajlandók érte adni. Itt az a kérdés, hogy a pályáztatás, az értékesítés megfelelő nyilvánosság mellett zajlik-e. Ha igen, akkor én nem látok gondot e tekintetben.- Végül ejtsünk szót a külföldi tőke szerepéről. Az eddigiekből - és az ÁVÜ más vezetőinek nyilatkozataiból is - úgy tűnik, a magyar polgárság tulajdonlását szorgalmazzák. Már 1993-ban is nagyobb arányban vettek részt a privatizációban, mint a külföldiek. Ezek szerint már nem is lenne szükség további működő tőkére, vagy csak „kiárusítást” ostorozó kritikák miatt szorul háttérbe a külföldi tulajdonlás?- 1994-ben az ÁVÜ tulajdonában 400 milliárd forint értékű vagyon van még most is. Elképzelésünk szerint azt a részét, amely nem igényel nagy tőkét, gyökeresen új technológiát és másfajta marketing stratégiát, azt valóban hazai tulajdonosoknak szánjuk.-Ott azonban, ahol jelentős tőkebevonásra, technológiai megújulásra van szükség a tal- ponmaradáshoz, új piacok szerzéséhez, ott továbbra is számítunk külföldi szakmai, stratégiai befektetőkre. Ez sem zárja ki azonban, hogy mellettük hazai vállalkozók is tulajdonosok lehessenek. Nincs szó tehát a külföldiek diszpreferálásáról. Indokolt esetben, természetesen az ésszerű privatizáció érdekében ennek lehetőséget adunk, sőt szorgalmazzuk is. a privatizációhoz E-hitel. Az E-hitel állami vagyon megvásárlásához vehető igénybe (termőföld, gazdasági társaság üzletrésze, részvénye, bérleti jog, többségében állami tulajdonú kft., rt. vagyona). Olyan mértékben nyújtható, amilyen mértékben az ellenérték az államadósság törlesztésére szolgál (például ha az ellenérték 75 százaléka szolgál az államadósság törlesztésére, akkor a vételár 75 százalékáig). Az arányról a vagyonkezelő szervezet nyilatkozik. Az állami vállalat kezelésében lévő vagyontárgy értékesítése úgy lehetséges, hogy a szóban forgó vagyont elvonják a vállalattól, és azt az ÁVÜ, az ÁV Rt. értékesíti (az állami vállalatok ugyanis nem jogosultak ilyen kedvezményes eladásra). Ha a befolyt vételár egy része az önkormányzatot illeti meg, akkor ennek erejéig a vevő részletfizetési kedvezményt kap. A meghirdetett privatizációs költségekre nem vehető igénybe sem E-hitel, sem részletfizetés. E-hitelt vehetnek igénybe olyan magyar állampolgárok, akiknek állandó lakhelyük Magyarországon van, és olyan külföldi állampolgárok, akiknek lakhatási engedélyük van. E-hitelt kaphatnak még az ilyen személyekből álló társaságok és szövetkezetek, valamint az MRP-szervezetek. A kamat jelenlegi mértéke 3 százalék. Az így vásárolt vagyont csak a hitelt folyósító bank hozzájárulásával lehet eladni. Időleges állami tulajdon. Az állam vállalkozói vagyonának túlnyomó többsége - a tartós állami vagyon kivételével - privatizálható, és az a cél, hogy mielőbb privatizálják is. Ez a vagyon ezért csak időlegesen van állami tulajdonban. A tulajdonosi jogokat az Állami Vágyonügynökség gyakorolja. Tartós állami tulajdon. A kormány rendeletben sorolja föl azokat az állami vállalatokat illetve gazdasági társaságokat, amelyek csak részben privatizálhatok. Ázok a szervezetek kerültek erre a listára, amelyeknél ezt a gazdasági, stratégiai, nemzetgazdasági vagy más fontos érdek indokolja; a vagyon országos közszolgáltatási célt szolgál; egységes rendszerben működtethető gazdaságosan; koncessziós tevékenységet végeznek; különösen hosszú időt venne igénybe az előkészítés az értékesítésre. A kormány kétévente felülvizsgálja a besorolást, de hamarabb is lehet változás a listán. Ha visszalépnek a svédek- Hallom, a svédek is visszaléptek. Itt van lenn egy ószeres, szóljak neki___?! Keresse az ÁVÜ budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban és a hírlapárusoknál. ÁIXAMI VAGYOArGYYÖIiSÉÍi 1 133 Budapest, Pozsonyi u. 56. Telefon: 269-8990 Fax: 269-8991 Félfogadás: Hétfőtó'l-csütörtökig: 8.00-16.00, Pénteken: 8.00-15.00 Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa napirendjén szerepel a vállalatfeljavítási célú menedzserszerződés koncepciója. Az új elképzelés célja, hogy a rövid távon eladhatatlan, Tallózó de reorganizációval versenyképessé és így privatizálhatóvá tehető vállalatok irányítását pályázat útján kiválasztott menedzserekre bízza. Az ily módon nyert vezetők pedig sikerük függvényében tulajdonhoz juthatnak az adott vállalatban. (Magyar Hírlap, II. 16.) Privatizáció előtt - privatizáció után Megújult könyvkereskedelem Évtizedeken át állami monopóliumként működött a könyvterjesztés. Amikor néhány éve híre járta, hogy privatizálják a könyvkereskedelmet, sokan vészharangokat kongattak. Arról is beszéltek, hogy megszűnnek a könyvesboltok: a vevők nagyobb haszonnal kecsegtető üzleteket nyitnak. A pavilonsoron maradt a könyves profil. Új tulajdonos Szerencsére nem volt igazuk a "huhogóknak" az átalakulásb a megújulás jól sikerült. A könyvkínálat nem csökkent, sőt bővült. Salgótarjánban a közkedvelt, "pavilonsoron" lévő boltot 1992 tavaszán hirdette meg az Állami Vagyonügynökség a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat számos kis könyvesboltjával együtt. A versenytárgyalások sikeresek voltak, így kerültek magánkézbe a kisebb könyvesboltok. A pályázat szigorú előírásokat tartalmazott, egyebek közt előírták, hogy a bolt profilja öt évig nem változtatható meg. A pavilonsoron az új tulajdonos, Juhász Zoltán nem is kívánt, nem is kíván profilt változtatni. Ő a könyvkereskedelemmel akar foglalkozni, és abból tiszteséggel megélni. A pályázat elnyerése után azonnal hozzáfogtak a bolt korszerűsítéséhez. Rövid idő alatt, de igényesen szinte megújították a boltot. Az kívül-belül megszépült. A raktárból "lecsípve" műsoros hanghordozók árusítását is bővítették. Igaz, hogy a könyvek ára szinte az egekbe szökött, ami különösen a művészeti albumokra vonatkozik, de így is sikerült megtartaniuk vásárlókörüket. A versenytárgyalást Juhászék az "E" hitel segítségével nyerhették meg. Ezt a Budapest Bank folyósította. Az üzletet most jelentős adósságszolgálat terheli, de úgy vélik, számításuk bevált, családi vállalkozásban működtetett boltjuk biztosítja tisztes megélhetésüket. Bibliofil néven A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat kis boltjait privatizálva, megtartva 25 legnagyobb üzlethelyiségét - átalakult. Az ÁVÜ tulajdonában lévő bolthálózat most Bibliofil Kft. néven működik. Az átalakulás nem volt formális, nem csupán a "cégtáblát" festették át. 1992-ben rendkívül olcsó áron kiárusították elfekvő készleteiket. Elmondhatjuk, hogy sikerült megújulniuk. Felvették a versenyt az utcai könyvárusítással, a privát boltokkal. A boltok önállóságot kaptak. Korszerűsítették, hatékonyabbá tették marketingtevékenységüket. Jobb lett a választék. Gyorsabban jut el hozzájuk Salgótarjánba az újdonság. Legfontosabbnak azt tartják, hogy mindig meglegyenek azok a szakkönyvek, amelyek városunkban feltétlen szükségesek, legyen az orvosi, pedagógiai, mérnöki, mezőgazdasági vagy bármilyen mű. Az olyan művet, ami nincs meg náluk, kérésre megrendelik és rövid idő alatt szállítják. Munkájuk további korszerűsítése érdekében március első napjaiban számítógép-hálózatot telepítettek. Ez kezdetben a bolt készletnyilvántartását, áruforgalmát, könyvelését végzi. A jövőben azonban a 25 boltban lévő számítógép egységes hálózatba kerül. így lehetővé válik, hogy a vásárló által keresett művet pillanatok alatt lekérjék.
