Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-01 / 50. szám

4 HÍRLAP ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG 1994. március 1., kedd r ■■ Interjú Hatvani Szabó Jánossal, az AVU ügyvezető igazgatójával A magyar privatizáció versenyelvű- Ön lett most az ÁVÜ első számú irányítója. Változik-e ennek a sokak által kritizált intézménynek a stratégiája?-A stratégia nem változik. Hangsúlyeltolódás talán mégis lesz a hazai tulajdonlás ösztön­zésének a javára. Szinte már szlogenné vált, hogy a magyar befektetők körében tőkehiány van. Ezt megpróbáljuk úgy át­hidalni, hogy a pályázók szá­mára készpénzkímélő techniká­kat ajánlunk fel. Ilyen a részlet- fizetés, a lízingforma, a március végén mindenképpen elindí­tandó KRP (Kisbefektetői Részvényvásárlási Program), s még jobban előtérbe helyezzük a tőzsdei privatizációt. Hozzáférhető vagyontömeg-Több szakértő is felve­tette már, hogy a hazai pénz­ügyi és intézményi befektetői piac kihasználatlan. Terve­zik-e, hogy a pénzintézeteket, társadalombiztosítási alapo­kat nagyobb mértékben von­ják be a privatizációba?-Természetesen keressük azokat a le nem kötött eszközö­ket, amelyeket még bevonhat­nánk a privatizációba. Itt első­sorban külföldi befektetői kö­rökről lehet szó, hiszen itthon a magántulajdonosi körben mar­káns pénzösszeget nem talá­lunk. Bankok körében előfor­dulhat, de a privatizációval szemben támasztott elvárások elsősorban nem a bankok bevo­nását szorgalmazzák. Közvetve előfordulhat ugyan, de inkább azt a szándékunkat jelenítjük meg érezhető formában, hogy minél szélesebb kör juthasson hozzá az állami vagyontömeg­hez. Olyan tájékoztató, infor­mációs anyagok készülnek, amelyek hozzáférhetők lesznek az ÁVÜ me­gyei informá­ciós hálózatán keresztül. Ezek a sző­kébb anyagi lehetőségekkel rendelkező, de vállalkozni szándékozó magyar állam­polgároknak teszik lehetővé a privatizációt.- Mennyi pénzzel kell rendelkeznie annak, aki szeretne a fo­lyamatba be­kapcsolódni?- Attól függ, hogy az állami va­gyonnak mely részét kívánja megvásárolni. Meg kell mon­danom, nem törekszünk mindenáron a decentralizá­ciós techniká­val történő Vagyis arra, hogy a régi struk­túrában kialakult vállalatokat részegységekre bontsuk, s úgy egyenként ajánljuk fel. Itt az ésszerűségnek kell dönteni. Ha valamit traktoronként kell el­adni, mert az a leghatékonyabb, akkor így fogjuk megadni a kí­nálati listát. Ugyanakkor a cég teljes vagyonának feltérképezé­sével rugalmasan alkalmazko­dunk a befektetői szándékhoz. Elérhetetlen?- A kisember mit figyeljen elsősorban, hogy ő is tulajdo­nos lehessen, hogy bekapcso­lódhasson a privatizációba? Hatvani Szabó János ügyvezető igazgató privatizációra.-Úgy érzékeltem, hogy az emberek ezt eddig meg sem merték próbálni. Nem ismerték kellőképpen a rendelkezésre álló állami vagyont, és megkö- zelíthetetlennek, elérhetetlen­nek tartották a privatizációt. Ebben valószínűleg az ÁVÜ is hibás volt, de most megpróbál­juk a lakossághoz sokkal köz­vetlenebb módon eljuttatni az információkat a vagyonról, s a megszerzéshez vezető eljárási módokról, lehetőségekről.- Munkanélküliből például lehet tulajdonos?- Természetesen. Egyrészt figyelje a hirdetéseinket! Más­részt megjelentetünk majd olyan szóróanyagokat, ame­lyekben megkérdezzük az ál­lampolgárokat: az állami va­gyon mely részére lenne vá­sárló. Ezen a szórólapon kérheti az Állami Vagyonügynökséget, hogy ha van - most végletes példákat mondok - egy traktor, egy patyolatbeli mosógép, egy 100 négyzetméteres ipari terü­let, akkor erről ő kaphasson tá­jékoztatást. Ezt rövid időn belül megkaphassa.- Eddig ilyen nem volt.- Nem, hiszen az eddigi nyil­vántartásunk ilyen részleteket nem tartalmazott. Most viszont a regisztert ilyen irányban kí­vánjuk továbbfejleszteni. Pályázatok- A Munkavállalói Résztu­lajdonosi Program (MRP) egyre több esetben járul hozzá a sikeres privatizáció­hoz. De hogyan jöhetnek szá­mításba olyanok, akik nem az adott munkahelyeken dolgoz­nak, nem a saját cégük résztu­lajdonosaiként vesznek részt a privatizációban?- Mindkét kör számításba jö­het. Továbbra is preferáljuk a dolgozói tulajdonszerzést. Ám a KRP esetében nem kell az adott vállalatnál dolgozni. A felaján­lott vagyontömegből bárki je­gyezhet egy meghatározott részt. Hangsúlyoznom kell: a magyar privatizáció verseny­elvű. Tehát az értékesítés to­vábbra is pályázatok alapján történik, és testületi döntéssel határozunk az eredményről. A KRP-nél más a helyzet. Ott nem ilyen versenyhelyzetről van szó, de a tulajdonszerzés ott is nyil­vánosan és ellenőrizhető módon történik majd. (Az ügyvezető igazgatóval készült interjút jövő kedden folytatjuk, az ellenőrzés nö­vekvő szerepéről.) /tse a privatizációhoz Egyszerűsített átalakulási eljárás: Az ÁVÜ Igazgatóta­nácsa által kijelölt cégek vá­laszthatnak a szakértői név­jegyzékből, majd szerződést köthetnek a kiválasztott taná­csadókkal. Ők járnak el ké­sőbb az ÁVÜ helyett. A szak­értővel az ÁVÜ is szerződést köt, így csak a jogszabályok és a keretszerződés alapján járhat el. A gazdasági társaságban az ÁVÜ-t megillető tagsági jogo­kat az - ÁVÜ által ellenőrzött - szakértő gyakorolja, és bi­zományosként értékesítheti a vagyonügynökséget megillető részvényeket, üzletrészeket. Felszámolás és a privati­záció: Felszámolásról és vé­gelszámolásról akkor van szó, ha a vállalat jogutód nélkül megszűnik. Akkor számolnak föl egy vállalatot, ha fizetés- képtelenné válik. Az ilyen vál­lalatok nem alakulhatnak át gazdasági társasággá, mivel az átalakulás lényege az, hogy a cég általános jogutódlással tár­saságként tovább működjék. Ha a felszámolási eljárás ese­tén a hitelezők egyetértenek az eljárás felfüggesztésével, ak­kor megkísérelhető az átalakí­tás és a privatizáció, mert le­hetséges, hogy így a vállalat még fizetőképessé tehető. En­nek egyik módja lehet az, hogy a hitelezők a tartozás fejében a létrejövő gazdasági társaság­ból részesedést kapnak. Munkavállalói Résztulaj­donosi Program: Keretében az rt.-k és kft.-k dolgozói meg­szerezhetik a részvényeket, il­letve a kft.-vagyonrészeket, üzletrészeket. Azok vehetnek részt a programban, akik a tör­vényes munkaidő felében legalább hat hónapra alkal­mazottai a társaságnak, vagy a jogelőd vállalatnak. A részvé­teli szándékot írásban kell be­jelenteni, a részvételi jog írás­beli lemondással vagy a mun­kaviszony megszűnésével mondható föl. Ha a munkavál­lalók legalább 25 százaléka részt kíván venni a program­ban, akkor három fős bizottsá­got kell választani. Ez tárgyal majd azokkal, akik eladják a részvényeket, üzletrészeket. Ha az ÁVÜ az eladó, akkor az MRP-szervezet E-hitelt és részfizetési kedvezményt is kaphat. (Jövő héten az E-hitellel) S' En veletek vagyok! A Jóisten: Ha tisztességesen csináljátok, én veletek vagyok! 1994. március 16-ig még igényelhető kárpótlás. A kiadvány megvásárolható az ÁVÜ budapesti és vidéki Ügyfélszolgálati Irodáiban február 7-től. 2 XAMI mmíWÖKSÉG 1133 Budapest, Pozsonyi u. 56. Telefon: 269-8990 Fax: 269-8991 Félfogadás: Hétfőtől-csütörtökig: 8.00-16.00, Pénteken: 8.00-15.00 A privatizációról írják Szabó Tamás privatizációs miniszter kedvező gazdasági je­lenségekről számolt be az MDF országos választmányának ülé­sén. Elmondta, hogy a MATÁV privatizációjából a mezőgazda­ságnak is komoly előnye szár­mazik, mert a távközlési alap­ból felszabaduló 9 milliárd fo­rint lehetőséget teremt arra, hogy 3,9 milliárd forintot át­csoportosítsanak az agrárágazat támogatására. (Napi Gazdaság, 11.10.) Vegyes képet mutatnak a gyorsított adóskonszolidációba bevont cégektől január 31-éig beérkezett reorganizációs pá­lyázatok. Ez egyrészt a cégek által kért adósság-elengedés mértékéből, másrészt a tervek szakmai színvonalából adódik. A gyorsított szakaszba bevont 55 cég közül 24 agrárgazdaság­ból került ki. Az FM-be ezek pályázatai érkeztek be, amelye­ket az illetékes bankok az ál­lami hitelezők, az ÁVÜ és az ÁV Rt. is megkaptak. A végle­ges reorganizációs terveknek március 31-éig kell elkészül­niük. (Magyar Hírlap, II. 9.) Önkormányzati részvétellel működő társaságok Nem számottevő a nyereség Salgótarján önkormányzata 43 gazdasági társaságban ren­delkezik tulajdonnal illetve résztulajdonnal. A közüzemi vállalatok átalakításával létre­hozott társaságok döntően ön- kormányzati feladatot látnak el.- Mennyiben üzlet az ön- kormányzatnak a ga ági társaságokban való rés otel? - kérdeztük Zsély András pol­gármestert.-Nem üzlet - válasz lia. - Egy önkormányzat nem lehet benn nagymértékben a vállal­kozásokban. Főleg olyan vál­lalkozások tagja lehet, amelyek közszolgáltató feladatot látnak el; szemétszállítás, köztiszta­ság, fűtés. A nem szorosan köz- szolgáltatói funkciók esetében koncessziós pályázat kiírását tartanám célszerűnek, mert használna a szolgáltatásnak.- Milyen eredményt könyvel­nek el saját területükön?-Az önkormányzati feladatot ellátó társaságok várhatóan mi­nimális gazdasági eredménnyel zárják a tavalyi évet. Ugyan­csak csekély nyereségtermelő képességgel bírnak az önkor­mányzat, illetve jogelődje által létrehozott és vagyonátadás ré­vén önkormányzati résztulaj­donnal működő gazdasági tár­saságok is. A legnagyobb cso­portot azok a társaságok alkot­ják, amelyeknek az önkor­mányzat a belterületi földtulaj­donok alapján részese. Az ide tartozó 25 gazdaság 1993-ban átalakult állami vállalat. A pri­vatizáció különböző lépcsőfo­kain tartanak. Az önkormányzat üzletrésze arányaiban minimá­lis. A várható osztalék ugyan­csak nem számottevő.- Mi indokolja akkor a rész­vételt?- Az önkormányzat bennmara­dását a társaságokban másodla­gos célokkal lehet indokolni, úgymint: vagyontárgyak mű­ködtetése, értékmegőrzés, az önkormányzati érdekek érvé­nyesítése a piaci feltételek fi­gyelembevételével. A 100 szá­zalékos önkormányzati tulaj donnai működő társaságok ki­vételével a társaságok munkáját közgyűlésen, taggyűlésen meg­hozott tulajdonosi döntései ’ tározzák meg, amelyeket a tu lajdonosok az ügyvezetőn k resztül érvényesítenek. Eg\ lőre nem rendezett viszont az önkormányzat képviselete a döntést hozó fórumokon. A százszázalékos önkormányzati tulajdonú Tarjánhö Kft.

Next

/
Thumbnails
Contents