Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-30 / 75. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. március 30., szerda Falat építettek a művelődési házban - A hegyek vándorai Aki nem fél, az hazudik Úgy indult az egész, hogy Pol- dauf Ferenc balassagyarmati il­letőségű fiatalember és néhány társa eltévedt a Tátrában. Tú­ráztak a dombokon, a hegye­ken, de valahogyan magasabbra vágytak. A Tátrában is, mint annyi más helyen, csak a kijelölt út­vonalon lehet közlekedni a tu­ristáknak. Poldaufék letértek a kijelölt ösvényről. Megbüntet­ték őket, ötszáz koronájuk bánta. Hegymászó igazolvány nélkül nem illik elkalandozni. Ekkor döntött úgy a fiatalem­ber, ő bizony hegymászó lesz, s megszerzi hozzá a plecsnit is.- Nincs félelem önben, ami­kor hatalmas szakadék tátong a lába alatt?- Aki azt mondja, hogy nem fél, az hazudik. Valamiféle í egészséges félelemérzetnek jlgnnie kell az emberben, mert ha nincs, felelőtlenségről beszé­lünk. A hegytől, a mászástól egyáltalán nem félek. Megfe­lelő technikai eszközök kelle­; nek és meg kell tanulni a forté­lyokat is. Dr»ga a felszerelés !_ - Melyik volt a legemlékeze­tesebb mászása?- Egyszer a Késmárki-csúcs —déli falát másztuk meg. Közel hatszáz méteres falról van szó, mely négyes-ötös erősségű. Persze ez nem a legmagasabb hegy, hanem a legmagasabb fal n------------------------------------------­v olt, amire fölkéredzkedtem.- Mennyibe kerül ma egy hegymászó felszerelés?- A nyári mászáshoz olyan 50-60 ezer forintba kerül az alapfelszerelés. De ez nem a legszuperebb cucc. Egy jobb minőségű felszerelés 100 ezer forint fölött van.- Balassagyarmaton műkö­dik hegymászó klub?- Hogyne, nyolc éve alakul­tunk. Jelenleg kilenc vizsgázott hegymászóval rendelkezünk. Nekik nemzetközi igazolvá­nyuk is van. Az új fal meghozta a kedvet a hegymászáshoz: tömkelegével jelentkeznek a fi­atalok a klubba. Tíz méter nem elég?- Gondolom, sok segítséget kapnak a Magyar Hegymászó Klubtól.- Minden évben összejönnek a hegymászók az őszi találko­zón, ahol beszámolnak a klu­bok, mit csináltak az elmúlt időszakban. Itt találkoztam az országos vezetőkkel: megemlí­tettem, készítettünk egy mászó­falat Gyarmaton, és szeretnénk versenyeket rendezni Palóc Kupa néven. Mondtam, jó lenne, ha ez a verseny a Magyar Kupa versenysorozatba is bele­számítana. Először lelkesedtek, aztán kiderült, hogy az orszá­gos hegymászó klubon belül a falmászással foglalkozók nem javasolják a besorolást.- Mégis, miért ellenzik?- Azzal indokolták a döntést, hogy a fal csak tíz méter magas. Én Magyarországon nem tudok olyan falról, ami 13 méternél magasabb. Márpedig, ha nin­csenek ilyen falak, azon kell mászni, ami van. Kupolákat festenek- Honnan az ötlet, hogy a művelődési központ belső tűzfa­lán mászófalat építsenek?- A műfal-mászás külön sportág manapság. Jól jön a gyakorláshoz ősszel a hivatásos hegymászóknak is. Innen az öt­let a gyarmati klubnál. Elhatá­roztuk, felépítjük a falat - nem­csak magunknak.- Mikor kezdték el építeni?- Tavaly novemberben fog­tunk hozzá a munkához. Most januárban tettük helyére az utolsó panelt.- Kik készítették el a hatal­masfalat?- Hát mi, gyarmati hegymá­szók.- Honnan volt pénz a megva­lósításhoz?- Dolgoztunk - feleli Pol- dauf Ferenc hegymászó. - Ma­gas épületeket, kupolákat fes­tünk, tisztítunk, hogy legyen pénzünk. Ez a fal is ebből a pénzből épült fel. Társadalmi klub a miénk, bejön a számlára a pénz - ebből utaztatjuk a klubtagokat. (ádám) Együttműködést ajánlanak a cégeknek, vállalkozóknak Farsang helyett klubavató Á tél vége régóta a farsangi szezont jelenti. A Salgó­tarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskolán azonban ebben az évben a farsangi mu­latság különböző belső okok miatt elmaradt. A hallgatók kér­ték a lehetőséget az iskolaveze­téstől, de mivel nem kaptak rá engedélyt, más módot kellett keresniük a szórakozásra. így került sor arra a rendezvényre, melyet a főiskola Il-es épületé­ben rendeztek meg. Az önálló főiskolai klub gondolata a szeptemberi tanév­kezdést követően kezdett testet ölteni. A diákok a főiskolától - a célra kiválóan alkalmas - he­lyiséget kaptak a Kistarján úton lévő kollégium pincéjében, ami eddig kihasználatlanul állt. La­kógyűlésen határoztak arról, hogy a falakat néhány vállal­kozó kedvű, salgótarjáni fiatal­emberrel dzsungelszerűre fes­tetik. Ehhez persze rengeteg festékre volt szükség, amit az AKZO Festékgyár ingyen adott. A szellőzést a bátonyte- renyei Fűtőber biztosította né­hány ventillátorral. Ezek felsze­relését, valamint a világítás, áramellátás gondját a most má­sodéves, második alapképzés­ben résztvevő villamosmérnök hallgatók oldották meg. Lassan alakult ki a jelenlegi, vidám hangulatú helyiség, ami­ben az egyik elsőéves hallgató által kedvezményesen felaján­lott biliárdasztalon, valamint a Hallgatói Tanács pénzén meg­vásárolt erősítőn, decken, hang­falakon kívül egyelőre semmi sem található. A hallgatók által létrehozott PSZF F-csoport Alapítvány, le­hetőségeihez mérten, minden erejével támogatja ezt a kez­deményezést, még ha anyagi forrásai szűkösek is. így jelen pillanatban igyekszenek vállal­kozókat, vállalatokat meg­győzni arról, hogy segítsenek vagy anyagi, vagy tárgyi for­mában a klub berendezésében, amiért cserében egyszerűbb el­lenszolgáltatást tudnak felaján­lani (például reklámlehetőség a klubban, vagy a szervezés alatt álló állásbörzén való részvétel). A későbbiekben szeretnének ebben a helyiségben még egy konditermet, valamint egy „pu- bot” kialakítani. Itt, a ma még mostoha kör­nyezetűnek tűnő klubban tartot­ták megyénk egyetlen főiskolá­jának hallgatói a farsang- pótló-klubavató bulijukat. S mint az lenni szokott, 10 óra körül kezdtek gyülekezni a vendégek. Sokan elhívták bará­taikat, barátnőiket, így egy kö­rülbelül 150 fős társaság szóra­kozhatott, nevethetett együtt, izgulhatott a tombolasorsolás értékes nyereményeiért. J ól érezték magukat a fiata­lok, hiszen együtt, kulturál­tan szórakozhattak. A Pécskő utcai feljelentésektől sem kellett félniük, mivel a hatvancentis betonfalaknak kö­szönhetően zaj nem szűrődhe­tett ki. Igazán jó szórakozási lehetőség volt azok számára, akik már kinőttek a tini-diszkó világából, s inkább egy kis nosztalgiabulira, botránymen­tes szórakozásra vágytak. Márton Ildikó ÉLVEZZÜK A TAVASZT. Már javában benne járunk a tavaszban, de ezt az időjárás csak hébe-hóba érezteti velünk. Vannak,,akik ezeket a ritka alkalmakat igyekeznek kihasználni. Felvételünk a salgótarjáni Centrum Áruház előtti parkban készült. Kép: Kun Király József Egyesek szerint kampányízű ez a fogás Béremelés az egészségügyben: hiányolják, keveslik, várják Mégiscsak ígérik, de miért csak most? S miért nem kaphat min­den egészségügyi dolgozó béremelést? - A pár napja bejelentett jó hírre ezeket a kérdéseket fogalmazták meg az érintettek. Meg nem erősített közlések szerint megyénk határain kívül bizonyos szakterületeken dolgozók a sztrájk gondolatát fontolgatják. Mert továbbra is elégedetlenek. Nos, mint az alábbiak is tanúsít­ják, szükebb pátriánkban, Nógrád megyében sem emelkedett a hangulat a betegágy mellett dolgozók és az úgynevezett kiszol­gáló személyzet körében. A salgótarjáni megyei kór­ház magát megnevezni nem kí­vánó „kék köpenyes” alkalma­zottja így fogalmazott: Persze, megint azoknak gyarapítják a pénzét, akik a veszélyességi pótlékot is megkapták. Dr. Bujalka Rezső, a kórház orvos-igazgatójának általános helyettese, a patológiai (kór­bonctani) osztály vezetője sze­rint idő- és célszerű volt ez a lépés, s valami fejlődést jelent. Ám az elmaradás túl nagy, másrészt egy általános emelés tenne igazán jót. Ugyanis nem véletlenül nehéz elfogadtatni azt, hogy az erős fizikai és lelki terheléssel járó munkakörök mely területein tevékenykedők a leginkább leterheltek, illetve veszélyeztetettek. Mert valójá­ban mindenki az. Dr. Bujalka Rezső megemlí­tette, hogy a kórház kollektív szerződésében foglaltaknak megfelelően veszélyességi pót­lékot adtak egyes - a betegek­kel közvetlenül nem foglal­kozó, paraszolvenciát nélkü­löző - részlegeknek. De - épp a fentiek miatt — erre is nagyobb az igény, mint a lehetőség. Legalább négyezer forintot ígér a Népjóléti Minisztérium a szülésznőknek is, akik nincse­nek ettől elragadtatva. Azért sem, mert - mint Krasznai Kázmérné salgótarjáni vezető szülésznő mondta - ők is fertő­zésveszélynek vannak kitéve.- Kevés és ... szeretnénk már látni - közölte véleményét dr. Gajdos Barna, a Magyar Orvosi Kamara salgótarjáni szervezetének elnöke, az egyes belgyógyászat orvosa. Hozzá­tette: Őszintén szólva nem tu­dom, miből élnek meg a három műszakban dolgozó ápolónők, akik havi bruttó 13-15 ezer fo­rintot kapnak. A folytonos le­mondással egy lefelé ívelő spi­rálpályára kerültek, aminek nem látni a végét.- Ez még csak egy rendelet- tervezet, s hátravan a parlament jóváhagyása a tb-költségvetés módosításához. Az lesz a fel­háborító, ha erre rövidesen nem kerül sor. Kapkodást érzek, át­gondolás nincs, s úgy látom, ez az egész egy kicsit kampányfo­gás is - nyilatkozott dr. Bolyki Melinda pásztói fogorvos, az Egészségügyi Dolgozók De­mokratikus Szakszervezetének helyi alapszervezeti titkára. Tamási Gyula, a Salgótarjáni Mentőszolgálat vezető mentő­tisztje úgy vélte, az érintettek sokkal jobban járnának ha nem pótlékként kapnák az összege­ket, hanem az alapbért egészí­tenék ki azokkal. Mert így igen csak megfogyatkozva kerül a borítékokba. Más szóval: a né­gyezres ( még inkább a két- ezemégyszázas) emelés nem más, mint egy sajátos terápia: se nem használ, se nem árt. Mihalik Júlia A kemény öklű Sean Connery Sean Connery népszerűségét James Bond, a szuperügynök megformálása alapozta meg. Bár túl van a hatvanon, egy közvéleménykutatás tanúsága szerint még mindig nők ezrei tartják - borostás szakállával - a világ legvonzóbb férfijának. Volt felesége, az 56 éves Di­ana Cilento csak nevet ezen:- Sean brutális, egyszer ököl­lel vágott az arcomba. Az eset már 30 éve, Spa­nyolországban történt. A jelenlegi felesége, Louisa Moore védi Conneryt.- A férjem talán brutálisnak néz ki, de egyáltalán nem az. Louisa asszony azért egy an­gol lapnak adott interjújában egyszer mégis megfenyegette a rabiátus hírbe keveredett nőfaló színészt: Megölöm, ha valaha is meg mer ütni... Bemutatjuk a Munkáspárt Nógrád megyei ország- gyűlési egyéni és listás képviselő­jelöltjeit 1. sz. választókörzet(Salgótarján) Szigetvári János Hatvanéves. Bánhidán született bányászcsaládban. Rendőrként dolgozott csaknem négy évtize­den keresztül. A rendőrségtől ment nyugdíjba. Nős. Három gyermeke és három unokája van. Salgótarjánban él. 2. sz. választókörzet (Pásztó) Kürti József Negyvenöt éves. Pásztón szüle­tett munkáscsaládban. Ma is Pásztón lakik. Szakképzettsége asztalos. Szakközépiskolai érettségit szerzett. Kisipari te­vékenységet folytat. Nős. Két leánya van. 3. sz. választókörzet (Szécsény) Bozsik Béla Hatvannégy éves. Kazáron szü­letett, édesapja bányász volt. Agrármérnök diplomát szer­zett, s 22 éven át dolgozott a mezőgazdaságban. Nyugdíjas. Társadalmi megbízatásként ül­nök a salgótarjáni bíróságon. l.sz. választókörzet (Balassagyarmat) Deák László Ötvenéves. Balassagyarmaton született, s ma is a városban él és dolgozik. Főiskolai diplomát szerzett. Nős, két gyermeke van. Horgászcikkek kiskeres­kedelmi forgalmazásával fog­lalkozik. Megyei listavezető Thürmer Gyula Negyvenegy éves. Budapesten született. Közgazdász. Egye­temi doktori címmel rendelke­zik. Tanulmányok és cikkek szerzője. Több idegen nyelven beszél. Nős, két gyermeke van. A Munkáspárt elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents