Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-29 / 74. szám
HÍRLAP AÜAM1 \A(.VOM(.YXOIiSF,(i 1994. március 29., kedd Az ÁVÜ és az ÁV Rt. együttes bevételei (mm illáit adatok) 1990 1991 1992 1993 ÁVÜ Deviza MrdFt. 0.53 25.14 66.12 91.79 ÁVÜ Forint MrdFt. 0.14 6.91 40.49 47.54 ÁV Rt. Deviza MrdFt. 0 0 0 89.71 ÁV Rt. Deviza MrdFt. 0 0 0 6.79 a privatizációhoz Vagyonjegy. Korábban az állami gazdálkodó szervezetek is, ma már csak a mai gazdálkodó szervezetek - így a gazdálkodó társaságok is - vagyonjegyet bocsáthatnak ki. A törvény rendezi, hogy átalakulás esetén mi lesz az ingyenesen vagy kedvezményesen adott, illetve a kedvezmény nélkül eladott vagyonjegyek sorsa. A vagyonjegy tulajdonosa az átalakulási tervnek az AVÜ-höz történő benyújtása előtt kérheti a vállalattól, hogy a vásárolt vagyonjegye helyett törzs (normál) részvényt adjon neki. Az ingyenesen, kedvezményesen kapott vagyonjegy és az olyan vásárolt vagyonjegy helyett, amely nem ruházható át korlátozás nélkül, csak azt kérheti a tulajdonos, hogy dolgozói részvényt kapjon. Az ingyenes és kedvezményes vagyonjegyre az átalakuló vállalatot az ÁVÜ döntésétől számított 30 napig vételi jog illeti meg. A vételi joggal nem élhet az átalakuló vállalat, ha az ÁVÜ dolgozói részvény kibocsátásáról határozott. Vagyonkezelés. Ha az állami vagyon pillanatnyilag nem értékesíthető kedvező feltételek mellett, akkor az ÁVÜ-nek gondoskodnia kell a vagyon kezeléséről azért, hogy a vagyon állaga ne romoljék, sőt lehetőleg gyarapodjék, és megfelelő osztalékot is hozzon. A vagyonkezelés háromféle útja lehetséges:-kivételesen és átmenetileg - amíg más megoldást nem talál - az ÁVÜ kezeli a vagyont;- korlátolt felelősségű társaságot vagy részvénytársaságot alapít az ÁVÜ a szóban forgó vagyonrész vagy vagyonrészek együttes kezelésére (a vagyont apportálja);- vagyonkezelési szerződést köt erre vállalkozó külföldi személyekkel, belföldi jogi személyekkel, jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal és egyéni vállalkozókkal. A felek megállapodásuk során a gazdasági törvényszerűségek, a jogszabályok, a pályázati kiírás és a benyújtott pályázat keretei között maguk dönthetik el a részleteket. Azt viszont a törvény előírja, hogy a vagyonkezelő által vállalt kötelezettségek teljesítését zálogjoggal, óvadékkal, kezességgel, bankgaranciával vagy más módon biztosítani kell. Az is kötelező rendelkezés, hogy a vagyonkezelő kiválasztása minden esetben versenyeztetéssel történik. A vállalkozók és az ÁVÜ feladatainak könnyítése érdekében a törvény három vagyonkezelési szerződéstípust vázol, de úgy, hogy széles teret enged az eltérésekre. Ezek: bérleti szerződés, vállalkozási típusú szerződés, az úgynevezett portfolio vagyonkezelési szerződés. Valamennyi szerződéstípusnál közös szabály, hogy a szakértőtől kimagasló szakszerűség és gondosság várható el, és ha ennek nem tesz tökéletesen eleget, akkor kártérítéssel tartozik. Az ÁVÜ a vagyonkezelők tevékenységét folyamatosan figyelemmel kíséri, jelentést, beszámolót és elszámolást kér minden meghatározott értéket meghaladó szerződésről. Ha vagyonkezelő szerződésszegését észleli az ÁVÜ, akkor azonnali hatály- lyal felmondhatja a szerződést. Ha viszont jól mennek a dolgok, a vagyonkezelő valamennyi szerződésfajtánál kezdeményezheti az általa kezelt vagyon megvásárlását. Emelem poharam- És emelem poharam azokra, akiket majd az új tulajdonos átvesz... A munkavállalói tulajdonlás az ÁV Rt.-hez tartozó cégeknél A dolgozói tulajdonlás az ÁV Rt.-hez tartozó 163 vállalat dolgozóit is élénken foglalkoztatja. Éppen ezért a közelmúltban a vagyonkezelő kidolgozta a munkavállalók tulajdonszerzésének irányelveit. Az ÁV Rt.-nek több szempontot is szem előtt kell tartania munkavállalói tulajdonlással kapcsolatos politikájának kialakításakor: javítania kell a hozzá tartozó vállalatok hatékonyságát, teljesítenie kell az állammal szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit, és a kárpótlási jegyekkel szemben is meghatározott kínálatot kell teremtenie. Legfontosabb cél: pótlólagos tőkebevonás E szempontok alapján az ÁV Rt. vállalatainál a legfontosabb cél a pótlólagos tőkebevonás biztosítása. A dolgozók számára ez azt jelenti, hogy csak azután válhatnak cégük tulajdonosaivá, ha tőkeerős intézményi vagy pénzügyi befektető már megvásárolta a vállalat meghatározott részét, vagy alaptőkét emelt. Ez a megszorítás azzal az előnnyel jár, hogy ily módon a vállalat üzleti értékét, és ezzel az eladási árát is, a piac határozza meg. Az ÁV Rt. pedig a piac ítéletére alapozva határozhatja meg a munkavállalók által megvásárolható részvények árfolyamát, a lehetséges kedvezmények körét és mértékét. Meddig csökkenhet az állami tulajdon? Az ÁV Rt. a dolgozói részvényeket részesíti előnyben. Ezt a részvényfajtát kizárólag a társaság főfoglalkozású alkalmazottai szerezhetik meg (a vállalat nyugdíjasai is). A dolgozói részvények tulajdonosai ugyanolyan jogokat élveznek, mint a többi részvényes, az egyetlen megszorítás az, hogy ez a részvényfajta csak a munkavállalók körén belül forgalomképes, kívül álló harmadik személy nem vásárolhatja meg. Az ÁV Rt.-hez tartozó vállalatok egy tekintélyes részénél stratégiai nemzetbiztonsági vagy egyéb megfontolásokból az állami tulajdon aránya nem csökkenhet 50 százalék plusz egy szavazat alá. Az ilyen nagyarányú tartós állami tulajdon egyben azt is jelenti, hogy csökken az értékesíthető vagyonrész aránya: ezeknél a vállalatoknál a dolgozói tulajdonlás általában nem érheti el a társaság jegyzett tőkéjének 10 százalékát - mint az egyébként gyakorlat -, hanem maximum öt százalék lehet. E szabály alól, az MRP keretében történő kivásárlás esetében kivételt képeznek azok az általában jól jövedelmező és kisméretű, tehát jól átlátható cégek, amelyeknek igazi üzleti értékét dolgozóinak szaktudása adja. Tehát az olyan társaságok - ilyenek például a K-F kutatóintézeti hálózatok -, ahol speciális szakértelem áll rendelkezésre. A javaslatokat a vállalattól várják Az ÁV Rt. szeretné elérni, hogy társaságainak igazgatóságai, ügyvezetése és a dolgozók érdekképviseleti szervei működjenek együtt a munkavállalói tulajdonszerzéssel kapcsolatos elképzelések kidolgozásában, a megvalósítható javaslatokat tehát elsősorban vállalataitól várja. A döntés joga és kötelezettsége a jelenleg hatályos jogi szabályozás szerint kizárólag az értékesítendő részvények feletti tulajdont gyakorló szervezetet, tehát az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot illeti. Tehát a tulajdonlás időpontjáról, az e célra felajánlható részvények mennyiségéről, a nyújtható kedvezményekről, ezek mértékéről, a fizetési és jegyzési feltételekről kizárólag az ÁV Rt. jogosult dönteni. Tallózó Egy hónap múlva megszülethet a többségi állami tulajdonban lévő szervezetek vezetőinek javadalmazási rendszere, amelyet várhatóan a minősített hitelek és az állami tartozások nagyságától is függővé kívánnak tenni. Rendezésre szorulnak a végkielégítések is. Szabó Tamás véleménye szerint ezeket a jövőben - a jelenlegi gyakorlattal ellentétben - oly módon kell meghatározni, hogy nagyságuk ne a törvényi lehetőség maximumához, hanem sokkal inkább a minimumához közelítsen. (Népszava, III. 05.) A tömeges privatizáció lehetőségeiről és gyakorlatáról tanácskozott az OECD privatizációs bizottságának párizsi ülésén az ÁV Rt. vezérigazgatója. Csépi Lajos a tanácskozás után elmondta, hogy a magyar változatban az elosztási funkciók mellett a piaci jelleg dominál, hiszen nem ingyenes juttatásról, hanem részletfizetéses vásárlásról van szó. Csépi szerint az OECD-bizottságban helyeslésre talált a magyar koncepció. (Napi Gazdaság, III. 05.) Miskolcon járt Pongrácz Tibor, aki sajtóbeszélgetésen kijelentette: A magánosítás nemzeti ügy, sikerágazat, ezért politikai meggondolatlanság a privatizáció lejáratása. (Népszabadság, III. 07.) Február végére ígérték a nyitást - Most is zárva a kapu Vágóhídi csiki-csuki Nagy a bizonytalanság a gyarmati üzem körül Kovács István A Penomah balassagyarmati gyárának kálváriája nem tanulságok nélküli, az biztos. A vágóhíd egykoron országos elismerést vívott ki magának - termékei keresettek voltak a piacon. Exportra is jutott bőven. Különösen a gyarmati turista aratott osztatlan sikert. Új idők jöttek, viharfelhők lebegtek a vállalat fölött. Negyven mázsa tönkrement Újabb kori rendszerváltásunk kezdetén már jelentkeztek a bajok, aztán egyre reménytelenebb helyzetbe került a gyár. Beszűkült a piac, nem sikerült igazán a váltás. Tavaly szeptemberben már nem lehetett tovább odázni a döntést: bezárt a gyár. A háttérben természetesen folytak a privatizációs tárgyalások. Botrányoktól sem volt mentes a vágóhíd bezárása, tiltakozási akciót is indítottak a leváltott vezetők. Ha ugyan ők voltak a névtelen levél szerzői, ugyanis „a vállalat dolgozói” aláírásból még nem lehet tudni,hogy kik is a szerzők valójában. Időközben a régieknek menniük kellett. Deák Pál, az üzemi tanács elnöke ekképp vélekedik az akkori állapotokról:- Az előző vezetés egyszerűen kitiltott bennünket a gyár területéről. Hogy képviselhettem volna a dolgozók érdekeit, amikor be sem mehettem az üzembe. Az is felháborított, hogy óriási selejtezésbe kezdtek a vezetők. Megtörtént, hogy negyven mázsa virsli tönkrement, felelős persze nem akadt. A melósok legtöbbike azt mondta: ha munkanélküli lesz, akkor sem dolgozik a régi vezetőkkel. Három pályázó indult Szóval, a gyár bezárta kapuit: több mint kétszáz ember került utcára egyik napról a másikra. Már „csak” vevőt kellett találni. Érdeklődő akadt éppen elég. Próbálkoztak a dolgozók és a vezetők is, ám ők azért nem juthattak tulajdonrészhez, mert az csak állami tulajdon esetén lehetséges. A gyarmati gyárat korábban a Penomah tulajdonába adták, így csak ez a cég értékesíthette az üzemet, az Állami Vagyonügynökség hozzájárulásával. Nem jöhetett létre a menedzsment kivásárlás sem, mert a vagyonügynökség nem járult hozzá. Persze megfelelő tőke hiányában sehogysem működött volna a cég. A szakemberek úgy vélekednek legalább százmilliós forgótőke kell, ahhoz, hogy stabilan működjön az üzem. Végül három pályázó vágott neki teljes mellszélességgel a vágóhíd megszerzésének. A Magyar Fórum Borháza Rt., Hal-Consulting Kft. és az Oros- hús Kft. Utóbbi cég diadalmaskodott. Még egy hűtőrendszer A pályázat elnyerése után Kovács István, a kft. ügyvezető igazgatója február elején még bizakodó volt, azt mondta: A felvásárlással nem lesz semmi gond. A pilisi hizlalda megvétele is benne volt az egyezségben, ott akarunk sertést tenyészteni. Mindenesetre gőzerővel nekiláttak a gyár rendbetételéhez, takarították az épületet, a csarnokokat. Az igazgató azt ígérte, február végén indulhat a termelés. A tervek között szerepelt, hogy beállítanak még egy hűtő- rendszert és egy kis baromfifeldolgozót is. Kovács úr szerint némi átszervezés elkerülhetetlen. Különösen az adminisztrációs létszám felduzzasztott. A termelő munkások közül csak azoknak kell távozniuk, akik nem veszik fel az új ritmust. Aki viszont marad, annak három hónap alatt ötven százalékkal emelkedik a bére. Érthetetlen a bizakodás Ahhoz képest, hogy már a márciusnak is vége, és még mindig zárva a vágóhíd, Kovács úr bizakodása érthetetlen. Érdeklődésünkre Kőszeghy Tibor megbízott igazgató megfelelő információk híján nem tudott semmi konkrétumot mondani. Arra gondolni sem mer senki, hogy fedezet híján akadozik a vágóhíd újbóli indítása. Több száz ember jövője és családjának megélhetése a tét. Az üzem kapuja még mindig zárva
