Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-03 / 52. szám
1994. március 3., csütörtök BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Nógrádi Gábor: Hogyan lehet könnyen, gyorsan milliomos? (23.) Javítson autót! M indenekelőtt vésse az eszébe kedves olvasó, hogy minden szolgáltatás aranybánya, ha halaszthatatlan szükségletet elégít ki. Ilyen szolgáltatás például a köztéri illemhely, a fagyialtos a strandon, az ügyvédi tanácsadás, a nyilvánosház és az autószerviz. Mert ugyan mit tehet az ember, ha egy téli reggel, nyári este, tavaszi délben és egyáltalán, minden évszakban és napszakban lerobban a kocsija? Csapjon a tetejére és hagyja ott? Ügyfelünknek az autóval való kapcsolata olyan, mint a házassága: százszor könnyebb először „igen”-t mondani rá, mint később „nem”-et. Elviszi fát a szervizbe a kis roncsot. És akkor következünk mi! Legelőször is nem szabad elhinni azt a kapitalista dumát, hogy a tisztességes munka meghozza a gyümölcsét. A ztán, ha rendesen megjavítunk, akkor az ügyfelet egy év múlva sem látjuk viszont, mert jó lesz a kocsija. Hát hol itt a gyümölcs?! Mindig csak annyira szabad a hibát kijavítani, hogy az adott munka szavatossági idejét kibírja a roncs. A profi szervizes úgy hozza rendbe például a váltót, hogy az a szavatosság lejárta utáni napon megy szét, de totál! Nem boszorkányság! Technika! Meggazdagodásunk második biztosítéka a csukott szem módszere. Tegyük fel, hogy észreveszünk egy iciri-piciri hibácskát javítás közben. Laza egy csavarka. Csörög egy csapágyka. Kotyog és ketyeg, potyog és pe- tyeg. Tesztkérdés: vajon hozzuk-e rendbe a hibát percek alatt néhány forint értékű munkával? Jó válasz: nem!! Hát megbolondultunk mi? E ltelik néhány hét vagy hónap, és az a kis hibácska tízezreket hozhat nekünk, amikor szétrázódik miatta a járgány! Vigyázzunk! Ne legyünk már a magunk ellensége, kolléga! Na, ugye! A harmadik és legbiztosabb érvünk az autószerviz mellett, hogy minden javításért annyit kérünk, amennyit már szégyellnénk, ha volna erkölcsi érzékünk. Hála Istennek, ilyesmit nem tartunk raktáron. A kedves olvasó most azt mondja, hogy az ügyfél egy idő után rájön a stiklikre: az időzített hibára, a csukott szemre és az átlagon felüli „fejésre". És ha rájön, átmegy egy másik szervizbe. Ugyan, ugyan! Nem kell félni! Vajon nem ugyanúgy és ugyanannyiért dolgoznak ott is, mint magánál édes úr? Higgyen egy régi és tapasztalt úrvezetőnek: az ön ügyfele tombolva elrohanhat a másik szervizbe, de az ő pancserük meg rövidesen önnél fog jelentkezni - szintén tombolva! H oppá! Erre nem gondolt? És így lesz érvényes a zseniális gyerekversike (énekeljük a „Körben áll egy kislányka” dallamára): Körbe jár a balfácán, felszolgáljuk egy tálcán, sütve, főve - sose menekül! Mink maradunk legfelül! (Folytatjuk) Gépbemutató és vásár Már a tavaszra gondoltak - az új kiskert tulajdonosok sürgetésére - a bátonytere- nyei Fekete Gyémánt Kisáruházban, ahol mező- gazdasági gépbemutató és vásár zajlik. Pintér Károly áruházvezető tájékoztatása szerint 1,5 millió forint értékű árukészlettel indultak, benne a közkedvelt Robi, RK, KF-04 kerti gépcsaláddal, tartozékaival és a Robi kistraktorral. A termékeket a gyártótól szerezték be. N em lehetett könnyű dolga Mózesnek sem, amikor a nép már-már a fejét követelte. Az isteni segítség mellé bizony kell még egy kis állami céltámogatás is. Itt, Nógrádban is, mert különben sok-sok falu népe marad víz nélkül. A mai Mózesek polgármesterek, és pályázatot írnak, kéregetnek meg nép- gyűléseket szerveznek azért, hogy a föld mélyéből feljöjjön az életet jelentő víz. Kint a falu határában, a domb hajlatán húsz-harminc métert is kell fúrni, hogy vizet találjanak. Panaszkodnak is sorra a gazdák, óriási költség egy kútfúrás. A vállalkozók is szemérmesen el- somfordálnak Nemtiből, amikor megtudják, hogy - hiába a crossbar telefon, hiába a teljes helyi adómentesség- nincs sem iparűzési, sem kommunális, sem építményadó! - nincs normális vízellátás. Bizony régi, nagy gondja ez a falunak. Próbálták is többször megoldani. Az első nekifutás a hetvenes évekre tehető. Ám a falu népe akkor nem vállalta. Aztán egészen a rendszerváltásig kellett várni.- Ősszel lejár a mandátum, polgármester úr, addigra folyik-e a víz a csapból? - kérdezem Táborita Sándort.- Még hamarább! - vágja rá: - Július 31-e a határidő! Nem sokkal megválasztása után, 1991 februárjában testület előtt volt a téma. Azután valamennyi lakost megkerestek, feltérképezték a helyzetet, a tennivalókat. Közben beszervezték a környező falvakat is, nevezetesen Dorogházát, Szuhát és Mát- ramindszentet. így közösen további költségcsökkentést sikerült elérni. Nemti lett a „főkoordinátor” a közel két és félszáz—milliós értékű fejlesztésben. Az összköltség 70 százalékára szereztek központi pénzeket, a maradék harminc százaA polgármester július végére ígéri: folyni fog a víz Fotó: Gy.T. lékot adja össze a lakosság.- Hogyan lehet az, hogy míg a környező három faluban 40 ezer forintos hozzájárulásokat fizetnek, addig a Nemtiben lakók mindössze 25 ezret?- Minden község költsége pontosan elhatárolt, fillérre kiszámolt, áttekinthető. Szerencsénk volt a pályázati kiírással is, mert az 1000 fő alatti települések dupla céltámogatást kaptak, mint az 1000 felettiek. Nemtiben egyébként 926-an élnek. Volt aztán pénzmaradványunk is tavalyról, nem kevesebb, mint négymillió forint, ezt az összeget teljes egészében a beruházásra költjük... Tehát úgy gazdálkodtunk, pályáztunk, hogy végül is a lakossági hozzáBATONYTERENYEN immár hagyomány, hogy a város egy évét meghatározó költségvetés tárgyalásának utolsó fordulóját, az Ady Endre Művelődési Központ konferencia-termében tartják, közmeghallgatással tarkítva. Ezek az ülések mindig tartogattak valami meglepetést. Emlékszem olyan alkalomra is, hogy a hosszas vita átnyúlt másnapra. Arra viszont még nem volt- példa, hogy a képviselőknek eredménytelenül kellett volna fel- állniuk. Az ülés végére mindig meg volt az a bűvös 13 igen szavazat, ami a költségvetés elfogadásához szükséges volt. Döntést akartak a képviselők Nos, az idén többen rossz előérzettel várták a február 24-i ülést. Okuk volt rá, hiszen nem lehetett előre tudni, hogy a négy nappal előtte megtartott rendkívüli ülésen a kisterenyei településrészi önkormányzat létrehozásának elutasítása milyen reakciót vált ki annak kezdeményezőiben, elsősorban a kisterenyei képviselőkben. Eljön- nek-e egyáltalán az ülésre, illetve szavazataikkal hozzájárulnak-e a költségvetés elfogadásához? Felesleges volt az aggódás. A 19 megválasztott képviselőből 17-en megjelentek, és már a napirend tárgyalásának kezdetén kitűnt, hogy a képviselők azért jöttek, hogy elfogadják a költségvetést. Nagy Mihály polgármester bevezetője után - amiben röviden értékelte az elmúlt évet, va167 millió forintos hiány - Támogatásra pályázhatnak Pénzszűkében a bátonyterenyeiek Elmaradt a közmeghallgatás A kisterenyei településrész kiemelkedő ékessége és értéke a Gyürky-Solymossy kastély. Megvásárolhatják a városlakók lamint az éves terv összeállításának folyamatát, annak nehézségeit - a bizottsági vélemények hangzottak el. Ezekből többnyire a bizottságok által képviselt szakterületek védelme tűnt ki. Az oktatási bizottság a városfenntartásból, a városfejlesztési bizottság pedig az intézményi működtetésre tervezett pénzek megnyirbálásával kívánta lefaragni a költségvetés hiányát. Mert, hogy hiánnyal kell elfogadni a költségvetést, az mindenki előtt világos volt. A hiányt csökkenteni viszont csak a feladatok elhagyásával lehet. A nagyobb tételekben - ilyen a Bányász Művelődési Ház megvásárlása, az új szeméttelep építésének szakaszolása, stb. - viszonylag egyetértés volt. Az egyes tételek 100-500 ezer forinttal való csökkentésére tett javaslatok viszont heves vitákat váltottak ki. Úgy tűnt, a kisterenyei településrész némi kárpótlást kapott önállósodási törekvésének elvetéséért: külön pénzeket „nyertek” a kisterenyei Solymossy-kastély, valamint az orvosi szolgálati lakás megvásárlására. A szülőknek kell... Az ülés félidejében készült egy gyors számvetés, hogyan is áll a hiány. Még mindig sok volt. Ekkor elhangzott egy vélemény, hogy valamennyi intézmény költségvetését 5 százalékkal csökkenteni kell, ami 24 millió forintot jelent. No, erre már megszólaltak a kicsit talán beletörődötten hallgató intézményvezetők is. Venter László, a zeneiskola igazgatója szenvedélyektől sem mentes hozzászólásában értékelte intézménye jelenlegi helyzetét. A hangszerek javítását már a szülőknek kell átvállalniuk, ha azt akarják, hogy gyermekeik jó hangszeren tanuljanak. A költségvetés újabb 5 százalékos csökkentése végképp lehetetlen helyzetbe hozná az intézményeket. El is vetették ezt a javaslatot. Csak az ISZSZI költségvetését faragták meg néhány millióval. A hosszas szavazási procedúra végül is eredményt hozott. A városnak van elfogadott költségvetése! Hogy mennyi a hiány? Bizony tetemes: 167 millió forint. Erezhető volt, hogy ennek nagyságával mindenki tisztában van, ezért elfogadtak egy több pontból álló határozatot is, amely jó néhány feladat végrehajtására kötelezte a hivatalt. Ilyen a bölcsődei ellátás felülvizsgálata, a gyermek étkeztetéssel és napköziellátással kapcsolatos feladatok áttekintése, a helyi szociális rendelet felülvizsgálata, stb. Mind, mind olyan tennivaló, amelynek célja a kiadások csökkentése. Még egyben bízhat az önkormányzat: pályázatot nyújthat be az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatására. Amennyiben ez a pályázat eredménytelen lesz, úgy a testület határozata szerint felül kell vizsgálni a most elfogadott költségvetést. Szidni könnyebb, mint véleményezni? Egy valamiről majdnem megfeledkeztem. A közmeghallgatásról. Az elmaradt. Annak ellenére, hogy a közmeghallgatás helyét és idejét széles körben meghirdették, egy-két érdeklődőn kívül nem voltak többen, azok is hamar eltávoztak. Hogy miért nem érdekli a városlakókat: mi épül a városban, vagy miért nem épül meg az, amire már olyan régen szükség lenne? Nem tudom! Azt viszont hallom, hogy leggyakrabban a helyi önkormányzatot szidják, ha valami nem úgy megy a városban, ahogyan azt szeretnék. Ha eljöttek volna a közmeghallgatásra, bizonyára sok kérdésre választ kaptak volna!- K.L. Nemtiben nem tiltakoztak - Mindent fillérre kiszámoltak - Van kiadó hely - Mai Mózesek Régen várt vízfakasztás huszonötezerért trükk nélkül Bátonyterenye és környéke Segít a falugazdász • DOROGHÁZA, MÁT- RAMINDSZENT, MÁTRA- NOVÁK, MÁTRAVERE- BÉLY, NEMTI, SZUHA. Elkeltek a kárpótlásra kijelölt földterületek hat Mátra-aljai településen is. Mátramindszen- ten, Mátranovákon, Mátravere- bélyben, Szuhán, Nemtiben és Dorogházán közösen falugazdászt is foglalkoztatnak. Hajas István korábban a mátramind- szenti Mátragyöngye termelő- szövetkezet^ főkönyvelőjeként dolgozott. Ő nyújt segítséget a felsorolt községek mezőgazda- sági vállalkozóinak a földek használatához és hasznosításához. A február elsejétől érvényes falugazdászi tevékenységéhez az alapfeltételeket a Mát- ramindszenti Polgármesteri Hivatal biztosítja. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó járulási összege 25 ezer forintra jött ki. Nincs ebben semmi pénzügyi trükk. Sőt, még a 25 ezer forintból 3750-et az ön- kormányzat a költségvetéstől visszaigényel, és a lakosságnak visszaad. Ha valakinek ez is gondot jelent, elég 7500 forintot befizetni, majd három éven keresztül havi 561 forint törlesztéssel csökkentheti a hitelét. T elekhatáron belülre viszik a vizet, vízóraaknát készítenek mindezért. Akárhogy is nézzük, megéri. Ezért is dönthettek úgy a lehetséges 420 lakásból csaknem 400-an, hogy belépnek az építőközösségbe. Á maradék még gondolkodik. Sok ideje nincs, mert később elesik a kedvezményektől. (T.L.) Telik a működtetésre • MÁTRAMINDSZENT. Az önkormányzat február végi ülésén elfogadta a valamivel több mint ezer lakosú falu éves költségvetését. Molnár Gábor polgármester tájékoztatása szerint a 62,2 millió forintra tervezett költségvetésből működtetni tudják a hatáskörükbe tartozó intézményeket, telik a közalkalmazottak bérére, és 8,5 millióval a közmű kivitelezéséhez, azaz a vízhálózat kiépítéséhez is hozzájárulnak. Az oldalt szerkesztette: Tanka László
