Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-03 / 52. szám
2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. március 3., csütörtök Hosszú Menetelés a világűrben Tizenegy amerikai műholdat juttatnak fel Hosszú Menetelés típusú kínai hordozórakétákkal a következő másfél évtizedben a világűrbe. Erről kötött megállapodást a Hughes Communications, a világ legnagyobb kereskedelmi muholdgyartója meg a China Great Wall Industry Corporation nevű kínai űripari vállalat Pekingben. A China Daily angol nyelvű kínai lap szerint mar az idén felbocsátanak Kínából egy Hughes mesterséges holdat: az Optus Communications Company nevű ausztráliai hírközlési vállalat számára készített Optus B3-at. Nem tűrik a francia magatartást A kereskedelmi tárgyalások amerikai kormánymegbízottja megintette Franciaországot az amerikai halexportot korlátozó intézkedései miatt, és kijelentette, hogy nem tűri tovább ezt a fajta francia magatartást. Mickey Kantor mindazonáltal nem részletezte, miféle eszközökkel szándékozik a gyakorlatba ültetni figyelmeztetését. Washingtonnál akkor telt be a pohár, amikor az egyik francia kikötőben oly sokáig visszatartottak egy rom- buszhal-szállítmányt, hogy a rakomány megromlott. Kenyai kávé-propaganda Átütő kávé-propagandába akar fogni Kenya a kelet-európai országokban, hogy növelje részesedését a kávé világkereskedelmében. Ezt Aggrey öle Mu- runga, a kenyai Állami Kávéhivatal vezérigazgatója közölte a Reuterral. A kenyai vezetés úgy látja, hogy a kelet- és közép-európai országok piacnyitása jó alkalom arra, hogy jelentősen növeljék exportjukat. A kenyai kávé hagyományos piaca eddig Nyugat-Európa, Ázsia és az Egyesült Államok volt. Általános sztrájk Romániában A CNSL-Fratia (Testvériség) szakszervezet közleménye szerint 1,7 millió ember vett részt hétfőn a romániai általános sztrájkban (a 3 milliós deklarált tagságból). Előzőleg jelezték, hogy a sztrájkolóknak mintegy 35 százaléka a „japán módszert” választotta, azaz beérte a munkabeszüntetés deklarálásával, miközben valójában tovább dolgozott. A keddi román lapok egyöntetűen fél sikernek, részlegesnek jellemzik a akciót, amely egyrészt anyagi követelésekért, másrészt a reform gyorsításának, a szakszervezetek nagyobb mértékű elismerésének igényével folyt. Erőszakhullám Algériában Lelőtték az algériai televízió egyik szerkesztőjét Algírban. A merényletet feltehetően iszlám Szélsőségesek követték el. A 29 éves újságíró barátja szintén megsérült a támadás során. Algír megyében a tanárok egynapos munkabeszüntetéssel tiltakoztak a terrorizmus és az erőszak ellen, miután vasárnap valószínűleg ugyancsak iszlám terroristák megöltek egy tanárnőt. Tavaly és ez év első két hónapjában 24 tanár vesztette életét merényletekben. Az új francia btk. Új büntető törvénykönyv lépett életbe Franciaországban. A mostani reform jelentőségét jól mutatja, hogy a közel hétszáz paragrafusból álló gyűjtemény az 1810-es Code Napoléont váltja fel, amelyet ugyan az elmúlt közel kétszáz évben rengetegszer módosítottak, korszerűsítettek, de alapjában érvényben maradt. Az új törvénykönyv készítését húsz évvel ezelőtt határozták el, a gyakorlati munka 1982-ben, a szocialisták hatalomra jutása után kezdődött, s bevezetéséről 1992-ben döntött a parlament. Két Lotti A Két Lotti (33-ból 3-at) játék 9. heti nyerőszámai: 23, 51, 65 és 20, 24, 52. A 3 találatosak nettó nyereménye 41.148, a ketteseké 395 forint. A 3+3-asokra jutó, összesen 27.042.963 forint tovább halmozódik a 6-os nyerőosztályban. Visszhang Boross bonni látogatásáról Kohl választási segítsége Boross Péter miniszterelnök üdvözölte, hogy Helmut Kohl kancellár nyomatékos német segítséget ígért meg a budapesti kormányfő keddi bonni látogatásakor az Európai Unióba törekvő Magyarországnak, „segítséget, hogy önmagán segíthessen”. „Legalább ilyen fontos volt Boross számára Kohlnak az az ígérete, hogy még áprilisban — röviddel a május 8-i parlamenti választások előtt — felkeresi Budapestet. Mivel Boross pártjának, a Demokrata Fórumnak a közvélemény-kutatási eredményei jelenleg nem jók, a magyar kormányfő a látogatásban szívesen vett választási segítséget lát” — vélekedett a berlini Die Welt szerdai számában. Keresik az európai pénzt Egyelőre bizonytalan, mikor vezetik be az Európai Únió országaiban a közös valutát, ám máris különböző elképzelések születnek a közösség bankóiról. A párizsi Pompidou Központban 97-féle bankjegy tervezetet és 44 érmeváltozatot szemrevételezhettek az érdeklődők, s grafikusokból, tervezőkből alakult zsűri választotta ki a legjobbakat. Elképzelések szerint a végső döntés meghozatala előtt az érdekelt országok polgárai is leadhatják szavazataikat az új pénz tervezett díszítőmotívumairól, s majd az Unió brüsszeli központjában kiállítás szemlélteti 1995- ben, milyen is lesz az ezredforduló európai fizetőeszköze. Az egységesülő kontinensen a Maastrichtban meghozott döntés értelmében már 1997. január elsején be kellene vezetni a közös pénzt, az ECU-t, ám erre a jelek szerint valószínűleg csak 1999- ben kerül sor. Lehetséges tehát, hogy a tervezett kiállítás időpontja kissé korai, ám az ECU- hívők fontosnak tartják, hogy az európai polgárok véleményt nyilváníthassanak e fontos kérdésben. A kancellár április 15-én látogat Budapestre, de néhány nappal később a két kormányfő a Hannoveri Ipari Vásár megnyitásán is találkozik a tervek szerint, az idei vásáron Magyarország lesz a „díszvendég”. Ulrich Irmer, a kormányon lévő Német Szabaddemokrata Párt (FDP) külpolitikai illetékese (szóvivője) arra hívta fel a fiE elmet, hogy Magyarország ne resszen kételyeket a Jugoszláviával (Szerbiával és Montenegróval) szemben elrendelt ENSZ- embargó gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban, bár „a vonatkozó megjegyzések Magyar- ország különleges helyzetéből következően érthetőnek tűnhetnek” — állapította meg Irmer Bonnban kiadott állásfoglalásában, nem részletezve, hogy milyen megállapításokra gondol. Szerinte az embargós intézkedések hatása érezhetővé válik, s nem zárható ki, hogy a „szerb agresszivitás” gyengülése éppen a szankciók következménye. „Éppen ezért az FDP Bundestag- frakciójának szilárd meggyőződése, hogy Magyarorszag továbbra is nű marad európai elhivatottságához, óvakodni fog a különutaktól ugyanúgy, mint a rövid távú politikai opportunitás csábításától” — volt olvasható a Boross-látogatással kapcsolatban kiadott állásfoglalásban. (MTI) Őszintén támogatjuk a délszláv megbékélést Magyarország őszinte szívvel támogatja a horvát-muzulmán megbékélést, mert elég csak a térképre nézni, hogy az ember rájöjjön: ez a két nép, ez a két ország jobban egymásra van utalva, mint a térség más államai. Másrészt pedig ha a horvátok és muzulmánok együttélését lehetővé tevő kantonális megoldás újra előtérbe kerül Bosznia eseteben, a minta talán máshol is, tágabb értelemben is alkalmazható lesz — jelentette ki Jeszenszky Géza magyar újságíróknak tartott tájékoztatóján. A külügyminiszter amerikai látogatáson tartózkodik, és tárgyalásainak első napját vonta meg rögtönzött sajtóertekezletén. Elmondta, hogy megbeszélésein nemzetközi kérdések és kétoldalú témák egyaránt felmerültek. A nap folyamán Sandy Ber- gerrel, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának helyettesével, Lee Hamiltonnal, a képviselőház külügyi bizottságának, illetve Sam Nunn-nal, a szenátus védelmi bizottságának elnökével folytatott eszmecserét. A külügyminiszter közlése szerint találkozói alkalmat adtak arra, hogy egyfelől behatóan ismertesse Magyarország biztonsági helyzetét, másfelől Kifejtse a magyar kormány álláspontját a különböző időszerű nemzetközi kérdésekről, köztük a délszláv válságról és az Oroszországgal kapcsolatos problémákról. Jeszenszky Géza kiemelte, hogy tárgyalásain igyekezett rávilágítani arra: a sebezhetőségével szembeni legjobb védelmi eszközt és biztosítékot Magyar- ország változatlanul az Európai Unióval és a NATO-val — értelemszerűen az Egyesült Államokkal is — megvalósítandó szoros együttműködésben látja. A külügyminiszter első najpi programja keretében előadást tartott a Hadászati és Nemzetközi Tanulmányok Központjában „Európai biztonság és békepart- nerség” címmel. Egyebek között kifejtette, hogy a közép-európai átalakulás sikere vagy kudarca nagyban kihathat a kelet-európai — oroszországi — reformok sorsára is. Nyomatékosan aláhúzta azt is, hogy Közép-Euró- pát nem szabad orosz befolyási vagy érdekeltségi övezetnek tekinteni. Kérdőjelek F-16-os diplomácia? Van-e kapcsolat a nagy vihart kavart szarajevói ENSZ — NATO ultimátum, illetve a hét elejei, eleddig példátlan NATO-akció, a korábban elrendelt repülési tilalmat megsértő négy szerb repülőgép lelövése között? Nehéz egyértelműen felelni. Ám közvetett összefüggés aligha tagadható. A jelek arra utalnak, hogy az atlanti szövetség csakugyan precedens-jellegűnek szánta az F- 16-osok bevetését Banja Lukánál, s egyáltalán nem zárható ki, hogy a történtek az immár kitérj edtebb katonai fellépés nyitányát jelentik a bosnyák főváros térségében éppúgy, mint az ex- jugoszláv tagköztársaság más részein. Megoldás-e, hogy tüzparancsot kaptak a NATO-gépek? Mire lehet jutni erőszakkal, külső beavatkozással, ha egyszer „lent a földön ” továbbra se látszanak körvonalazódni a politikai megoldás feltételei ? Mik lehetnek az atlanti szervezet határozottabb fellépésének következményei? Máris véget ér az amúgy is törékeny tűzszünet Boszniában? A következményeket pontosan megjósolni nyilvánvalóan nem lehet, de az előjelek baljósak: előrelépés helyett mindinkább a nagyhatalmi érdekek szabják meg a délszláv válság menetét. Nyugaton is több figyelmet fordítanak az orosz diplomácia „visszatérésére”, mint annak vizsgálatára, milyen lehet az a jövendő Bosznia-Hercegovina, amely beilleszkedhetne egy békésebb Európába. Pedig enélkül, önmagukban az F-16-os vadászgépek semmit sem oldanak meg, s nem kerül közelebb a békéhez sem Bosznia, sem a világ. Sz. G. Ferenczy Europress Médiavihar Varsóban Lech Walesa lengyel államfő azonnali hatállyal felmentette tisztségéből Marek Markiewic- zet, az Országos Rádió- és Televízió Tanács elnökét. Ezt azután jelentették be, hogy Markiewicz aláírta a Polsat társaságnak az egyedüli országos kereskedelmi televízióadás koncesszióját biztosító dokumentumot. A tanács döntése már korábban ismeretessé vált, és nagy vihart kavart. A varsói lapokban cikkek jelentek meg, amelyek erősen kétségesnek minősítették a Polsat fiatal, multimilliomos tulajdonosa, Zygmunt .S’o/orz vagyonának eredetét, és utaltak arra is, hogy számos fehér folt van életrajzában. Maga az államfő azt hangoztatta, hogy az állambiztonsági szervektől kapott jelentés alapján joga van feltételezni: a koncesszió megadása veszélyezteti a nemzetbiztonságot. Hírháttér Hebron: a béke is áldozat? Haszbulatov fogadtatása, Ruckoj nyilatkozata Puccsisták szabadlábon Hónapokon át folytak teljes titokban az izraeli-palesztin békeegyezményt előkészítő tárgyalások Oslóban. S immár fél éve, hogy megtörtént a washingtoni aláírás, amely nyomán számos színhelyen, másfél tucat tárgyalási fordulóban a részleteket munkálták ki, kezdve attól, hány négyzetkilométerre terjedjen ki a jerichói autonómia, s hány tagja, milyen fegyverzete legyen az új palesztin rendőrségnek, egészen a határvizsgálat bonyolult módjáig. Az amerikai elnök többször lépett közben az ellentétek elsimítása érdekében, és Egyiptomtól az ENSZ-ig mindenki vállalta a magáét. Lehet, hogy egyetlen elvakult szélsőséges géppisztolytüze most megsemmisíti mindezeket az erőfeszítéseket? Hiszen a tömeggyilkossá vált mentőorvos, Baruch Goldstein valójában eszköznek tekintette a böjti hónapban ájtatoskodó arabok életének kioltását, hogy végzetes lövést adjon le a közel-keleti békefolyamatra. Tette ezt a bibliai legendák földjén, aligha véletlenül abban a hebroni Ibrahim-me- csetben, amelyet a közös ősapának tartott Ábrahám vélt barlangsírja felett emeltek. Egyedül lőtte ki halált hozó golyóit, mégsem magányos gyilkos volt. Mindkét táborban hallattak magukról a béke ellenségei, és a legfanatikusabbak a gyilkosságoktól sem riadtak visz- sza. A törékeny béke első fél évében több mint 200 palesztin és 70 zsidó vesztette életét. Mind Rabint, mind Arafatot egyesen „árulónak” bélyegezték, s az ösz- szeütközések más közel-keleti országokra is átterjedtek. Vége lenne tehát a békereménységeknek? Úgy tűnik, s remélhetőleg erre nem cáfol rá az idő, hogy mégsem, de számolni kell a tárgyalások lassulásával, újabb bonyodalmaival. A PSZF sem a tárgyalások végéről beszél, de feltételül szabja a megszállt területek lakói számára a biztonsági garanciákat. Elvben erre Izrael is kész, de már a kezdetnél ütköznek. Hajlandók ugyanis lefegyverezni a szélsőséges Kach párt tagjait, többeket őrizetbe is vettek (a Kahane rabbi által alapított szervezethez tartozott Goldstein is), viszont nem mennek bele az arabok között 140 településen élő 110 ezer izraeli lakos fegyverviselésének megtiltásába. A legrátermettebb diplomaták s a legügyesebb közvetítők sem tudtak volna eredményt elérni, ha az izraeliek és a palesztinok többsége nem kívánná a békét, nem fáradt volna bele öt háborúba s egy fél évszázad állandó ellenségeskedéseibe. Ezt az érzést a most következő hosszabb- rövidebb „gondolkodási szünet” is megerősítheti: nem szabad megengedni, hogy a szélsőségesek szétlőjék a békét. Réti Ervin Ferenczy Europress Lezuhant egy román MIG-29-es A román nemzetvédelmi minisztérium kedd este kiadott közleménye szerint a nap során a Constanta közelében lévő Mihail Kogalni- ceanu repülőtér térségében — kiképző repülés közben — lezuhant a román légierő egyik MIG-29-es repülőgépe. A baleset következtében a pilóta életét vesztette, a gép megsemmisült. A baleset körülményeinek kivizsgálására bizottság alakult. (MTI) A lefortovói börtönből a hét végén kiszabadult Ruszlan Haszbulatovotkitörő lelkesedéssel fogadták szerdán hajnalban szülőföldjén, Csecsenföldön. A néhai Legfelsőbb Tanács elnöke egy menetrend szerinti repülőgéppel érkezett Groznijba, ahol rokonsága él. Az Oroszországtól magát függetlennek nyilvánított kaukázusi köztársaság fővárosának repülőterén több ezren várták a börtönt megjárt híres földit. A bukott politikust egyébként majdhogynem államférfinak kijáró tisztelettel fogadták. A valóságos népünnepély résztvevői világító rakétákkal, illetve géppisztolyokból leadott nyomjelző lövedékes sorozatokkal emelték az ünnep fényét. Megfigyelők szerint nem kizárt, hogy Eduard Sevardnadzé- hez hasonlóan Haszbulatov is szülőföldjén folytatja politikai pályafutását. Társadalmi megbékélésre hív fel a volt alelnök Társadalmi megbékélésre hívott fel a lefortovói börtönből kiszabadult Alekszandr Ruckoj volt orosz alelnök, és leszögezte, hogy betartja az orosz törvényeket. A politikus egyben visszautasította azokat a vádakat, hogy a helyzet destabilizálására törekedne. Előzőleg Borisz Jelcin elnök ugyanis arról bçszélt, hogy visszakerülhetnek a börtönbe a puccsisták, ha megpróbálják destabilizálni a helyzetet. A politikus keddi nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja az orosz parlament alsóháza által elfogadott, a társadalmi megbékélésre vonatkozó egy héttel ezelőtti nyilatkozatot, illetve az amnesztiarendeletet. Ruckoj leszögezte: mindent megtesz az ellenségeskedés megakadályozása érdekében, és egyetért azzal, hogy mindenkinek be kell látnia hibáit, és a nemzeti megbékélés érdekében egyesíteni kell az erőket. Ruckoj nyilatkozatában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy véleménye szerint 1993 őszén a parlament védői hazafias kötelességüket teljesítették a parlamenti demokrácia és az alkotmány védelmében. Olaszország Szélsőjobboldali összeesküvés készült Római vizsgálóbírók utasítására előzetes letartóztatásba helyezték Romolo Mangani nyugállományú tábornokot, az olasz légierő egyik volt vezetőjét, akit azzal gyanúsítanak, hogy részese volt a tavaly nyár végén felfedett szélsőjobboldali puccskísérletnek. Á tábornok lefogatásának hírét kedden az olasz sajtó úgy értékelte, hogy a puccskísérlet a jelek szerint több volt ejy „pihent agyakban született lázálom- nál” — mint azt kezdetben hitték. A tavaly nyilvánosságra került tények azt mutatták, hogy az olasz szélsőjobboldal néhány sötétfigurája a Rambo-filmek forgatókönyvét elegyítette egy délamerikai banánköztársaságra jellemző szokvány államcsíny receptjével. Elképzelésük szerint nehány száz állig felfegyverzett zsoldossal elfoglalták volna az olasz állami televízió, a RAI székházát, a parlament épületét és néhány kulcsfontosságú minisztériumot. A szervezkedők polgári gépekként szovjet gyártmányú M-18-as harci helikoptereket akartak behozni Olaszországba, s itt ismét felfegyverezni, valamint neutron-, illetve vegyi fegyvereket szándékoztak bevetni. Romolo Mangani tábornokot az ügyben már tavaly novemberben kihallgatták, de akkor semmiféle vádat nem emeltek ellene. A további vizsgálat során feltárt úi adatok fényeben, most viszont előzetes letartóztatásba helyezték. Mangani tábornok már az Ita- via olasz légitársaság 1980-ban, Usticánál a Tirén-tengerbe zuhant DC-9 típusú utasszállító repülőgépének ügyében is eddig nem tisztázott szerepet játszott. A tábornok abban az időben az olasz légierő 3. regionális operatív központjának parancsnoka volt (ebben a térségben történt a gép katasztrófája), s így neki pontosan tudnia kellett, hogy a szerencsétlenség idejében mit rögzítettek a légvédelem radarjai. Mangani kezdettől fogva azt állította, hogy a gépen vagy robbanás történt, vagy műszála hiba miatt zuhant le, s eltitkolt minden olyan adatot, ami arra mutatott, hogy az utasszálh'tót — 82 emberrel a fedélzetén — egy rakétával lőtték le. Ma már ezt tartják hivatalosan is a legvalószínűbbnek, a vita csak arról folyik, hogy a rakétát ki lőtte ki: a térségben lévő amerikai repülőgépek tévedésből, az olasz haditengerészet emberi mulasztásból, esteleg egy líbiai vadászgép? Vagy pedig — mint a legutóbb napvilágot látott verzió állítja — izraeli vadászgépek, mert összekeverték a DC-9-est egy francia teherszállító repülő- eppel, amelynek ebben az időén kellett volna a térségben átrepülnie azzal a dúsított uránszállítmánnyal, amelyet Párizs adott el az éppen akkor épülő iraki atomerőműnek?
