Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-21 / 67. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL - OLVASÓKNAK 1994. március 21., hétfő A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. BARÁTSÁG KLUB ÉS LAPUNK EGYÜTT Gyere velünk gyöngyvirágot szedni! V irágtúrákat szervez a Barátság Klub áprilisban: 3-án a Vértes hegységbe ibolyát, 17-én a Gerecse-hegy- ségbe gyöngy virágot szedni hívjuk olvasóinkat. A résztvevők a virággyűjtés után együtt ebédeznek valahol egy kisvendéglőben. A vértesi túra 800, a Érdekes programot tervezünk április 29-én a szlovák-magyar határra, a két Komárom megtekintésére. A nap első felét a határon túl Komamóban, a nap második felét a határon innen, Komáromban töltjük. A részvételi díj 1200 forint. Nyugdíjas olvasóink részére A Szalajka-patak vízesései a Bükk-hegységben gerecsei túra 900 forintba kerül. Kétnapos hétvégi kirándulást ajánlunk a pihenésre, kikapcsolódásra vágyó barátainknak április 9-10-én a Bükk-hegységben, Szilvásváradon. Megnézzük a vadasparkot, a pisztrán- gos telepet, és átruccanunk Aggtelekre, a cseppkőbarlangba. Április 15-16-án a zempléni hegyekbe megyünk, Sárospatakra és Hollóházára, ahonnan átmegyünk Szlovákiába, Kassára is. A kétnapos programok utazással, szállással és teljes ellátással 3200 forintba kerülnek. Egynapos autóbusz kirándulást szervezünk Bécsbe március 24-én 1200 forintért, a sárvári gyógyfürdőbe április 2-án 1000 forintért, a Velencei-tó környékére április 16-án 800 forintért, a Göcsej vidékre április 16-án 1200 forintért Szlovákiába, Pozsonyba; április 22-én 1200 forintért, Győrbe és Pannonhalmára április 24-én 900 forintért, Lillafüredre április 30-án 1200 forintért. vonatos kirándulást szervezünk április 22-én Sopronba. Az utazási jegyek váltásánál vegyék igénybe a szakszervezeti utazási kedvezményüket. (A 70 éven felüliek ingyen utaznak). A közös ebéd ára és az idegenvezetés 500 forintba kerül, amit a klubirodánkban kell befizetniük. (Budapest, 1055. Fáik Miksa út 7. Telefon: 13-27-332.) A márciusi klubnapunkat 25-én rendezzük az ERA VIS szálló éttermében. A belépő és a vacsora ára 600 forint. Lehet még helyet foglalni a szezon előtti olcsó üdülésekre. Görögországba egy hét utazással együtt a szálláshelytől függően 7-8 ezer forint. Olaszországba Jesoloban 11-13 ezer forint. Spanyolországban félpanzióval, szállodai elhelyezéssel és utazással 32 ezer forint. Jelentkezni lehet: Szakszervezetek Háza, Salgótarján. Hétfőn és pénteken 14.30 órától 17.30 óráig. Telefon: 317-244/115-ös mellék. Több vidám műsort! Jászai Nagy József Kistere- nyén lakó nyugdíjas észrevételével - mely egyik korábbi számukban jelent meg - teljes mértékben egyetértek. Több vidám műsort szeretnénk látni. Örülnénk a régi magyar filmeknek, mint amilyeneket a DUNA TV-ben sugároznak. Sajnos, mi nem tudjuk behozni, pedig szívesen néznénk. Tisztelettel: régi előfizetőjük Fenyvesi Józsefné Bátonyterenye Bemutatjuk a Független Magyar Demokrata Párt országgyűlési képviselőjelöltjeit A hozzánk eljuttatott anyagok birtokában közöljük a pártok Nógrád megyei országgyűlési képviselőjelöltjeinek fényképeit és rövid életrajzát. A jelöltek bemutatását elkövetkezendő lapszámainkban tovább folytatjuk. Kérjük a pártok ügyintézéssel megbízott képviselőit, hogy - akik még nem tették meg - támogatottjaik fényképét és a rövid bemutató írásokat minél előbb juttassák el szerkesztőségünk címére. l.sz.választókerület (Salgótarján ) Gasparin János Salgótarjánban vívóedző, az általa alapított Viktória Vívó Egyesület ügyvezető igazgatója. 1950-ben született. Felsőfokú energetikus. Más véleményen a polgármesterek - Vita az igazgatóval - Nyugat-nógrádi szándék Kit vertek itt végül is át? A Nógrád Megyei Hírlap 1994. február 10-i számában az Átverték a nyugat-nógrádi településeket? című cikkben nyilatkozó Domos Lajos igazgató állításai több pontban nem felelnek meg a valóságnak, és helyesbítésre szorulnak. Először 1993. június 26-án értesültünk arról, hogy a cégbíróság 12-01-000302/05 számú módosító végzése jogerőre emelkedett. Hogy a végzés mit tartalmazott, és milyen tartalmú a módosítás, arra vonatkozóan semmilyen információ nem állt rendelkezésre. Kérésre a módosító végzés szövegét 1993. július 28-án kaptuk meg a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalattól (továbbiakban: NVCSV). Határidőn túl A cégbírósági végzést 1993. május 12-én hozta meg a cégbíró, miszerint 1993. február 1-jével módosítja az NVCSV létesítő okiratát. Az újságcikkben is hivatkozott igazságügyi minisztériumi állásfoglalás azonban az alábbiakat is rögzíti: „Á létesítő határozatot az önkormányzat, mint az alapító jogok gyakorlására jogosult szerv módosítja.” A cégbíróság felé történő intézkedésről azonban az NVCSV felett alapítói jogokat gyakorló önkormányzatok polgármesterei nem utasították a vállalat igazgatóját, azt saját kezdeményezésre hajtotta végre. A balassagyarmati önkormányzat jóval a 15 napos fellebbezési határidőn túl értesült a cégbírósági végzésről és annak tartalmáról. A vállalat által kimunkált átalakítási javaslat (alapító okirat-tervezet) elkészítésére a vállalat vezetése nem lett felkérve. A tervezet készítésének idején már egyébként is a nyugat-nógrádi térség önkormányzatai kinyilvánították szándékukat arra vonatkozóan, hogy önálló gazdasági társaságot hoznak létre. Az alapító okirat-tervezet egységes vállalati szervezetre, közös vállalatformára készült. Az egységes szervezeti keretnek és a vállalat formájának - képviselő-testületi határozatok híján - nem volt lét- jogosultsága. Eltérő költségek Az elkészült tervezet szakmailag megalapozatlan, ugyanis a létrejött gazdasági társaság jegyzett tőkéjét a közmű és működtető vagyonból együttesen hozta létre. Ez viszont törvénybe ütköző, ugyanis a közművagyon az önkormányzatok törzsvagyonát képezi, annak vállalkozásba vitelét törvényi előírás szabályozza. A sok vihart kiváltott Nyu- gat-Nógrád Vízmű Kft. létrehozását a térség hidrogeológiai adottságai mellett, műszaki és gazdasági szempontok indokolták. Vízellátás szempontjából, a vízbázisokat tekintve, Nógrád megye két részre tagolódik. A megye keleti részén - a kisebb jelentőségű, helyi vízbázisok mellett - két jelentős vízbázis, a mihálygergei és a hasznosi víztározó szolgáltatja az ivóvizet. Nyugat-Nógrádban a dejtári vízbázisról és a dunai vízkészletből történik a vízigények kielégítése. Ezen kívül ebben a térségben is vannak kisebb jelentőségű, helyi vízművek. A két vízbázis összességében 52 település vízellátását fogja biztosítani, illetve távlatban kisebb mennyiségű vízátadás lesz Közép-Nógrád térségében. A nyugat-nógrádi térségben a költségek alakulása - az NVCSV adatainak felhasználása alapján - kedvezőbb, mint a keleti térségben. Ezt az alábbi tényezők indokolják: felszínalatti vízkészletek, amelyek nem igényelnek költséges víztisztítást, valamint a műszaki rendszerek viszonylag alacsony elhasználódottsága és újszerűsége. Ezek az előnyök azonban korábban nem jelentek meg ebben a térségben, sem a vízárban, sem az itt keletkező megtérülés (amortizációs bevételek) visszaforgatásában. Az új gazdasági társaság létrehozásánál az önkormányzatok képviselőit az vezérelte, hogy a felesleges, költségnövelő, párhuzamos tevékenységek kiiktatásra kerüljenek. A legkisebb lakosszámmal rendelkező Nógrád megyében korábban 3 vállalat (EMRV, DMRV, NVCSV,) volt érintve a vízellátásban. Ez a helyzet felesleges költséghalmozódást, párhuzamosságokat, vízminőséggel kapcsolatos vitákat okozott. Elfogadhatatlan A Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. megalakításakor a cél az volt, hogy a termeléstől a fogyasztóig egy szervezeti egység működtesse a vízműveket. Ezért vált szükségessé a Duna Menti Regionális Vízmű Rt. bevonása a gazdasági társaságba, mivel a dunai vízbázis az rt. tulajdonát képezi. A hatékonyabb gazdálkodás, a költségcsökkentés és a vízminőséggel kapcsolatos viták elkerülése indokolja az rt. részvételét a kft-ben. Ami az igazgató úr által említett egységes megyei társaságot illeti, abban a nyugat-nógrádi térség nem tudta volna érvényesíteni a kedvezőbb adottságait. A társaságon belül térségünk az alaptőkének csak a 25-25 százalékát képviselte volna. Az egy gazdasági egységen belül javasolt 2 vízár szakmailag elfogadhatatlan. Az a társaság tagjait szembeállította volna, ugyanakkor a közös teherviselés mértéke is torzított formában jelentkezne, ami valószínűsítené a kettőnél több vízár igényét. Ez viszont lehetetlenné tette volna a társaság egyben maradását. A két vízárra vonatkozó elképzelés új elem az NVCSV igazgatójának érvelésében. Korábban a vállalat azt az álláspontot képviselte, hogy az egyes területek ráfordításai között nincsenek jelentős eltérések. Idézzünk a vállalat által készített, Az NVCSV átalakításának lehetséges formáira című, 1992. december 22-én datált, javaslatiból: Megalapozott döntés „A számokból egyértelműen látszik, hogy sem ráfordításban, sem árban az egyes üzemmérnökségek között nincsenek jelentős különbségek. Az a tévhit tehát, hogy a fogyasztói árban komoly engedményeket adhat bármelyik terület is, nem igaz.” A Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. létrehozásakor döntésünket szakmai érvek indokolták. Döntésünk helyességét bizonyítja az 1994. évi vízárak (áfa nélküli) alakulása is. Az NVCSV egységes megyei gazdasági társaság esetére 104,80 Ft/m3-es vízárat kalkulált. A Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. hatósági ára 88,50 Ft/m3, míg az NVCSV-ből megmaradó keleti térségre 121 Ft/m3-re adott kalkulációt a vállalat. Ezek után feltesszük a kérdést: kit vertek itt át? Dr. Németh György Balassagyarmat polgármestere Bánszky György Rétság polgármestere * * * A szerkesztő megjegyzése: Hosszú idő után most esett meg először, hogy nem a cikkíróval vitáznak az érdekeltek, hanem a megszólalók ütköztetik véleményüket. Ennek szívből örülünk. Mindezeken túl, szerkesztőségünk lezártnak tekinti a vitát. Legalábbis az újság hasábjain. Valóban léteznek vízgondok, de a megoldás folyamatban van Számíthatnak a dunai távvezetékre is Ú gy született meg az 1994. február 21-én megjelent Súlyos ivóvízgondok Szirákon - két képviselő lemondott című cikk, hogy az ön- kormányzatot senki nem kérdezte meg az ott leírtakkal kapcsolatban. így csupán három közlés volt helytálló, nevezetesen, hogy valóban vízgondok léptek fel a községben, tényleg két képviselő lemondott, valamint döntés született arról, hogy az önkormányzat megtervezteti a falu szennyvíztisztítóját és szennyvízcsatorna- hálózatát. A község ivóvízhálózata a kutakkal és víztisztítóval együtt a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kezelésében van. Átmeneti vízhiány esetén a Mátraaljai Állami Gazdaság kútjainak bekapcsolásáról dön2.sz.választókerület(Pásztó) Dr. Pilmayer Nándorné Tóth Julianna Dorogházán orvos-asszisztens. 1952-ben született. Férje háziorvos. Két főiskolán tanuló gyermek édesanyja. töttünk. Ezen kívül számíthatunk a címzett támogatásból épülő dunai ivóvizet szállító távvezetékre, melynek egyik ága érinteni fogja a község belterületét. A szennyvíz terveztetése mellett egyik döntő érv volt az egészséges ivóvízbázis megóvása. Ki kell használni a törvényadta pályázati lehetőségeket, különös tekintettel arra, hogy a község neve szerepel a sérülékeny vízbázisú települések listáján. A képviselő-testület soha nem döntött a cikkben említett összefüggésben. A lemondott képviselők lemondásuk okát nem kívánták indokolni. A jelenlegi vízhiány 1994. január 31-én jelentkezett. A község nagyobb vízhozamú kútjának szűrőzése átszakadt, és ennek következtében a kút „be- homokolt”. Az üzemeltető azonnal megtette a szükséges intézkedéseket. Azt nem mondhatjuk, hogy főleg az elején zökkenőmentesen, de a helyzet elviselhetően kézben tartható, az NVCSV nem kis erőfeszítése árán. Végleges megoldást egy új kút fúrása jelent, melyet nem a cikkben említett szolnoki vizesek, hanem a Ceglédi Vízkutató Rt. szakemberei készítenek. Falta Károlyné sziráki polgármester Olvasóink kérdezték - Jogászunk válaszol Az eladó kötelezhető-e illetékfizetésre? Olvasónk ingatlanvásárlás előtt áll. Eladójával egyezkednek, hogy kinek kell az illetéket megfizetnie. Olvasónk tud olyan esetről, amikor az eladó vállalta a szerződés alapján fizetendő illeték megfizetését. Kérdezi, hogy lehetséges-e, vagy kötelezhető-e illetékfizetésre az eladó? * * * Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.törvény 27.paragra- fus (1) bekezdése a vagyonszerzési illeték megfizetésére kötelezettek köréről a következők szerint rendelkezik: A vagyonszerzési illetéket a szerző fél köteles megtéríteni, csere esetén az illeték megfizetéséért a szerződő felek egyetemlegesen felelnek! Ez tehát a főszabály, de kétféle lehetőség is van az ettől történő eltérésre: Az egyik lehetséges megoldást a Magyar Közlöny 1993. december 6-i 176. számában közzétett 1993. évi XCVII.tör- vény 14. paragrafusában foglaltak tartalmazzák, mely a következők szerint módosította az illetékekről szóló és fentebb közölt 1990. évi XCIII.tv.27.pa- ragrafusát, kiegészítve azt egy új (2) bekezdéssel, mely így rendelkezik: „Ha a szerződő felek valamelyike - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a szerződésben az illeték megfizetését magára vállalja, az illetéket a behajthatatlanság igazolásáig, de legfeljebb az illeték jogerős megállapítását követő egy évig csak tőle lehet követelni.” Ilyen esetben tehát az illeték elsődlegesen az átvállaló terhére kerül előírásra, de a behajthatatlanság igazolása után végső soron a vevőtől kérik, és hajtják végre. Másik lehetséges megoldás, hogy a már kiszabott illeték megfizetését - tehát a már előírt tartozást - az adóhatóság engedélyével más személy is átvállalhatja. Az ilyen átvállalásra egy másik törvény: az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 26. paragrafus (1) és (2) bekezdései adnak lehetőséget. Ilyen esetben, - ha a tartozásátvállalás az adóhatóság részéről is jóváhagyásra kerülne, abban az esetben olvasónktól, mint vevőtől már nem lenne követelhető az illeték. Én is hallottam már ilyen tartozásátvállalásról autóbalesetet követő fizetésképtelenség után. Ez tehát nagyon ritka és kivételes eset, ezért olvasónknak úgy kell anyagilag felkészülnie a megvételre, hogy számolnia kell a tulajdonszerzési illeték megfizetésének kötelezettségével is, mert arra, ha nem vállalja, senki sem kötelezhető. Dr.Verebélyi Gyula
