Nógrád Megyei Hírlap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-19-20 / 66. szám
HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. március 19-20., szombat - vasárnap Irodalmi vetélkedő • NAGYKŐRÖS. A város önkormányzata, valamint a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége irodalmi vetélkedőt szervez olyan hat főnyi csapatoknak, amelyekben három nagyszülő és három unoka versenyez. A jelentkezések február végén záródtak, és komoly érdeklődésről tanúskodnak. Az októberi döntőt - a rendezők szándékai szerint - a televízió is közvetíti. Madách értesítő • SALGÓTARJÁN. Madách értesítő címmel gazdag tartalmú kiadványt adott ki a Madách Imre Gimnázium. Az értesítő felelős kiadója Básti Istvánné igazgató, a szerkesztésben Fejes Lászlóné, Keléné Szabó Ágnes, Varga-Balázs Vilmosné, Kiss Aurélné tanár és ifj. Stadler Péter tanuló vett részt. A beköszöntőben Sztermen Ildikó igazgatóhelyettes ismerteti a 70 éves gimnázium történetét. Ezt iskolatörténeti fejezet, a gimnázium belső szerkezetének bemutatása, az elmúlt időszak kiemelkedő tanulmányi- és sporteredményeinek krónikája, a tanárok és tanulók díjnyertes pályázataiból vett részletek közlése, statisztikai fejezet és fényképanyag követi. Zenés est • SOMOSKŐÚJFALU. Ma este 7 órakor kezdődik a Somoskőújfalui művelődési házban a Bluesformance című zenés program. A blues és rock estről a másnap éjszaka hazainduló salgótarjániakat a Kemerovo lakótelepre, a városközpontba és Zagyvapálfalvára külön autóbusz szállítja. Balassi-verseny • SALGÓTARJÁN. Balassi Bálint műveltségi versenyt hirdetett a város valamennyi középfokú intézménye, valamint a füleki gimnázium számára a Balassi Bálint Könyvtár. Vannak iskolák, ahol a verseny helyi fordulóit is megszervezik. A döntőre április 25-én kerül sor a könyvtárban, ahol a tervek szerint összesen kilenc csapat vesz részt. Ki ezdetét vette a Horthy-rendszer negyedszázados uralmának végjátéka azzal, hogy ötven évvel ezelőtt, 1944. március 19-én a „szövetséges” hitleri német csapatok megszállták Magyar- országot. Randolph L. Braham, a magyar vészkorszak világhírű kutatója mondotta egy korábbi interjúban: „Minden zsarnok mögött kezében spongyával egy történész áll, hogy - Orwell idézetét módosítva - a jövő előkészítésére a múltat manipulálja. Egyes, s nemcsak áltörténészek, a hamisítást azzal kezdik, hogy azt állítják: holocaust nem volt, hanem a zsidók a Harmadik Birodalom ellenfeleként estek el a harcterek más áldozataihoz hasonlóan...” Vannak, akik idehaza és külföldön manapság már a haláltáborok létét is tagadják. A bukott világ szépítése azt jelenti, hogy visz- sza akarják adni az önbizalmat azoknak, akiknek bizony kedves volt a gazság. Politikai földcsuszamlás Nógrádban is - Kigördülő vagonok Ötven éve történt Lássuk, mi történt március 19-e után Nógrád megyében? Hatékony csendőri közreműködéssel A változást a korabeli jobboldali megyei sajtó gyakran minősítette „rendszerváltásnak”. A dokumentumok alapján ennek egyik első jellemzője volt, hogy szinte azonnal megkezdődött a megyében a haladó erők, szervezetek végleges fölszámolása, a szakszervezeti, a szociáldemokrata és az illegális kommunista mozgalom vezetői ellen elrendelték az internálást. Az április 4-től megjelent belügyminiszteri rendelet értelmében pedig összeállították a zsidók névjegyzékét a gettózás és a deportálás feladatai elvégzésének szem előtt tartásával. Mindezt éveken át a magyar parlament által megszavazott úgynevezett zsidótörvények előzték meg, amelyeket a magyar keresztény egyházak képviselői is jóváhagytak. A gettó- sítás és a bevagonírozás is a helyi közigazgatás és a csendőrség hatékony közreműködésével történt. Ezt azért kell hangoztatni, mert a németek hatalmi eszközökkel ezt akkor már nem tudták volna végbe vinni, ilyen eszközök nem is álltak rendelkezésükre. Viszont tény, hogy a húszas-harmincas évek „keresztény-nemzeti” szólamai ekkorra már megtették hatásukat. A megye különböző társadalmi rétegeiben, különösen a középrétegekben erőteljessé vált a zsidóellenes hangulat, aminek folyamatos táplálásában a megyei és a helyi közigazgatási szervek is élen jártak. Az 1939-es választásokon Nógrádban is politikai földcsuszamlás történt, a szélsőjobboldali nemzeti szocialista nyilaskeresztes párt előre tört, Borsody Gyula a szavazatoknak csaknem 30 százalékát nyerte el, erőteljes szociális demagógiával, amely az elszegényedett tömegek számára „megoldást” ígért. Három városban gyűjtőgettó Mire megtörtént a megszállás, a salgótarjáni gyárak már régóta hadiüzemként működtek, a civil társadalom szervezetlen és végletesen megosztott volt. így tehát Nógrád megyében polgári és egyházi ellenállás egyáltalán nem volt. A zsidók gettókba terelése, kifosztása és deportálása teljesen zavartalanul, a lakosság szeme láttára ment végbe Nógrádban is, ahol három nagy gyűjtőgettót állítottak föl, Losoncon, Balassagyarmaton és Salgótarjánban. Randolph L. Braham dokumentumközlése szerint Balassagyarmaton különösen kitűnt kegyetlen magatartásával Óriás Oszkár helyi rendőrparancsnok, a zsidóellenes hajszában Baross József vezető megyei tisztviselő, valamint Bretán százados. Innen 1944. június 12-én és 13-án szállították el a zsidókat, két transzportban. Salgótarjánba más körzetekből hoztak ötven csendőrt, akik rendkívül brutálisan végezték feladatukat és a vallatásokat. "nnen június 13-án történt meg a deportálás. Horváth ^István történész jól dokumentált tanulmánya szerint (Történelmi tükörcserepek Salgótarján 1918-1968 közötti életéből, Salgótarján, 1992) a város lakossága itt is többnyire távolságot tartva bámulta a Fő-téri állomás rámpájáról kigördülő vagonokat. -mér I n 11 / Miért nem mondott le Horthy? Történész az 1944. március 19-i megszállásról (FEB)1944. március 19-e úgy vonult be a magyar történelembe, mint a német megszállás évfordulója. Dr. Vargyai Gyula történész, az ELTE professzora, a korszak egyik ismert kutatója szerint e dátum egyértelműen újkori történelmünk egyik leggyászosabb napja.- Olyannyira, hogy az ötven évvel ezelőtti eseményeket a történetírás az azóta eltelt időben is mindvégig azonos módon értékelte - folytatja a történész.— Hiszen a második világháborúnak abban a periódusában került sor a megszállásra, amikor már lezajlott a Donnál a magyar hadsereg tragédiája, s amikor - Sztálingrád és El Álaméin után - nyilvánvalóvá vált, hogy Németország elveszíti a háborút.- Mi indította a nácikat erre a lépésre?- A német vezetés sejtette, hogy Magyarország szeretné elszakítani a szövetségi kapcsolatok számára egyre veszélyesebb szálait, és emiatt mind bizalmatlanabbá vjilt a Kállay-kormány iránt. Végső soron ez volt a Margaréta I. fedőnevű akció, vagyis az ország megszállásának indítéka.- Mit várt a lerohanástól a német hadvezetés?- Lényegében "csak" annyit, hogy Magyarországon olyan kormány kerüljön hatalomra, amely mindenben követi és kiszolgálja Németország katonai, politikai és gazdasági elképzeléseit. Ez a várakozása teljesedett is.- Megakadályozhatta volna a magyar vezetés a számunkra tragikus fordulatot?- Sokat vitatott kérdése a hazai történettudománynak, hogy ellenállhattunk volna-e a megszálló csapatoknak, s ha igen, annak mik lettek volna a következményei. Egy hiteles katonai szakértő - Kádár ezredes, a vezérkari hírszerző részleg vezetője- szerint erre lett volna esély. Az ő véleményét magam is osztom.- A mai történettudomány számos korábbi személyiség szerepét átértékelte. Horthy Miklós kormányzó megítélése vajon mennyiben változott?- Nagyon nehéz erre a kérdésre válaszolni, hiszen Horthy személyisége rendkívül összetett. Véleményem szerint azzal, hogy a német megszálláskor nem mondott le államfői tisztéről, nevét adta ugyan az akcióhoz, de másként nem készíthette volna elő az 1944. október 15-ei "kiugrási" kísérletet.- Magyarország legsötétebb korszakainak történelmét mindig idegen nagyhatalmak írták. A historikus véleménye szerint a mai és a holnapi generációk vajon megszabadulnak-e ettől a nyomasztó balsorstól?- A történész nem vállalkozhat arra, hogy jövendőmondó legyen. Ilyen kérdésre csak napi, politikai analízis alapján lehet válaszolni. Nem tudhatom, hogy Zsirinovszkijnak milyen elképzelései vannak Magyarországot illetően - reméljük, nem is hallunk ilyenekről-, de a jelenlegi helyzetben én nem tartanék ilyen jellegű veszélytől. Németh Zsuzsa A holocaust emlékbizottság elnöke '44 márciusáról Emlékezzünk, hogy ne ismétlődhessen meg az emberirtás M agyarország német megszállása, az 1944. március 19—ét követő hónapok borzalmai keltette emlékek és tanulságok őrzésére vállalkozik a Magyarországi Holocaust Emlékbizottság. A néhány hónappal ezelőtt létrejött testület elnöke, Beer Iván a fél évszázados évforduló alkalmával arról nyilatkozott: nemcsak emlékezni, hanem emlékeztetni is szeretnének az akkori történésekre, hogy többé ne ismétlődhessen meg 6 millió ember, köztük 600 ezer magyar zsidó kiirtása. Az 1944—es náci megszállás azt is jelentette, hogy a fasiszta német törvények lettek hatályosak Magyarországon, elkezdődött a gettók kialakítása, a zsidók deportálása. Szomorú tény, hogy Éurópában az etnikai kisebbségeket megkülönböztető első törvényt éppen hazánkban fogadták el, 1922-ben. 1944 márciusában 845 ezer magyar zsidó került közvetlen életveszélybe. A tömeges begyűjtést vidéken 20 ezer csendőr segítette, a fővároson kívül élő összes zsidót vagonokba rakták, és elvitték. Budapesten a zsidók úgynevezett csillagos házakban éltek a város több pontján, szétszórtan, majd gettóba zártan. Azért voltak, akik életük kockáztatásával is az üldözöttek mellé álltak, de személyük, szerepük máig sem igazán ismert.- Igen, mert mint annyi mást, ezt is elködösítette a politika. Hallgatni kellett például a ma már legendás Raul Wallenberg- ről, akinek segítségével mintegy 15 000-en menekültek meg a biztos pusztulástól. Hallgatni kellett, mert - s ez ma már teljesen egyértelmű - a svéd diplomata a negyvenes évek végén a Szovjetunióban "Hint el"! De voltak, mások is, akik hasonlóképpen gondolkodtak és cselekedtek. Karl Lutz svájci diplomata például 4 ezer embert juttatott mentességet bizonyító papírokhoz. A Vatikán ügyvivője, Angelo Rótta 1200 magyar zsidót mentett meg a deportálástól. George Perlasca spanyol származású ügyvédnek, aki nem hivatásos diplomáciai alkalmazónként tevékenykedett, legalább négyezer zsidó köszönheti az életét. S tudni kell: ha a szovjet csapatok nem érkeznek meg 1945 telén Budapestre, a gettókba zártakra a biztos halál várt volna. - szabó A Műemlékvédelem című folyóirat 1993. évi 4. számában László Csaba, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal szakmérnöke a szécsényi tűztorony tudományos vizsgálatának sumniázatát publikálta. A rendelkezésre álló források szerint a mai torony helyén már a XVI11. században állt egy faépítmény, amely harangtorony funkcióját látta el. Az 1888-ban megalakult szécsényi önkéntes tűzoltó egyesület Szécsény városától 1893. október 22-én kapta meg a tűztornyot. A képviselőtestület határozata szerint: „A harangláb úgy alakítandó át, hogy ott őrtorony, őrtanya és szertár legyen, de azért a harangok is maradjanak.” László Csaba a cikk lábjegyzetében közli Szécsény képviselő-testületének jegyzőkönyvéből azt az ünnepi beszédet, amely az avatáskor hangzott el és utalásokat Megyénk az országos sajtóban tartalmazott a torony történetére vonatkozóan. A szerző a cikkben szól a torony további történetéről, a két világháború közötti jelentős átalakításokról, a homlokzat egységesítéséről, az 1960-as években történt tatarozásról és az 1988-ban elvégzett helyreállítási munkákról. László Csaba szakértő elemzése szerint a szécsényi tűztorony tényleges építése 1820-ra tehető. Fotók, alaprajzok, rekonstrukciós tervrajzok teszik érdekessé az olvasó számára a bizonyítási eljárást. A szerző hangsúlyozza, hogy a Nógrád megyében általánosan elterjedt kétszintes haranglábaktól a szécsényi tűztorony abban különbözik, hogy földszintje teljesen nyitott, átjárható. Egyedi értékét növeli ismeretlen építészének azon eszköztára, amelynek segítségével a torony ma is illeszkedik Szécsény városképéhez. A Magyar Tudományos Akadémia demográfiai bizottsága és a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet folyóiratának, a Demográfiának 1993. évi 4. számában Illés Sándor „Vándorlási egységek a Pásztora költözők körében” címmel olvashatunk érdekes tanulmányt Illés Sándor 1992 nyarán, őszén kérdőíves adatfelvételt végzett, vizsgálva az 1989. január 1. és 1991. december 31. között Pásztó városába beköltözőket. Célja az volt, hogy feltárja a vándorlás formáit, típusait, rangsorba állítsa a vándorlási okokat, célokat, feltárja a vándorlási élettörténeteket. A népmozgalom e területének vizsgálata hozzájárult olyan kérdések tisztázásához, mint az iskolai végzettség és a vándorlási távolságok összefüggése, a Pásztora beköltözők részvétele a második és harmadik gazdaságban. Illés Sándor adatait a pásztói önkormányzati nyilvántartás archív állományából vette, illetve a személyes kikérdezés módszerével dolgozott. Vizsgálódása részét képezte egy országos kutatási programnak. (A Műemlékvédelem és a Demográfia jelenlegi és korábbi évfolyamai olvashatók a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtárban.) Bódi Györgyné Több mint tíz díj várományosa Hány Oscart kap Oskar? Jelenet a Schindler listája című, Oscar-díjra jelölt filmből As z Oskar Schindlerről szóló JSpielberg-film több mint tíz Oscar-díj várományosa. A legjobb férfi mellékszereplő díjáért igen erős mezőny versenyez. Közülük többen is a Schindler- film náci tisztjét alakító Ralph Fiennes-1 tartják a legesélyesebbnek, aki a film- történet legaljasabb gonosztevője - írta róla az egyik kritikus. Spielberg filmjeit, amióta elkészítette a Csillagok háborúját, mindig nagy érdeklődés kíséri nemcsak szakmai körökben, hanem a közönség körében is. Mestere az izgalomkeltésnek. Műveinek hosszúsága ezt hátrányosan nem befolyásolja. Á színésznők körében Emma Thompson és Holly Hunter a legjobb női főszerep és a legjobb női mellékszereplő kategóriájában is szerepel. A női főszerep díj-esélyes kategóriájába Hunter "A zongora", Thompson az "Egy nap maradéka" című filmjeikkel jutottak be. A legjobb női mellék- szereplő kategóriájában Hunter "A cég", Thompson pedig "Az atya nevében" című filmben nyújtott alakításával érdemelte ki a jelölést. Gyermekáldás Hollywoodban Hollywood számára az 1993/94—es szezon a jelek szerint a színfalak mögött is eredményes év. Demi Moorenak és férjének, Bruce Willisnek újabb gyermeke született, az Anette Bening-Warren Beatty és a Yasmin-Simon le Bon házaspár pedig most néz gyermekáldás elé. Demi Moore brit sajtóértesülések szerint férje jelenlétében hozta világra Los Angelesben harmadik gyermeküket, egy stramm kislányt. Az újszülöttnek is olyan különleges nevet adtak, mint Rumer és Scout nevű testvéreinek. A szülők a Tallulah Belle nevek mellett döntöttek. Le Bonéknál még messze nem tartanak a névadásnál, a Duran Duran együttes sztárja állítólag csak most tudta meg, hogy harmadszor is apa lesz. De a tapasztalat náluk is arra enged következtetni, hogy a feleség, Yasmin szintén szokatlan nevet ad majd újszülöttjének. Négy és két éves gyermekeiket ugyanis Amber Rose- nak (borostyán rózsa) és Saff- ron-nak (sáfrány) hívják. A Bening-Beatty házaspárnál a 35 éves mama és az 56 éves papa még azt sem árulta el a sajtónak, hogy mikorra várható a testvérke. Csak annyit mondtak, mint a többi szülő: "Mi olyan, de olyan boldogok vagyunk..." Melanie Griffith mélyponton "Most is 17 évesnek érzem magam", nyilatkozta a 37 éves Melanie Griffith, és egyre több erőfeszítésébe kerül, hogy fiatalnak érezhesse magát. Az Os- car-díjas színésznő naponta órákon át kínozza magát szobabiciklin vagy evezőgépen, majd súlyemelőprogram következik, végül a testedzést háromszáz térdhajlítással fejezi be. Nem iszik kávét, lemondott a cukorról, a húsról, és legalább ÍOO ezer dollárt fizetett a plasztikai sebészeknek, hogy teltté varázsolják mellét és duzzadóvá injekciózzák ajkait. Megérte? Mint a legtöbb színésznőnek negyven év körül, az ő pályafutása is leszálló ágba került. Arany Málna-díj a legrosszabbnak Tavaly megkapta az év legrosszabb színésznőjének járó Arany Málna-díjat, s felajánlottak neki egy szerepet - egy 20 éves lány anyját kellett volna alakítania. Házassága a 44 éves Don Johnsonnal a jelek szerint válságba került. A Miami Vice sztárja, aki 1985-ben még egy millió dollárt keresett, ma már akaratlanul is Melanie Griffith árnyékában él, s nagyrészt az ő filmjeiben kap szerepet. Vagyis az ő csillaga is leáldozóban van.
