Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-12-13 / 36. szám

1994. február 12-13., szombat - vasárnap ARCOK - HARCOK HÍRLAP 9 A politikusok megítélése a keleti országrészben Jobban kedvelik az ellenzéket Az asszony hajnalig ropta a táncot - Szívesen jár falusi focimeccsre Lélekben katonatiszt maradt E gyre ér­dekesebb - a vá­lasztások köze­ledtével- ,mit gondolnak az emberek azok­ról a szemé­lyekről, akik a politika front­vonalán szere­pelnek. A Szonda Ipsos decemberben is elkészítette közvélemény­kutatását. Cik­künkben be­mutatjuk, hogy milyen volt az egyes politiku­sok ismertsége és megítélése az ország ke­leti felében, s külön jelez­zük, ha ez nagyban eltér az országos át­lagtól. A népszerű­ségi listát a Dunától keletre - mint ahogy az egész országban is - Göncz Ár­pád vezette 81 ponttal. Ugyan­akkor ő a legismertebb politikus is, hiszen az emberek 91%-a számára cseng ismerősen a köz- társasági elnök neve. A képzeletbeli dobogó máso­dik fokára - 70 ponttal - to­vábbra is Fodor Gábor áll, míg a harmadik helyen Palotás Já­nos és Horn Gyula osztozik, 67-es pontszámmal. Ugyanak­kor az országos népszerűségi listán a második helyen Fodort (72 pont), a harmadikon Horn Gyulát (67 pont) találjuk. Őket Király Zoltán követi, míg Palo­tás az ötödik helyre került. A Fidesz vezetői tovább csúsztak lefelé a listán: Orbán Viktor pártelnök, aki november­ben még a nyolcadik helyet fog­lalta el, decemberben már csak a tizenharmadik helyet mond­hatta magáénak, s Deutsch Ta­más is hátrébb szorult. Kövér László frakcióvezetőt a meg­kérdezetteknek mindössze egy- harmada ismeri. Igaz, az iránta érzett rokonszenv egy hónap alatt 49 pontról 52-re emelke­dett. Úgy látszik, hogy az or­szágos választmány elnöke, Szájer József neve és tevékeny­sége továbbra sem ismert a ke­A keleti országrészben is Göncz Árpád a legismertebb és a legnépszerűbb politikus leti országrész polgárai szá­mára. Mindössze a megkérde­zettek egynegyede alkotott róla véleményt. Kevesebben mint úgy általában az országban, ahol minden harmadik ember ismeri őt. Az SZDSZ leggyakrabban szereplő személyiségei közül a viszonylag rövid frakcióvezetői múlttal rendelkező Kuncze Gá­bor a mezőny első felében talál­ható 60 ponttal, s már az embe­rek 60%-a ismeri őt. Nem úgy, mint novemberben, amikor csak a megkérdezettek 47%-a tudott róla. Kuncze az országos átla­got tekintve is sokat javított is­mertségén: a novemberi 48%-kai szemben decemberben már az ország 59%-a ismerte őt. Pető Iván pártelnököt to­vábbra is jóval többen ismerték Kunczénél (77%), a két politi­kus népszerűségi pontszáma azonban lényegében megegye­zik (60 pont). A kormánypártok főszereplői közül Surján László a legnép­szerűbb politikus. A keleti or­szágrészben a 12. helyen áll a népszerűségi ranglistán. Egye­dül ő került az inkább rokon­szenves politikusok közé, s múlt hónaphoz képest a pont­száma 55-ről 59-re emelkedett, ugyancsak növekedett az új miniszterelnök, Bo- ross Péter népszerűsége, hiszen novemberben az ország­rész lakói még csak 47 pontra értékelték őt, decemberben vi­szont már 51 pontot kapott. Bo- ross e pontszámával a keleti or­szágrészben valamivel népsze­rűbb, mint országosan. u KELETI ORSZÁGRÉSZ ORSZÁG népszerűség ismertség népszerűség ismertség (pontszám) (%) (pontszám) (%) Göncz Árpád 81 91 81 93 Fodor Gábor 70 77 72 81 Palotás János 67 83 64 85 Horn Gyula 67 84 67 86 Király Zoltán 65 74 65 v 76 Békési László 62 63 61 67 Demszky Gábor 62 83 60 85 Deutsch Tamás 61 76 61 78 Nagy Tamás 61 39 61 39 Kuncze Gábor 60 60 59 61 Pető Iván 60 77 60 80 Surján László 59 81 56 84 Orbán Viktor 59 84 58 86 Zwack Péter 54 62 52 66 Szájer József 53 24 53 32 Kövér László 52 35 51 39 Boross Péter 51 83 48 84 Lezsák Sándor 50 61 46 64 Pozsgay Imre 49 82 49 86 Szabó Iván 45 73 45 76 Jeszenszky Géza 42 85 41 87 Kónya Imre 38 76 35 80 Csurka István 32 83 31 85 Torgyán József 30 89 29 90 Thürmer Gyula 28 58 26 61 Keleti György, a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képvise­lője részvételével rendeztek lakossági fórumot Pásztón a minap. A honatya a találkozót követően válaszolt kérdéseinkre. Nem­régiben a kormányzó párt egyik megyegyülésén elhangzott: azért van a szocialistáknak keresztény platformja, hogy szalon­képesebbek legyenek. Nos, mindenekelőtt arra kértük a képvi­selőt, fejtse ki a véleményét ezzel kapcsolatban. lasztókörzetem egyik falujában voltunk. Én két óra körül már elmentem aludni, a feleségem viszont reggel fél ötig járta a táncot. Másnap mondták is a fa­luban: ó, a képviselő úrnak na­gyon rendes felesége van.- Nem ez az első nehezen ér­telmezhető, zavaros gondolat- menet, amely elhangzott az utóbbi időben az MDF rendez­vényein. Nyilvánvaló, hogy a népszerűségüket akarják ezzel növelni. Valóban van kereszté­nyi tagozatunk, egyszerűen azért, mert a vallásos ember is támogathatja a szociáldemokrá­cia alapértékeit hordozó szocia­lista pártot. Szeretnénk támasz­kodni ezekre az emberekre is. Szakma és életforma- Ön katonaember volt. Hogyan élte meg a pályamó­dosítást?- Huszonnyolc évig voltam katona. A katonaság szakma, de életforma is. Ezt „leverni” nem lehet. A katona úgy viselkedik, úgy gondolkodik, hogy azt az átlagember nehezen érti meg. Belénk plántálták az elöljáró tiszteletét, a bajtársiasságot, az egymásra utaltságot, arról nem is beszélve, hogy a baráti köröm akkor is, most is zömében kato­nákból kerül ki. Ma is az egyik tiszti lakótelep bérházának ötö­dik emeletén lakom.- Most is van bennem egy nagy adag katona. Nem akarom bántani képviselőtársaimat, de ahogy elnézem hozzászólásai­kat, fegyelmezettebbnek tartom magam a parlamenti munkában. Erényem a pontossájg is. De a katonához így illik. Úgy gondo­lom, a politikusi magatartás ki­csit másabb. Biztos, hogy én is sokat változtam. Úgy gondo­lom, szükség van a szocialista pártban olyan emberre, aki is­meri a hadsereg dolgait.- Másfél évvel képviselővé választásom után kezdem érezni, hogy merre nyílik az ajtó a Parlamentben. November, decemberben, a honvédelmi törvény tárgyalásakor kezdtem megismerni, hogy mik a titkai a hozzászólásoknak, a parlamenti vitában, meddig lehet elmenni bizonyos kérdésekben. Azt hi­szem, most már egy kicsit poli­tikusnak érezhetem magam.- Családja egyetlen poli­tikus tagja?- Három lá­nyom van. A legidősebb táncos, együtt él a táncospár­jával. A kö­zépső lányom férjhez ment. Ő is és férje nyomdaipari kft.-ben dol­gozik. Náluk készül például a Vasárnapi Hírek. A legki­sebb lányom kertészeti szakközépis­kolába jár, most negyedi­kes. A felesé­gem a honvéd­ségnél dolgo­zik, pénzügyi vonalon. Hála istennek csak én politizálok.- Azt azért hozzáteszem, hogy a kicsi lányommal most tervezzük, hogy választó- körzetem egyik falujában, ahová sokat lejár, s ahol sok a barátja, megszervezzük a BIT-et (Baloldali Ifjúsági Tár­sulás - a szerk.). A középső lá­nyom, szakmájából fakadóan segít a plakátok és szóróanya­gok elkészítésében. A nagyobb megígérte, hogy a választási kampány során fellép egy-két helyen. Ő a párjával egyébként többszörös magyar bajnok mo­dem táncban. Kíváncsi választók- A feleségem is sokat segít. Mikuláskor elmentünk az egyik kis faluba. Azt hiszem, előbb-utóbb meg kell tanul­nunk, hogy a politikusnak ma­gával kell vinnie feleségét is, mert a választópolgár őrá is kí­váncsi. Szilveszterkor is a vá­Keleti György: A szocialista pártban nem osztogatták előre a tisztségeket- Melyik ez a körzet?- Komárom-Esztergom me­gyei hármas, Kisbér-Oroszlány körzete. Van ott egy kis falu, ahol vettünk egy nagyon elha­nyagolt parasztházat. Az lesz a dolgunk, hogy azt rendbe hoz­zuk. A kislányom kacérkodik azzal, hogy leköltözne oda, ha végez. Persze, ha kap munkát. Lesz-e miniszter?- Fantáziáljunk: ha felkér­nék a honvédelmi tárca veze­tésére, elvállalná?- Nálunk nincsenek tárcaosz­togatások. Ha szükséges, min­den tisztségre megkeressük a legalkalmasabb embereket. Ró­lam csupán annyit: ha a szocia­lista párt színeiben bejutok az új parlamentbe, s pártom megbíz valamilyen feladattal, én azt el fogom vállalni. Vallus Tibor Erdei emberek titkát Becske-völgye illatozó akácok, az erdő alján lombosodó bodzák, a kökénye­sek sűrű bozótjai hallgatnak. Hiszen éppen e bozótosok lettek az eset legfőbb vádlottjai. Dehogyis nevezhetem néven azokat, akik elszenvedték ezt a tragédiát. Nem szaggatok-e fel újra gyógyuló sebeket? Csak­hogy a Csóka-hegyről, áttörvén magát az erdő minden akadá­lyán, ideér a fűrészgép sikon- gása. Oda, a Becske völgyébe, ahol akkor az a két favágó dol­gozott a korongfűrésszel. Most ez a húsig hatoló sikongás fel­ébreszti a szorongató emléket.' A kkor alkonyat felé Tóth Józsi lement a völgy mé­lyére, megvizsgálni a dagonyát, járja-e a vad. Mert Józsi ugyan iskolázott erdész a javából - de kiváló vadász is. Azért ha megkérdezik tőle, a kettő közül melyik számára a kedvesebb, így válaszol: a szí­véhez az erdészet áll a legköze­lebb, s utána a vadászat. így van ez rendjén. Csak most már a lelkét soha többé nem hagyja nyugodni: miért kellett lemen­nie akkor a dagonyát fürkészni. Mardossa magát. Pedig a Te­remtő a tanúja: színtiszta vélet­lenég volt. A munkát ugyanis akkor már leállította. A két favágó már ha­zaindult: a nap a Csóka-hegyen alábukni készült, s hosszú volt az út hazáig. Az erdész már lenn járt a völgyben. A favágók fenn az erdőben, útra készen álltak. Ekkor váratlanul felbőgött a ko­rongfűrész motorja, és a hangja emberi sikollyal keveredett. Tóth Jóska ott, ahol állt, a víz­mosásban, szinte megmereve­dett. Rémülete csak a kutyája vészes ugatására engedett fel. Szörnyű dolog történt - villant át az agyán. Rohant a hang irá­nyába. Odaérve látta, hogy az egyik favágó lábavesztetten fekszik a földön, s fölötte a jaj- veszékelő társa. A két favágó az útjukba került kökényest akarta kivágni. A fűrész azonban ki­pattant kezelője kezéből, és a mellette álló társának térden alul a lábát vette. A sebesültet Tóth Jóska szál­lította be a kórházba. Amit ezen az úton átélt, azóta is szorítja a szívét. Talán kissé enyhíti lel­két, hogy a sebesült ember éle­tét végül megmentették. K inn lassan alkonyodni kezd. Az erdőn elhallgat a fűrészgép, a balta sem csattog már. A lovaskocsi az erdei úton hazafelé zötykölődik. Csönd lett az erdőn, csak a szél játszik a hóvirágokkal. Kékes pára üllepedik a völgyre, már a szótlanul hazafelé tartó erdészt is eltakarja. Bobál Gyula Országgyűlési képviselőjelöltek Táblázatunkban az eddigi információink alapján összeállított egyéni képviselőjelöltek és a me­gyei listavezetők neveit közöljük pártok szerint. Amennyiben a táblázatunkon szereplő indulók körében változás történik, azt is közöljük. Rövidesen be is mutatjuk a jelölteket. Pártok I. számú választókerület Salgótarján n. számú választókerület Pásztó ül. számú választókerület Szécsény IV. számú választókerület Balassagyarmat Megyei lista­vezető Magyar Szocialista Párt Boldvai László Juhász Gábor Serfőző András Urbán Árpád Rozgonyi József Szabad Demokraták Szövetsége Tamássy István Ficsor Ferenc Frenkl Gábor Smitnya Sándor Tamássy István Fiatal Demokraták Szövetsége Zsély András Katona Kálmán Érsek Ervin Fábri Miklós Zsély András Magyar Demokrata Fórum Speidl Zoltán Medgyesi Péter Frisch Oszkár Bencsik András Schamschula György Kereszténydemokrata Néppárt Palik Ferenc Tóth Sándor Juhász Péter Kovács Gábor Tóth Sándor Független Kisgazdapárt Betz József Uhlár László Kiss Andor Nógrádi László Munkáspárt Szigetvári János Kürti József Bozsik Béla Deák László Thürmer Gyula Magyar Szociál­demokrata Párt Sturmann Béla Soós Ottó Herceg Attila Agrárszövetség Palásthy Tamás Patkós István Musztács László Gyimesi János Musztács László Demokrata Koalíció György István Vállalkozók Pártja Kovács Ottó Bakos László Kovács Ottó Magyar Igazság és Élet Pártja Thassy Gábor Agrárleltár A mezőgazdaság értékesítési árszintje tavaly 25 százalékkal emelkedett, az agrárkivitel pe­dig meghaladta a 2 milliárd dol­lárt. A belföldi élelmiszerfo­gyasztás csupán 2-3 százalék­kal csökkent. A minisztériumi összesítés alapján tavaly 27 millió arany­korona értékű földet árvereztek el, s 320 ezren váltak földtulaj­donossá. A mezőgazdasági szö­vetkezetek átalakulása megtör­tént. Az állami gazdaságok pri­vatizációja során a 21 milliárd forintos vagyonból 7 milliárdot értékesítettek. Az állami nagy­üzemek 80-90 százaléka állami tulajdonú társasággá alakult, s átalakult az állami élelmiszeri- pari vállalatok 80 százaléka. Megélénkült a beruházási kedv is. Az élelmiszeriparban a privatizációt követően mintegy 15-16 milliárd forint értékű be­ruházást rögzítettek. Az 1993 évi termés finanszí­rozására 19,2 milliárd forint hi­telt nyújtottak a gazdálkodók­nak. A kedvezményes hitelek összege tavaly 20,8 milliárd fo­rint volt. A múlt év decembe­réig az 1994. évi munkákra 10.4 milliárd forint kölcsönt folyósí­tottak a termelőknek. A tárca megítélése szerint múlt esztendőben javult a me­zőgazdaság jövedelemtermelő képessége. Közel 10 milliárd forint nyereség és 20 milliárd forint veszteség képződött.

Next

/
Thumbnails
Contents