Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-12-13 / 36. szám
12 CSALÁD, OTTHON, SZABADIDŐ 1994. február 12-13., szombat-vasárnap Kertész leszek Az írás, mint jellemünk tükre (A Grafológiai Intézet rovata) Pázsit a kertben Cipötalpra szerelhető talajlazító, pázsit ápolásához A kert zöldfelületének nagy részét, 50-70 százalékát a gyep adja. Létesítésére, felújítására szeptember eleje a legalkalmasabb időszak. A kikelt mag, illetve növény a téli hideg beálltáig jól begyökeresedik, tavasz- szal gyorsan fejlődésnek indul. Sajnos, az 1993-as év ebben az időben olyan száraz volt, hogy a pázsit létesítése még öntözött területen sem lehetett sikeres. Kora tavasszal lehet újra vetni, vagy a régi gyepfelületeket felújítani. A munka mindkét esetben a terület előkészítésével kezdődik. A szép gyepfelület egyik titka az alapos, jó talaj-előkészítés. A felület legyen sík, vagy enyhén lejtős. Nagyon meredek (30 foknál nagyobb) rézsűt inkább telepítsünk be cserjével, gyeppótló növénnyel, mert a nyírásával gondunk lesz. Nézzük meg a talaj kémhatását, ami akkor optimális, ha 6,5-7 pH között van. Kisebb mértékű eltérést műtrágyázással tudunk korrigálni: savanyú talajon lúgos kémhatását, lúgos talajon savanyút használunk. Szélsőséges esetekben talajjavítás szükséges. A pázsitot hosszabb időre létesítjük, ezért szerves- anyag-tartalmát fel kell tölteni érett istállótrágyával. A szerves és műtrágyákat talajforgatással juttatjuk a talajba. Hozzávetőleg négyzetméterenként 4-6 kg szerves trágyával és 3-4 dekagramm keverékműtrágyával számolunk. A felásott, jól megmunkált talajt vetés előtt tömörítjük hengerrel vagy lapo- gatóval. A felület egyenletessége lényeges, a rögök ne legyenek 1-2 cm-nél nagyobbak. A gyepfelület különböző fűfajok keverékéből áll. Legalább 3-4 dkg/négyzetméter mag szükséges, amit egyenletesen szórunk szét. A fűmag könnyű, apró. Szeles időben vetésünk egyenlőtlen lesz. Takarni csak 1,5-1 cm vastagon kell, vagy gereblye fokával kapáló mozdulatokkal bele- kevergetjük a talajba. Utána tömörítünk, öntözünk. Az egyenletes talajon nem folyik el a víz (és benne a mag). Első feladat a gyomlálás, sokszor még a fűmag kelése előtt. Utána ismét hengerezünk, öntözünk. Az első nyírás kaszálás legyen, vagy óvatos gépi nyírás. Néhány praktikus tanács a gyepfelület kialakításához: állandó forgalmú helyekre tervezzünk inkább utat, mert úgyis kitapossuk. Ha az utakat tipegővel látjuk el, ez a talajszintnél csak 1-1.5 cm-rel legyen magasabb. így még nem zavaija a fűnyírógép munkáját. Cserjék alját kapálhatóra készítsük. A lehajtó ágak úgyis zavarják a nyírást, ha pedig levágjuk az alsó ágakat, a felkopaszodást segítjük. Nagyobb fák árnyékának, korhadó lombjának hatására a fű előbb-utóbb kiritkul. A lomb gereblyézésével a folyamatot lelassíthatjuk. A kipusztult területre a gyep felújításakor inkább ámyéktűrő gyeppótlókat ültessünk. Házfal, kerítés ne közvetlenül a gyeppel találkozzon. A határfelületre más - „kapás” - növényt tegyünk. A gyepfelület alakjánál az íves, lendületes, fűnyíróval jól követhető vonalvezetés az előnyös. Az igényes és gazdagabb pénztárcájú kertbarát lássa el magát néhány praktikus, speciális pázsitápoló eszközzel. Ilyen a sarkok, cserjék és más, nehezen kezelhető helyek közelében növő fű nyírására alkalmas kézi fűnyíró, a szegélyvágó, vagy „levegőztető-cipő”. Ez utóbbi egy cipőre szerelhető, éles szögekkel ellátott talp, amivel járás közben az összetömörödött talajt fellazítjuk. V. Pénzes Judit Milyen a jó pedagógus? Kisiskolás korú gyermekeim révén gyakran beszélgetek szülőkkel, amely beszélgetések igen elgondolkodtatnak. Leginkább az az elfogultság feltűnő, ahogyan a tanár-gyermek viszonyt elemzik, a szülő oldaláról nézve. Ilyenkor tömérdek kritikai megjegyzés után (hogy miért nem jó az adott tanár) meg szoktam kérdezni, hogy milyen is legyen. Évek óta gyűjtöm és összegzem magamban ezeket a kritériumokat, melyekből lassan-lassan kirajzolódik az ideális pedagógus portréja. Az óhajok ranglistáját vezetik a következő tulajdonságok: legyen türelmes és megértő, a gyermekek lelkivilágába belehelyezkedő, intuitív. Különösen fontosnak tartják a szülők a pedagógus személyiségjegyeit alsó tagozatban. Itt szinte senki sem említette a szakmai tudás mélységét, csakis az emberi tulajdonságokat. Ha a fenti tulajdonságokat olvassuk, rájövünk, hogy azok egy olyan, szinte nem is létező emberfajtáé, amilyenek mi, szülők lenni szeretnénk. „Ha már nekem, a szülőnek ez nem sikerült, legalább a tanár mutassa meg” jelszóval. Ezenkívül jó, ha egyben pszichológus, logopédus, grafológus, hogy minél eredményesebben tudja nyomon követni gyermekeink lelki fejlődését. Sőt, azt is vegye észre, hogy „az én gyerekem okos, ügyes, csak a szorgalmával van baj.” A szülők itt két táborra szakadnak. Vannak, akik szerint a tehetség kinövi magát, vannak, akik azt mondják, megfelelő neveléssel mindent lehet faragni a gyerekből. Az azért teljesen biztos, hogy miután átlag napi nyolc órát töltenek a nebulók az iskolákban, óhatatlanul alakítja őket a tanárok személyisége. Azt azonban hiba lenne feltételül szabni, hogy valamiféle egységes, uniformizált tanári lelkialkat szükséges a megfelelő együttműködéshez. Mivel a későbbi felnőtt társadalom is igen sokszínű, s mindenkihez kell alkalmazkodni valamilyen szinten, helyes, ha ezt már az iskolában elkezdik. Nem szerethetünk mindenkit egyformán, s minket sem szerethet mindenki. Ha túl idealizált környezetben neveljük gyermekeinket, mindenféleképpen megfosztjuk a talpraesettség lehetőségétől. A szülőknek meg kell találni azt a helyes arányt, amikor nevelnek, de nem kényszerítenek, illetve amikor „demokratikusak”, de nem hagyják magukra a gyereket a problémáival. S hogy milyen az ideális pedagógus? Magas, karcsú, bronzbama, mosolyogva ül a rajzszögbe, vidáman, tréfálkozva kér számon, ha nő, akkor olyan legyen, mint a kis hableány, vagy Barbie baba. Félretéve a tréfát, mindenki lehet kiváló pedagógus, aki szereti a gyerekeket, mert ezt a gyermekek mindennél fontosabbnak tartják. Ezen belül lehet dinamikusabb, passzívabb, színes, vagy kevésbé színes, lehet türelmes, vagy kissé türelmetlen, az is megengedett, hogy néha rosszkedvű legyen, hiszen ő is ember, nem kell egyformán szeretnie minden tanulót, csak ezt ne mutassa. Lehetnek gyengeségei, ezekkel együtt is lehet szeretetre méltó. Azt azonban minden szülőnek tudomásul kellene vennie, hogy a gyermekét elsősorban neki kell nevelnie. Nézzünk néhány pedagógusfajtát: 1. sz. minta: 40 körüli, alsótagozatos nő; erőteljesen ösztönös beállítottság, szorongástól mentes, nyugodt, kiegyensúlyozott. Intuitív, jóindulatú, pozitív beállítottság jellemzi. 2. sz. minta: művészi vénával megáldott, 40 körüli pedagógusnő, rendkívül kreatív, egyéni írása van, amely merész és szokatlan. Ennélfogva szívesen eltér a normáktól, rugalmas, jól alkalmazkodik a pillanatnyi helyzethez. Nyitott, jóindulatú, szintén pozitív beállítottságú, kitűnő formaérzékét a képző- művészeti ágak valamelyikében is kamatoztatni tudta volna. 3. sz. minta: nagyon zárt, problémás lelkialkatú 32 éves férfi, aki inkább a nagyobb gyermekek mellé való. Katona Agnes A költők és a versolvasók Beszélgetés a húsboltban Többször szóvá tettük már, hogy csökkent a verseket kedvelő olvasók száma, s napjaink lírai alkotásai egyre ritkábban válnak ifjúságunk mindennapi olvasmányaivá. A versek iránti érzékenységük is veszített erejéből. A felszínes slágerek igénytelen és nyelvi leleményekben szegényes versszövegeit szívesebben idézgetik. Pedig menynyire igaza van a költőnek, amikor azt állítja, hogy „szép és igaz a vers világai, élj tehát a széppel és igazzal!/ Nyisd föl a versek héját/ eleven és érző szív dohban meg a versben!” (Takács Imre). Ehhez a művelethez kívánunk segítséget adni azzal, hogy kiemeljük és hirdetjük a „versnek a műfajok közötti felsőbbrendűségét" (Jékely Zoltán). S ösztönzést adunk arra, hogy „kezdjenek el beszélni a versek, szólítsanak meg mindenkit” (Csoóri). Szólítson meg a költészet tárgyával, jelentésével, üzeneteivel, gondolati tartalmával, érzelmi irányultságával, hangulati elemeivel, őszinteségével, élményvilágával, sugalmazása- ival. Ha ez megtörténik, a versolvasóknak és versmondóknak olyan versélmény jut osztályrészül, amely versízlésüket, versérzékenységüket is neveli, finomítja. Szellemi erőfeszítés, friss látásmód, merészebb képzetkapcsolási készség, korszerű anyanyelvi műveltség is szükséges ahhoz, hogy a versszövegek, a versbeli beszédhelyzetek, a versmondatok sajátos szerepvállalását is érzékelni, értelmezni képesek legyünk. Az „átélt” vers képvilága és szövege - egymást erősítő tényezőként - a versek jelképi értékeinek hatástényezőit is felerősíti. Ehhez társul a vers dallama, zenéje kapcsolatteremtő eszközként. De ha mindezek öncélúak a versben, töltelékké válnak, s arról a nemkívánatos jelenségről és gyakorlatról is tanúskodnak, hogy a versnek nincs atmoszférateremtő ereje, s nem készteti a versolvasókat és a versmondókat a metaforikus, a képes, az átvitt értelmű szóképek összefüggéseinek meglátására, érzékelésére. A verses szövegrészietek művészi megformálása a versalkotás legizgalmasabb folyamata, s ebben a folyamatban „minden szerves/ és mindig a funkció az úr/ S a legparányibb részlet is/ A tág egészhez idomul” (Székely János). Ezért a szövegben szerepet játszó szavakat, mondatokat úgy válogatják meg költőink, hogy a vers mondanivalóját, gondolatgazdagságát, fogalmi és képi értékeit segítsék eljuttatni az olvasókhoz, a versmondókhoz, hogy azok alkalmasak legyenek a vers dallamának, ritmusának, a szavak, a mondatok rendjének, a versbeli rímek elhelyezésének legmegfelelőbb módjai érzékelésére. A jó versekben ezek szinte keresik egymást, s ha sikerül találkozniuk, akkor „kezd igazán élni a vers” (Bella István), s „megvalósul benne a költészet” (Ká- nyádi Sándor), „ha pontos rímek lépnek a versbe” (Majtényi Erik), vagy árva, sudár, keserű, kancsal, félkarú, csacska, csorba, csengő, léha, fürge, hevenyészett, kibicsaklott rímek, rímpárok. E felsorolt rímtípusok minősítéseit, megnevezéseit is költőink egymásra rímelő verssoraiból válogattuk, idéztük meg. Arról is vallanak a versbeli szövegrészietek, hogy a „rímes formákba öltözött” (Vas István) versek „egymásra rímelő sorai” (Hegedűs Géza) mégse vonják el a figyelmet a vers formálásának egyéb módjairól se. Különösen nem a költemények zeneiségéről, hangzásjelenségeiről. Különös tekintettel arra, hogy a versmondók abban is segítséget várnak, hogy az érthető kiejtésre és a szép ritmusra való törekvésük tudatos vállalásában is járatosak legyenek. A versmondó nye- fegő, vagy jésített deklamálása sérti a hallgatóság versérzékenységét. Nem mindegy, hogy elsóhajtja, vagy elkiabálja a versmondó a fájdalmakat. Ezért int arra a költő, hogy „bíztasd a szókat finomabb zengésekre” (Rákos Sándor). S így lesz a költő „a nyelv orgonaművésze/, ki látja és érzi/ mint párosul benned a szépség az értelemmer (Berda József)- Versszervező elem a költői kép, a látvány, a látomás, s az a mód, ahogyan a szavak lírai képpé váltanak (Nemes Nagy Ágnes). „A költői véna a költői képekben lüktet”, (Illyés Gyula). S e képeket a versíró művészi hasonlatokba csúsztatja át. A vers színe, íze és zamata, szép szavainak gondolatébresztő ereje a versolvasók és a versmondók tudatában él tovább, s bennük „fészket keres, és tápot talál” (Csorba Győző). Dr. Bakos Józsej- Mit adhatok? Marhahúst vagy sertéshúst? - kérdezi az eladó a húsboltban tanácstalanul nézelődő fiatalasszonytól. Az asszonyka válaszát lásd a vízsz. 1. és a függ. 24. számú sorokban. VÍZSZINTES: 1. A válasz első része (zárt betűk: C, A, L) 14. Lefekvés előtti ténykedés 15. Albert személyneve 16. Orjol város másik neve 18. Csökken a víz szintje 19. A magyar Elvis Presley (László) 21. Büfé a laktanyákban 23. Kiss ... Kate (musical) 24. Rádióközvetítés 25. Királyi épület 26. Fogaival őröl 27. Marokkó és Svédország gk.-jele 28. Édesburgonya 29. A fiú párja 30. Igevégződés 31. Megállapodást kifejező kézfogás 32. Kés vágórésze 33. ... sunt odi- osa (A nevek gyűlöletesek) 35. Férfinév 36. Nyújtott kezével érinteni tudja 37. Ravel zenekari műve 39. Erdőrészlet! 4L Becézett Mária 42. Puskával lőtt 43. Késpenge vágórésze 44. Étkezésre szolgáló csiga jelzője 45. Cukortartalmat megállapító 46. Hosszú lábú vadászkutya 47. Táblán játszott japán társasjáték 48. Húsételhez gamírun- got adó 49. Női név 50. Tartósított takarmány 51. Statisztika kelléke 52. Dúskált a javakban 55. Bírálat 57. Előkelősködő, főúri FÜGGŐLEGES: 1. Férfinév 2. Határrag 3. Kényszerítő ráhatás 4. Grízzel ízesített 5. Kerek szám 6. Gyakori magyar családnév 7. ... királya (Éalo) 8. Finnország gk.-jele 9. Annál lentebbi helyen 10. Másolat 11. Kikötőváros Algériában 12. Dúr jellegű hangsor 13. Nyár része! 17. Valakivel összefutott 20. Járművel hátrafelé arra a helyre menő 21. Japán toronydaru-márka 22. ... bene! (Jól jegyezd meg!) 23. Ruhanemű simítása forgó hengerrel 24. Az asszonyka szavainak folytatása (zárt betű: O) 25. Déli szomszédunk fillérnek megfelelő váltópénze 26. Hirtelen meghúz 28. Románia aprópénze 29. Tartozást megad 31. Piroska becézve 32. Azonos felfogású személyek szövetsége 34. A súlyt megállapítja 35. Munka — közismert argóval 37. Vas megyei helység lakója 38. Találó 40. Nagyszerű, elismerésre méltó 42. Sérelmet megbosszult 43. Tűzbe dobálják 45. Tejről tejszínt eltávolít 46. Cremonai hegedűkészítő dinasztia 48. Családnév 49. Női név 50. Cigarettázik - régiesen 51. Menyasszony 53. Felügyelő 54. Kettőzve: sportfogadás 55. A kripton vegyjele 56. Ritka mássalhangzó kiejtve A megfejtéseket február 17-ig küldjék be címünkre. A nyertesek névsorát szombati számunkban közöljük. A borítékra írják rá: „Keresztrejtvény”! Báthory Attila
