Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-02 / 27. szám
2 KÜLFÖLD 1994. február 2., szerda A finn EU-csatlakozás gátja Nehéz tárgyalásokat jósolt az Európai Unióhoz történő finn csatlakozásról Heikki Haavisto finn külügyminiszter, rámutatva: a finnországi tej- és cukortermelés kvótáira vonatkozó EU-ja- vaslatok csalódást keltőén alacsonyak. Finnország a mezőgazdaságot tekinti a csatlakozási tárgyalások kulcselemének. Az EU még nem reagált Helsinkinek arra a kérésére, hogy különleges elbánásban részesüljön a sarkvidéki termelőgazdáknak nyújtandó támogatást illetően. Volvo-iroda nyílt Pekingben A Volvo svéd autógyártó cég megnyitotta Pekingben első kínai érdekképviseleti irodáját — jelentette a China Daily című angol nyelvű kínai lap. Most még csak ötezer Volvo van Kínában, de a svéd cég pekingi irodájának vezetője, Christina Loh szerint a gazdasági reformok nyomán erősödő újgazdag réteg köreiben ennek sokszorosát is el lehet majd adni. Egyébként Kínában hét és fél millió személygépkocsi volt forgalomban 1993 végén. Rabin egyetért a davosi dokumentummal Jichak Rabin izraeli kormányfő áttanulmányozta azt a dokumentumot, amelyet Simon Pe- resz külügyminiszter Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével Davosban folytatott tárgyalásairól, megegyezéséről küldött neki, és egyetért vele. Megjegyezte, hogy maradtak még tisztázandó kérdések. Arafat és Peresz várhatóan vasárnap újból találkozik, ezúttal Kairóban, hogy para- fálják az egyezséget. Jeruzsálemi kormánykörökben bizakodóan értékelik a helyzetet. Nem jelentős nézeteltérés A brit külügyminisztériumban nem tartották jelentősnek a Bosznia ügyében keletkezett amerikai-francia nézeteltérést, és azt mondták, hogy Douglas Hurd brit külügyminiszter nem vitt New Yorkba és Washingtonba új kezdeményezéseket. — Mindenki új kezdeményezéseket vár, de erről szó sincs. Álláspontunk változatlan: kitartunk a békefolyamat támogatása, a légiakciókról hozott NATO-döntés és a humanitárius segélyakció mellett. Porig égett a Liceo Csaknem porig égett hétfőn Barcelona belvárosában a világ egyik legnagyobb operaháza, a híres Liceo. Az AFP szerint a tűz díszletépítés közben tört ki: az egyik munkás hegesztőpisztolyáról szikra pattant a színpadi függönyre, amely azonnal lángra kapott. A tűz a fából készült mennyezeten át gyorsan átterjedt a nézőtérre is: az egész 19. századi termet elbontották a lángok. A csaknem harminc tűzoltó két órán át harcolt a lángokkal, s a füstöt az egész városban látni lehetett. A tűzesetben két személy enyhe füstmérgezést kapott. Az elkerülhetetlen keserű pirula Az idei (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor a megdrágult importárak mellett számos hazai termelő versenyelőnybe kerülhet: olcsóbb termékeivel ideig- óráig helyettesítheti az importált holmikat. Beindul egy spirál, ami nagyon nehezen állítható meg, hiszen a legnagyobb importtételek — az üzemanyagok, a nyersanyagok — belföldi termékkel nem is helyettesíthetőek. A leértékelési várakozások mérséklőén hatnak a forintmegtakarításokra is, kivéve, ha a betéti kamatlábak az inflációt meghaladó reálkamat-jövedelmet ígérnek, magasabbat, mint amit a devizabetétek nyújtanak. A leértékelés táplálja az inflációt is: hazai gazdasági viszonyaink között 1 százalékos leértékelés a belföldi fogyasztói árszínvonalat 0,3-0,4 százalékai emeli. Mit mondhat minderről a közgazdász? Legfeljebb reménykedhet, hogy a jegybank és a kormány csínján bánik majd a leérlliescu a magyar — román viszonyról, a kisebbségekről Nem támogatják a területi autonómiát A magyar-román viszonyról és a romániai magyar kisebbség kérdéséről is beszélt a lengyel Rzeczpospolita című lapnak adott interjújában Ion Iliescu román államfő. Mint mondotta, „a Romániában élő 14 nemzetiséggel együtt az 1,7 milliós magyar kisebbségnek az alkotmány biztosítja jogait, akadálytalanul, nyugodtan és biztonságban fejlődhetnek, jogaik azonosak valamennyi román állampolgáréval, a parlamentben pedig a legkisebb nemzetiség is helyet kapott. Az egyetlen, amit elvárnak a nemzetiségiektől, hogy legyenek Románia lojális állampolgárai, s tartsák be az ország törvényeit”. Ami a Magyarországgal való kapcsolatokat illeti, emlékeztetett arra, hogy tudomására hozták a magyar kormánynak: nyugtalanítónak találják egyes politikai erők szélsőséges megnyilatkozásait, amelyek „aláássák a status quót a térségben, és különleges jogokat követelnek a romániai — és nemcsak a romániai — magyar kisebbségnek. Nem támogatjuk a területi autonómia megadásának gondolatát egyetlen kisebbségnek sem. Kérem nem elfelejteni, hogy a románok egyharmada határainkon kívül él, és mi nem csinálunk ebből problémát...”. Ennek ellenére Iliescu jónak minősítette a román-magyar kapcsolatokat, különösen a gazdaság terén, és annak a reményének adott hangot, hogy a problémák reális megvizsgálása lehetővé teszi a a közös megoldást. Némi keserűséggel szólt a román elnök arról, hogy országát nem vették fel a visegrádi csoportba, sem a Közép-európai Kezdeményezésbe, de úgy vélte, javul a légkör, és egyre általánosabb a nemzetközi egyetértés, hogy Románia bekapcsolása az európai integrációba a kontinens érdeke. Bírálta a lengyel sajtót, amely véleménye szerint érthetetlenül negatív képet fest Romániáról, s a lengyelek tartózkodó magatartását Románia iránt furcsának és nyugtalanítónak minősítette. Kérdőjelek Merre leng az inga? Bár hivatalosan csak egy pártmeghívásnak tett eleget Budapesten Pierre Mauroy, a Szocialista Internacionálé elnöke, látogatása jóval nagyobb érdeklődést keltett a hazai közéletben, mint az más, hasonló jellegű megbeszéléseknél szokásos. Mi volt ennek az oka? Nyilvánvalóan az, hogy a Szocintern manapság a világ egyik legkiteijedtebb, befolyásos politikai szervezete. Ám legalább ennyire fontosak voltak Mauroy megnyilatkozásai is. Visszafelé leng az inga? Az SZÍ elnök szerint a korábbi, konzervatív sikerek után most ismét a szocialista-szociáldemokrata felfogású erők számíthatnak jobb választási eredményekre. A MOM-beli nagygyűlésen nem annyira a magyar politika elemzésére szorítkozott, hanem inkább széles ívű képet vázolt fel a várható nemzetközi fejleményekről. Megállapítása azért is keltett feltűnést, mert alig pár éve csak, hogy a „keleti blokk”, majd a Szovjetunió felbomlását sokan egyben a baloldali politika és gyakorlat végleges vereségével azonosították. Az SZÍ működése, tagpártjainak esetleges előrelépése viszont azt jelzi, hogy a társadalmi igazságosság, az esélyegyenlőség és a szolidaritás elvének felvállalása és képviselete nem kötődik mereven az ezen elveket gyakran lejárató,letűnt kormányzatokhoz, államokhoz vagy tömbökhöz. Csakugyan erre tart a kontinensünk? Az egész ingaelméleten a szakértők serege vitázik, ám a lényeg valószínűleg máshol rejlik. A külhon nem tudja meghatározni, hol, milyen párt kezében legyen a kormányrúd. De azt éberen figyeli, hogy a parlamenti demokrácia normái szerint jutott-e hozzá a rúdhoz, s ezek szem előtt tartásával kormányoz-e? S ha igen, akkor tiszteletben tartja az adott ország népének döntését. Bármely irányba lengjen is épp az inga. Sz. G. tékelés eszközével. Bízhat abban, hogy az illetékesek a „több kis lépés” taktikáját és nem a „néhány nagy ugrás” megrázkódtatását választják. Talán a jegybanknak sikerül a fizetőképes keresletet — különösen az államháztartás éhségét — a pénz- mennyiség oldaláról féken tartania, s akkor talán kisebb fájdalommal jár az ez évi amúgy elkerülhetetlen újabb operáció. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Bálint-napra Yves Saint Laurentóvszer Sajátos ajándékkal lepi meg a szerelmeseket február 14-re, Bálint napra a világhírű francia divattervező, Yves Saint Laurent: óvszereket oszt. Csak Párizsban 200 ezer postaládába dobnak be cége megbízásából, természetesen ingyen, speciális „ünnepi kondomokat”. Teszik ezt virág helyett, figyelmeztetésként, hogy a szerelem nemcsak romantika. A divatház az AIDS elleni harchoz remél hozzájárulni ezzel a szokatlan lépéssel. A cég a legújabb férfidivat plakátját is az Árcat-Sida francia ÁIDS-se- gélyszervezet javára árusítja. naptármodell A francia szupermodell, Estelle Hallyday a párizsi Lafayette Áruházban dedikálta az 1994. évi naptárt, amelynek minden oldalán az ő fotói jelentek meg. (FEB-fotó) Hír háttér Rakéták pályamódosítása A moszkvai amerikai-orosz csúcson történt megállapodás értelmében rövidesen módosítják a két ország rakétáinak pályáját: ezentúl nem egymás városaira, hanem a „senki földjére”, például az óceánok bizonyos körzeteire irányozzák be őket. Ez a pályamódosítás azonban nemcsak műszaki, hanem politikai is. Az ellenségképek kiküszöbölésével, a véletlen hibák további csökkentésével erősödik a bizalom és biztonságosabbá válik a világ. Ezt szolgálták a Clinton-körút során lezajlott más tárgyalások, megállapodások is. Az ukrán vezetés hosszú huzavona után lemondott az ország atomhatalmi törekvéseiről (ez amúgy is felemás volt, hiszen valójában nem rendelkezett kizárólagos joggal az ország területén lévő fegyverek felett), s beleegyezett a 176 SS-24-es rakéta, valamint az 1800 nukleáris töltet, atom- és hidrogénbomba Oroszországba történő átszállításába. Ezért mind Washington, mind Moszkva biztonsági garanciákat és különböző anyagi juttatásokat helyezett kilátásba. De ez sem volt elegendő az ukrán nacionalista ellenzéknek, amely erőteljesem fellép a szerződés ratifikálása ellen. Belorusszia, amelynek 72 SS- 25 típusú rakétája van, egyszerűbb képletnek tűnik; az ország már elfogadta az atomsorompó- egyezmény önként vállalt korlátozásait, hogy nem lesznek nukleáris fegyverei. Az atomszerelésnek ma ugyanis két párhuzamos vágányon kell haladnia. Ami a megmaradó atomhatalmakat illeti: ott a mennyiségi és minőségi csökkentés, az „átláthatóság” útján a bizalom erősítése van napirenden. A másik oldalon szilárddá kell tenni az atomsorompót, hiszen a „kicsi atomnak” (amikor egy-egy országnak csak néhány bombája van) rendkívül nagy veszélyei vannak. Jelenleg Észak-Korea, a Kasmír miatt vi- szálykodó Pakisztán és India, valamint egyes közel-, illetve közép-keleti országok (például Irán és Irak) hívják fel magukra a figyelmet, részben titkos nukleáris fejlesztéseikkel, részben rakétagyártási próbálkozásaikkal. Egyetemes érdek, hogy az atomsorompó mindenütt érvényesüljön. Ferenczy Europress Határinformációk Kiutazási illeték románoknak A román hatóságok kiutazási illetéket vezettek be a román állampolgárok számára — tájékoztatta kedden az MTI-t Krisán Attila, a határőrség szóvivője. Elmondta: a rendelkezés értelmében a magánútlevéllel kiutazók 10 ezer lejt, míg a kisha- tárforgalomban használatos okmányokkal kilépők 5 ezer lejt fizetnek, amikor elhagyják Romániát. A magyar határőrség információi szerint ez az intézkedés várhatóan április végéig lesz érvényben. A szóvivő arról is tájékoztatott, hogy a kiutazási illeték megfizetése alól mentesülnek a hazalátogató, Magyarországon élő román állampolgárok. Az intézkedés hatására máris érezhetően csökkent a román-magyar határátkelők forgalma — tette hozzá Krisán Attila. Ugyancsak határőrségi információ, hogy egy hónappal meghosszabbították a Tiszabecs-Ti- szaújlak közötti átkelő használatát a nemzetközi személyforgalom számára. Az ukrán hatóságok ezt a határőrség országos parancsnoka, Nováky Balázs vezérőrnagy kérésére tették lehetővé. Az egyes számú közellenség: a lőfegyver Nincs nap az Egyesült Államokban, hogy ne kerülnének nyilvánosságra újabb és újabb adatok a magánkézben lévő lőfegyverek veszélyességéről, az általuk okozott sérülésekről és romboló hatásukról. Az erőszak és a bűnözés az amerikai társadalom legaggasztóbb problémájává vált: a közvélemény-kutatási eredmények rendre azt mutatják ki, hogy az amerikaiakat már nem a gazdaság helyzete, hanem az esztelen brutalitás és öldöklés elterjedése nyugtalanítja a legjobban. Krími dilemmák moszkvai szemmel Érthető módon, hiszen mi más nyomaszthatná jobban az emberek lelkét, ha nem az, amiről az egyébként is szenzációéhes tömegtájékoztatásnak köszönhetően nap mint nap olvasnak és hallanak: brutális tömeggyilkosságokról, értelmetlen öldöklésekről, véres jelenetekről. Néhány nappal ezelőtt, a Fehér Háztól alig három kilométerre egy középiskolában két, egymással rivalizáló banda tagjai vívtak a szó szoros értelmében tűzpár- bajt a tanintézet folyosóin. Később aztán az iskola előtt folytatták a lövöldözést — a többi diák szeme láttára. Az egészségügyi minisztérium legfrissebb kimutatása szerint ha a jelenlegi irányzatok folytatódnak, a lőfegyverek által okozott sérülésekbe 2003-ban több amerikai fog belehalni, mint ahányan közlekedési balesetekben vesztik életüket. Az „egyes számú közellenség” címet tulajdonképpen már a lőfegyverek viselik Washington szövetségi területen, illetve New York, Kalifornia, Louisiana, Nevada, Texas és Virginia államokban. Összességében tekintve a közúti balesetek halálos áldozatainak a száma 1985 és 1991 között tíz százalékkal csökkent az országban (nem utolsósorban a fokozott biztonsági intézkedések és műszaki megoldások következményeként). Ezzel szemben a lőfegyverhasználat okozta halálesetek száma tizennégy százalékkal emelkedett ugyanabban az időszakban. 1991-ben 43.536 amerikai vesztette életét balesetekből származó sérülések miatt, a lőfegyverek- pedig 38.317 ember életét oltották ki. Bár pontos adatok még nincsenek, a rés azóta tovább szűkült. Egy szakértő megállapítása szerint ha a gépjárművek okozta balesetek aránya állandósult volna a hatvanas években tapasztalt szinten, ma az Egyesült Államok lakosságának száma negyedmillióval volna kevesebb. Más szóval, a közúti biztonság javítása 250.000 ember életét mentette meg. De mi lesz a fegyverekkel? Becslések szerint több mint kétszázmillió lőfegyver van magánkézben az Egyesült Államokban (ezen belül a kézifegyverek számát hatvanmillióra teszik). Vajon a fegyvereladások ellenőrzését elrendelő törvény megszületése elég lesz-e az elszomorító és elrettentő irányzat megfordítására? Bili Clintonélnök kongresz- szusi beszédében hosszasan beszélt a bűnözés megfékezésének a szükségességéről: azt mondta, hogy keményen és hatékonyan kell fellépni a jelenség ellen, még akkor is, ha a fegyvertartás tagadhatatlanul az amerikai kultúra része. Rá ez Péter A krími elnökválasztás eredménye alighanem a kijevi vezetés mellett nem kis fejfájást okoz Moszkvának. Az első orosz reagálásokból is kiviláglott: a Kremlnek egyáltalán nem hiánya zik egy újabb feszültséggóc a déli határok mentén, annál is inkább, mivel a legutóbbi felmérések szerint Ukrajna más, oroszok lakta területein is erősödnek a Moszkva-barát érzelmek, ami óhatatlanul konfliktushoz vezethet a két ország között. Az Oroszországgal való fokozatos egyesülést célul tűző újdonsült krími elnök, Jurij Mes- kov győzelme ily módon a lehető legnagyobb óvatosságra kényszeríti Moszkvát. E sorok írójának kérésére orosz diplomaták vonakodtak egyáltalán kommentálni Meskov győzelmét, az orosz hírügynökségeknek kizárólag „név nélkül” nyilatkozó orosz diplomaták pedig nem győzték hangsúlyozni, hogy kizárólagos ukrán belügyről van szó, s úgymond a határ menti térségek közötti gazdasági együttműködésre kellene helyezni a hangsúlyt, ami csökkentheti a szociális feszültséget. Noha a kijevi parlament az alkotmányba beépített egy biztosítékot, amely által ellenőrzés alatt tartható a meglehetősen vehemens, újdonsült krími elnök átal gerjesztett függetlenségi láz, Meskov nem rejti véka alá, hogy már tavasszal, egy népszavazáson dűlőre akarja vinni a terület függetlenségének ügyét. (MTI)
