Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-02 / 27. szám

2 KÜLFÖLD 1994. február 2., szerda A finn EU-csatlakozás gátja Nehéz tárgyalásokat jósolt az Európai Unióhoz történő finn csatlakozásról Heikki Haavisto finn külügyminiszter, rámutatva: a finnországi tej- és cukorterme­lés kvótáira vonatkozó EU-ja- vaslatok csalódást keltőén ala­csonyak. Finnország a mezőgaz­daságot tekinti a csatlakozási tár­gyalások kulcselemének. Az EU még nem reagált Helsinkinek ar­ra a kérésére, hogy különleges el­bánásban részesüljön a sarkvidé­ki termelőgazdáknak nyújtandó támogatást illetően. Volvo-iroda nyílt Pekingben A Volvo svéd autógyártó cég megnyitotta Pekingben első kí­nai érdekképviseleti irodáját — jelentette a China Daily című an­gol nyelvű kínai lap. Most még csak ötezer Volvo van Kínában, de a svéd cég pekingi irodájának vezetője, Christina Loh szerint a gazdasági reformok nyomán erősödő újgazdag réteg köreiben ennek sokszorosát is el lehet majd adni. Egyébként Kínában hét és fél millió személygépkocsi volt forgalomban 1993 végén. Rabin egyetért a davosi dokumentummal Jichak Rabin izraeli kormány­fő áttanulmányozta azt a doku­mentumot, amelyet Simon Pe- resz külügyminiszter Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével Davosban folytatott tárgyalásai­ról, megegyezéséről küldött ne­ki, és egyetért vele. Megjegyezte, hogy maradtak még tisztázandó kérdések. Arafat és Peresz vár­hatóan vasárnap újból találko­zik, ezúttal Kairóban, hogy para- fálják az egyezséget. Jeruzsálemi kormánykörökben bizakodóan értékelik a helyzetet. Nem jelentős nézeteltérés A brit külügyminisztérium­ban nem tartották jelentősnek a Bosznia ügyében keletkezett amerikai-francia nézeteltérést, és azt mondták, hogy Douglas Hurd brit külügyminiszter nem vitt New Yorkba és Washington­ba új kezdeményezéseket. — Mindenki új kezdeményezéseket vár, de erről szó sincs. Álláspon­tunk változatlan: kitartunk a bé­kefolyamat támogatása, a légi­akciókról hozott NATO-döntés és a humanitárius segélyakció mellett. Porig égett a Liceo Csaknem porig égett hétfőn Barcelona belvárosában a világ egyik legnagyobb operaháza, a híres Liceo. Az AFP szerint a tűz díszletépítés közben tört ki: az egyik munkás hegesztőpiszto­lyáról szikra pattant a színpadi függönyre, amely azonnal lángra kapott. A tűz a fából készült mennyezeten át gyorsan átter­jedt a nézőtérre is: az egész 19. századi termet elbontották a lán­gok. A csaknem harminc tűzoltó két órán át harcolt a lángokkal, s a füstöt az egész városban látni lehetett. A tűzesetben két sze­mély enyhe füstmérgezést ka­pott. Az elkerülhetetlen keserű pirula Az idei (Folytatás az 1. oldalról) Ugyanakkor a megdrágult im­portárak mellett számos hazai termelő versenyelőnybe kerül­het: olcsóbb termékeivel ideig- óráig helyettesítheti az importált holmikat. Beindul egy spirál, ami nagyon nehezen állítható meg, hiszen a legnagyobb im­porttételek — az üzemanyagok, a nyersanyagok — belföldi ter­mékkel nem is helyettesíthetőek. A leértékelési várakozások mérséklőén hatnak a forintmeg­takarításokra is, kivéve, ha a be­téti kamatlábak az inflációt meg­haladó reálkamat-jövedelmet ígérnek, magasabbat, mint amit a devizabetétek nyújtanak. A le­értékelés táplálja az inflációt is: hazai gazdasági viszonyaink kö­zött 1 százalékos leértékelés a belföldi fogyasztói árszínvonalat 0,3-0,4 százalékai emeli. Mit mondhat minderről a köz­gazdász? Legfeljebb remény­kedhet, hogy a jegybank és a kor­mány csínján bánik majd a leér­lliescu a magyar — román viszonyról, a kisebbségekről Nem támogatják a területi autonómiát A magyar-román viszonyról és a romániai magyar kisebbség kérdéséről is beszélt a lengyel Rzeczpospolita című lapnak adott interjújában Ion Iliescu ro­mán államfő. Mint mondotta, „a Romániá­ban élő 14 nemzetiséggel együtt az 1,7 milliós magyar kisebbség­nek az alkotmány biztosítja joga­it, akadálytalanul, nyugodtan és biztonságban fejlődhetnek, jo­gaik azonosak valamennyi ro­mán állampolgáréval, a parla­mentben pedig a legkisebb nem­zetiség is helyet kapott. Az egyetlen, amit elvárnak a nemze­tiségiektől, hogy legyenek Ro­mánia lojális állampolgárai, s tartsák be az ország törvényeit”. Ami a Magyarországgal való kapcsolatokat illeti, emlékezte­tett arra, hogy tudomására hoz­ták a magyar kormánynak: nyugtalanítónak találják egyes politikai erők szélsőséges meg­nyilatkozásait, amelyek „aláás­sák a status quót a térségben, és különleges jogokat követelnek a romániai — és nemcsak a romá­niai — magyar kisebbségnek. Nem támogatjuk a területi auto­nómia megadásának gondolatát egyetlen kisebbségnek sem. Ké­rem nem elfelejteni, hogy a ro­mánok egyharmada határainkon kívül él, és mi nem csinálunk eb­ből problémát...”. Ennek ellenére Iliescu jónak minősítette a román-magyar kapcsolatokat, különösen a gaz­daság terén, és annak a reményé­nek adott hangot, hogy a problé­mák reális megvizsgálása lehető­vé teszi a a közös megol­dást. Némi keserűséggel szólt a ro­mán elnök arról, hogy országát nem vették fel a visegrádi cso­portba, sem a Közép-európai Kezdeményezésbe, de úgy vélte, javul a légkör, és egyre általáno­sabb a nemzetközi egyetértés, hogy Románia bekapcsolása az európai integrációba a kontinens érdeke. Bírálta a lengyel sajtót, amely véleménye szerint érthe­tetlenül negatív képet fest Ro­mániáról, s a lengyelek tartózko­dó magatartását Románia iránt furcsának és nyugtalanítónak minősítette. Kérdőjelek Merre leng az inga? Bár hivatalosan csak egy pártmeghívásnak tett eleget Budapesten Pierre Mauroy, a Szocialista Internacionálé elnöke, látogatása jóval nagyobb érdeklődést keltett a hazai közéletben, mint az más, hasonló jellegű megbeszéléseknél szokásos. Mi volt ennek az oka? Nyilvánva­lóan az, hogy a Szocintern manapság a világ egyik legkiteijedtebb, befolyásos politikai szervezete. Ám legalább ennyire fontosak voltak Mauroy megnyilatkozásai is. Visszafelé leng az inga? Az SZÍ elnök szerint a korábbi, konzerva­tív sikerek után most ismét a szocialista-szociáldemokrata felfogású erők számíthatnak jobb választási eredményekre. A MOM-beli nagygyűlésen nem annyira a magyar politika elemzésére szorítko­zott, hanem inkább széles ívű képet vázolt fel a várható nemzetközi fejleményekről. Megállapítása azért is keltett feltűnést, mert alig pár éve csak, hogy a „keleti blokk”, majd a Szovjetunió felbomlását so­kan egyben a baloldali politika és gyakorlat végleges vereségével azo­nosították. Az SZÍ működése, tagpártjainak esetleges előrelépése vi­szont azt jelzi, hogy a társadalmi igazságosság, az esélyegyenlőség és a szolidaritás elvének felvállalása és képviselete nem kötődik mereven az ezen elveket gyakran lejárató,letűnt kormányzatokhoz, államok­hoz vagy tömbökhöz. Csakugyan erre tart a kontinensünk? Az egész ingaelméleten a szakértők serege vitázik, ám a lényeg valószínűleg máshol rejlik. A külhon nem tudja meghatározni, hol, milyen párt kezében legyen a kormányrúd. De azt éberen figyeli, hogy a parlamenti demokrácia normái szerint jutott-e hozzá a rúdhoz, s ezek szem előtt tartásával kormányoz-e? S ha igen, akkor tiszteletben tartja az adott ország né­pének döntését. Bármely irányba lengjen is épp az inga. Sz. G. tékelés eszközével. Bízhat ab­ban, hogy az illetékesek a „több kis lépés” taktikáját és nem a „néhány nagy ugrás” megráz­kódtatását választják. Talán a jegybanknak sikerül a fizetőké­pes keresletet — különösen az ál­lamháztartás éhségét — a pénz- mennyiség oldaláról féken tarta­nia, s akkor talán kisebb fájda­lommal jár az ez évi amúgy elke­rülhetetlen újabb operáció. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Bálint-napra Yves Saint Laurent­óvszer Sajátos ajándékkal lepi meg a szerelmeseket február 14-re, Bá­lint napra a világhírű francia di­vattervező, Yves Saint Laurent: óvszereket oszt. Csak Párizsban 200 ezer postaládába dobnak be cége megbízásából, természete­sen ingyen, speciális „ünnepi kondomokat”. Teszik ezt virág helyett, figyelmeztetésként, hogy a szerelem nemcsak ro­mantika. A divatház az AIDS elleni harchoz remél hozzájárulni ezzel a szokatlan lépéssel. A cég a leg­újabb férfidivat plakátját is az Árcat-Sida francia ÁIDS-se- gélyszervezet javára árusítja. naptármodell A francia szupermodell, Estelle Hallyday a párizsi Lafayette Áru­házban dedikálta az 1994. évi naptárt, amelynek minden oldalán az ő fotói jelentek meg. (FEB-fotó) Hír háttér Rakéták pályamódosítása A moszkvai amerikai-orosz csúcson történt megállapodás értelmé­ben rövidesen módosítják a két ország rakétáinak pályáját: ezentúl nem egymás városaira, hanem a „senki földjére”, például az óceá­nok bizonyos körzeteire irányozzák be őket. Ez a pályamódosítás azonban nemcsak műszaki, hanem politikai is. Az ellenségképek kiküszöbölésével, a véletlen hibák további csökkentésével erősödik a bizalom és biztonságosabbá válik a világ. Ezt szolgálták a Clinton-körút során lezajlott más tárgyalások, megállapodások is. Az ukrán ve­zetés hosszú huzavona után le­mondott az ország atomhatalmi törekvéseiről (ez amúgy is fele­más volt, hiszen valójában nem rendelkezett kizárólagos joggal az ország területén lévő fegyve­rek felett), s beleegyezett a 176 SS-24-es rakéta, valamint az 1800 nukleáris töltet, atom- és hidrogénbomba Oroszországba történő átszállításába. Ezért mind Washington, mind Moszk­va biztonsági garanciákat és kü­lönböző anyagi juttatásokat he­lyezett kilátásba. De ez sem volt elegendő az ukrán nacionalista ellenzéknek, amely erőteljesem fellép a szerződés ratifikálása el­len. Belorusszia, amelynek 72 SS- 25 típusú rakétája van, egysze­rűbb képletnek tűnik; az ország már elfogadta az atomsorompó- egyezmény önként vállalt korlá­tozásait, hogy nem lesznek nuk­leáris fegyverei. Az atomszerelésnek ma ugyanis két párhuzamos vágá­nyon kell haladnia. Ami a meg­maradó atomhatalmakat illeti: ott a mennyiségi és minőségi csökkentés, az „átláthatóság” út­ján a bizalom erősítése van napi­renden. A másik oldalon szilárd­dá kell tenni az atomsorompót, hiszen a „kicsi atomnak” (ami­kor egy-egy országnak csak né­hány bombája van) rendkívül nagy veszélyei vannak. Jelenleg Észak-Korea, a Kasmír miatt vi- szálykodó Pakisztán és India, va­lamint egyes közel-, illetve kö­zép-keleti országok (például Irán és Irak) hívják fel magukra a figyelmet, részben titkos nukleá­ris fejlesztéseikkel, részben raké­tagyártási próbálkozásaikkal. Egyetemes érdek, hogy az atom­sorompó mindenütt érvényesül­jön. Ferenczy Europress Határinformációk Kiutazási illeték románoknak A román hatóságok kiutazási illetéket vezettek be a román ál­lampolgárok számára — tájé­koztatta kedden az MTI-t Krisán Attila, a határőrség szóvivője. Elmondta: a rendelkezés ér­telmében a magánútlevéllel ki­utazók 10 ezer lejt, míg a kisha- tárforgalomban használatos ok­mányokkal kilépők 5 ezer lejt fi­zetnek, amikor elhagyják Romá­niát. A magyar határőrség infor­mációi szerint ez az intézkedés várhatóan április végéig lesz ér­vényben. A szóvivő arról is tájé­koztatott, hogy a kiutazási illeték megfizetése alól mentesülnek a hazalátogató, Magyarországon élő román állampolgárok. Az in­tézkedés hatására máris érezhe­tően csökkent a román-magyar határátkelők forgalma — tette hozzá Krisán Attila. Ugyancsak határőrségi infor­máció, hogy egy hónappal meg­hosszabbították a Tiszabecs-Ti- szaújlak közötti átkelő használa­tát a nemzetközi személyforga­lom számára. Az ukrán hatóságok ezt a határőrség országos parancs­noka, Nováky Balázs vezér­őrnagy kérésére tették lehetővé. Az egyes számú közellenség: a lőfegyver Nincs nap az Egyesült Államokban, hogy ne kerülnének nyilvánosságra újabb és újabb adatok a ma­gánkézben lévő lőfegyverek veszélyességéről, az általuk okozott sérülésekről és romboló hatásukról. Az erőszak és a bűnözés az amerikai társadalom legaggasztóbb problémájává vált: a közvélemény-ku­tatási eredmények rendre azt mutatják ki, hogy az amerikaiakat már nem a gazdaság helyzete, hanem az esztelen brutalitás és öldöklés elterjedése nyugtalanítja a legjobban. Krími dilemmák moszkvai szemmel Érthető módon, hiszen mi más nyomaszthatná jobban az emberek lelkét, ha nem az, ami­ről az egyébként is szenzációéhes tömegtájékoztatásnak köszön­hetően nap mint nap olvasnak és hallanak: brutális tömeggyilkos­ságokról, értelmetlen öldöklé­sekről, véres jelenetekről. Né­hány nappal ezelőtt, a Fehér Háztól alig három kilométerre egy középiskolában két, egymás­sal rivalizáló banda tagjai vívtak a szó szoros értelmében tűzpár- bajt a tanintézet folyosóin. Ké­sőbb aztán az iskola előtt folytat­ták a lövöldözést — a többi diák szeme láttára. Az egészségügyi minisztérium legfrissebb kimutatása szerint ha a jelenlegi irányzatok folytatód­nak, a lőfegyverek által okozott sérülésekbe 2003-ban több ame­rikai fog belehalni, mint ahányan közlekedési balesetekben vesz­tik életüket. Az „egyes számú közellenség” címet tulajdonkép­pen már a lőfegyverek viselik Washington szövetségi terüle­ten, illetve New York, Kalifor­nia, Louisiana, Nevada, Texas és Virginia államokban. Összességében tekintve a köz­úti balesetek halálos áldozatai­nak a száma 1985 és 1991 között tíz százalékkal csökkent az or­szágban (nem utolsósorban a fo­kozott biztonsági intézkedések és műszaki megoldások követ­kezményeként). Ezzel szemben a lőfegyverhasználat okozta ha­lálesetek száma tizennégy száza­lékkal emelkedett ugyanabban az időszakban. 1991-ben 43.536 amerikai vesztette életét balesetekből származó sérülések miatt, a lő­fegyverek- pedig 38.317 ember életét oltották ki. Bár pontos adatok még nincsenek, a rés azó­ta tovább szűkült. Egy szakértő megállapítása szerint ha a gépjárművek okozta balesetek aránya állandósult vol­na a hatvanas években tapasztalt szinten, ma az Egyesült Államok lakosságának száma negyedmil­lióval volna kevesebb. Más szó­val, a közúti biztonság javítása 250.000 ember életét mentette meg. De mi lesz a fegyverekkel? Becslések szerint több mint két­százmillió lőfegyver van magán­kézben az Egyesült Államokban (ezen belül a kézifegyverek szá­mát hatvanmillióra teszik). Va­jon a fegyvereladások ellenőrzé­sét elrendelő törvény megszüle­tése elég lesz-e az elszomorító és elrettentő irányzat megfordítá­sára? Bili Clintonélnök kongresz- szusi beszédében hosszasan be­szélt a bűnözés megfékezésének a szükségességéről: azt mondta, hogy keményen és hatékonyan kell fellépni a jelenség ellen, még akkor is, ha a fegyvertartás ta­gadhatatlanul az amerikai kultú­ra része. Rá ez Péter A krími elnökválasztás ered­ménye alighanem a kijevi vezetés mellett nem kis fejfájást okoz Moszkvának. Az első orosz rea­gálásokból is kiviláglott: a Kremlnek egyáltalán nem hiánya zik egy újabb feszültséggóc a déli határok mentén, annál is inkább, mivel a legutóbbi felmérések szerint Ukrajna más, oroszok lakta területein is erősödnek a Moszkva-barát érzelmek, ami óhatatlanul konfliktushoz vezet­het a két ország között. Az Oroszországgal való foko­zatos egyesülést célul tűző új­donsült krími elnök, Jurij Mes- kov győzelme ily módon a lehető legnagyobb óvatosságra kény­szeríti Moszkvát. E sorok írójá­nak kérésére orosz diplomaták vonakodtak egyáltalán kom­mentálni Meskov győzelmét, az orosz hírügynökségeknek kizá­rólag „név nélkül” nyilatkozó orosz diplomaták pedig nem győzték hangsúlyozni, hogy ki­zárólagos ukrán belügyről van szó, s úgymond a határ menti tér­ségek közötti gazdasági együtt­működésre kellene helyezni a hangsúlyt, ami csökkentheti a szociális feszültséget. Noha a kijevi parlament az al­kotmányba beépített egy biztosí­tékot, amely által ellenőrzés alatt tartható a meglehetősen vehe­mens, újdonsült krími elnök átal gerjesztett függetlenségi láz, Meskov nem rejti véka alá, hogy már tavasszal, egy népszavazá­son dűlőre akarja vinni a terület függetlenségének ügyét. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents