Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-04 / 29. szám

KÜLFÖLD 1994. február 4., péntek Halálos merénylet Moszkvában Moszkvában meggyilkolták Szergej Dubovot, a Novoje Vremja kiadó vezérigazgatóját, Alekszandr Szolzsenyicin műve­inek egyik moszkvai megjelente- tőjét. A lövést, amely az áldozat fejét érte, egy telefonfülkéből adták le, amikor az 50 éves Du­bov testőre nélkül váratlanul el­távozott otthonából. Szergej Du­bov az utóbbi időben valóságos sajtó- és kiadócézár lett. Orosz­országban mostanában egyre több merényletet követnek el üz­letemberek és bankárok ellen. Rakétákkal teli vagon Szibériában Rakétákkal teli vagont fedez­tek fel véletlenül egy kis szibériai pályaudvaron. Az „elfelejtett” rakományt eredetileg egy szét- szerelőüzembe akarták szállíta­ni. Az AFP jelentése szerint á nyugat-szibériai állomás sze­mélyzetének már korábban fel­tűnt a vagon, de mivel azt üres­nek hitték, nem foglalkoztak ve­le. Egy rutinellenőrzés során az­tán kiderült: rakétákkal van tele. A helyszínre érkező katonai sza­kértők megállapították, hogy a rakéták robbanótölteteit már le­szerelték, és a hajtóanyagot is el­távolították. A vagont fokozott biztonsági intézkedések mellett útnak indították a szétszerelő- üzem felé. Rabin a Szíriái elnökben bízik Háfez Asszad szíriai elnökben jobban bízik az izraeli kormány­fő, mint Jasszer Arafatban, a PFSZ VB elnökében, aki sose vezetett országot. Jichak Rabin hangsúlyozta: Asszad elnök egy állam élén áll, s mindig tisztelet­ben tartotta az Izraellel kötött át­meneti (csapatszétválasztási) egyezményeket, míg a PFSZ ve­zetőjét illetően ez idáig nem volt mód tapasztalni, vajon tartja-e magát kötelezettségvállalásai­hoz. Lebukott kábítószercsempészek Kábítószercsempész-hálóza- tot számoltak fel Bolíviában a helyi hatóságok. A Cali és Me­dellin kábítószer-karteliekkel is kapcsolatban álló hálózat negy­venkilenc tagját letartóztatták. A „Lepke” elnevezésű szervezet havonta mintegy másfél tonna kokainmasszát szállított a két, ugyancsak bolíviai kartellnek. A tavaly márciusban indított vizs­gálat végeztével a hatóságok ösz- szesen hat repülőgépet, nyolc gazdaságot, két laboratóriumot és több mint két tonna kokain­masszát foglaltak le. Baloldali szövetség Olaszországban Az olasz politikai erők közül elsőként a baloldali szervezetek állapodtak meg abban, hogy kö­zösen indulnak a március 27-re kiírt parlamenti választásokon. Nyolc párt képviselői aláírták Rómában a szövetségi megálla­podást, amelynek értelmében minden egyéni választókerület­ben közös jelöltet állítanak. A baloldali választási szövetséget a Baloldal Demokratikus Pártja (PDS), a Demokratikus Szövet­ség (AD), a Hálózat nevű cso­port, a szocialista párt (PSI), a Zöldek, a keresztény-szocialis­ták, a Szocialista Újjászületés (RS) és a Kommunista Újjáala- pítás (RC) alkotja. Lövöldözés Kairó szegénynegyedében Hét iszlám fundamentalistát lelőttek egy rendőri akció során Kairóban — jelentette be szerdán a belügyminisztérium. A hatósá­gok szerint a lövöldözés áldoza­tai az ország legveszélyesebb ter­rorista elemei közül kerültek ki. Závia el-Hamrában, az egyipto­mi főváros egyik szegénynegye­dében, az iszlám fundamentalis­ták fellegvárában a rendőrök egy napja figyelték a hét személyt — a lakást, ahol tartózkodtak —, és le akartak csapni rájuk, amikor lövések dördültek. A helyszínen tartózkodó rendőrök viszonoz­ták a tüzet, közülük nem sérült meg senki. Horvát reguláris alakulatok Boszniában Az ENSZ BT lépése elkerülhetetlen Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szerdán levélben tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot arról, hogy 3000-5000 fős létszámú horvát reguláris alakulatok harcolnak Boszniában. Hozzáfűzte, hogy a volt Jugoszláviában állomásozó ENSZ-békefenntartók becslése szerint ez három dandárnak felel meg. A főtitkár levele szerint Horvátország kezdetben csak ki­sebb — részben önkéntesekből álló — egységekkel támogatta a boszniai horvátokat, a harcok közelmúltbeli megélénkülésével párhuzamosan azonban már re­guláris alakulatokat is vezényelt Boszniába. Haris Silajdzic bosnyák mi­niszterelnök az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsának sürgős összehívá­sát kérte a horvát reguláris alaku­latok boszniai tevékenysége mi­att, külügyminisztere, Irfan Ljubljankic pedig felszólította a BT-t, hogy rendeljen el szankci­ókat Zágráb ellen, ha nem haj­landó visszavonni csapatait. * Franjo Tudj man horvát elnök csúcsértekezlet összehívását ja­vasolta a boszniai konfliktus megoldására Benazir Bhutto pa­kisztáni és Tansu Ciller török mi­niszterelnökkel folytatott szerda esti megbeszélésén. A Hina horvát hírügynökség jelentése szerint Tudjman felkér­te a miniszterelnök-asszonyokat, működjenek közre a javaslat megvalósításában. Ciller kijelen­tette: országa kész ilyen, az érde­kelt felek részvételével összehí­vott konferencia megrendezésé­re. Bhutto és Ciller asszonnyal folytatott megbeszélése után Haris Silajdzic boszniai minisz­terelnök szerda este a szarajevói televíziónak nyilatkozva hangsú­lyozta: Boszniának szüksége van a világ népei szolidaritásának ki­fejezésére. — A látogatásra akkor került sor, amikor a humanitári­us helyzet súlyosabb, mint vala­ha... amikor meg kell mutat­nunk, hogy Boszniának vannak barátai, s nem csupán egy balká­ni ügyről van szó — idézte Silaj­dzic szavait az AFP. A magas rangú vendégek tá­vozása után néhány órával Sza­rajevóban ismét heves harcok dúltak. A tűzpárbaj, amelyben a nehéztüzérség is részt vett, órá­kig tartott. Tíz ember megsebe­sült. A harcok a boszniai főváros Grbavica kerületében, illetve az ENSZ-békefenntartók főhadi­szállása közelében voltak a leg­hevesebbek — jelentette a Reu­ter. Zsirinovszkij ismét átutazott hazánkon Elvették testőre pisztolyát Vlagyimir Zsirinovszkij és há­romtagú kísérete csütörtök haj­nali négy órakor Röszkén sze­mélygépkocsival lépett be Ma­gyarországra, és a delegáció a Ferihegyi repülőtérről Moszkvá­ba utazott. Az MTI érdeklődésére Ba­logh József ezredes, az ORFK Repülőtéri Biztonsági Szolgála­tának főigazgatója elmondta: az Orosz Liberális Demokrata Párt elnök kísérete egyik tagjának ké­zipoggyászában egy lőszer nél­küli pisztolyt találtak, amit a nemzetközi szabályzatnak meg­felelően elvettek tőle. A fegyvert páncélkazettába helyezték el, és a gép kapitányának adták át. A főigazgató elmondta azt is, hogy a Ferihegy 2-es terminálról a Malév 100-as járatával utazott el a küldöttség az orosz főváros­ba. Balogh József tájékoztatásul azt is közölte, hogy amikor vé­dett magyar politikus, például a köztársasági elnök vagy a mi­niszterelnök utazik külföldre, akkor az őket kísérő biztonsági emberek is leadják fegyverüket, amit érkezéskor kapnak vissza a kapitánytól. Depressziós Károly támadója? Pszichiátriai megfigyelés alatt tartják azt a diákot, aki az „Ausztrália napja” alkalmából rendezett ünnepségen startpisz­tollyal támadt Károly herceg brit trónörökösre. Ezt közölte szerdán este a rendkívül szigorúan őrzött sydneyi fegyintézet szóvivője. A 23 éves kambodzsai származású David Kangot — aki tettével az Ausztráliában fogva tartott kam­bodzsai menekültekre kívánta felhívni a figyelmet — akár 17 év börtönbüntetésre is ítélhe­tik. Az első tárgyaláson a diák ügyvédje úgy nyilatkozott, hogy veaence depressziótól szenved, és már korábban is állt pszichiát­riai kezelés alatt — jelentette a Reuter. A földben lapulnak világszerte Gyilkos aknák milliói A legkisebb és legolcsóbb aknák épphogy csak egy kilót nyomnak, és nem nagyobbak, mint egy grapefruit. Aruk sem több pár német márkánál. Sok afrikai és ázsiai ország földje aknák millióit rejti ma­gában. Becslések szerint mintegy 60-100 millió alattomos szerke­zet leselkedik áldozatára. A fejlődő országokban legtöbb áldozatu­kat a polgári lakosság körében szedik. A szerencsétlenül jártak fele gyermek és asszony. Körülbelül minden félórában valahol a világon aknára lép egy ember, és életveszélyes sérülést szenved. Szakembe­rek szerint számuk havonta eléri az ezret — írja a Frankfurter All­gemeine Zeitung. A szárazföldi aknák a korsze­rű, „olcsó” gerilla-hadviselés legfélelmetesebb és szinte felszá­molhatatlan hagyatékai. Becslé­sek szerint csupán Boszniában és Horvátországban egy-két millió aknát rejt a föld. Afganisztán még 14 évvel a háború után is a világ egyik legelaknásítottabb országa. Itt időközben 350 ezer — egyes feltételezések szerint 500 ezer — személyt öltek vagy sebesítettek meg súlyosan ak­nák. Az ismert adatok szerint Af­ganisztánban 9-10 millió akna lapul a földben, Angolában ki­lenc, Irakban pedig 5-10 millió. Számuk a kis Kuvaitban is óriási: mintegy ötmillió. Afrika 18 or­szágában összesen 30 millióra te­hető a robbanásra kész aknák száma. Ezekben az országokban nemcsak az egyén, de egész csa­ládja számára is katasztrófa, ha valaki nyomorékká válik. Amennyiben ő volt a család- fenntartó, nincs, aki előteremtse a pénzt a sérült megsegítésére. Mint a Nemzetközi Vöröskereszt adataiból kitűnik, 1991-1992- ben az aknától elszenvedett sérü­lések 40 százalékánál mindkét lábat amputálni kellett. Csupán az aknától sebesültek 18 százalé­kának sikerült egyik lábát meg­menteni. Legtöbbször azonban — egyéb végtagok és szervek mellett — a megmentett láb is sé­rült volt. Afganisztánban — a Vöröske­reszt számításai szerint — átlag­ban ötezer svájci franknak meg­felelő összegbe kerül egy aknase­besült ellátása, egy egyszerű mű­végtag ára 100 franknyi összeget tesz ki. A vidéki lakosság havi jö­vedelme ezzel szemben 10 frank­ra tehető. Afganisztán, Angola és Kam­bodzsa területének egyharmada számít aknával fertőzöttnek. Dél-Szudánban a mezőgazdasá­gi termelés nagy részét megbéní­tották az aknák, emberek tízezre­it taszítva a szegénység fogságába — számolt be a Vöröskereszt egyik, a helyszínen járt küldötte. A világ 35 országában min­tegy száz különféle aknát állíta­nak elő. Megvásárlásukkor a ve­vő gyakran elkendőzi a végfel­használó kilétét. A szárazföldi aknáknak több mint 150 fajtája ismert, kezdve a harckocsik elle­ni nehéz tányéraknáktól, ame­lyek csak 300 kilogrammnál na­gyobb nyomásra robbannak, az egészen kicsikig. Utóbbiak kö­zött némelyik akár egy reá szálló madártól is működésbe lép. A Nemzetközi Vöröskereszt egy Montreux-ben tavaly megtartott konferenciáján a szakértők fel­hívták a figyelmet, hogy a mai konfliktusokban a gyalogsági aknákat gyakran már nem kato­nai célokra alkalmazzák, hanem arra, hogy növeljék a terrort a polgári lakosság körében. Létezik 1980 óta egy ENSZ- konvenció, amely megtiltja olyan nem célirányos fegyverek alkalmazását, amelyek váloga­tás nélkül, nem hadviselő felekre is ártalmasak lehetnek. Ennek hatálya azonban nemzetközi konfliktusokra korlátozódik, nem terjed ki viszont az egy or­szágon belüli háborúzásra. Mindamellett csupán 35 állam ratifikálta, azaz ismerte el magá­ra nézve kötelezőnek a kon venci- ót, amely csak az ilyen fegyverek bevetését tiltja, gyártásukat, el­adásukat és exportjukat viszont nem. Ez viszont nehezíti a beve­tési tilalom érvényesítését is. (MTI) Új Szó: Moravcík a szlovák — magyar viszonyról Irredentizmussal vádol Jozef Moravcík, a szlovák dip­lomácia vezetője az Új Szónak, a pozsonyi magyar napilapnak nyilatkozott azt követően, hogy szerdán a szlovák parlamentben beterjesztette a szlovák külpoliti­káról szóló jelentését. Abban egyes szlovákiai magyar politikai pártok képviselőit irredentiz­mussal vádolta, illetve elhang­zott, hogy a név szerint meg nem nevezett pártokat „Magyaror­szágról éltetik.” A lap csütörtöki számában megjelent beszélgetésben Mo­ravcík arra hivatkozik, hogy a je­lentésben említett megfogalma­zás voltaképpen a szlovákiai közvéleményt tükrözi. — Beve­zető beszédemben azonban hangsúlyoztam: ennek (a véle­ménynek) nem kell feltétlenül a valóságot fednie — tette hozzá a külügyminiszter, aki Duray Mik­lós és mások kijelentéseinek elemzése nyomán úgy ítélte meg: „ezek igenis irredenta elemeket tartalmaznak.” A komáromi nagygyűléssel kapcsolatban a szlovák külügy­miniszter úgy látja, hogy „az ere­deti dokumentumokban, infor­mációkban, melyek napvilágot láttak, voltak ilyen elemek. Ezt dokumentálni is tudjuk.” Az Új Szó rákérdezett, hogy Szlovákia miért egyedül Ma­gyarországot hibáztatja a két or­szág közötti, jónak éppen nem mondható kapcsolatokért? A külügyminiszter válasza: „Ma­gyarország is ezt teszi — kizáró­lag a mi oldalunkon fedez fel hi­bákat. Tudatosítom, hogy ez nem normális helyzet, s változ­tatni kell rajta. Fel kell újítani a kapcsolatokat, vagy más mecha­nizmust kell kialakítani, amely hozzásegítene a vitás kérdések tisztázásához, rendezéséhez.” Jozef Moravcík a közel egy éve betöltetlen budapesti szlo­vák nagyköveti posztról szólva ismét márciusra jelezte a kineve­zést, de hozzátette: „budapesti külképviseletünk jól működik, tehát valószínűleg nem ez a leg­főbb oka annak, hogy nem érjük el mindig a kívánt eredményt”. Ismeretes, hogy Magyaror­szág és Szlovákia január közepé­ig el kellett volna juttassa Brüsz- szelbe a vízmegosztás kérdésé­ben kialakított véleményét. A magyar fél ezt megtette, Szlová­kia késik. A szlovák diplomácia vezetője szerint azért e késede­lem, mert „még tisztázni kell né­hány jogi aspektust a Szlovákiát Hágában képviselő jogászokkal” — mondta, majd kérdésre vála­szolva hozzátette: nincs tudomá­sa arról, hogy Meciar azért adta volna visza a vízmegosztásról szóló szlovák jelentést, mert így keres ürügyet arra, hogy Morav- cíkot eltávolítsa a külügyminisz­térium éléről. Kérdőjelek Falakat rakunk újra? Az Antenna Hungária bejelentette, hogy megrendelés hiján be­szünteti a moszkvai tévéműsor közvetítését. Bezárja a kevés abla­kok egyikét, amelyen át Keletre tekinthettünk. Zártunk már be ablakokat? Igen, az elmúlt évtizedekben, csak akkor Nyugat felé. S ez azzal járt, hogy nem láthattuk az ottani va­lóságot, miközben a Keletnek is csak torz képét kaptuk az „ideoló­giailag” foncsorozott tükörben. Majd négy évtizedig tanultunk belterjességet: ittuk a Bambit, mert a Cola „onnan” jött; gyártot­tuk a bóvlit, mert bóvlit kaptunk érte cserébe. Csak egyetlen ide­gen nyelvet tanultunk (ha éppen tanultuk!). Nem tudtunk kom­munikálni és kereskedni, amikor kinyíltak a bástya — vagy a vas­függöny — kiskapui. Szenvedtünk, mint a világba kicsöppent falu­si ember, a ránk kényszerített tudatlanságtól. Szabad-e elzárkózni a Kelettől? Ha az elmúlt néhány évre gon­dolunk, akkor igencsak kétséges, hogy szabad-e elvágni a szála­kat, felszedni az oda vezető sínpárokat. Vajon mennyi áru akadt így fenn, s ki tudja, mennyi üzlet ment veszendőbe. Az iskolákban is gyorsan töröltek a tanulható nyelvek közül egyet, pedig ha tet­szik, ha nem, majd 300 millió emberrel lehet tárgyalni, kereskedni azon a nyelven. Itt volt az ideje az Antenna Hungária lépésének? Pont ellenke­zőleg: most különösen fontos, hogy információs csápjaink minden irányba kinyúljanak, hogy ne csak Washingtonból, Párizsból vagy Londonból, hanem Moszkvából vagy Kijevből is élőben lássuk az eseményeket. Az a sokszor kinyilvánított magyar külpolitikai szándék, hogy erősíteni kívánjuk kapcsolatainkat szomszédaink­kal, megvalósíthatatlan a róluk szóló alapos tájékozottság nélkül. Ne zárjunk be a világra nyíló egyetlen ablakot sem. Mert akkor új­ból falak közé szorulunk. (somfai) Ferenczy Europress • Boross már népszerűbb Antalinál? • Ki nyer a Centrum-vásáron? • SZDSZ: lehet másképpen? • Szóba állnak-e a világegyházak? ...egysxerííen minden

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents