Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-22 / 44. szám

1994. február 22., kedd RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Heten vannak, mint a gonoszok, de közművesítésre szövetkeztek Ősztől gombnyomásra lesz meleg Nőtincs térségében Hosszú évek szervezőmunkája után márciusban végre indulhat a kivitelezés Megyénk nyugati felében eddig csak Balassagyarmat, Rétság és Romhány területén készült el a vezetékes földgázhálózat. A fa­luprogramok beindítása óta azonban elérhető közelségbe került a gázvezeték kiépítése Nőtincs térségében is. A környék hét, ki- sebb-nagyobb önkormányzata fogott össze a kivitelezési munká­latok összehangolására: a már említett Nőtincs mellett Alsópe- tény, Berkenye, Felsőpetény, Keszeg, Ősagárd és Szendehely is részt vesz az évezred egyik legnagyobb helyi beruházásban. M egvalósulás útjára lép­het márciustól Nőtin­csen az a beruházás, amely évek óta húzódik.Erről kérdeztük Szegner Lászlót, a község polgármesterét.- Hány pályázat érkezett?- Összesen 32 kivitelező je­lentkezett a gerincvezeték kiépí­tésére. Az ajánlatok tág határok között mozognak, hiszen a lega­lacsonyabb 124, a legmagasabb pedig 250 millió forint volt. A legolcsóbb nem a legkedvezőbb- Melyiket választották?- Nem a legalacsonyabbat, hiszen figyelembe kell vennünk azt is, hogy megbízható céggel dolgoztassunk. Előfordulhat ugyanis, hogy egy kisebb, sze­rény vagyonnal és kevés esz­közzel rendelkező cég jogutód nélkül megszűnik, és nem kap­juk vissza a befektetett pénzün­ket. Egyébként a hét érintett község polgármesterének dön­tése értelmében a Fővárosi Gázművek ajánlatát találtuk a legkedvezőbbnek. Ők 133 mil­lió forintért vállalták a kivitele­zést. Mivel ez egy nagyvállalat, garanciák vannak arra, hogy nem szűnik meg jogutód nélkül.- A 133 millió elég lesz a ki­vitelezési munkálatokra?- Ebben az összegben termé­szetesen nincs benne minden, hiszen az áfa is rárakódik. A be­ruházás összegét növelni kell a szolgalmi jogok bejegyzésével, és a zöldkárok összegével is. A Szegner László polgármester beruházás bruttó költsége 178 millió forint körül alakul.-Az áfa minden gond nél­kül visszaigényelhető?-Az érintett önkormányza­tok részvénytársaságot fognak alapítani, és gazdasági társa­ságként rendelik meg a munkát. Ebben az esetben az áfát is visz­szaigényelhetjük. Szükség is lesz a pénzre, hiszen a 178 mil­lióban benne van a visszaigé­nyelhető áfa is. Áfa-visszatérítés, hiteligénylés...- A kivitelezésre fordítható összegnek rendelkezésre áll a fedezete?- Igen. Az Állami Fejlesztési Intézettől 53, a Környezetvé­delmi Alaptól pedig 10 millió forint támogatást kaptunk. A lakossági hozzájárulásokból 80 millió forint gyűlt össze. Az önkormányzatok éppen az áfa­ként visszaigényelhető 35 mil­lió forinttal szállnak be a mun­kálatokba. Ha más megoldás nem lesz, akkor esetleg hitelt is kell felvennünk.-Mikor kezdődik és med­dig tart a munka?-Március elején szeretnénk elkezdeni. A tervek szerint ok­tóber közepére, a fűtési idény kezdetére átadjuk a gerincveze­téket, sőt a háztartások körülbe­lül 30 százalékát szeretnénk ad­digra rákötni a hálózatra. Keszeg az egyik legkisebb résztvevője az együttműködés­nek. Mint Petrik Sándomé pol­gármestertől megtudtuk, óriási érdeklődés mutatkozik a telepü­lésen a gázbekötés iránt.- Magányosan élő, idős asz- szonyok is befizették a közmű- fejlesztési hozzájárulást: ha mást nem is, de egy konvektort szeretnének beépíttetni a szobá­jukba. Ezeknek az embereknek többnyire távol élnek a gyere­keik, és a téli fűtés is gondot okoz. Egyáltalán nem mindegy, hogy gombnyomásra tudnak-e meleget varázsolni vagy sem. Az erdő és a tűzifa Az erdőben ugyan van fa - sokan és sokáig mondták ezt, amikor a közműtársulás költsé­geinek befizetéséről esett szó - de azzal rengeteg munka van, az öregek nem is bírják. Ráadásul a kárpótlási árverések miatt ma már bizonytalan az erdő és vele a tűzifa tulajdonjoga is ... Faragó Zoltán Föld alatti létesítmény - egyáltalán nem titkos Oszolikné Sógor Katalin első osztályos kisdiákjaival a pinceklubban. Felettük a honvédségtől kapott álcaháló díszíti a mennyezetet SZÁTOK. A helyi általános iskola és diákotthon neveltjei nagyrészt a megyénk myugati részén élő, hátrányos helyzetű gyerekek közül kerülnek ki. Az otthon és a falu együttműködé­sére több példa is kínálkozik, hiszen az intézményben főznek a község szociális rászorultjai­nak is. A fiatalok együttműkö­dését az a pinceklub dicséri, amit nemrégiben alakítottak ki az otthon szomszédságában. A föld alatti létesítményt egykor a téesz használta raktárnak, de az otthon megvásárolta azt a szö­vetkezettől. A berendezési tár­gyakat - színes tévét, hifi tor­nyot, parabolaantennát, egyéb berendezési tárgyakat a falu fia­taljai adták „hozományként” a közös létesítményhez, az otthon lakói pedig a pincét és annak fenntartását vállalták. Egy-egy születés- vagy névnapi bulira félrevonulhatnak itt barátaikkal mind a falu, mind az otthon la­kói. Az otthon a továbbiakban is együtt szeretne működni az önkormányzattal, például szak­ember letelepedéséhez szeret­nének segítséget kapni. Nógrádi Gábor Hogyan lehet könnyen, gyorsan milliomos? (15.) Kérjen kölcsön és adja meg a kétszeresét! N em nyomdahiba, nincs tévedés: még mindig a gyors meggazdagodás távoktató tanfolyamán vesz részt kedves olvasónk. Az alábbi Zemplényi-féle módszer lényege: kölcsönkérni, majd a kétszeresét megadni, újra kölcsönkérni egy nagyobb összeget, s újra a kétszeresét megadni, majd újra kölcsön­kérni milliókat, s nem megadni. Úgy döntöttem: olvasóimnak nem javaslok olyan meggazda­godási módszert, amit nem pró­bálok ki. A kezdet egyszerű volt: egy kedves és gazdag ismerősömtől kölcsönkértem húszezer forintot azzal, hogy negyvenet adok vissza egy héten belül. Ismerő­söm egy picit ódzkodott, mert­hogy egy éve tartoztam neki két­száz forinttal, és még nem tud­tam megadni, de aztán, hogy aláírtam egy papírt miszerint negyvenezret kértem tőle köl­csön, ideadta a húszat. A szabá­lyokat betartva, pontosan egy hét múlva - miután eladtam a tévénket húszezerért - megad­tam neki a kétszeres összeget. V ártam egy hetet, hogy a bizalom szétáradhasson az ereiben, majd újra felkerestem, s kértem tőle két­százezret. Az elismervényben persze az állt, hogy három na­pon belül négyszázezret adok neki vissza. így is történt. Sike­rült villámgyorsan eladnom két­százezerért a tavaly vásárolt Ladámat, s ismerősöm elégedett arccal tette el a négyszázezer forintot. Ekkor megtáltosodtam, és két nap múlva beállítottam hozzá. Kétmilliót kértem két napra száz százalékot ráígérve. Ismerősöm bizalma ekkor már oly nagy volt, hogy ha nem erőszakoskodom, talán még pa­pírt se kér a kétmillióról. B evallom, megfordult a fe­jemben, hogy felhúzom a nyúlcipőt, elmegyek a Kanári szigetekre, és ott élek, ameddig tart a pénz, de aztán arra gondoltam, hogy mi az a kétmillió, amikor húsz is lehet?! Gyorsan eladtam kétmillióért háromszobás lakásunkat - mi­nek az? Sokkal szebbet veszek majd! - és siettem megadni a pénzt. Ekkor már két hetet vár­tam, hadd örülje ki magát sze­gény balek, hogy ennyit nyert rajtam. Mondanom sem kell, hogy tűkön ültem. Lakás híján ugyanis a családommal együtt egy varroda raktárában húzhat­tuk meg magunkat. A ztán letelt a két hét. Nyu­galmat erőltettem ma­gamra, és felhívtam a pénzes-zsákomat telefonon. Az anyósa vette fel a kagylót. Azt mondta: ismerősöm a Kanári szigeteken nyaral a családjával, és azt üzeni, hogy mostanában nem tud kölcsönadni, mert min­den pénzét befektette. Mit mondhatok? A zemplé- nyionizmushoz Zemplényire van szükség. (Folytatjuk) Nádvágók BÁNK. Az elmúlt napok hi­deg időjárását kihasználták a község horgászegyesületének tagjai: levágták a tó szélén növő nádat. A növényrészek ugyanis a vízbe kerülve lebomlanak, és a tó kora tavaszi látképén is so­kat fontanak. Nevében ugyan társadalmi munka a nádvágás, de egyáltalán nem kötelező. Az a horgászegyesületi tag, aki nem tud vagy nem akar részt venni a közös munkában, a megállapodás szerint ezer forin­tot fizet a Mentsük meg a Bánki tavat Alapítvány számlájára. Mivel egy-egy munkanapon 20-30 horgász is összejön nádat vágni, aligha az általuk befize­tett összegből fogják megmen­teni a gyönyörű természeti kör­nyezetben lévő állóvizet. Akik munkájukat is áldozzák e célra, sokkal többet tesznek, mintha csak a pénzüket adnák. A jég elolvadása után, már­cius utolsó szombatján újabb társadalmi munkát szerveznek. Akkor a vízben lévő növényma­radványokat távolítják el, és minden hulladékot összeszed­nek a tó környékén. Létszámleépítés • KÉTBODONY/SZENTE/ KISECSET. A három kiskö­zség közösen működteti az óvodát. Mivel a gyermekek lét­száma az utóbbi időben erősen csökkent, két fővel csökkentet­ték a dolgozók létszámát is. Az önkormányzatok ezzel némi költséget is megtakarítanak. Távhívásos telefon • FELSŐPETÉNY/NÖ- TINCS/ÖSAGÁRD. A három község közösen tervezi a távhí­vásos telefonközpont kialakítá­sát. A kiviteli és az engedélye­zési tervek már elkészültek, minden érintett beleegyezett abba, hogy a nőtincsi tűzoltó­szertárban alakítsák ki a helyi­séget. A tervek szerint március­ban a szerződést is megkötik. Szociális kiadások • RÉTSÁG. A város 1994 évi költségvetéséből 707 ezer forin­tot forintot fordít a szociális gondozásra. A tervek szerint szociális étkezésre egymillió 263 ezer forintot, szociális ne­velési segélyre 3 millió 911 ezer forintot költenek. Ápolási díjra 525 ezer, egyéb kiadásokra pe­dig valamivel több mint ötmil­lió forintot különítettek el. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az oldalt szerkesztette: Faragó Zoltán Gépekre licitáltak, földre nem Árverezik a téesz gépparkját Tereskén Rigó Tibor (archív) ROMHÁNY. A termelőszö­vetkezetet tavaly felszámolták, de területén eddig egyetlen kár­pótlási földárverést sem tartot­tak. Ennek az az oka, hogy a néhai téeszhez tartozó hét köz­ség közül Pusztaberki határában nincs árverésre kijelölhető föld­terület. A környék ugyanis egykor a magyamándori állami gazdaság tulajdonába került földcserével, így aztán a kisközségben élők csak kilo­méterekre találhatnak árvere­zésre kijelölt területeket, legkö­zelebb valahol Tereske és Szá­tok környékén. Mivel ezt sem ők nem szeretnék, sem pedig a többi falu nem örülne más köz­ségből származó tulajdonosok­nak, marad a bírósági eljárás. (Ha a felszámolás előtt időben léptek volna, nem lenne szük­ség jogi megoldásra.) ítéletre várnak tehát az árverezni szán­dékozók, a körülbelül 20 kilo­méterre lévő Szentén is. A pusz­taberkiek persze nem akarnak ilyen messzire menni földet művelni, de a szabály az sza­bály: nincs árverés sehol. Á bírósági ítélet várathat ma­gára, a tavaszi munka a föld­művelőknek sürgős lenne ...

Next

/
Thumbnails
Contents