Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-03 / 28. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. február 3., csütörtök Emberi jogok Magyarországon Politikai nyomás alatt a médiák Ismét gyártják a Ladákat Negyvennapi szünet után a Volga menti Togliattiban műkö­dő AvtoVAZ gyár újraindítja ter­melését, s folytatódhat a Lada gépkocsik gyártása. A gyár de­cemberben és januárban zárva tartott alkatrészhiány miatt, me­lyek beszerzéséhez hiányzott a készpénz. Gyarapodó külföldi töke Kínában Dinamikusan bővül a külföldi tőke beáramlása Kínába, tavaly 25,75 milliárd dollárnyi érke­zett, s a növekedés 1992-höz ké­pest 35 százalékos — jelentette az AP kínai lapokra hivatkozva. A kínai statisztikák szerint nagy­jából annyi külföldi tőke áram­lott Kínába tavaly, mint a meg­előző 14 évben összesen, a gaz­daság korszerűsítésének meg­kezdése óta. Csökkenő bérek a nyugatnémeteknél A nyugatnémetek jövedelmi kilátásai az idei esztendőre meg­lehetősen borúsak. A nürnbergi GfK Piackutató Kft. vizsgálatai azt mutatják, hogy a nyugat-né­metországi háztartásokban a bé­rek és fizetések átlagosan 2,7 szá­zalékos csökkenésével kell szá­molni. A Reuter által idézett adat előrevetíti a vásárlóerő, s vele a magánfogyasztás jelentős mértékű visszaesését. Ami a ke­let-németországi jövedelmeket illeti, még nem állnak rendelke­zésre megbízható adatok. Az alkotmányban biztosított emberi és polgári szabadságjo­ok általánosságban véve a gya­orlatban is érvényre jutnak Ma­gyarországon — állapítja meg a most nyilvánosságra hozott éves emberi jogi jelentésében az ame­rikai külügyminisztérium. A je­lentés ugyanakkor több bíráló megjegyzést is tartalmaz az elektronikus médiában kialakult helyzetről, a bőrfejűek tevé­kenységéről és a készülő vallás­törvényről. A Magyarországról készült beszámoló szerint a sikerek elle­nére a vártnál nehezebbnek bi­zonyul a piacgazdaság kiépítése: noha Magyarországra jut a tér­ségben eszközölt külföldi befek­tetések fele, és a hazai össztermék mintegy ötven százaléka már a magángazdaságból származik, a privatizáció lassú ütemben zaj­lik, és a lakosság többségének visszaesett az életszínvonala. A jelentés utalt arra is, hogy a 12- 13 százalékos munkanélküliség­ben alig következett be némi ja­vulás. A sajtót érintve az amerikai külügyminisztérium úgy ítéli meg, hogy az alkotmányban rög­zített szólásszabadságot alapve­tően a gyakorlat szintjén is tiszte­letben tartják Magyarországon, és a nyomtatott sajtó jelentős szabadságot élvez. — Ezzel szemben az elektronikus média egyre növekvő politikai nyomás­nak van kitéve — áll a jelentés­ben. A rádióban és a televízió­ban bekövetkezett változások kapcsán a jelentés megemlíti, hogy 1993 folyamán több MTV- musort is megszüntettek politi­kai okok miatt, illetve a vezetői posztokon végrehajtott személy- cserék révén a kormánypárti új­ságírók nagyobb befolyásra tet­tek szert a két intézményben. Hangsúlyozva, hogy nincs ál­lamilag előtérbe helyezett vallás, és a különböző felekezetekhez tartozók zavartalanul gyakorol­hatják hitüket, a jelentés mind­azonáltal úgy vélekedik a készü­lő vallási törvénytervezetről, hogy előírásai réven nagymér­tékben korlátozni fogja a vallász- szabadság maradéktalan érvé­nyesülését. A kisebbségek kollektív és kü­lönleges jogait rögzítő nemzeti­ségi törvényről a beszámoló egyebek között megállapítja, hogy kisebbségi rangra emelte a cigányokat. Utal rá, hogy a kor­mányzat programokat szponzo­rál a cigány nyelv és kulturális örökség megőrzésére, illetve a cigányság szociális-gazdasági beillesztésére. Szól a jelentés a cigányok és más színes bőrűek ellen elkövetett bőrfejű-akciók- ról és állítólagos rendőrségi visz- szaélésekről. A jelentés kitér arra is, hogy jóllehet, a zsidóság pozíciója és asszimilációja jónak tekinthető, időről időre fajgyűlölő megnyil­vánulások céltáblája. Nem kell félni Vlagyimirtól Az utóbbi hetekben véget nem érő nemzetközi botrányhul­lám kíséri az orosz parlament új „erős embere”, Vlagyimir Zsiri- novszkij szinte minden fellépé­sét. Németország „lenyeli” Cseh­országot? Macedónia Bulgária része lesz? Az orosz befolyás ki­terjed a „meleg déli tengerekig”? A szerb állások bombázása Boszniában világháborút jelent, s az ENSZ széteséséhez vezet? Zsirinovszkij szinte minden kije­lentése politikai abszurdum, szélsőséges fenyegetőzés. Lehet rajta felháborodni és szánakozva mosolyogni — ízlés és pártállás szerint. S lehet e szereplést ri- pacskodásnak is nevezni. Ami­kor vasárnap immár Budapestet is útba ejtette, arról beszélt, hogy a magyar katonák a „NATO- tisztek csizmáit fogják pucolni”, ha bejutunk az atlanti szövetség­be. Ehelyett egyfajta „keleti kö­zösség” létrehozását vázolta fel a hajdani KGST és a Varsói Szer­ződés nyomdokain, ami nem túl reális és kívánatos cél hazánk­nak. Üres fenyegetőzések? A hig­gadt elemzések általában azt su­gallják: nem kell félni az egész Zsirinovszkij-jelenségtől. Csak­hogy az átlagember nehezen fe- ejt, s akad tán, akinek még az is eszébe jut, hogy épp 61 éve hata­lomra jutott Európában egy olyan politikus, akinek szándé­kait szintén sokan és sokáig nem akarták komolyan venni. Sz. G. Zsirinovszkij elképzelése az új Európáról Náci — kommunista paktum már 1933-ban? Még ma is sokan úgy vélik, hogy Sztálin hazájában véres kezű dik­tátorként uralkodott ugyan, de mindenképpen fasisztaellenes kül­politikát folytatott. Valóban így történt? Erre a kérdésre keres vá­laszt a „Nerv York Times” című amerikai napilap hasábjain Step­hen Koch, a Columbia Egyetem tanára. Mint ismeretes, 1933. február 27-én éjjel titokzatos tűz követ­keztében leégett a berlini Reichs­tag, és ezzel kezdetét vette Euró­pában a totalitárius korszak. Né­metország új kancellárja, Adolf Hitler a demokratikus erők elle­ni ürügyként használta fel a gyúj­togatást. Célpontja a német bal- ldal, elsősorban a kommunisták voltak. A Reichstag pusztulása után tömeges letartóztatásokra került sor, elkerülhetetlenné vált a nácik és a kommunisták össze­csapása. Hitler a kommunistákat vá­dolta a gyújtogatással, ezért Lip­csében kirakatpert szervezett, amelynek fővádlottja Georgi Di­mitrov, Bulgária első számú kommunista vezetője, egyben Sztálin egyik híve volt. A másik vádlott Marius van der Lubbe, holland szélsőbaloldali volt, aki viszont alaposan gyanúsítható a bűncselekménnyel. A perre a kommunisták világméretű pro­paganda-hadjárattal válaszol­tak, amely sokkal hatásosabbnak bizonyult a náci propagandánál. A kampányt titokban a Ko­mintern titkosszolgálata irányí­totta Willi Münzenberg vezeté­sével. Münzenberg tények és ko­holmányok segítségével vissza akarta fordítani a németországi eseményeket, ezért felfedte a ná­cik, különösen az Ernst Rohm tábornok vezette barna ingesek gaztetteit. Dimitrov pere hét hó­napig húzódott, míg végül 1933 végén felmentették. Mivel ma­gyarázható ez a fordulat? A per idején az a szóbeszéd járta, hogy a náci és a kommunis­ta titkosszolgálat titkos paktu­mot kötött, és ezért mentették fel Dimitrovot és két társát. 1948-ban Ruth Fischer, egy­kori német kommunista vezető, „Sztálin és a német kommuniz­mus” című könyvében kommu­nista és náci közvetítőkkel foly­tatott beszélgetések alapján meggyőzően bizonyította ennek a titkos egyezménynek a létét. Wilhem Pieck, a későbbi NDK- elnök 1933-ban Fischer segítsé­gét kérte a propaganda-hadjá­rathoz, aki így betekintést nyert a Pieck által kötött titkos szerző­dés vázlataiba. AII. világháború alatt és után Ruth Fischer megpróbált fényt deríteni a teljes igazságra Rudolf Diels volt náci tiszt és Bob Ed­wards brit kommunista segítsé­gével. 1989-ben Münzenberg özvegye, a 92 éves Babette Gross is megerősítette a paktum létre­jöttét. 1991 után, amikor megnyílt a Komintern levéltára, új doku­mentumok kerültek elő, ame­lyek szintén arról tanúskodnak, hogy a német vezetés és Sztálin munkatársai tárgyaltak Rohm tábornok és Dimitrov sorsáról. Vajon mi késztette a két diktá­tort arra, hogy titkos egyezményt kössenek, hiszen egymást akar­ták megsemmisíteni? A sok el­lentétes vonás mellett egyben mindenféleképpen egyetértet­tek: gyűlölték a liberális demok­ráciát. 1933-ban pedig úgy lát­ták jónak, ha az idő előtti fegyve­res konfliktus helyett a „nagyobb ugatással, de kevesebb harapás­sal” járó propagandaháborút vá­lasztják. Szükségük volt egymás­ra, arra, hogy kölcsönösen fo­kozzák a tömegek félelmét — úja Stephen Koch a The New York Timesban megjelent cikkében. Már régóta tudjuk, hogy Sztá­lin a G estapót használta fel arra, hogy koholt vádak alapján kivé­geztesse Mihail Tuhacsevszkij marsalltés másokat az 1936-38- as időszakban. Hitler pedig az NKVD-t (az akkori szovjet tit­kosszolgálatot) és a Münzen- berg-féle propagandakampányt használta fel Rohm tábornok és SA-alakulatainak megsemmisí­téséhez, majd 1934. június 30-án a „Hosszú kések éjszakájának” vérengzéseihez. Miközben Himmler SS-tiszt- jei SA-nácikat mészároltak le, addig Sztálin a Kremlbe hívta legközelebbi munkatársait. Wal­ter Krivitszkij, volt szovjet kém szerint — aki később Nyugatra szökött, és emlékiratainak elké­szítése előtt rejtélyes módon éle­tét vesztette — Sztálin aznap éjjel kijelentette: ezentúl látszólag antifasiszta politikát folytat ugyan a Szovjetunió, de titokban a nácikkal való egyezségre tö­rekszik. Krivitszkij szerint tehát ez az egyezség már hat évvel az 1939 augusztusi náci-szovjet paktum előtt megszületett. így majdnem biztosra vehető, hogy az 1930-as évek antifasiszta mozgalmát pontosan azok a kommunisták árulták el, akik a legbuzgóbb an­tifasisztának hirdették magukat. „Nem táplálunk illúziókat Interjú Markó Bélával, az RMDSZ elnökével 55 Nem fedeztük fel annak jelét, hogy a hatalom részéről a pártokkal kezdeményezett tárgyalások egy valós politikai fordulat szándékát fejeznék ki — mondotta Baracs Dénesnek, az MTI tudósítójának Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke. Az interjúban a romániai belpolitikai helyzet legújabb fordulatait kommentálta az RMDSZ-vezető. A kormányt jelenleg kívülről tá­mogató szélsőséges pártok belépése a kabinetbe Markó Béla sze­rint nem jelentene minőségi változást, csak egyértelműbbé tenné befolyásukat. Másfelől elmondta: szükséges, hogy tisztázzák az el­lenzéki Demokratikus Konvencióban, amelynek az RMDSZ is ré­sze, hogy miként vélekednek az RMDSZ helyzetéről, a magyar ki­sebbséggel kapcsolatos igényeiről. Ajelenlegi belpolitikai hely­zetről kifejtette: — A hatalomnak ahhoz, hogy az egyre mélyülő gazdasági, szo­ciális és politikai válságból kilá­baljon, szélesebb támogatásra lenne szüksége, nem utolsósor­ban a parlamentben. Ezért java­solt az államfő minden pártot magában foglaló politikai pak­tumot. Az ellenzéknek azonban az a véleménye, hogy ilyesmire nincs lehetőség, kizárta azt — és ez az RMDSZ befolyását is tük­röző igen pozitív eleme ennek az időszaknak —, hogy valamiféle koalíciót alkosson a három szél­sőségesen nacionalista párttal. Ehelyett az ellenzék gyökeres fordulatért szállt síkra, teljesen új koalíció létrehozását javasolta a Demokratikus Konvenció, a Demokrata Párt és a jelenlegi kormánypárt részvételével. A kormánypárt ezt az első pillanat­ban visszautasította. Ekkor ke­rültek előtérbe az egyezkedések Funar Román Nemzeti Egység­pártjával, viszont a koalíciót ez­zel a párttal nem merték, nem akartak vállalni. Ennek követ­Kereskedők. \endegkitok. \is/onUhidok figyelem! A teljes Gösser- és Reininghaus- választékot, háztartási papírárut, Fonyódi ásványvizet és Zwack-termékeket megrendeléseik alapján plusz fuvardíj nélkül kiszállítjuk Bővebb felvilágosítás és rendelésiéi vétel: Bp. XVIII., Közdűlő u. 2. Tel.: <m;-<;o-;{:!2-5‘)<>, 127-72HO/2Í). keztében alakult ki a mai, több alternatívát kínáló helyzet, ami­kor a kormánypárt egyfelől a há­rom szélsőséges partnak ajánl tárgyalásokat, másrészt az ellen­zéknek. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ miként értékelne a je­lenleg a kormányt a parlament­ben támogató szélsőséges pártok egyikének vagy közülük több­nek is a belépését a kormányba, Markó Béla kijelentette: — Nem hiszem, hogy ez nagy minőségi különbséget jelentene, hiszen eddig is világosán kimu­tatható volt, hogy az RNEP, a Szocialista Munkapárt és a Nagy Románia Párt milyen befolyást képes gyakorolni a kormányra, milyen pozíciókra tesz szert a he­lyi közigazgatásban, az állami in­tézményekben, például Erdély­ben. Legfeljebb az a változás kö­vetkezett volna vagy következ­het be, hogy ez a negatív tenden­cia nyíltabban jelentkezik. Markó Béla arra is rámutatott: — Az RMDSZ helyzete eb­ben az esetben is kérdéses lenne, tekintettel arra, hogy míg a ro­^— Ç Hl • P Kft. kai és a Tisztelt bővített ám választék * szolgáltatásokkal ál] Több mint 1000 férfi és női hivó naponta. - Itt a te lehetőséged új kapcsolatokra! . ELŐ TELEFON PARTY 24 órás szolgáltatás * ff t Léf ÉLŐ beszélgetés • szórakozás • raodeviizáí telefon-flört • találkozás. Beszélgethet« ' IUJ* ^ »agy csak hallgatod a többieket. Próbáld ki, HÍVD MOST 1-4 EROTIKUS FORRO DRÓT 2 LÁNY = DUPLA OROM ____ 0 0.972.5656.0531 FEKÜDJ MELLEM___________ 0 0.972.5656.0540 FORRÓ BUJA EROTIKA 00.972.5656.0550 hívj azonnal___________ 0 0.972.5656.0554 mán társadalom demokratizálá­sát illető program számunkra nyilvánvalóan ugyanolyan fon­tos, mint a Konvenció többi pártjainak, a kisebbségi kérdést, a romániai magyarság helyzeté­nek megoldását, a „magyar kér­dést” illetően koránt sincs nézet- zonosság az ellenzéken belül: bi­zonyos elvi kiindulópontokban talán igen, de konkrétumokban már nem, sokszor éles vitákra is sor került az utóbbi hónapok­ban. Először a Konvención belül van szükség egyeztetésre. Az MTI tudósítójának arra a kérdésére, hogy miként látja ezt a Konvenció többi pártja, Markó Béla elmondta: — Az RMDSZ többször is nyomatékosan felvetette ezt a kérdést, és a Konvenció legutób­bi végrehajtó bizottsági ülésén megegyezés is született arról, hogy az esedékes témák közül az első legyen az RMDSZ helyzete, elvárásai a Konvención belül. Erről attól függetlenül is tárgyal­nunk kell, hogy lesznek-e koalí­ciós megbeszélések a kormány­párttal. Mi magunk egyébként nem táplálunk olyan illúziót, hogy a most hatalmon lévő erők őszintén akarnának egy komoly fordulatot, kár lenne, ha az ellen­zék illúziókat táplálna. De min­denképpen az ellenzék döntése lesz, hogyan viszonyul ahhoz a kérdéskörhöz, amit én magyar kérdésnek nevezek, s amelyről mostanáig sok esetben kétértel­mű, vagy bennünket támadó, is­mét másokban viszont támogató nyilatkozatai voltak. Orosz kozmonauta amerikai űrrepülőgépen Mától első ízben vesz részt orosz kozmonauta amerikai űr­repülőgép missziójában. A Dis­covery nyolcnapos repülését az amerikai űrkutatási szervezet „történelminek” nevezte. Ez az első gyakorlati lépés egy állandó nemzetközi űrállomás létesítésé­hez — mondták. A 35 éves Szer- gej Krikaljov, aki veteránnak számít az űrrepülésben, űj kor­szakot indít el: évtizedes vetélke­dés után a két űrkutató nagyha­talom kéz a kézben dolgozik. A Discovery hattagú személy­zetére zsúfolt program vár. A többi között egy BREMSAT ne­vű német mim űrszondát bocsá­tanak útjára. A 63 kilogrammos és 48 centiméter átmérőjű űrtest hőmérési kutatásokat végez. A legérdekesebb azonban egy Wa­ke Shieldnek nevezett nagymé­retű, tányér alakú objektum ki­bocsátása az űrbe. Ez az űrtest két napig 65 kilométerrel a Dis­covery mögött repül majd. Át­mérője négy méter, és az orosz kozmonauta helyezi ki egy ro­botkar segítségevei. Kísérletei elősegítik a legfinomabb félveze­tő membránok előállítását. A Discovery útjára magával viszi az amerikai kereskedelmi Spacelabot is. A 20 amerikai vál­lalat finanszírozta Spacelabban 14 kísérletet akarnak végrehaj­tani, a többi között az immun- rendszer gyöngeségét erősítő gyógyszerek kipróbálását. Ma este is sokszínű műsorral várjuk a képernyők elé a nézőket: A NAPTÁR • hírösszefoglalónkban beszámolunk:- az önkormányzati ülésről- a Munkáspárt sajtótájékoztatójáról- az MSZP sajtótájékoztatójáról- húsüzlet megnyitásáról- gépátadásról az SKÜ-ben- alapítványi áruda megnyitásáról- "Kávé'-sorozat bemutatójáról- gyarmati művészek kiállításáról Stúdióvendégeink lesznek az APEH szakemberei: Dr. Institóriszné dr. Kozma Erzsébet - Sándor Pál - Gál József, akik válászolnak aktuális adózási kérdésekre. Szerkesztő-műsorvezető: Sándor Hédi Adásvezető: László István Hangmérnök: Körösi József SALGÓTARJÁNI TELEVÍZIÓ FŐ TÉR 13. Telefon: 3H0-70X, )16-Z8l, JIW77

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents