Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-21 / 43. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. február 21hétfő Bulgária gazdaságáról Bulgáriában tavaly 10 száza­lékkal csökkent az ipari termelés 1992- höz képest, az értékesítés­ből származó bevételek pedig — összehasonlító árakon — 9 szá­zalékkal maradtak alatta a meg­előző évinek. A Központi Sta­tisztikai Hivatal adatai szerint 1993- ban az anyagi termelés szférájában (a mezőgazdaság nélkül) 357 milliárd leva értékű volt a termelés. A magánszektor részesedése a megelőző évi 8,6 százalékról 12,3 százalékra nőtt. A kiskereskedelmi áruforgalom 2,9 milliárd levával volt keve­sebb, mint 1992-ben, s ez 3,6 százalékos csökkenést jelent. Sör, kutyáknak Kutyáknak való söritalt muta­tott be a minap egy franciaorszá­gi télisport-paradicsomban egy elzászi sörgyáros. A szokatlan serital a négylábúak erőnlétének növelésére hivatott. A Vau már­kanéven forgalomba hozott eb­sört Japánban próbálták ki első­ként, állítólag nagy sikerrel. Az alpesi üdülőhelyen nagy strapá­nak kitett szánhúzó- es mentő­kutyák hajthattak fel elsőként egy krigli sort. Nem kell attól tar­tani, hogy a Vaut fogyasztó ku­tyák részegessé válnak, mert a sörfőzés melléktermékeiből ké­szülő ital teljesen alkoholmentes. Soros társulása Soros György társul a GE Ca- pitallel, az amerikai General Electric pénzügyi szolgáltató részlegével, és 2,5 milliárddollá­ros alapot képeznek erőműépí­tésekre a fejlődő országokban — jelentette a Financial Times című brit lap. A GE Capital és a Quantum Industrial Holdings — Soros egy új befektetési alapja — 200-200 millió dollárt helyez el a Global Power Investmentsnek nevezett új vállalkozásba, és hoz­zájárulásokat várnak más intéz­ményi befektetőktől is, köztük a szakmában érdekelt nagyvállala­toktól. Üjabb halasztás... Újra elhalasztották a La Man­che-csatorna alatt vezető, s Franciaországot Nagy-Britanni- ával összekötő alagút üzembehe­lyezését. Az üzemeltető társa­ság, az Eurotunnel Párizsban be­jelentette, hogy a lépést a „pró­bákkal kapcsolatos problémák, illetve a működtetéshez szüksé­ges berendezések késedelmes szállítása” tette szükségessé — ám konkrétumokat nem közölt. Az alagút átadása már eddig is rengeteget csúszott. Az eddigi tervek szerint az első teherszállít­mányok március 7-én haladtak volna át a La Manche alatt, a sze­mélyforgalom pedig május 8-án kezdődött volna. A társaság nem tűzött ki új dátumokat, csak any- nyit közölt: reményeik szerint a teherforgalmat meg május 6-a előtt beindíthatják. Ez azért fon­tos, mert az alagutat ezen a na­pon avatja fel ünnepélyes külső­ségek között Mitterrand francia elnök és II. Erzsébet brit uralko­dónő. Az izraeli kormány terve Kissé megnyirbálja saját légi- társasága szárnyait az izraeli kor­mány, amely a légiközlekedési ágazat jelentős liberalizálására készül a beutazó turisták számá­nak növelése végett. A most el­fogadott terv értelmében a kül­földi repülős cégek akár 60 szá­zalékkal is emelhetik izraeli jára­taik számát; az eddigi gyakorlat szerint a külhoni társasagok csak annyi menetrendszerű járattal lehettek jelen az izraeli piacon, amennyit a nemzeti légiforgalmi vállalat, az El A1 üzemeltetett az adott útvonalon. Űzi Baram tu­risztikai miniszter elmondta: fel­oldják az utazási irodákra kirótt tilalmat is, amely a külföldi társa­ságok járataira érvényes, ked­vezményes árú jegyek kiállításá­ra vonatkozott eddig. Tartoznak az ukránok Rövidesen bizonyosan le kell állítani a csernobili atomerőmű 3.3. reaktorát, mert Oroszország nem szállít fűtőanyagot — közöl­ték ukrán illetékesek. Az orosz szállítások már hetek óta aka­doznak, egyes ukrán atomerő­művek esetében teljesen elma­radnak. Az ukrán atomerőmű­felügyelet szerint Kiiev 48 milli­árd rubellel tartozik a korábbi szállításokért. Amennyiben né­hány napon belül nem sikerül egyezségbe jutni a hátralék kifi­zetéséről, akkor a csernobili hár­mas számú reaktort leállítják, addig pedig fele kapacitással működik. Clinton rádióbeszéde „Nem fogunk habozni, ha cselekedni kell...” Bili Clinton elnök szombati rádióbeszédében leszögezte, hogy az Egyesült Államok ké­szen áll a NATO légi csapásainak a megindítására, ha a boszniai szerbek nem tesznek időben ele­get a szövetség brüsszeli ultimá­tumának. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy nem lesz szükség katonai eszközök igénybevételé­re. — Nem fogunk habozni, ha cselekedni kell, hanem eltökél­ten valóra váltjuk a NATO dön­tését — mondta. Közlése szerint a légi műveletekre felkészített re­pülőgépeknek a fele amerikai. Az esetleges veszteségek elfoga­dására kérve az amerikai közvé­leményt, hangoztatta, hogy nincs kockázat nélküli katonai vállal­kozás. Rádióbeszédében kifejtette, hogy az Egyesült Államoknak fontos érdekei fűződnek a bosz­niai válság megoldáshoz. — Érdekünk fűződik ahhoz, hogy békét szavatoló erőként a NÂTO megőrizze hitelét; hogy véget vessünk a menekültek bi­zonytalanságot fakasztó hullá­mának; és hogy teljesítsük hu­manitárius elkötelezettségünket a szenvedők megsegítésére — hangsúlyozta. Az elnök mindazonáltal azt is nyilvánvalóvá tette, hogy a bosz­niai rendezésért elsősorban az Az elnök határozott hangot ütött meg európai szövetségeseknek kell vállalniuk a fő felelősséget. Meg­erősítette álláspontját, hogy Washington nem fog szárazföldi csapatokat vezényelni Boszniá­ba a béke kikényszerítésére, ám ha a szemben álló feleknek sike­rül méltányos és önként elfoga­dott megállapodásra jutniuk, az Egyesült Államok kész csapa­tokkal közreműködni a beke megvalósításában. Horvát-bosnyák tárgyalások a rendezésről Haris Silajdzic, Bosznia-Her­cegovina kormányfője és Mate Granic horvát miniszterelnök­helyettes, külügyminiszter szom­baton a frankfurti repülőtér She­raton szállójában újabb kísérle­tet tett a horvát-bosnyák ellensé­geskedés elsimítására. Frank­furtban tartózkodik Charles Redman, az amerikai kormány Balkán-megbízottja is, aki leszö­gezte: a NATO-ultimátum való­színűleg világossá tette a polgár- háborús felek számára, hogy na­gyobb erőfeszítéseket kell tenni­ük a béke érdekében. Andrej Kozirev orosz külügy­miniszter az elmúlt napokban többször is olyan értelmű kije­lentést tett, hogy miután a moszkvai diplomácia megtette a magáét a szerbeknél, most a Nyugatnak, mindenekelőtt az Egyesült Államoknak kell jóté­kony befolyást gyakorolnia a másik két harcoló félre. A zárt ajtók mögötti frankfurti eszmecserékről részletek egye­lőre nem szivárogtak ki, de any- nyit tudni, hogy a horvátok, tér­képet is mellékelve, javasolják Bosznia-Hercegovina felosztá­sát hét „kantonra”. Újabb fegy­verszünetről is szó van, s a bos- nyákok ahhoz is ragaszkodnak, hogy Zágráb vonja ki a boszniai horvátok oldalán harcoló regulá­ris egységeit. ENSZ-becslés sze­rint körülbelül ötezer katonáról van szó, míg Zágráb ezt nem óhajtja elismerni. (MTI) Görögország szigorít Görögország szigorítja a Ma­cedóniával szembeni büntetőin­tézkedéseit, már nem csak a thesszaloniki kikötőt zárja le a volt jugoszláv tagköztársaság áruforgalmának az akadályozá­sára. A görög pénzügyminisztéri­um bejelentette, hogy a határát­kelőknél automatikusan vissza­küldenek feladási helyükre min­den olyan szállítmányt, amelyet „rosszul címeztek”, azaz célor­szágként a szállítóleveleken Ma­cedón Köztársaság elnevezést tüntettek fel. A kormányhivatal szerint beengedik ugyan Görög­országba azokat a szállítmányo­kat, amelyek céljaként a „volt ju­goszláv tagköztársaság Macedó­nia” elnevezés szerepel a szállí­tóleveleken, de azokat kivétel nélkül ellenőrzésre Thesszaloni- kibe szállítják. Jelentések szerint szombatra hatalmas kamionso­rok alakultak ki a két ország ha­tárátkelőinél, a görögök olajjal megrakott vasúti szerelvényeket sem engednek tovább. Szkopje eddig azt hangoztatta, hogy kész a november óta felfüggesztett görög-macedón tárgyalások folytatására. De a macedón ve­zetés most bejelentette: akkor folytatható a párbeszéd, ha ha Görögország megszünteti a ma­cedónellenes intézkedéseit. Az MDF: jólétet szeretne teremteni minden polgár számára Szombaton, a kora esti órák­ban hirdette ki az MDF VII. Or­szágos Gyűlésének szavazat- számláló bizottsága az elnökvá­lasztás eredményét. Eszerint az egyedüli jelöltként induló Für Lajost 685 érvényes szavazattal a Magyar Demokrata Fórum elnö­kévé választották. Az MDF újonnan megválasz­tott elnöke szűzbeszédében pár­huzamot vont a mai és a négy év­vel ezelőtti helyzet között, ami­kor is az MDF köztársaságiel- nök-jelöltjeként állt a II. Orszá­gos Gyűlés küldöttei előtt. A nyilvánvaló különbségek ellené­re azonos vonás hogy a politika tétje ma sem kisebb mint 1989 őszén volt. Akkor az volt a kér­dés, hogy az összeroppanó kom­munista diktatúrából merre ve­zet az út. Folytatódik-e a poszt- kommunista vegetálás, az ország anarchiába zuhan-e, vagy kitel­jesedik-e a demokratikus beren­dezkedés. Akkor a többség ez utóbbit választotta. A tét ma semmivel sem kisebb. A poszt- kommunista, baloldali erők ugyanis rendezték szétzilált sora­ikat és nyíltan avagy szemérme­sen, szemlesütve, újra hatalomra törnek, a hatalom visszahódítá- sát akarják. A tét tehát az, hogy lesz-e, marad-e demokrácia; folytatódhat-e az a „tiszta de­mokrácia”, amelynek alapját a koalíció és annak vezető ereje, az MDF rakta le. Für Lajos remé­nyei szerint a nemzet rádöbben arra, hogy mit kell választania és az alkotmányos rend mellett teszi le voksát, a demokráciát választ­ja. A négy évvel ezelőtti és a mai helyzet másik összekötő gondo­Für Lajos elnök: — Az MDF tagjai ma is hűek maradnak a ha gyományokhoz tataként Für Lajos a hűséget )e- lölte meg. Akkor hűséget fogad­tak Lakitelek szelleméhez, a nemzet sorsát őszintén felvállaló politikai erőhöz, a Magyar De­mokrata Fórumhoz. Az MDF tagjai ma is hűek maradnak a ha­gyományokhoz, az elődökhöz. Ugyanakkor a korszerű európai eszméknek, így a politikai de­mokráciának, a szociális piac- gazdaságnak is hűséget fogad­nak. Az európai keresztény ér­tékrend mellett az MDF magáé­nak vallja a társadalmi igazsá­az elődökhöz. gosság eszményét is; jólétet sze­retne teremteni minden polgár számára. Emellett az MDF ér­tékrendjének szerves része az otrombaságoktól mentes nem­zeti eszmény is. Az újonnan megválasztott el­nök Lezsák Sándor ügyvezető elnök társaságában nemzetközi sajtókonferenciát tartott. Für Lajos az MDF politikai, szellemi hagyományainak foly­tatását ígérte. Mint mondta: an­nak a politikának az örökébe lép, amelyet Antall József neve fém­jelzett. A baloldali fordulat veszélyéről A Für Lajos által is említett baloldali fordulat veszélyéről tu­dakozódó kérdésre válaszolva az újonnan megválasztott elnök ki­fejtette: nem állítja hogy látvá­nyos visszarendeződés követ­kezne be, de irányváltást szen­vedne az a demokratikus átala­kulás, amely a politikában és a gazdaságban egyaránt elkezdő­dött. Ezzel kapcsolatos történel­mi párhuzamként említette a Magyarországon 1945. és 1948. között, illetve a Németországban 1929. és 1933. között történte­ket. A pártelnököt megkérdezték arról is, milyen szavazatarányra számít az MDF a választásokon. Für Lajos szerint reális elvárás hogy partja a voksok 20-30 szá­zalékát szerezze meg; „ha jól dolgozunk 30 százalékhoz köze­lebb lesz az eredmény” — mond­ta. Lezsák Sándor optimistább becslése szerint az MDF válasz­tási eredménye 20-tól akár 70 százalékig is terjedhet. Kérdés hangzott el azzal kap­csolatban is, mit tartalmaz Antall József végrendelete. Lezsák Sán­dor ezzel Kapcsolatban utalt arra hogy ez a fogalom tévesen került át a köztudatba. Az elhunyt kor­mányfő politikai írásos hagyaté­ka összetett, beszédvázlatokat, tanulmányrészleteket, gondolat­sorokat, naplószerű feljegyzése­ket tartalmaz. Ezek feldolgozása folyik. Kérdésre válaszolva Lezsák Sándor kifejtette azt is, hogy vé­leménye szerint az ország két do­log között választhat: a rendszer- váltás folytatódik-e határozot­tabban, keményebben, keresz­tény-nemzeti koalíciós erőtér­ben; vagy valami más történik. Ez utóbbi alternatíva kapcsán hozzátette: máris kirajzolódik egyfajta koalíció, amely bizo­nyára valamiféle nemzeti egy­ségfrontnak fogja magát nevez­ni. Mivel az Országos Elnökség megüresedett helyeinek betölté­sére az első fordulóban egyik je­lölt sem kapta meg a szükséges abszolút többséget, második for­dulót tartottak az esti órákban. Vasárnap délelőtt a kőbányai vásárváros F pavilonjában foly­tatódott az MDF VII. Országos Gyűlése. A szombaton elsöprő többsével megválasztott új MDF-eLnök Für Lajos, bemutat­ta az új elnökségi tagokat, Balsai István igazságügyminisztert, Dobos Krisztina országgyűlési képviselőt, Salamon Lászlót az Országgyűlés alkotmányügyi bi­zottságának elnökét és Scham- schula Györgyöt a közlekedé­si tárca vezetőjét. A vasárnapi zárónapon ösz- szegzték az MDF programjának egyes fejezeteivel foglalkozó szekciók állásfoglalásait. (MTI) Eladják az atombunkereket A brit kormány annyira bízik a hidegháború vége óta ígérkező világbékében, hogy a szabadpiacon ér­tékesíti a körzeti földalatti atomóvóhelyeket. Ang­liában 17 körzeti atomóvóhely épült, egyenként mintegy 150 ember befogadására. Az utolsót 1988- ban fejezték be, 7 millió fontos költséggel. E földa­latti atombunkerek, amelyeknek eddig létezése is hadititok volt, nem a lakosság védelmére, hanem a közigazgatás vezetőinek elhelyezésére készültek — afféle közigazgatási harcálláspontok, az összes le­hetséges kommunikációs rendszerrel fölszerelve, atomtámadás esetére. Körülbelül egy hónapra elegendő élelmiszer és üzemanyag tárolható ben­nük. A kiárusítást a brit belügyminisztérium hirdette meg, és a jelek szerint a 17 óvóhely többségét még az idén el akaiják adni. (MTI) A drogbáró hagyatéka Személyi alternatíva Meciarral szemben Az elbocsátott szlovák külügyminiszter Vannak véletlenek: Jozef Mo- ravcik éppen negyvennyolcadik születésnapján, tavaly március 19-én foglalta el Szlovákia kül­ügyminiszteri székét. Az eredeti­leg Prágában és Pozsonyban ta­nult jogász, aki a gazdasági kér­désekre szakosodott, a rendszer- váltás után a Komensky egyetem jogi karának dékánja lett, majd Csehszlovákia utolsó külügymi­nisztere. Nem ragaszkodott a kormányhivatalhoz, és csak ak­kor lett ismét, ezúttal már a füg­getlen Szlovákia diplomáciájá­nak irányítója, amikor Meciar miniszterelnök a korábbi kül­ügyminiszterrel, Knazkoval tör­tént konfliktusa nyomán erre fel­kérte. Negyvenkilencedik születés­napját aligha fogja a bársony­székben ünnepelni, ezúttal ő ke­rült súlyos konfliktusba Meciar­ral. A helyzet annyira elmérgese­dett, hogy Moravcikot elvbarát­jával, Roman Kovac miniszterel­nök-helyettessel együtt a kor­mánypártból, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomból való kizárás fenyegeti, a kabinet ülé­séről pedig kiűzték őket, a kül­ügyminiszterbe egyenesen bele­fojtották a szót. A válság olyan súlyos, hogy az eddigi keretek között szinte lehe­tetlennek látszik megoldást talál­ni, s új, rendkívüli választások várhatók, voltaképpen csak azok időpontjáról vitáznak. Moravcik, akit méltán emle­gettek a kormány realista vagy realistább politikusai között, az­zal is kivívta a miniszterelnök ha­ragját, hogy ellenzéki oldalról is őt tartottak egy új és szélesebb összetételű koalíció leheœges miniszterelnök-jelöltjének. Ahogyan ezt Pozsonyban sokan megfogalmazták, kialakult egy személyi alternatíva, választási lehetőség azzal a Meciarral szemben, aki egyéniségével rá­nyomta bélyegét a fiatal szlovák állam egész eddigi életére. Jozef Moravciknak most rá kellett jönnie, hogy nem szabad Meciar manőverezési lehetősé­geit és képességeit lebecsülni. A miniszterelnök a nyomással egy­bekötött bizalmi szavazástól a választásokat pótló népszavazá­sig, a döntési időpontok megfe­lelő kijelöléséig találhat mégma- gának politikai játékteret. De a végbemenő erjedési folyamatot, a szlovák politika átrendeződé­sét nehezen tudja megakadá­lyozni. Megint más kérdés, hogy az esetleges változások milyen módosulásokat eredményezhet­nek az ország kül- és belpolitiká­jában. Mindenesetre érdekes lenne előre tudni, milyen tisztséget vi­sel majd a most kiűzött külügy­miniszter az ötvenedik születés­napján... A tavaly decemberben mene­külés közben lelőtt Pablo Esco­bar, a kolumbiai kábítószerkar- tell vezére üzleti kapcsolatban állt többek között Raul Castro kubai hadügyminiszterrel — Fi­del Castro tertvéröccsével — és Carlos Andrez Pérez volt vene­zuelai elnökkel. Legalábbis erre utalnak a drogbáró hagyatéká­ban talált dokumentumok, ame­lyeket most ismertetett a kolum­biai sajtó. Escobar titkos archívumához most férhetett hozzá a helyi tájé­koztatás, és némelyik darabja a szenzáció erejével hatott, rávilá­gítva a hírhedt medellíni kokain­maffia kiterjedt kapcsolatrend­szerére, szinte korlátlan hatal­mára. A dokumentumok között van egy több mint egy órás vide- ofelvetel is, amelyen a bűnszö­vetkezet egyik, Escobar által árulónak tartott tagja könyörög az életéért, cáfolni próbálván hűtlenségét. A maffiózó részle­tesen felidézi mindazokat az ügyeket, amelyekben személye­sen is részt vett, híven szolgálva főnőké akaratát, s eközben közöl kompromittáló adatokat például kolumbiai bírákról és egy szená­torról, akik a kartell érdekében tevékenykedtek. A felvétel so­rán említést tesz egy olyan ügy­letről is, amit Kubában Raul Castróval, a kubai vezetés máso­dik emberével ütöttek nyélbe, s Pérez, a korrupciós botránya mi­att tisztségétől tavaly megfosz­tott venezuelai elnök bizalmasai­val ápolt kapcsolatokról is be­szél, konkrét nevek említése nél­kül. Amikor 1989-ben Havanná­ban a nemzetközi kábítószer-ke­reskedelemmel fenntartott kap­csolatai miatt letartóztatták majd elítélték és kivégezték Ar- naldo Ochoa tábornokot, a ku­bai hadsereg egyik vezetőjét és több főtisztet, számos megfigye­lő úgy vélekedett, hogy a kato­nák a legmagasabb szintű jóvá­hagyás nélkül nem foglalkozhat­tak volna e jövedelmező mellé­kes üzletággal.

Next

/
Thumbnails
Contents