Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-19-20 / 42. szám
« 2 HÍRLAP KÜLFÖLD Hazánk és az Európai Unió Benyújtjuk csatlakozási kérelmünket Szabadon engedték a kormányzót A Chiapas mexikói államban az év első napjaiban fellázadt indiánok, a Zapatista Nemzeti Fel- szabadítási Hadsereg fegyveresei szabadon engedték az állam volt kormányzóját. Absalon Castellanos Dominguezt— akit még január 2-án ejtettek túszul — a kormány különmegbízottjának adták át álarcos fegyveresek Guadalupe Tepeyac város közelében. A Reuter a volt kormányzó szabadon bocsátását úgy értékeli, hogy annak nyomán megkezdődhetnek a béketárgyalások a mexikói kormány és a fegyveres indiánok között. Zsirinovszkij nem mehet Spanyolországba Madridban megtagadták a beutazási vízumot Vlagyimir Zsirinovszkij szélsőséges orosz politikustól, a Liberális Demokrata Párt elnökétől. Zsirinovszkij egy tévéműsorban szerepelt volna a Tele 5 csatornán. Az orosz pártvezér korábban azt állította, hogy a spanyol uralkodó hívta meg, de I. János Károly hivatala és a külügyminisztérium is kategorikusan cáfolta ezt. Új kormányfő Peruban Alberto Fujimori perui elnök elfogadta Alfonso Bustamante miniszterelnök lemondását és Efraín Goldenberg eddigi külügyminisztert nevezte ki a kormány élére. Alfonso Bustamante öt és fél hónapig állt a perui kormány élén. A Reuter jelentése szerint azért nyújtotta be lemondását, mert a kongresszus a múlt hét péntekjén elfogadott egy olyan törvényt, amely szerinte korlátozza az alkotmánybíróság autonómiáját. Szankciókkal az orosz kisebbségekért Gazdasági szankciókat is lehetővé tesz az orosz kisebbségek jogainak megsértése esetén a moszkvai külügyminisztérium által kidolgozott program, amelyről az Izvesztyija számolt be. A szovjet utódállamokban élő 30 milliós orosz diaszpóra védelmében a program lehetővé teszi az orosz nyersanyag- és energiahordozó-export korlátozását, mi több, az oroszok jogainak megsértése esetén Moszkva kilátásba helyezi a fokozott határőrizetet, a szigorú vámellenőrzést. Fenyegetőznek a Zsil-völgyi bányászok Az 1990. júniusi és 1991. szeptemberi bukaresti „bányász- járások” idején ismertté vált Miron Cos ma által vezetett sztrájkoló Zsil- völgyi bányászok azzal fenyegették meg a kormányt, hogy ha határidőre nem küldi el tárgyalni képviselőit Targu Jiu- ba, a Lignitül szakszervezet központjába, maguk mennek Bukarestbe. A Zsil-völgyi bányászok 1990júniusában a demokratikus ellenzék ellen léptek fel erőszakosan Bukarestben, 1991 őszén pedig a Petre Roman vezette kormány lemondását kényszerítették ki fővárosi „kirándulásukkal”. Magyarország még az idén benyújtja hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz — mondta pénteken az MTI kiküldött tudósítójának Juhász Endre, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára, aki Göncz Árpád kíséretében tartózkodik Spanyolországban. Juhász Endre elképzelhetőnek tartotta, hogy a csatlakozási kérelmet még a választások előtt benyújtja a Magyar Köztársaság jelenlegi kormánya. Előzőleg Göncz Árpád közNem titok, hogy a NATO-tag- államok 14 órás maratoni ülésén, amelyen megfogalmazták az ultimátumot vagy az utolsónak szánt figyelmeztetést a boszniai szerbek címére — jelentős szerepet játszott Manfred Wörner, az atlanti szervezet főtitkára. De most arra is fény derült, milyen emberi dráma játszódott le a NATO-drámában. Az 59 esztendős Manfred Wörner, aki közmegelégedésre tölti be fontos és nem könnyű tisztét, súlyos rákbetegségben szenved. — Statisztikailag már halott vagyok — jegyezte meg a minap keserű iróniával —, de nem adom fel. Január utolsó napján újabb operációt kellett végrenaj- tani raita, ezúttal bélelzáródas miatt. Áz aacheni sebészprofesz- szor, Schumpelick nyomatékosan felhívta figyelmét a lábadozás alatti fokozott pihenésre, hiszen „az életével játszhat”. A sorsdöntőnek ígérkező NA- TO-tanácskozás napján azonban Wörner hajnali öt orakor ébredt, igaz, még két órát bóbiskolt. Amikor felkelt, elfogyasztotta kedvenc karottalevét es könnyű reggelijét, s kiválasztott — szándékosan — egy világos öltönyt a szokott sötétebb arnyalat helyett. A kék ing nyaka lötyögött rajta, erősen lefogyott a betegség alatt, nyakkendőjével próbálta elfedni azt. Beszállt páncélozott limousinjába, s úgy hajtatott a szövetség központjába. Amiről ott szó esett, nem volt számára társasági elnök újságírókkal közölte, hogy szakértői szinten dolgoznak a csatlakozási kérelem beadásán. „Magyarország politikailag megérett a csatlakozásra, és mielőbb szeretnénk beadni a hivatalos kérelmet, tudván, hogy az európai szabadkereskedelmi övezet (EFTA) országai megelőznek bennünket”. — A csatlakozási folyamat nem lesz könnyű — mondta Göncz Árpád az MTI-nek. — Egy dolog a felső szintű politikai készség, és más a középszinten tapasztalható „fenntartás” és az új. „Betegágyamból is nyomon követhettem az eseményeket — nyilatkozta —, rajta tarthattam kezemet az előkészületeken. Telefonon át rendszeresen eszmét cseréltem Christopher amerikai külügyminiszterrel is.” A konferencia a nagykövetek és több külügyminiszter részvételével reggel 9 órakor kezdődött. A rövid déli szünet alatt a főtitkár egy órát otthon töltött, valamit evett, s néhány percre lefeküdt. Különben szolocukorral és csokoládéval erősítette magát, kekszet és sajtot evett, ami valójában nem volt számára ajánlott, de jólesett. „Sokkal erősebbnek éreztem magam, mint ahogyan azt legszebb álmaimban reméltem volna” — vallotta utólag. Talán a tét nagysága és az elismerés tette. Hiszen a NATO először jutott olyan elhatározásra, hogy ENSZ-felkérésre, ha kell, a bombázásoktól sem fog visszariadni. Az eredményes megállapodás után a konferencia résztvevői felálltak, s úgy tapsolták meg a főtitkárt. Röviddel később telefonhoz hívták, Clinton gratulált Washingtonból. S a tizennégy órás értekezlet után „túlórázott’’ is, a sajtókonferencián maga ismertette a döntésekét. Mi adta az erőt a betegágyból felkelt politikusnak? „Láttam, hogy szükség van rám. Tettem, amit kellett, es a halál sokat vesztett előttem szörnyűségéből.” Ferenczy Europress alsó szinteken folyó konkurenciaharc — fűzte hozzá. Juhász Endre államtitkár szerint a csatlakozási tárgyalások 1997-ben megkezdődhetnek, és „kemény érdekegyeztetéssel” kell számolni, annál is inkább, mert Magyarország nem akar „kivételhez” jutni, hanem alkalmazkodni akar az Európai Unió szabályaihoz. Göncz Árpád ezzel összefüggésben közölte, hogy „maast- richti” Európában gondolkodunk. (MTI) Német — orosz érintkezések Szarajevó ügyében A partnerség stratégiájáról Hétfőig, a Szarajevó ügyében elhatározott NATO-ultimátum határidejének lejártáig minden esélyt meg kell ragadni, hogy „talán az utolsó percben” az értelemjusson szerephez — közölte pénteken éjszaka Helmut Kohl német kancellár a ZDF televízió két szerkesztőjével beszélgetve, egy időben azzal, hogy Athénben a német és az orosz külügyminiszter, Klaus Kinkel és Andrej Kozirjev tárgyalt egymással, s miután ismertté vált: a boszniai szerbek, orosz erőfeszítés nyomán, hajlandóak visszavonni Szarajevó környékéről nehéztüzérségüket. A német tömegtájékoztatás olyan értelemben idézte Kozirje- vet Athénből, hogy miután Moszkva megtette a magáét a szerbeknél, most a Nyugatnak kell nyomást gyakorolnia a boszniai muzulmánokra. A NATO- ultimátumban az is szerepel, hogy a muzulmánoknak is ENSZ-ellenőrzés alá kell helyezniük fegyvereiket. Kozirjev és Kinkel a Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteki számában közös cikket is publikált, amelynek egyik eleme az orosz külügyminisztertől származó elgondolás: a partnerség stratégiája. Kozirjev a NATO januári brüsszeli csúcsértekezlete előtt körvonalazta elgondolását, mintegy az amerikai ihletésű béke- partnerség-terv ellensúlyaként, s ellenezve, hogy a NATO szelektív módon bővüljön új tagokkal. A német és az orosz külügyminiszter a pénteki cikkben megállapította: ki kell dolgozni a Kelet és a Nyugat demokratikus államainak partnerség-stratégiáját, amelynek egyik legfontosabb eleme a reformok támogatása Oroszországban és a kelet-európai államokban. A cikkben nem történik emh'tés a NATO béke- partnerség-koncepciójáról, a szerzők általánosságban leszögezik: „olyan állapothoz akarunk eljutni, amelyben a biztonságot elsődlegesen az összefonódás, az együttműködés és a bizalom nyújtja, s nem a katonai potenciálok.” Erre utalt Borisz Jelcin Milo- sevichez és Karadzichoz intézett levele, míg a Nyugat nyilván a muzulmánokra próbál hatást G yakorolni. A hosszú távú takti- a a Szarajevó demilitarizálására és ENSZ-ellenőrzés alá helyezésére vonatkozó, Nyugaton hűvös távolságtartással fogadott év eleji orosz javaslatra épül, amely alapján ki lehetne valamiféle politikai megoldást dolgozni. Szarajevó demilitarizálásával először is elkerülhetőek lennének a válságra olajat jelentő, a két héttel ezelőttihez hasonló tragédiák. Egyelőre azonban a diplomácia, mindenekelőtt az orosz erőfeszítések a tűzoltásra emlékeztetnek. Mindennél jobban jelezte ezt, hogy Andrej Kozirev külügyminiszter a tervezett pozsonyi látogatás helyett Athénbe utazott, ahol az Európai Unió trojkájának külügyminisztereivel próbálja többek közt elérni Moszkva rövid távú célját, azaz a bombázások elkerülését. Vajon sikerül-e? Köti Lóránt Osztrák hulladékexport A magyar fél nem kapott értesítést Az osztrák környezetvédelmi tárcának a hulladékexport-ellenőr- zését megszüntető határozattervezetéről nem kapott hivatalos értesítést a magyar fél — mondotta Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára pénteken az MTI érdeklődésére. Tarján Lászlóné nem tartja valószínűnek egy ilyen, az osztrák sajtóban nyilvánosságra hozott szándék megvalósítását. Ez a napi gyakorlattal is ellentétes lenne. Amennyiben az osztrákok mégis megszüntetik a több keleti országba, így Magyarországra irányuló hulladékexport ellenőrzését, akkor a hazai hatóságoknak lényegesen több feladatuk lesz a szállítmányok vizsgálata során. A hulladékbehozatal tilalmára vonatkozó egykori minisztertanácsi rendelet jelenleg is érvényben van. A hulladékok csak újrahasznosításra, feldolgozásra szállíthatók Magyarországra, szigorú engedélyeztetés alapján. A hulladékok illegális kereskedelmét a baseli egyezmény is akadályozza. Ez az egyezmény 1992-ben lépett hatályba 20 ország ratifikálásával. Az egyezmény aláírói között szerepelt Magyarország is, s később hazánk törvényhozása is jóváhagyta a megállapodást. Ausztria szintén aláírta, illetve ratifikálta az egyezményt. (MTI) A délszláv válság, Moszkvából nézve Bosznia nem Irak Oroszország, a NATO és a boszniai muzulmánokat támogató országok számára a brüsszeli ultimátum határidejének közeledtével mind sürgetőbbé válik egy olyan „arcmentő” megoldás, amely lehetővé teszi, hogy tekintélyvesztés nélkül kerüljenek ki az álláspontjuk feladása nélkül megoldhatatlannak tűnő helyzetből, és ne romoljanak a boszniai politikai rendezés esélyei. Számba véve az állásfoglalásokat, nyilvánvaló: jelenleg lényegében három, homlokegyenest ellentétes vélemény feszül egymásnak. A nyugati nyilatkozatokból, amelyeket Major brit kormányfő moszkvai látogatása során is megerősített, kitűnt: a NATO ragaszkodik hozzá, hogy a légicsapásokhoz nem kell az ENSZ BT pótlólagos jóváhagyása, és az észak-atlanti szövetség készül a határain túli első bevetésre. Melegen üdvözlik ezt a boszniai muzulmánokkal rokonszenvező országok, Törökország vagy Irán, amelyek nem elégszenek meg a szarajevói szerbek állásainak bombázásával, hanem a többi boszniai fronton is szükségesnek tartanák a szerbek támadását. Szemben áll ily módon a NA- TO-val, az iszlám országokkal, de mint kiderült, a BT-tagok túlnyomó többségével is Oroszország, amely mereven ellenzi a légitámadásokat. Hogyan lehetséges, lehetséges-e egyáltalán ennyire szögesen ellentétes álláspontokat valamiféle közös nevezőre hozni oly módon, hogy elkerülhetővé váljon a konfliktus végletes elmérgesedése. Aligha kétséges, és ezt épp olyan jól tudják Nyugaton is, mint Moszkvában, hogy katonailag megoldhatatlan a helyzet. Orosz katonai szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy Bosznia nem Irak. A szerbek állásai elleni mégoly pontos légicsapások is számos polgári áldozatot követelnének. Ennyiből is kitűnik talán, hogy a bombázás semmiképpen sem hozná közelebb a békét, amivel valószínűleg tisztában van az összes fél. Az orosz lépések alapján úgy tűnik, hogy a moszkvai diplomácia egy rövi- debb és egy hosszabb távú taktikát követ. Az előbbi lényege a légicsapások megakadályozása, egyebek közt oly módon, hogy Vitalij Csurkin, Jelcin elnök kü- lönmegbízottja aprómunkával próbálja meg rávenni a szerbeket a szarajevói nehézfegyverzet kivonására. „Statisztikailag már halott vagyok...” Wörner-dráma a NATO-drámában 1994. február 19-20.,^7(^bafi€i®sá)tl&|)- — sa HS8ti V Spanyolország Véget ért Göncz Árpád látogatása Pénteken véget ért Göncz Árpád spanyolországi hivatalos látogatása, melyről a köztársasági elnök azt mondta, hogy „minden várakozását felülmúlta”. Barcelona vendégeként a magyar államfő csütörtök este a város főpolgármestere, Pasqual Maragall vacsorameghívásának tett eleget, pénteken reggel pedig a kereskedçlmi és ipán kamarában részt vesz a „Katalónia és a 2000. év európai gazdasága” című konferencián. Ezt követően a barcelonai nemzetközi sajtóközpontban találkozott az újságírókkal, majd a Picasso Múzeumba látogatott. Utána az olimpiai sportközpont megtekintése következett, majd az elnöki különgép az üzletemberek és az újságírók népes kíséretével együtt visszatért Budapestre. Kérdőjelek Piacért piacot? Pontos jelentése van annak, amit Spanyolországban mondott a köztársasági elnök. Göncz Arpa'íífélremagyarázhatatlan céltudatosságát mutatta, amikor így fogalmazott: „Ázért vagyok itt, hogy Magyarországot eladjam”. S mert többször is megismételte, miről is lenne ténylegesen szó — „piacért piacot kínálunk” —, Madridban észre is vettek: a magyarok veget akarnak vetni annak a gyakorlatnak, hogy -a Nyugat egy részé csak saját termékei jó piacának tekinti az országot, s mindmáig ódzkodik a magyar áruktól. Ha pedig ezt felismerték, azt is megkérdezhetjük tőlük: ennek a felismerése segít talán abban is, hogy helyrebillenjen az utóbbi időben kárunkra változott magyar-spanyol kereskedelmi mérleg? S esetleg más nyugati országok is ráébrednek: nekik is érdekük, hogy ne csak áruljanak, hanem vegyenek is nálunk. GATT-közreműkódésünk, bejelentkezésünk az OECD-be, legújabb EFTA-megállapodásaink, közös piaci társult tagságunk paragrafusokba foglalt elvi előnyei ugyanis csak akkor válhatnak gyakorlati haszonná, ha partnereink a magyar árukat végre hajlandók valóságos értéküknek megfelelően fogadni. Hiszen hosszabb távon, európai méretekben csak így érvényesülhet igazában a nemzetközi kereskedelemben oly szívesen emlegetett modem együttműködés és kölcsönösen előnyös integráció. Ez pedig közös európai érdek, ugye? Mert a gazdaságban (is) reménytelen az egyoldalú szerelem. , Kocsis Tamas Ferenczy Europress Kereskedelem, tőkebefektetés Martonyi János, a külügyminisztérium közigazgatási államtitkára pénteken Becsben Wolff ang Schallenberggel, az osztrák ülügyminisztérium főtitkárával folytatott megbeszélést. A középpontban a Tétoldalú kapcsolatok főbb területei — a kereskedelem, a tőkebefektetések, a közlekedési együttműködés és a pénzügyi kapcsolatok — álltak. A véleménycsere fontos része volt Ausztria, illetve Magyarország közeledése az Európai Unióhoz, illetve belépési szándékuk. Áttekintettek biztonságpolitikai témákat, köztük az európai stabilitás szerkezetének tervét, és megvitatták a délszláv regionális leszerelési megállapodás lehetőségét. II. Erzsébet Moszkvába utazik Az apja díszkardot küldött Sztálinnak II. Erzsébet királynő őszre tervezett oroszországi látogatását bejelentvén, a brit kormány az eddigi legerőteljesebb jeletpdta arra, hogy bízik Jelcin orosz elnökben és az általa fémjelzett reformirányzatban — írta vezércikkben a The Times című brit lap. Brit megfigyelők mindazonáltal régóta időszerűnek tartják a látogatást. II. Erzsébet 22. nem- zedekbeli egyenes ági leszármazottja Rurik novgorodi nagyhercegnek (862-879), az orosz monarchia megalapítójának — Rurik igazából a brit uralkodó még azonosítható legrégebbi őse —, és ily módon II. Erzsébet ősei között van I. Igor, Szvjatoszlav, Szent Vlagyimir és I. Jaroszlav kijevi nagyfejedelem is — ám brit uralkodó még sohasem járt orosz földön. Ehhez a legközelebb VII. Eduárdangol király, II. Erzsébet dédapja került, aki 1908. júniusban Révaiba (a mai észt fővárosba, Tallinba) utazott hajón, és ott találkozott első unokatestvérével, II. Miklós orosz cárral. A cári család viszont gyakori látogató volt Nagy-Britanniában. Az utóbbi több mint hetven évben éppen a cári család sorsa volt a brit uralkodók oroszországi látogatásának akadálya, annak dacára, hogy a második világháborúban a brit-szovjet szö- vetségesi viszony indokolt volna ilyen utat. De VI. György király, II. Erzsébet apja megelégedett azzal, hogy díszkardot küldött Sztálinnak tisztelete jeléül. Most pedig éppen a cári család sorsa teszi lehetővé a látogatást. II. Miklóst és családjának több tagját 1918-ban Jekatyerinburg közelében kivégezték. A néhány évvel ezelőtt föllelt csontokat brit tudósok DNS-vizsgálatnak vetették alá, és tavaly — amint a hivatalos közlemény szólt — csaknem minden kétséget kizáróan megállapították azonosságukat. A vizsgálathoz Fülöp herceg, II. Erzsébet férje vérmintát adott. Ő is vérrokonságban van a cári családdal, amennyiben a cámé Viktória királynő unokája volt, Fülöp herceg pedig Viktória ükunokája — amint egyébként II. Erzsébet is Viktória ükunokája. Londonban úgy tudják, hogy Oroszországban az idén állami temetésen helyezik végső nyugalomra a cári család földi maradványait — bár egyelőre nem hiszik, hogy II. Erzsébet a temetés alkalmából utazna. Ha az orosz- országi demokratikus reformok nem volnának elegendőek, a temetés végképp elhárítja az akadályt a brit uralkodó látogatása elől. A brit uralkodók, igaz, nem egyszerűen a cárgyilkosság miatt bojkottálták eddig Oroszországot. Az ügyet színezi, hogy maguk is zavarban voltak. V. György király állítólag megmenthette volna a cári családot egy idejében elküldött meghívóvá, de ettől tartózkodott. Történészek máig vitatkoznak, a brit uralkodó volt-e kőszívű, vagy az akkori brit hadügyminiszter, Lloyd George akadályozta-e meg a gesztust, mert attól félt, hogy a cár jövetele forradalmat provokálna Nagy-Britanniában is. A brit uralkodócsalád tagjai egyébként már sokszor jártak a Szovjetunióban és Oroszországban. Az első éppen Fülöp herceg volt, aki 1973-ban a Nemzetközi Lovasszövetség elnökeként utazott Moszkvába. 1979-ben ugyané minőségében ismét ott járt. II. Erzsébet leánya, Ánna hercegnő, a királynő legkisebb fia, Eduárd herceg 1990-ben utazgatott Oroszországban, és Anna hercegnő tavaly is járt ott. Még a királynői látogatás előtt Szentpétervár vendége lesz Károly herceg, brit trónörökös, aki az általa védnökölt nemzetközi Vállalatvezetői Fórum színeiben indít programot a város renoválására. Úgy volt, hogy Diana hercegnő, Károly külön élő felesége januárban ugyancsak Szentpétervárra utazik, mint,^ ottani Tusinszkaja gyemÁ,- kórház védnöke, de uMtjIeF halasztották a tförfprpgiös, majd a királynő látogátásá' utáni időre. "ifirißni" Mészáros György
