Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-19-20 / 42. szám

« 2 HÍRLAP KÜLFÖLD Hazánk és az Európai Unió Benyújtjuk csatlakozási kérelmünket Szabadon engedték a kormányzót A Chiapas mexikói államban az év első napjaiban fellázadt in­diánok, a Zapatista Nemzeti Fel- szabadítási Hadsereg fegyveresei szabadon engedték az állam volt kormányzóját. Absalon Castel­lanos Dominguezt— akit még ja­nuár 2-án ejtettek túszul — a kor­mány különmegbízottjának ad­ták át álarcos fegyveresek Gua­dalupe Tepeyac város közelé­ben. A Reuter a volt kormányzó szabadon bocsátását úgy értéke­li, hogy annak nyomán megkez­dődhetnek a béketárgyalások a mexikói kormány és a fegyveres indiánok között. Zsirinovszkij nem mehet Spanyolországba Madridban megtagadták a be­utazási vízumot Vlagyimir Zsiri­novszkij szélsőséges orosz politi­kustól, a Liberális Demokrata Párt elnökétől. Zsirinovszkij egy tévéműsorban szerepelt volna a Tele 5 csatornán. Az orosz párt­vezér korábban azt állította, hogy a spanyol uralkodó hívta meg, de I. János Károly hivatala és a külügyminisztérium is kate­gorikusan cáfolta ezt. Új kormányfő Peruban Alberto Fujimori perui elnök elfogadta Alfonso Bustamante miniszterelnök lemondását és Efraín Goldenberg eddigi kül­ügyminisztert nevezte ki a kor­mány élére. Alfonso Bustamante öt és fél hónapig állt a perui kor­mány élén. A Reuter jelentése szerint azért nyújtotta be lemon­dását, mert a kongresszus a múlt hét péntekjén elfogadott egy olyan törvényt, amely szerinte korlátozza az alkotmánybíróság autonómiáját. Szankciókkal az orosz kisebbségekért Gazdasági szankciókat is le­hetővé tesz az orosz kisebbségek jogainak megsértése esetén a moszkvai külügyminisztérium által kidolgozott program, amelyről az Izvesztyija számolt be. A szovjet utódállamokban élő 30 milliós orosz diaszpóra vé­delmében a program lehetővé te­szi az orosz nyersanyag- és ener­giahordozó-export korlátozását, mi több, az oroszok jogainak megsértése esetén Moszkva kilá­tásba helyezi a fokozott határőri­zetet, a szigorú vámellenőrzést. Fenyegetőznek a Zsil-völgyi bányászok Az 1990. júniusi és 1991. szeptemberi bukaresti „bányász- járások” idején ismertté vált Mi­ron Cos ma által vezetett sztráj­koló Zsil- völgyi bányászok azzal fenyegették meg a kormányt, hogy ha határidőre nem küldi el tárgyalni képviselőit Targu Jiu- ba, a Lignitül szakszervezet köz­pontjába, maguk mennek Buka­restbe. A Zsil-völgyi bányászok 1990júniusában a demokratikus ellenzék ellen léptek fel erősza­kosan Bukarestben, 1991 őszén pedig a Petre Roman vezette kor­mány lemondását kényszerítet­ték ki fővárosi „kirándulásuk­kal”. Magyarország még az idén be­nyújtja hivatalos csatlakozási ké­relmét az Európai Unióhoz — mondta pénteken az MTI kikül­dött tudósítójának Juhász End­re, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának államtitkára, aki Göncz Árpád kíséretében tartózkodik Spa­nyolországban. Juhász Endre elképzelhető­nek tartotta, hogy a csatlakozási kérelmet még a választások előtt benyújtja a Magyar Köztársaság jelenlegi kormánya. Előzőleg Göncz Árpád köz­Nem titok, hogy a NATO-tag- államok 14 órás maratoni ülésén, amelyen megfogalmazták az ul­timátumot vagy az utolsónak szánt figyelmeztetést a boszniai szerbek címére — jelentős szere­pet játszott Manfred Wörner, az atlanti szervezet főtitkára. De most arra is fény derült, milyen emberi dráma játszódott le a NATO-drámában. Az 59 esztendős Manfred Wörner, aki közmegelégedésre tölti be fontos és nem könnyű tisztét, súlyos rákbetegségben szenved. — Statisztikailag már halott vagyok — jegyezte meg a minap keserű iróniával —, de nem adom fel. Január utolsó napján újabb operációt kellett végrenaj- tani raita, ezúttal bélelzáródas miatt. Áz aacheni sebészprofesz- szor, Schumpelick nyomatéko­san felhívta figyelmét a lábado­zás alatti fokozott pihenésre, hi­szen „az életével játszhat”. A sorsdöntőnek ígérkező NA- TO-tanácskozás napján azonban Wörner hajnali öt orakor ébredt, igaz, még két órát bóbiskolt. Amikor felkelt, elfogyasztotta kedvenc karottalevét es könnyű reggelijét, s kiválasztott — szán­dékosan — egy világos öltönyt a szokott sötétebb arnyalat he­lyett. A kék ing nyaka lötyögött rajta, erősen lefogyott a betegség alatt, nyakkendőjével próbálta elfedni azt. Beszállt páncélozott limousinjába, s úgy hajtatott a szövetség központjába. Amiről ott szó esett, nem volt számára társasági elnök újságírókkal kö­zölte, hogy szakértői szinten dol­goznak a csatlakozási kérelem beadásán. „Magyarország politi­kailag megérett a csatlakozásra, és mielőbb szeretnénk beadni a hivatalos kérelmet, tudván, hogy az európai szabadkereskedelmi övezet (EFTA) országai meg­előznek bennünket”. — A csatlakozási folyamat nem lesz könnyű — mondta Göncz Árpád az MTI-nek. — Egy dolog a felső szintű politikai készség, és más a középszinten tapasztalható „fenntartás” és az új. „Betegágyamból is nyomon követhettem az eseményeket — nyilatkozta —, rajta tarthattam kezemet az előkészületeken. Te­lefonon át rendszeresen eszmét cseréltem Christopher amerikai külügyminiszterrel is.” A konferencia a nagykövetek és több külügyminiszter részvé­telével reggel 9 órakor kezdő­dött. A rövid déli szünet alatt a főtitkár egy órát otthon töltött, valamit evett, s néhány percre le­feküdt. Különben szolocukorral és csokoládéval erősítette magát, kekszet és sajtot evett, ami való­jában nem volt számára ajánlott, de jólesett. „Sokkal erősebbnek éreztem magam, mint ahogyan azt legszebb álmaimban remél­tem volna” — vallotta utólag. Ta­lán a tét nagysága és az elismerés tette. Hiszen a NATO először ju­tott olyan elhatározásra, hogy ENSZ-felkérésre, ha kell, a bombázásoktól sem fog visszari­adni. Az eredményes megállapodás után a konferencia résztvevői felálltak, s úgy tapsolták meg a főtitkárt. Röviddel később tele­fonhoz hívták, Clinton gratulált Washingtonból. S a tizennégy órás értekezlet után „túlórázott’’ is, a sajtókonferencián maga is­mertette a döntésekét. Mi adta az erőt a betegágyból felkelt politikusnak? „Láttam, hogy szükség van rám. Tettem, amit kellett, es a halál sokat vesz­tett előttem szörnyűségéből.” Ferenczy Europress alsó szinteken folyó konkuren­ciaharc — fűzte hozzá. Juhász Endre államtitkár sze­rint a csatlakozási tárgyalások 1997-ben megkezdődhetnek, és „kemény érdekegyeztetéssel” kell számolni, annál is inkább, mert Magyarország nem akar „kivételhez” jutni, hanem alkal­mazkodni akar az Európai Unió szabályaihoz. Göncz Árpád ezzel összefüg­gésben közölte, hogy „maast- richti” Európában gondolko­dunk. (MTI) Német — orosz érintkezések Szarajevó ügyében A partnerség stratégiájáról Hétfőig, a Szarajevó ügyében elhatározott NATO-ultimátum határidejének lejártáig minden esélyt meg kell ragadni, hogy „talán az utolsó percben” az ér­telemjusson szerephez — közöl­te pénteken éjszaka Helmut Kohl német kancellár a ZDF te­levízió két szerkesztőjével be­szélgetve, egy időben azzal, hogy Athénben a német és az orosz külügyminiszter, Klaus Kinkel és Andrej Kozirjev tárgyalt egy­mással, s miután ismertté vált: a boszniai szerbek, orosz erőfeszí­tés nyomán, hajlandóak vissza­vonni Szarajevó környékéről ne­héztüzérségüket. A német tömegtájékoztatás olyan értelemben idézte Kozirje- vet Athénből, hogy miután Moszkva megtette a magáét a szerbeknél, most a Nyugatnak kell nyomást gyakorolnia a bosz­niai muzulmánokra. A NATO- ultimátumban az is szerepel, hogy a muzulmánoknak is ENSZ-ellenőrzés alá kell he­lyezniük fegyvereiket. Kozirjev és Kinkel a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung pénteki számában közös cikket is publi­kált, amelynek egyik eleme az orosz külügyminisztertől szár­mazó elgondolás: a partnerség stratégiája. Kozirjev a NATO januári brüsszeli csúcsértekezlete előtt körvonalazta elgondolását, mint­egy az amerikai ihletésű béke- partnerség-terv ellensúlyaként, s ellenezve, hogy a NATO szelek­tív módon bővüljön új tagokkal. A német és az orosz külügymi­niszter a pénteki cikkben megál­lapította: ki kell dolgozni a Kelet és a Nyugat demokratikus álla­mainak partnerség-stratégiáját, amelynek egyik legfontosabb eleme a reformok támogatása Oroszországban és a kelet-euró­pai államokban. A cikkben nem történik emh'tés a NATO béke- partnerség-koncepciójáról, a szerzők általánosságban leszö­gezik: „olyan állapothoz aka­runk eljutni, amelyben a bizton­ságot elsődlegesen az összefonó­dás, az együttműködés és a biza­lom nyújtja, s nem a katonai po­tenciálok.” Erre utalt Borisz Jelcin Milo- sevichez és Karadzichoz intézett levele, míg a Nyugat nyilván a muzulmánokra próbál hatást G yakorolni. A hosszú távú takti- a a Szarajevó demilitarizálására és ENSZ-ellenőrzés alá helyezé­sére vonatkozó, Nyugaton hűvös távolságtartással fogadott év ele­ji orosz javaslatra épül, amely alapján ki lehetne valamiféle po­litikai megoldást dolgozni. Szarajevó demilitarizálásával először is elkerülhetőek lenné­nek a válságra olajat jelentő, a két héttel ezelőttihez hasonló tragédiák. Egyelőre azonban a diplomácia, mindenekelőtt az orosz erőfeszítések a tűzoltásra emlékeztetnek. Mindennél jobban jelezte ezt, hogy Andrej Kozirev külügymi­niszter a tervezett pozsonyi láto­gatás helyett Athénbe utazott, ahol az Európai Unió trojkájá­nak külügyminisztereivel pró­bálja többek közt elérni Moszkva rövid távú célját, azaz a bombá­zások elkerülését. Vajon sikerül-e? Köti Lóránt Osztrák hulladékexport A magyar fél nem kapott értesítést Az osztrák környezetvédelmi tárcának a hulladékexport-ellenőr- zését megszüntető határozattervezetéről nem kapott hivatalos értesí­tést a magyar fél — mondotta Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára pénteken az MTI érdeklődésére. Tarján Lászlóné nem tartja valószínűnek egy ilyen, az osztrák saj­tóban nyilvánosságra hozott szándék megvalósítását. Ez a napi gya­korlattal is ellentétes lenne. Amennyiben az osztrákok mégis meg­szüntetik a több keleti országba, így Magyarországra irányuló hulla­dékexport ellenőrzését, akkor a hazai hatóságoknak lényegesen több feladatuk lesz a szállítmányok vizsgálata során. A hulladékbehozatal tilalmára vonatkozó egykori minisztertaná­csi rendelet jelenleg is érvényben van. A hulladékok csak újrahaszno­sításra, feldolgozásra szállíthatók Magyarországra, szigorú engedé­lyeztetés alapján. A hulladékok illegális kereskedelmét a baseli egyezmény is akadá­lyozza. Ez az egyezmény 1992-ben lépett hatályba 20 ország ratifiká­lásával. Az egyezmény aláírói között szerepelt Magyarország is, s ké­sőbb hazánk törvényhozása is jóváhagyta a megállapodást. Ausztria szintén aláírta, illetve ratifikálta az egyezményt. (MTI) A délszláv válság, Moszkvából nézve Bosznia nem Irak Oroszország, a NATO és a boszniai muzulmánokat támogató országok számára a brüsszeli ultimátum határidejének közeledtével mind sürgetőbbé válik egy olyan „arcmentő” megoldás, amely lehetővé te­szi, hogy tekintélyvesztés nélkül kerüljenek ki az álláspontjuk feladása nélkül megoldhatatlannak tűnő helyzetből, és ne romoljanak a boszniai politikai rendezés esélyei. Számba véve az állásfoglalá­sokat, nyilvánvaló: jelenleg lé­nyegében három, homlokegye­nest ellentétes vélemény feszül egymásnak. A nyugati nyilatko­zatokból, amelyeket Major brit kormányfő moszkvai látogatása során is megerősített, kitűnt: a NATO ragaszkodik hozzá, hogy a légicsapásokhoz nem kell az ENSZ BT pótlólagos jóváha­gyása, és az észak-atlanti szövet­ség készül a határain túli első be­vetésre. Melegen üdvözlik ezt a bosz­niai muzulmánokkal rokonszen­vező országok, Törökország vagy Irán, amelyek nem elégsze­nek meg a szarajevói szerbek ál­lásainak bombázásával, hanem a többi boszniai fronton is szüksé­gesnek tartanák a szerbek táma­dását. Szemben áll ily módon a NA- TO-val, az iszlám országokkal, de mint kiderült, a BT-tagok túl­nyomó többségével is Oroszor­szág, amely mereven ellenzi a lé­gitámadásokat. Hogyan lehetséges, lehetsé­ges-e egyáltalán ennyire szöge­sen ellentétes álláspontokat va­lamiféle közös nevezőre hozni oly módon, hogy elkerülhetővé váljon a konfliktus végletes el­mérgesedése. Aligha kétséges, és ezt épp olyan jól tudják Nyu­gaton is, mint Moszkvában, hogy katonailag megoldhatatlan a helyzet. Orosz katonai szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy Bosznia nem Irak. A szerbek ál­lásai elleni mégoly pontos légi­csapások is számos polgári áldo­zatot követelnének. Ennyiből is kitűnik talán, hogy a bombázás semmiképpen sem hozná közelebb a békét, amivel valószínűleg tisztában van az összes fél. Az orosz lépé­sek alapján úgy tűnik, hogy a moszkvai diplomácia egy rövi- debb és egy hosszabb távú takti­kát követ. Az előbbi lényege a lé­gicsapások megakadályozása, egyebek közt oly módon, hogy Vitalij Csurkin, Jelcin elnök kü- lönmegbízottja aprómunkával próbálja meg rávenni a szerbeket a szarajevói nehézfegyverzet ki­vonására. „Statisztikailag már halott vagyok...” Wörner-dráma a NATO-drámában 1994. február 19-20.,^7(^bafi€i®sá)tl&|)- — sa HS8ti V Spanyolország Véget ért Göncz Árpád látogatása Pénteken véget ért Göncz Ár­pád spanyolországi hivatalos lá­togatása, melyről a köztársasági elnök azt mondta, hogy „minden várakozását felülmúlta”. Barcelona vendégeként a ma­gyar államfő csütörtök este a vá­ros főpolgármestere, Pasqual Maragall vacsorameghívásának tett eleget, pénteken reggel pedig a kereskedçlmi és ipán kamará­ban részt vesz a „Katalónia és a 2000. év európai gazdasága” cí­mű konferencián. Ezt követően a barcelonai nemzetközi sajtóközpontban ta­lálkozott az újságírókkal, majd a Picasso Múzeumba látogatott. Utána az olimpiai sportközpont megtekintése következett, majd az elnöki különgép az üzletem­berek és az újságírók népes kísé­retével együtt visszatért Buda­pestre. Kérdőjelek Piacért piacot? Pontos jelentése van annak, amit Spanyolországban mondott a köztársasági elnök. Göncz Arpa'íífélremagyarázhatatlan céltudatos­ságát mutatta, amikor így fogalmazott: „Ázért vagyok itt, hogy Ma­gyarországot eladjam”. S mert többször is megismételte, miről is len­ne ténylegesen szó — „piacért piacot kínálunk” —, Madridban észre is vettek: a magyarok veget akarnak vetni annak a gyakorlatnak, hogy -a Nyugat egy részé csak saját termékei jó piacának tekinti az országot, s mindmáig ódzkodik a magyar áruktól. Ha pedig ezt felismerték, azt is megkérdezhetjük tőlük: ennek a felismerése segít talán abban is, hogy helyrebillenjen az utóbbi időben kárunkra változott magyar-spanyol kereskedelmi mérleg? S esetleg más nyugati országok is ráébrednek: nekik is érdekük, hogy ne csak áruljanak, hanem vegyenek is nálunk. GATT-közreműkódésünk, bejelentkezésünk az OECD-be, legújabb EFTA-megállapodásaink, közös piaci társult tagságunk paragrafusokba foglalt elvi előnyei ugyanis csak akkor válhatnak gyakorlati haszonná, ha partnereink a magyar árukat végre hajlandók valóságos értéküknek megfelelően fogadni. Hiszen hosszabb távon, európai méretekben csak így érvé­nyesülhet igazában a nemzetközi kereskedelemben oly szívesen em­legetett modem együttműködés és kölcsönösen előnyös integráció. Ez pedig közös európai érdek, ugye? Mert a gazdaságban (is) re­ménytelen az egyoldalú szerelem. , Kocsis Tamas Ferenczy Europress Kereskedelem, tőkebefektetés Martonyi János, a külügymi­nisztérium közigazgatási állam­titkára pénteken Becsben Wolf­f ang Schallenberggel, az osztrák ülügyminisztérium főtitkárával folytatott megbeszélést. A kö­zéppontban a Tétoldalú kapcso­latok főbb területei — a kereske­delem, a tőkebefektetések, a köz­lekedési együttműködés és a pénzügyi kapcsolatok — álltak. A véleménycsere fontos része volt Ausztria, illetve Magyaror­szág közeledése az Európai Uni­óhoz, illetve belépési szándékuk. Áttekintettek biztonságpolitikai témákat, köztük az európai sta­bilitás szerkezetének tervét, és megvitatták a délszláv regionális leszerelési megállapodás lehető­ségét. II. Erzsébet Moszkvába utazik Az apja díszkardot küldött Sztálinnak II. Erzsébet királynő őszre tervezett oroszországi látogatását bejelent­vén, a brit kormány az eddigi legerőteljesebb jeletpdta arra, hogy bízik Jelcin orosz elnökben és az általa fémjelzett reformirányzatban — írta vezércikkben a The Times című brit lap. Brit megfigyelők mindazonál­tal régóta időszerűnek tartják a látogatást. II. Erzsébet 22. nem- zedekbeli egyenes ági leszárma­zottja Rurik novgorodi nagyher­cegnek (862-879), az orosz mo­narchia megalapítójának — Ru­rik igazából a brit uralkodó még azonosítható legrégebbi őse —, és ily módon II. Erzsébet ősei kö­zött van I. Igor, Szvjatoszlav, Szent Vlagyimir és I. Jaroszlav kijevi nagyfejedelem is — ám brit uralkodó még sohasem járt orosz földön. Ehhez a legközelebb VII. Eduárdangol király, II. Erzsébet dédapja került, aki 1908. június­ban Révaiba (a mai észt főváros­ba, Tallinba) utazott hajón, és ott találkozott első unokatestvéré­vel, II. Miklós orosz cárral. A cá­ri család viszont gyakori látogató volt Nagy-Britanniában. Az utóbbi több mint hetven évben éppen a cári család sorsa volt a brit uralkodók oroszorszá­gi látogatásának akadálya, an­nak dacára, hogy a második vi­lágháborúban a brit-szovjet szö- vetségesi viszony indokolt volna ilyen utat. De VI. György király, II. Erzsébet apja megelégedett azzal, hogy díszkardot küldött Sztálinnak tisztelete jeléül. Most pedig éppen a cári család sorsa teszi lehetővé a látogatást. II. Miklóst és családjának több tagját 1918-ban Jekatyerinburg közelében kivégezték. A néhány évvel ezelőtt föllelt csontokat brit tudósok DNS-vizsgálatnak vetették alá, és tavaly — amint a hivatalos közlemény szólt — csaknem minden kétséget kizá­róan megállapították azonossá­gukat. A vizsgálathoz Fülöp her­ceg, II. Erzsébet férje vérmintát adott. Ő is vérrokonságban van a cári családdal, amennyiben a cámé Viktória királynő unokája volt, Fülöp herceg pedig Viktó­ria ükunokája — amint egyéb­ként II. Erzsébet is Viktória ük­unokája. Londonban úgy tudják, hogy Oroszországban az idén állami temetésen helyezik végső nyuga­lomra a cári család földi marad­ványait — bár egyelőre nem hi­szik, hogy II. Erzsébet a temetés alkalmából utazna. Ha az orosz- országi demokratikus reformok nem volnának elegendőek, a te­metés végképp elhárítja az aka­dályt a brit uralkodó látogatása elől. A brit uralkodók, igaz, nem egyszerűen a cárgyilkosság miatt bojkottálták eddig Oroszorszá­got. Az ügyet színezi, hogy ma­guk is zavarban voltak. V. György király állítólag meg­menthette volna a cári családot egy idejében elküldött meghívó­vá, de ettől tartózkodott. Törté­nészek máig vitatkoznak, a brit uralkodó volt-e kőszívű, vagy az akkori brit hadügyminiszter, Lloyd George akadályozta-e meg a gesztust, mert attól félt, hogy a cár jövetele forradalmat provokálna Nagy-Britanniában is. A brit uralkodócsalád tagjai egyébként már sokszor jártak a Szovjetunióban és Oroszország­ban. Az első éppen Fülöp herceg volt, aki 1973-ban a Nemzetközi Lovasszövetség elnökeként uta­zott Moszkvába. 1979-ben ugyané minőségében ismét ott járt. II. Erzsébet leánya, Ánna hercegnő, a királynő legkisebb fia, Eduárd herceg 1990-ben utazgatott Oroszországban, és Anna hercegnő tavaly is járt ott. Még a királynői látogatás előtt Szentpétervár vendége lesz Ká­roly herceg, brit trónörökös, aki az általa védnökölt nemzetközi Vállalatvezetői Fórum színeiben indít programot a város renová­lására. Úgy volt, hogy Diana hercegnő, Károly külön élő fe­lesége januárban ugyancsak Szentpétervárra utazik, mint,^ ottani Tusinszkaja gyemÁ,- kórház védnöke, de uMtjIeF halasztották a tförfprpgiös, majd a királynő látogátásá' utáni időre. "ifirißni" Mészáros György

Next

/
Thumbnails
Contents