Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-18 / 41. szám

MA EGÉSZ HETI RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓMÜSOR - TVR EXTRA 8 OLDALON NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1994. FEBRUÁR 18., PÉNTEK V. ÉVFOLYAM 41. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT LAPUNKBAN: Balassagyarmati muzsikusok (4. oldal) Hogyan lehet könnyen milliomos? (5. oldal) Nem a múltból élnek a bátonyi focisták (7. oldal) Csökkent a nemzeti termék Az elmúlt évben 0,2 százalék­kal csökkent a bruttó nemzeti ter­mék 1992-höz képest. Az ipari termelés 4,3 százalékkal bővült, az élelmiszer-gazdaságnál vi­szont 5-7 százalékos a visszaesés. Tavaly 18 százalékkal növeked­tek a lakosság pénzbevételei, a megtakarítások pedig 225 milli­árd forinttal gyarapodtak. Kevesebb export, több import Tavaly 16,8 százalékkal csök­kent az export, miközben az im­port 13,2 százalékkal növeke­dett. A külgazdasági miniszter, Kádár Béla elmondta: a külke­reskedelem deficitje 3,6 milliárd dollár volt. Ám azt is megállapí­totta, hogy szeptember óta meg­állt az export csökkenése. Médiatörvény: vitára alkalmas Általános vitára alkalmasnak találta a médiatörvényt a Parla­ment Kulturális Bizottsága. Az ellenzéki képviselők ugyanakkor aggályukat fejezték ki a jogsza­bállyal kapcsolatban, amelyről hamarosan politikai egyeztetés kezdődik. Utcán fojtottak meg egy nőt A ' főváros XI. kerületében szerdán hajnalban egy isme­retlen tettes megtámadott és fojtogatott egy ismeretlen nőt, aki a súlyos bántalmazás miatt a helyszínen életét vesztette. Az ügyben megkezdték a nyomo­zást. Elrabolták a kárpótlási jegyeket Az V. kerületben két férfi ked­den a Budapest Bank székházá­nak illemhelyén gázpsray-vel megtámadta B. Tibor 72 éves budapesti lakost, s elrabolta 275 ezer forint értékű kárpótlási je­gyét. Nyersolaj itatja a nagyoroszi földet Nagyoroszi határában felszínre tört a Barátság! Az ilyen nevű kőolajvezeték sérülése még rengeteg környezetvédelmi gondot okozhat a környéken. (Tudósításunk a 3. oldalon) Fotó: Rigó Tibor Szakmai fórum a pásztói kórházban Húszmilliárd forinttal több kellene az egészségügyre D r. Csehák Judit, or­szággyűlési képviselő (MSZP) tegnap szak­mai fórumot tartott a pásztói kórházban. Elmondta, hogy 1990 az utána következő évekhez képest még jónak ne­vezhető az egészségügyben. Példaként említette, hogy amíg 1990-ben kétmilliárdot tettek félre egészségügyi re­konstrukcióra, 1993-ra nullára csökkent ez az összeg, holott már a tervezet is kevésnek bi­zonyult. Szólt arról is, hogy az egészségpénztárhoz átkerült fi­nanszírozással bizonyos korlá­tok is létrejöttek. Beigazolódott az a figyelmeztetés, hogy egyre válságosabb helyzetbe kerül az egészségbiztosítási alap, hiszen gyors költségrobbanást kellett átélnie, különösen a gyógysze­rárak tekintetében. Csehák Judit beszélt arról is: legalább 184 milliárd forintra lenne szüksége az egészség­ügynek 1994-ben, ebben benne van a törvény által kötelezővé tett közalkalmazotti béremelés. Ehelyett 164 milliárdot szava­zott meg a parlament az egész­ségügy teljes működésére, vagyis nincs fedezete a közal­kalmazotti béremelésnek. Ha az önkormányzatok ki akarják fi­zetni a béremelést, vagy a mű­ködési kiadásból kénytelenek spórolni vagy eladósodnak. A szocialisták szerint tör­vényt kell hozni a betegek jo­gairól. D. I. A Fidesz és az SZDSZ vezetőinek találkozója Jövő héten írják alá a megállapodást A Fidesz és az SZDSZ elnöke egyetért abban, hogy jövő héten alá kell írni a négy liberális párt választási megállapodását. Or­bán Fintor és Pető/van csütörtö­ki megbeszélésükön egyaránt úgy foglalt állást, hogy elejét kell venni a két párt közötti súrlódá­sok, üzengetések folytatódásá­nak. A pártelnökök választási részvétele tekintetében nem ho­zott érdemi változást az eszme­csere. Az SZDSZ elnöke beszámolt arról, hogy a Fidesz és az SZDSZ politikai egyeztetést kezd a mé­diatörvény-javaslatról. Noha az ezzel kapcsolatos álláspontokat a két pártvezető nem kívánta részletezni, Orbán közölte: kulcsfontosságú kérdésnek te­kintik a tévénél és a rádiónál a privatizálást, amit a törvényben is rögzíteni kívánnak. A négy liberális párt elnökei­nek választási részvétele kapcsán Pető Iván kifejtette: a már nyil­vánosságra hozott jelöltjeiket nem vonják vissza, ellenben szándékukban áll valamiképpen viszonozni a Fidesz SZDSZ-el- nökkel szembeni gesztusértékű visszalépését. (MTI) Sortűz-ügyek Szabadlábra helyezték a gyanúsítottakat Szabadlábra helyezték a mo­sonmagyaróvári és salgótarjáni 1956-os sortüzek ügyében letar­tóztatott négy gyanúsítottat. Dr. Vathy Ákos, a Fővárosi Bíróság büntető kollégiumának vezetője az MTI munkatársának érdeklő­désére csütörtökön elmondta: február 17-én fellebbezési eljá­rás alapján megszüntették a két volt határőr és a két volt karha- talmista február 11-én elrendelt előzetes letartóztatását. Mint ismeretes, a Mosonma­gyaróváron 1956. október 26-án es a Salgótarjánban 1956. de­cember 8-án történt sortüzek ügyében a Pesti Központi Kerü­leti Bíróság — a Budapesti Ügyészségi Nyomozó Hivatal in­dítványára — letartóztatta F. La­joséi H. Sándorvolt határőr sor­katonákat, valamint D. Ferences M. Tibor volt karhatalmistákat. Az elsőfokú bíróság szerint a gyanúsítottakkal kapcsolatban felderített történeti tényállás — az, hogy sorozatlövő fegyvereik­kel a tömegbe lőttek — alkalmas az emberiség elleni bűncselek­ménymegállapítására. Az előze­tes letartóztatásukat elrendelték. Ezt megfellebbezték. A Fővárosi Bíróság a fellebbe­zéseket alaposnak találta. A gya­núsítottakat szabadlábra helyező végzések indokolása szerint az 1956-ban történt sortüzek elkö­vetésének ténye köztudott, bizo­nyított. (MTI) Az MSZMP KB jegyzőkönyvei Bárki hozzájuk férhet Nemcsak a történészek, de más érdeklődők számára is hoz­záférhetőek lesznek a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának 1957-1989 közötti üléseiről készült jegyző­könyvek. A Magyar Országos Levéltár ugyanis sorozatban adj a ki ezeket a történelmi dokumen­tumokat. Az első kötetet — amely az 1989. évi jegyzőkönyveket tar­talmazza — csütörtökön sajtótá­jékoztatón mutatta be Lakos Já­nos, az intézmény főigazgatója. A sorozatot azért kezdték a ’89- es dokumentumokkal, mert ta­pasztalataik szerint 1992 óta, amióta a pártdokumentumok hozzájuk kerültek, ez az év ér­dekli legjobban a kutatókat. A kétkötetes, 2000 oldalas kiad­vány szó szerint tartalmazza a rendszerváltozás első évének KB-ülésein elhangzottakat, az írásban beadott hozzászóláso­kat. Az érdeklődők elolvashat­ják Kádár János utolsó felszóla­lását, nyomon követhetik a ke­letnémet menekültek ügyével, vagy Nagy Imre rehabilitálásával kapcsolatos vitákat, képet kap­hatnak arról, hogy az akkori po­litikai vezetők hogyan ítélték meg az ország helyzetét. Az 1957-1989-es KB-ülések anya­gainak publikálása mellett a le­véltár tervei között szerepel a Magyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa 1957-1989. évi ülése­iről készült jegyzőkönyvek meg­jelentetése is. Később sor kerül­het a Politikai Bizottság anyagai­nak nyilvánosságra hozatalára is. Ezek a dokumentumok azonban nagyobb körültekintést igényel­nek, mivel a PB-üléseken olyan kérdéseket is megvitattak, ame­lyek még ma is államtitoknak minősülnek, hangzott el. Az érdeklődők a Bécsi kapu tér 2-4. szám alatt vásárolhatják meg a levéltár saját kiadásában megjelent kötetet, 2970 forintért. Állandó készültségben a határőrség A határőrség ak­ciószázadai állandó készültségben van­nak, ezért nincs szükség semmiféle külön intézkedésre, ha a NATO esetleg lé­f icsapásokat mérne a oszniai szerbek ál­lásaira, s ezzel össze­függésben valami­lyen határprovoká­ció történne — jelen­tette ki csütörtökön az MTI érdeklődésé­re a határőrség szóvi­vője. Krisán Attila, s hozzátette: provoká­ciónak azonban ez idő szerint semmi jele nincs. A határőrség 19 akciószázada közül kettő állomásozik a délszláv határ térsé­gében. Szükség ese­tén az erőket 3-12 órán belül lehet át­csoportosítani. A szóvivő azt is el­mondta: a határőrök felkészültek a mene­kültek fogadására, bár a menekültára­datnak sincs semmi jele. Az idén másfél hónap alatt mindösz- sze öten kértek ideig­lenes védelmet a dél­szláv államokból. (MTI) Súlyos állapotban az intenzíven Késsel vetett véget a vitának F e 2 t, lebruár 16-án, szerdán este 20 óra 30 perckor Salgó­tarjánban a Beszterce-la- kótelepen V. Ottó egy konyha­késsel megszurkálta a feleségét. Amint megtudtuk, a házaspár között előzetes szóváltás volt, ami nem maradt az otthon falai között. A veszekedéssé fajult hangoskodásnak fültanúi lehet­tek a szomszédok is. Ők értesí­tették a rendőröket, akik az ér­kezést követően súlyos helyze­tet észleltek. V. Ottó a veszekedés hevé­ben felkapott egy konyhakést, és a feleségét háromszor hátba szúrta. Az asszonyt a mentők életveszélyes állapotban szállí­tották a megyei kórház intenzív osztályára. A rendőrök V. Ottót őrizetbe vették, és megkezdték a szomorú ügy kivizsgálását. A kórház intenzív osztályán annyit sikerült megtudnunk, hogy a szerencsétlen asszony máj- és tüdősérüléseket szenve­dett az őt ért kés szúrások kö­vetkeztében. Állapota súlyos életveszélyes, de a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően már túl van a közvetlen életve­szélyen. P. A. Vendégvárók - Márciustól távoktatás Nemzetközi harc a turisták dollárjaiért SALGÓTARJÁN. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Szövetségi Irodájának szervezésében háromnapos tanácskozás kezdődött tegnap a TIT oktatási bázisán. A megyék TIT egyesü­leteinek azon képviselői vesznek részt ezen, akik tanácsadói, szakértői lesznek a március elsején Vendégvárók címmel induló új távoktatási programnak. Mint Piróth Eszter, az iroda igazgatója elmondta, cél az ő felkészítésük. A képzés formája ugyanis a nyitott tanulás távok­tatási elemekkel, amely lehe­tővé teszi a folyamatos bekap­csolódást. A Magyar Televízió 24 ré­szes filmje fokozhatja az érdek­lődést, de a szakmának tekint­hető falusi turizmust vitathatat­lanul tanulni kell. Ezt pedig a te­levíziós tananyagok elsajátítása mellett a csoportos foglalkozá­sokkal, valamint az információs rendszerrel kaphatják meg a hallgatók. Dr. Csáky Csaba, a Magyar Falusi Tanyai Vendég­(Folytatás a 3. oldalon) Az államadósság keletkezési okai Vizsgálatot ígér az FKGP A Független Kisgazda- és Pol­gári Pártnak — kormányra kerü­lése esetén — szándékában áll, hogy kivizsgálja a külső állam- adósság keletkezésének és mene­dzselésének okait, körülményeit. Az FKGP információi szerint a kommunista hatalom utolsó éve­iben nagy mennyiségű pénzt nyomtak lei, s ez azóta sem került forgalomba. Ha ez az óriási ösz- szeg beáramlik a gazdaságba, ez kivedhetetlen gazdasági-pénz­ügyi katasztrófát okozhat. En­nek elkerülésére programot dol­goztak ki. Ezt Torgyán József, a g árt elnöke mondta csütörtökön udapesten sajtótájékoztatóján. A „nagy mennyiségben nyomtatott” pénz összegéről, je­lenlegi tárolási helyéről egyelőre nem Kívánt adatokat közölni a sajtóval. Annyit azonban elmon­dott: az akcióról egyes központi hatóságok is tudták, és annak külön fedőneve volt. Rámutatott arra is: az FKGP egyes banki kö­röktől információt kapott arról is, hogy a belföldi hitelek egy ré­sze soha nem folyt be az állam­kasszába. (MTI) KDNP-sajtótájékoztató A privatizációs törvény módosításáért A Kereszténydemokrata Néppárt szigorúbb összeférhe­tetlenségi szabályozást kíván a privatizációban érdekelt szemé­lyi kört illetően, s ehhez szüksé­gesnek tartanák a privatizációs törvény módosítását. A módosí­tó indítványt a törvényhozás elé terjesztő Gáspár Miklós, a KDNP frakcióvezető-helyettese csütörtöki sajtóértekezletén ki­fejtette: a grivatizáció tisztaságá­nak megőrzése és folyamatos biztosítása érdekében kategori­kusan szükséges meghatározni azok szűk körét, akik nem sze­rezhetnek üzletrészt, részvénytu­lajdont a részben vagy teljes egé­szében állami tulajdonban lévő gazdaságokban. A módosítás nemcsak az AVÜ igazgatótanácsi tagok kö­zeli hozzátartozóinál tiltaná a privatizált tulajdonhányad meg­szerzését, hanem az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ág­beli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa esetében is. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents