Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)

1994-02-15 / 38. szám

2 KÜLFÖLD 1994. február 15., kedd A NATO hadereje az Adriai-tengeren és Olaszországban Felsorakoztak a repülőhordozó anyahajók és a vadászbombázók Madrid támogatását kívánja megnyerni Göncz Árpád Spanyolországban Gönc/ Árpád köztársasági elnök ina hivatalos látogatásra Spanyol- országba utazik, hogy feleségének társaságában eleget tegyen I. Já­nos Károly király meghívásának. Személyében magyar államfő elő­ször látogat hivatalosan Madridba. Kíséretében lesz Jeszenszky Géza külügyminiszter, és a magyar vállalkozóknak is minden eddi­ginél népesebb csoportja utazik vele, hogy az alkalmat megragadva kapcsolatot építsen spanyol üzletemberekkel. Tűzszünet Afganisztánban Egyoldalú tűzszünetet hirdet­tek a hét végén a Burhanuddin Rabbani afgán elnökhöz hű csa­patok. Az ITAR-TASZSZ által ismertetett közlemény szerint a politikus az Iszlám Konferencia Szervezetének kérésére egyezett bele az iszlám szent hónap, a ra- madán idejére szóló fegyver­nyugvásba. Lemondás erkölcsbotrány miatt Az elmúlt hét végén újabb kö­zepes rangú brit kormánytisztvi­selő mondott le erkölcsbotrány miatt. A 47 éves Hartley Booth, háromgyermekes családapa, Douglas Hogg külügyi állammi­niszter parlamenti titkára beval­lotta, hogy közeli barátságba ke­veredett egyik munkatársával, a 22 éves Emily Barr-rel, volt fes­tőiskolái modellel, majd ezt kö­vetően vált meg tisztségétől. A britek távozást javasolnak diplomatáiknak Nagy-Britannia azt javasolta a Jugoszláviában akkreditált brit diplomaták családtagainak, hogy saját biztonságuk érdeké­ben hagyják el az ország terüle­tét. A brit külgyminisztérim köz­lése szerint a boszniai szerbek el­leni NATO-ultimátum hatására a térségben növekszik a feszült­ség, s ha sor kerül a légicsapások­ra, nagy veszélybe kerülhetnek az ott dolgozó brit diplomaták. Lesz Szatmárnémetiben zsinat A Romániai Református Egy­ház mára Szatmárnémetibe meg­hirdetett zsinatát minden ellen­kező híreszteléssel szemben megtartják — tűnik ki abból a kőkeményből, amelyet Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püs­pöke, a zsinat soros elnöke jutta­tott el a sajtóhoz. A zsinat elnök­sége évente váltakozik a Király- hagó-melléki, illetve az erdélyi egyházkerület között, amely utóbbi élén Csiha Kálmán püs- ök áll. Utoljára 1992 áprilisá- an tartottak zsinati ülést Nagy­váradon. Japán film a kelet-európai változásokról Magyarország volt a főszerep­lője annak a japán televízióban bemutatott történelmi doku­mentumműsornak, amely a sors­döntő kelet-európai változások­kal, Európa kettéosztottságának megszűnésével foglalkozott. A film Gorbacsov hatalomra lépé­sétől a berlini fal lebontásáig, majd az NDK megszűnéséig ter­jedő időszakot a Magyarorszá- on keresztül menekülni igyekvő eletnémet családok visszaemlé­kezései alapján idézte föl. Az NHK közszolgálati televíziója egyórás filmjének fő helyszínei Budapest, a Balaton-part, a csil­lebérci menekülttábor, majd az 1989-es soproni „Páneurópai Piknik” voltak. Melegen emlé­keztek meg az alkotók a magyar illetékesek, a politikai vezetők és a határőrök emberi hozzáállásá­ról, részben a német menekültek elmondása, illetve rekonstruált jelenetek alapján. A NATO Olaszországban és az Adriai-tengeren hatalmas és rendkívül modern haderőt állo­másoztál. Szárazföldről és repü­lőgép-hordozó fedélzetéről in­dítható, felismerő, elfogó és harctámogató repülőgépek so­kasága áll az észak-atlanti szö­vetség rendelkezésére az esetle­ges boszniai légicsapások meg­valósításához. Hat ország, az Egyesült Álla­mok, Franciaország, Nagy-Bri- tannia, Törökország, Hollandia és Spanyolország több mint 175 légi járművet küldött a térségbe: köztük harci gépeket, felderítő gépeket, vadaszbombázókat, AWACS-gépeket, üzemanyag­szállító repülőgépeket. A gépek nagy része már 1993. április Í2-e óta repül Bosznia fö­lött, hogy felderítse — és ameny- nyiben lehetséges, megakadá­lyozza — a légi tilalomnak a had­ban álló felek repülőgépei és he­likopterei által történő megsérté­sét. Ezt a Deny Flightnak elke­resztelt hadműveletet a Bizton­sági Tanács 1993. március 31-én elfogadott 816-os számú határo­Abraham Lincoln — aki 185 éve, 1809. február 12-én szüle­tett — egy New Orleans-ben ren­dezett rabszolgavásáron találko­zott először ezzel a megalázó problémával. A szemrevaló rab­szolgalány elárverezése életre szóló élményt jelentett a huszon­éves fiatalembernek, aki felnőve elhatározta; megszabadítja ha­záját a rabszolgaság intézményé­től. Lincoln az elnöki székbe kerü­léséig szokványos politikai pá­lyát futott be. Kentuckyban szü­letett — máig ő az egyetlen elnö­ke az államnak —, évekig dolgo­zott munkásként, majd ügyvéd lett. Hamar politizálni kezdett, s a negyvenes években Illinois ál­lam képviseletében bekerült a képviselőházba. 1854-ben lépett be az akkortájt szervezett Köz- társasági Pártba, amelynek ha­marosan a vezetője lett. 1860-ban választották meg az Egyesült Államok 16. elnökévé, s megválasztásának ténye már önmagában előrevetítette a pol­gárháború rémét. Lincoln ugyanis nyíltan ellenezte a rab­szolgaságot, s nem pusztán em­berbaráti érzésektől vezérelve. Felismerte ugyanis, hogy az amerikai gazdaság addig nem tud felzárkózni a fejlett európai országokhoz, amíg a rabszolga­ság nyűgét kénytelen viselni. Amint egy méltatója írta: — Lin­coln ügy vélte, hogy a rabszolga­zata alapján valósítják meg. A légtérzárlat ellenőrzését irá­nyító észak-olaszországi Vicen­za légibázis szóvivője már a mült héten csütörtökön közölte, hogy minden készen áll a légitámadá­sok megvalósításához. A repülő­gépek többsége kilenc olasz bázi­son állomásozik. A többi pedig az Adriai-tengeren cirkáló ame­rikai, brit és francia repülőgép­hordozókon található. A NATO tartalék gépei készen állnak arra, hogy franciaországi, hollandiai, törökországi és nagy-britanniai bázisaikról bármikor bevethetők legyenek. A február 10-i adatok szerint a legjelentősebb haderőt az Egye­sült Államok vonultatta fel: ösz- szesen 69 gép, főleg F- 16-os és F-18-as vadászgépek és 12 da­rab, földi célpontok elleni táma­dásra tervezett A-10 Thunder­bolt állomásozik Aviano, Brindi­si és Sigonella támaszpontjain, il­letve a Saratoga repülőgép-hor­dozón — írta az AFP nápolyi tu­dósítója. Cervia és Istrana bázisán, va­lamint a Clemenceau repülőgép­ság ellentétben állt az Északon foglalkoztatottak érdekeivel, akik rákényszerültek arra, hogy versengjenek a nem fizetett dol­gozókkal. A rabszolgaság eltör­lése persze az amerikai nemzet alap vető érdekét is szolgálta—is­merte fel Lincoln. Számára a fe­kete ember státusa az amerikai demokrácia sarkköve volt, a né­gersors egybefonódott Amerika szerepével. Lincoln nem titkolta, hogy nem ért egyet a déliek vezérének, Jefferson Davisnek ama nézeté­vel, miszerint „a néger gyermeki faj és a rabszolgaság a felnőttkor­ra felkészítő iskola”, s azt sem, hogy hatalomra kerülésekor fel­rúgja a rabszolgatartás „szent jo­gát”. Ezért a polgárháború tulaj­donképpen már Lincoln elnökké választásakor kitört. Valódi kez­dete 1861. április 12-én volt, amikor a rabszolgatartó déliek csapatai tűz alá vették a híressé lett Sumter-erődöt. A véres harcok közepette Lin­coln 1862-ben döntő elhatáro­zásra jutott. Szilveszter éjjele volt, az elnök ünnepi fogadáson vett részt, s remegő kézzel fogad­ta a gratulációkat. A remegést a sok parolázással magyarázta, de talán az izgalom okozta, hisz másnap kellett aláírnia a híres proklamációt. így azután 1863. január 1-jén reszketeg aláírás ke­rült a déli államok rabszolgáit felszabadító dokumentumra, hordozón Franciaország 31 gé­pet, köztük Mirage 2000 típusú vadászgépeket, Mirage Fl-es el­fogó vadászgépeket, nyolc Jagu­ar típusú harcászati támadó re­pülőgépet és hat Super-étendard vadászbombázót állított csata­rendbe. Nagy-Britannia 28 repülőgé- e, köztük Tornado F3 vadász- ombázó repülők, Sea Harrier és Jaguar típusú vadászrepülőgé­pek az olasz Gioia Del Colle légi- támaszponton, valamint az Ark Royal repülőgép-hordozón vár­nak bevetésre. Hollandia 14 F-16-osa Villa- francában, Törökország tíz F- 16-osa az olasz Ghedi bázisán, Spanyolország CASA 212 típu­sú támogató repülőgépe. Vicenza légibázisán várakozik. A NATO 10 tagállamából (Belgium, Dánia, Egyesült Álla­mok, Franciaország, Hollandia, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország, Törökország) mintegy 4 ezer ember vesz részt a légitilalom el­lenőrzésében. amely egyebek mellett így szólt: „Elrendelem és kinyilvánítom, hogy mindama személyek, aki­ket rabszolgaként tartanak a jel­zett államokban, ezután szaba­dok legyenek.” A déliek újult erővel vetették magukat a harcba, de a rabszol­gatartás ügye ezzel végleg elve­szett számukra. Lincoln — akit 1864-ben ismét elnökké válasz­tottak — sikeresen akadályozta meg az európai nagyhatalmak beavatkozását a harcokba, s vé­gül az amerikai polgárháború 1865. április 9-én a déliek vere­ségével ért véget. Politikai és er­kölcsi győzelmének azonban nem sokáig örülhetett, egy John Booth nevű ember 1865. április 15-én egy washingtoni színházi páholyban lelőtte. Lincoln volt egyébként az első amerikai elnök, aki merénylet ál­dozata lett hivatali ideje alatt. (Őt később e szomorú listán Garfield, McKinley és Kennedy elnök követte.) Lincoln életműve — amelynek csak egy, bár meghatározó fon­tosságú része a rabszolgaság el­törlése — máig ható. Az ő nézetei nyomán teijedt el világszerte az az alapelv, hogy egy nemzet nem lehet részben rabszolga és rész­ben szabad, és ő világított rá elő­ször arra, hogy a demokratikus kormányzat önmagában még nem biztosítja a szabadságot, és valamennyi állampolgár emberi jogait. A többség diktatúrája ugyan­olyan pusztító lehet, mint az egy­személyes, vagy a kisebbségi ön­kényuralom. (MTI) Göncz Árpádot Madridban vendéglátója, I. János Károly és hitvese, Zsófia királyné fogadja. A spanyol uralkodópár 1987- ben Magyarország vendége volt. Köztársasági elnökünk tárgyal Felipe Gonzalez miniszterelnök­kel, felkeresi a Spanyol Magán- vállalkozók Országos Szövetsé­gét, és fogadja a legjelentősebb spanyol ellenzéki pártok vezető­it. Ellátogat a parlamentbe, és szól a spanyol képviselőkhöz. A magyar külügyminiszter közben spanyol kollégájával, Ja­vier Solanávalfolytat megbeszé­léseket. Az elnöki tanácskozások homlokterében a közös európai jövő alakítása áll. Göncz Árpád arra törekszik, hogy megnyerje Madrid feltétel nélküli cselekvő támogatását Magyarország teljes jogú csatlakozásához az Európai Unióhoz. Erre lehetőséget kínál a spanyol külpolitikában bekö­vetkezett változás: Madrid ko­rábbi politikai fenntartásaival felhagyva, rokonszenwel fogad­ja a kelet-közép-európai orszá­gok, köztük Magyarország arra irányuló törekvését, hogy integ­rálódjék az Európai Unióban. Biztonságpolitikai problémák is szóba kerülnek majd, nem utol­A néhai dán diplomata, Poul Bang-Jensen fia, Per Bang-Jen- sen vasárnap Budapesten átadta az Egyesült Államok Külügymi­nisztériumának 1955-1959 kö­zötti Magyarországgal kapcsola­tos iratait. A mintegy 30 ezer ol­dalas mikrofilmes dokumentáci­ót — amelynek zárolási ideje az amerikai törvények szerint most járt le — Mécs Imre országgyűlési képviselő, a Bang-Jensen Társa­ság elnöke vette át. Mécs Imre az MTI-t hétfőn tá­jékoztatva elmondta: a Bang- Jensen család kívánsága, hogy az anyagot olyan kutatások számá­ra tegyék hozzáférhetővé, ame­lyek az56-os magyar forradalom és szabadságharc objektív, törté­neti feltárására törekednek, a for­radalom résztvevői és Poul Bang- Jensen szellemében. A doku­mentáció mikrofilmre vitelének költségeit a Bang-Jensen család fedezte. A budapesti amerikai követség, illetve az Egyesült Ál­lamok más külképviseleteinek most hozzáférhetővé vált követi jelentéseinek és belső iratainak, többsége az'56-os forradalom­nak és Nagy Imre miniszterelnök kivégzésének külföldi visszhang­jával kapcsolatos. Mécs Imre hangsúlyozta: a dokumentáció rendkívül jelentős a kutatók szá­mára. Nagyon fontosak, érdeke­sek lehetnek az amerikai minisz­terhelyettesek és ügyintézők megjegyzései a dokumentumo­sósorban a délszláv válsággal és a NATO ultimátumával kapcsola­tos kérdések — értesült az MTI a delegációhoz közel álló forrás­hoz. Madrid a békés kibontakozás, a politikai megoldás híve, és ag­gódik az ENSZ boszniai béke­fenntartó erőinek sorába dele­gált spanyol katonák testi épsé­géért. (Spanyolország nem tagja a NATO katonai szervezetének, hanem csak a politikainak.) A magyar államfő Barceloná­ba is ellátogat. Ott Jordi Pujol katalóniai elnökkel találkozik. A tavalyi 165 millió dolláros ma­gyar-spanyol árucsere-forga­lomnak körülbelül a fele Kataló- niával bonyolódott le. Elnökünk Katalóniában is felkeresi a ma­gánvállalkozók szövetségét, to­vábbá részt vesz a „Katalonia és a 2000. év európai gazdasága” cí­mű konferencián a barcelonai Kereskedelmi és Ipari Kamarában. Magyarország számára Kata- lónia azért is fontos, mert területi autonómiája olyan politikai pél­dát mutat, amilyent Kelet-Kö- zép-Európában is sokan szíve­sen elfogadnának — mondta az MTI-nek Szombati Béla, a Köz- társasági Elnöki Hivatal munka­társa. kon. Az anyagot az'56-os Intézet munkatársainak adják át tanul­mányozásra, majd az Országos Széchenyi Könyvtárban helyezik el. Poul Bang-Jensen dán diplo­mata a magyarországi esemé­nyek kivizsgálására 1956-ban felállított ENSZ-bizottság egyik titkára volt. ő vezette a magyar- országi események tanúinak sze­mélyes meghallgatását. A jegy­zőkönyvek összegzésekor — az ENSZ-főtitkár utasítása ellenére — lelkiismereti okokból megta­gadta a tanúvallomás-tevők név­sorának letétbe helyezését a vi­lágszervezet titkárságán, mivel megítélése szerint ez veszélyez­tette volna biztonságukat. Szov­jet befolyásra a diplomatát elbo­csátották állásából. 1959-ben holtan találták a New York-i Central Parkban. Máig tisztázat­lan, hogy öngyilkosság vagy poli­tikai gyilkosság okozta-e a halá­lát. Emlékét a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában em­léktábla örökíti meg. Göncz Ár­pád köztársasági elnök 1992. március 13-án posztumusz ki­tüntetésben részesítette Poul Bang-Jensent:'56-os emlékér­met adományozott a néhai dip­lomatának Magyarország szol­gálatában és szabadságának vé­delmében szerzett érdemei elis­meréseként. (MTI) (MTI) Lincoln megszabadult Amerika szégyenétől, ezért meg kellett halnia A „szent jog” eltiprója A megosztottság nem tartható fenn. Ügy hiszem, ez a kormány nem tűrheti tovább, hogy az emberek fele rabszolga, másik fele pe­dig szabad legyen — írta egy levelében Abraham Lincoln, a rabszol­gaság elleni harc éllovasa, s mikor az elnöki székbe ülhetett, tett is róla, hogy Amerika megszabaduljon ettől a szégyentől. Amerikai dokumentumok 1956-ról A válások száma: Vezet az Egyesült Államok és Oroszország Öt éve ítélték halálra Salman Rushdie ma is él Hétfőn van ötödik éve, hogy Salman Rushdie, az indiai származású brit író megkezdte bujkálását, mert „Sátáni versek” című, istenká- romlónak minősített művéért halálra ítélte őt a néhai Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője. Oroszország újabb kétes di­csőségre tett szert az elmúlt években: a válások számát te­kintve a világelsők közé került. Az ezer emberre számított ada­tok szerint Oroszországban töb­ben válnak el, mint a volt szovjet köztársaságok bármelyikében, s a nyugati országokkal összeha­sonlítva ez a mutató még riasz­tóbb. Az orosz munkaügyi minisz­térium adatai szerint 1992-ben minden ezer házasságra 468 vá­lás, 1993 első felében pedig min­den ezer emberre számítva 6,5 házasság és 4,5 válás jutott. En­nél mindössze az Egyesült Álla­mok statisztikája rosszabb. Mint a minisztérium szakértői megjegyezték, a válások követ­keztében elsősorban a gyerme­kes családok esnek szét. Az 1989-es népszámlálási adatok szerint a családok 13 százaléká­ban az egyik fél egyedül neveli a gyerekeket. A csonka családok több mint felében a gyerekek még kiskorúak. A család intézményének vál­ságára utalnak az olyan jelek, mint a házasságkötések számá­nak visszaesése, a házasulok életkorának csökkenése, az élet­társi kapcsolatok számának nö­vekedése és az egygyermekes családok számának növekedése — írta az ITAR-TASZSZ. Az elkövetkező években Oroszországban a házasságköté­sek számának további csökkené­se várható. Ez nemcsak a család szerepének és értékének az ipari országokra általában jellemző csökkenésével magyarázható, hanem a lakossági életszínvonal esésével, a szociális és gazdasági gondok növekedésével. A halálos ítélet nyomán meg­romlottak Európa és Irán kap­csolatai, az író élete pedig gyöke­resen átalakult. Mióta az ajatol­lah felszólította híveit világszer­te, hogy öljék meg Rushdie-t — és e felszólítást utódai is többször megismételték —, tíz író már nemegyszer hangot adott óhajá­nak, hogy szeretne visszatérni a normális életbe. Ám a fejére ki­tűzött 3 millió dolláros vérdíj ár­nyékában ez nem lehetséges. Az utóbbi időben Rushdie mind gyakrabban lepi meg a közvéle­ményt Nagy-Britanniában és külföldön meglepetésszerű fel­bukkanásaival, a normalitás lát­szatával, ám mindannyiszor rendőrök hada védelmezi. A Scotland Yard olyan komo­lyan veszi a fenyegetést, hogy kü­lönleges osztaga most is rendsze­resen változtatja Rushdie búvó­helyét. Az első öt hónapban öt- venszer változtattak lakhelyet. Mostanában az író állítólag már két hetet is el-eltölt egy helyen, de a leghosszabb tartózkodása ugyanazon a búvóhelyen még sohasem haladta meg az öt hóna­pot. Carmel Bedford, a Nemzetkö­zi Rushdie-védelmi Bizottság tit­kára így nyilatkozott hétfőn Londonban: — Az iráni fenyege­tés ma éppolyan komoly, mint öt év óta bármikor. A rendőrség és a Rushdie- kampány résztvevőinek félelmei nem alaptalanok. Októberben Oslóban merényletet követtek el a regény norvég kiadója ellen, aki súlyosan megsebesült. Ko­rábban merénylők lelőtték a mű japán fordítóját és megsebesítet­ték olasz fordítóját. Nagy-Bri- tanniából 1992-ben kiutasítot­tak két embert, miután a hatósá­gok Rushdie-ellenes összeeskü­vés nyomaira bukkantak. Az író napi 24 órás védelme becslések szerint eddig 5 millió fontba (7,5 millió dollárba) ke­rült. Nem lényegesen drágább, mint a kormányzati vezetők vé­delme. A különbség az, hogy eh­hez a védenc — Rushdie — 500 ezer fonttal maga is hozzájárult. Az évforduló alkalmából Sal­man Rushdie szenvedélyes cik­ket írt a The Independent című brit lapba. Mészáros György Tádzsikisztáni légikatasztrófa Lezuhant a tádzsik-afgán ha­tár közelében az orosz határőrség Mi-8-as típusú helikoptere. A négytagú személyzet és a gépen tartózkodó hét határőr életét vesztette. A Majak rádióállomás jelen­tése szerint a katasztrófa Sura- bad város közelében történt. A helikopter, amely a 14-es számú határőrsöt ért hétvégi támadás során megsebesült határőrt vitt volna kórházba, hóviharba ke­rült és hegynek ütközött. A ka­tasztrófát senki sem élte túl a gé­pen tartózkodók közül. A Pamír-hegység magas csú­csai mentén húzódó tádzsik-af­gán határt védő orosz határőrsö­ket jobbára csak helikopterrel le­het megközelíteni. Télen a he­gyekben egyik pillanatról a má­sikra változik az idő, s jelen eset­ben ez okozta a tragédiát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents