Nógrád Megyei Hírlap, 1994. február (5. évfolyam, 26-49. szám)
1994-02-14 / 37. szám
4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1994. február 14., hétfő A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Cikkünk nyomán Nemtiről Nemtiből Telefon fű alatt G ratulálok a Bátonyte- renye és környéke rovatban megjelent - Egyszemélyes közmeghallgatás Nemtiben - című cikkükhöz. Végre akadt olyan újságíró, aki le merte írni, hogy valami itt nincs rendben. Egyetértek azzal, hogy érdektelenség van, és ellentétes érdekű erők munkálkodnak a faluban. De nem elég a puszta tények megállapítása, hanem fel kell tárni az előidéző okokat. Ebben a szellemben az alábbi nyilvános bírálattal és elmarasztalással élek: l./Az érintett cikk egyik megállapítása, mely szerint „ .. .jelenleg csak a falu főutcáján élőknek van telefonjuk” .. helyesebben így hangzana, zömében az önkormányzat tagjai és környezetük a kedvezményezettek. Amikor a „fű alatti” telefonhálózat kiépítéséről tudomást szereztünk, társulást kívántunk létrehozni. (Ennek módjáról nem - akart - tudott felvilágosítással szolgálni Tá- borita Sándor - akkori tanácselnök - jelenleg polgármester. ) Már akkor is érezhető volt, hogy kirekesztenek bennünket a lehetőségből s ma már azt is tudjuk, hogy átvertek bennünket. Nem is számíthattunk másra, hiszen számos esetben és számos személynek kijelentette: „Elege van a telepiekből, nem kíván velük foglalkozni, mert eddig is sok bosszúságot okoztak”. Amennyiben a telepiekkel gondja van, miért bünteti a többi ártatlant? Tudatos döntésekkel a telefonigénylők jelentős részét - immár közel két éve - kizárta a kedvezményes juttatásból azért, hogy ne kelljen plusz anyagiakkal hozzájárulni a telepünk teljes hálózatának kiépítéséhez, és az igény sorrendjében történő bekapcsolásokhoz. A gond már akkor elkezdődött, amikor a tervezet megvalósítása előtt a teljes lakosság tájékoztatása és az igény felmérése elmaradt. Sérelmezték ugyan „nagyjaink” aktivitásunkat és kritikai észrevételeinket, de az igazság a hatalom oldalán érvényesült (mert a joggal nem csak élni, hanem visszaélni is lehet, illetve lehetett.) 2./Hátborzongatóbb a vezetékes ivóvíz megvalósítás eddigi krónikája. Ismét a teleppel kell kezdeni, ahol 19 család, több évtizede egy helyi kis törpevízműről kapja a vezetékes ivóvizet. Evekkel ezelőtt a vízmű felajánlotta a telep lakóit érintő törpevízműnél a gerincvezeték ingyenes felújítását, amely alkalmas a regionális hálózathoz való csatlakozásra, amennyiben az említett lakók a kb. 280 méter hosszú nyomvonalat szolgáltatók volna a térítésmentes regionális csatlakozáshoz. Ezt viszont egyes telepi „méregkeverők” indítványára, Táborita Sándor jóváhagyásával sikerült megtorpedózni. Ám mit hozott a sors? Jön a regionális ivóvíz - mindenki egységesen fizessen. Most azt akarják, hogy csak új - karóval kijelölt helyen - az önkormányzat által jóváhagyott aknahelyen természetesen új költséggel köthető be a víz. C sak így tovább Nemti község (önkényeskedő) önkormányzata! Herczeg István Nemti Félrevezetik a közvéleményt Lakóküldöttség tárgyal a Tarjánhő vezetőjével A Tarjánhő Kft. felügyelő bizottságának elnöke dr. Szabó Sándor a február 9-ei Nógrád Megyei Hírlapban nyilatkozatot adott a hődíjelszámolással kapcsolatos vizsgálataik tapasztalatairól. Elismerte a rendszer fogyatékosságait és hibáit. Megelégedéssel olvastam, hogy a Tarjánhő hibát követett el a közös helyiségek elszámolásánál. A rendezésre vonatkozó tájékoztatás, miszerint „a visszafizetések azóta megtörténtek” azonban enyhén szólva valótlan. Nem más, mint a lakók és a közvélemény félrevezetése, ugyanis eddig senki nem kapott semmit vissza. Szabó úr alapvető tévedésben van, ha azt hiszi, hogy a lakásszövetkezeten keresztül ez megoldható. Felszínes, nagyvonalú látszatmegoldásként egy összegben akarják átutalni, hogy a lakókkal majd számoljon el a szövetkezet, ahogyan akar. Nagyon csodálkozom azon, hogy a felügyelő bizottság elnöke nem tudja azt, hogy az akár „csalásnak” is minősíthető hibát az elkövetőnek kell helyrehozni ... A Tarjánhő és az Ista Kft. által elkövetett hibák, mulasztások megoldását másokra átpasszolni meglehetősen inkorrekt eljárás. A lakásszövetkezet elnökétől kapott tájékoztatás szerint a Tarjánhő kezdeményezését visszautasították. Ezt kellett tenniük, mert a kaotikus állapotokért a felelősség a szolgáltató vállalatokat terheli. A lakásszövetkezet a lakókkal nem számolhat el, mert nem ő a szolgáltató. A labda tehát ismét a két kft. asztalán van. Egyébként Szabó úrnak talán ismernie kellene a Kistarján út 4. sz. lakóinak január 3-i keltű, közel négyoldalas írásos anyagát is. Ebben részletesen leírtuk az elszámolással kapcsolatos problémákat. Azt vártuk, hogy legalább visszaigazolják beadványunk beérkezését, azonban levelünket válaszra sem méltatták. Bizonyára tudja, hogy 30 napon belül „illik” választ adni. Beadványunkra egyedül a lakásszövetkezet elnöke tette meg a szükséges intézkedéseket, melyet jóleső érzéssel nyugtázunk. Most már nem látunk más megoldást, minthogy lakóküldöttségünk személyesen keresi fel a Tarjánhő igazgatóját. Ezen szándékunkat bejelentettük, melyet a vállalat igazgatója készséggel elfogadott. A tisztázó vitára 1994. február 16-án kerül sor a hő- szolgáltató székhelyén. Reméljük, személyes megbeszélésünk eredményes lesz. Molnár Tibor Salgótarján Korszerű technika, figyelmes(?) kiszolgálás A postahivatal(nokok) packázásai Véletlenül sem vagyok otthon, amikor a kézbesítő pénzt hoz nekem. Legutóbb is így jártam. Kész szerencse, hogy a küldemény - a megjelölt időpontban - a postán átvehető. Gondoltam, csak átszaladok, és már kezemben is az összeg. Ezért pénteken, pontban 17 órakor ott is vagyok a hivatalban. Vagyunk. Mint a heringek a dobozban. Sűrűn. A 6-os ablaknál csak kilencen állnak előttem a sorban, míg mellettünk egy tucat ember türelmetlenkedik. Nem is értem, miért. Megy itt minden, mint a karikacsapás. A korszerű technika már régen betette a lábát a postára is. Nem mondom: három évvel ezelőtt még akadozott a (számító)gépe- zet, de ma már olajozottan szuperál a rendszer (a postán). Jó tíz perc után veszem csak észre, hogy egy tapodtat sem haladtunk előre (itt sem). Pedig a postás kisasszony teszi a dolgát, még ha „megfontoltan” is. Jó, most kimegy. Istenem, dolga van!. No, már itt is van, alig hét perce ment ki. És már mosolyog is. Igaz, nem az ügyfelekre. Nem is az a dolga! Azért haladtunk előre, ha lassan is. irigylem a kollégáját. Mily bájosan csevegnek, öröm nézni őket. Különben is: tuti, hogy sorra kerülök, még csak fél hat van. Köszönök, átadom az értesítőt. A kisasszony nem reagál - vagy csak én nem hallom -, rossz az akusztika, meg a fülem is. Meg ez nem is fontos. A lényeg, hogy szolgálatkész, lázasan keres-kuBizony csúcsidőben nem ritka a sorban állás a megyeszékhelyi főpostán tat. Öröm nézni, hogy jár a keze! Vajon látja is a címzést? Elragadtatásomból csengő hangja riaszt: „Jöjjön vissza hétfőn, még nem érkezett be a kézbesítő.” Hogy minek „idéztek" ? Hogy nem értem, az az én bajom! És ne tartsam fel a sort! Elszégyellem magam. Végre hétfő. Postahivatal, 16 óra. Rengetegen vagyunk. Visz- szariadok. Nem is sürgős a pénzem. Szerdán újabb kísérlet. 14 óra, és lön csoda. A 6-os ablaknál csak heten állnak előttem, fél óra múlva nálam a pénz. Úgy felbátorodok, hogy beállók a 2-es ablakhoz bélyeget venni. Előttem vagy tízen, a szárnyasajtó az utómban - néha a hátamban - van. Az 1-es ablaknál senki, mögötte szigorú hölgy meditál. Odalépek, s kérdem: nem tudna egy bélyeggel kisegíteni? Azt mondja: jó helyen állok. Ez megnyugtat. Még csak fél három van. A fantáziám működik: mi lenne, ha az 1-es ablaknál is árusítanának bélyeget, meg borítékot. TehermentesíFotó: Rigó tené a 2-es és a 3-as ablak mögötti kollégákat, gyorsabb lenne az „ügymenet”, mindenki jól járna. Nem is áll meg bennem a dolog. Az 1-esnél a hölgy imigyen hurrog le: „Akkor már krumplit is árulhatnék”. Ezen elgondolkodom, szégyenkezve sütöm le a fejem. Mikor felemelem, a hölgy már nincs ott. Most látom a táblán kiírva: csoportvezető. Már értem. Dr.Baráthi Ottó Salgótarján Pályázatokon is lehet pénzt szerezni Tanulni a kisebbtől sem szégyen! K özelmúltban írtam egy cikket megyénk napilapjában Pásztó halad - Salgótarján marad címmel. Példaképp említettem a pásztói ön- kormányzat erőfeszítéseit a munkanélküliség mérséklése érdekében. Most újabb benyomás ért a televízió Sorsok című műsorának adásában, ahol három olyan települést mutattak be, melyek szinte minden országos pályázatban sikeresen vitézkedtek, s ezzel több milliós támogatást szereztek meg településük fejlesztési, infrastrukturális munkahelyteremtő beruházásaihoz. Külön örömömre szolgált, hogy ezek közül két település Nógrád megyei volt. Először talán Szécsény városát említem, amelynek önkormányzata szinte minden ilyen lehetőséget megragadott és pályázott. Munkájuk eredményességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy jelentős, több milliós nagyságrendű támogatást tudtak szerezni a várost és környékét érintő beruházásokhoz. A másik település Magyargéc, bár ott talán nem volt olyan nagyságrendű a támogatás. Ismét kacérkodik bennem a lokálpatriotizmus kisördöge, vajon szeretett városom, Salgótarján önkormányzata hány pályázatot nyújtott be az illetékes szervek részére településfejlesztési, infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházások elősegítése érdekében. Mucsi Lajos Salgótarján A érintett intézmény vezetője válaszol Nem érdek a késleltetés Szerencsére a Nógrád Megyei Hírlap Szerkesztősége a dr. Baráthi Ottó írását a megjelenés előtt átadta, hogy az abban foglaltakhoz a véleményünket - mint másik fél - adhassuk. Ezt köszönöm! Dr. Baráthi Ottó egy sor kellemetlenségének ad hangot, ügyelve a pontos időpontokra (óra, perc). Talán a véletlen műve, de a dátum - egy konkrét naptári nap - mindenhonnan hiányzik. így aztán az eset(ek) tisztázása, az érdekelt dolgozók meghallgatása lehetetlen. Amennyiben a leírt események így megtörténtek, azt nagyon sajnálom, és a sajtó nyilvánosságán keresztül megkövetem Baráthi urat magam és munkatársaim nevében is. Nem értem viszont, hogy a sérelmekről miért nem tájékoztatott személyes megkereséssel Baráthi úr. így módomban állt volna az eset megvizsgálása, és az esetleges félreértések tisztázása. Szerettem volna ügyfelünket személyesen meggyőzni arról, hogy itt senkinek nincs semmilyen oka és nem fűződik hozzá érdeke, hogy késleltesse az ügyfelek kiszolgálását. Mindenesetre az ajtóm továbbra is nyitva áll Baráthi úr előtt is! Fent Attila a postahivatal vezetője Salgótarján Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol / Ervénytelen-e a kikényszerített szerződés? Idős, beteg ember vagyok, akit a társbérlőm azzal a fenyegetéssel vett rá tartási szerződés megkötésére, hogy ellenkező esetben nem engedik, hogy az egyébként közös konyhát és fürdőszobát használjam és nyugalmamat állandó hangos rádiózással, magnózással és egyéb módon is fogják zavarni - írja egyik olvasónk. Kérdése, hogy megtámadhatná-e -eredményt remélve - a kikényszerített szerződést? Többen hivatkoznak jogban járatlanságra, ezért jogi válaszaim alapismereteket is tartalmazók. Ilyen okból vizsgáljuk meg előbb, hogy mi a szerződés? A szerződés két, vagy több személynek - szerződő feleknek - olyan egybehangzó nyilatkozata (megállapodása), melyből kötelezettség keletkezik valamilyen szolgáltatás teljesítésére, és jogosultság a szolgáltatás követelésére. Szerződést - ha a jogszabály az adott szerződésfajtára vonatkozóan más rendelkezést nem tartalmaz - írásban, vagy szóban lehet kötni. Érvénytelen a szerződés, ha súlyos formai, vagy tartalmi fogyatékosságban szenved. A szerződés érvénytelenségének eseteit a Polgári Törvénykönyv állapítja meg. Az érvénytelenségnek két fő fajtája van: semmisség és megtámadhatóság! Semmisség esetében a szerződés fogyatékossága olyan súlyos, hogy az érvénytelenség a törvény erejéből áll fenn, tehát az érvénytelenség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. A semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat! Az érvénytelen szerződések másik csoportjába a megtámadható szerződések tartoznak. Ezek ugyanúgy érvénytelenek, mint a semmis szerződések, de a megtámadható szerződés csak akkor válik érvénytelenné, ha az arra jogosult fél a szerződést a jogszabályban meghatározott módon megtámadja, és az eljárás eredményre vezet! Ilyenkor azonban az érvénytelenség következményeit a szerződéskötés időpontjára visszaható hatállyal kell alkalmazni, a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani. A szerződést a következő okokból lehet megtámadni: a/, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás aránytalansága miatt, b/. tévedés miatt, c. / megtévesztés miatt, és d. / fenyegetés címén! (Polgári Törvénykönyv 210.parag- rafus (4) bekezdés. A fentiekben részletezett okok közül én most csak a fenyegetés esetével foglalkozom részletesebben, mivel olvasónk erre kíváncsi, illetve esetét erre hivatkozva látom orvosolhatónak. Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére, szerződési nyilatkozatát megtámadhatja! Alapot nyújt a megtámadásra, ha a fenyegetés harmadik személy részéről - esetünkben a társbérlő családtagjai részéről - történt, erről azonban a másik szerződő fél tudott, vagy a körülményekből adódóan tudnia kellett. A Ptk. 236. paragrafus (1) bekezdésében írtak szerint a megtámadást egy éven belül írásban kell a másik féllel közölni, majd a közlés eredménytelensége esetében haladéktalanul a bíróság előtt érvényesíteni! Dr. Verebélyi Gyula
