Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-15-16 / 12. szám

1994. január 15-16., szombat-vasárnap ARCOK - HARCOK HÍRLAP 9 Telt falufórum Nagybárkányban MDF-es országgyűlési képviselőkkel Népszerűségi sor a Dunán innen Ezt a szegény nép már nem bírja, uraim! A választások közeledtével falufórumot szervezett Pál József és Speidl Zoltán (MDF) parlamenti képviselő Nagybárkányban. A falusiak hozzászólásai, illetve a képviselők megnyilvánulásai alapján a tudósító fenn­tartja alábbi véleményét: a választók lenn élnek, a vá­lasztottak fenn. Most találkoztak, és láthatták egymást. Balya András polgármester (balra) volt a fórum házigazdája. Mellette Pál József és Speidl Zoltán országgyűlési képviselők S peidl Zoltán elöljáróban leszögezte: úgy érzi, a par­lamenti munkáról alkotott kép „a mindenféle rendű és rangú sajtó jóvoltából meglehe­tősen torz. Vannak erők az or­szágban, akiknek nyűg a több- pártiság”. Lejáratósdi Kitért arra is: akik a parla­mentet és a képviselőket lejárat­ják, azok egyben a demokráciá­val teszik ezt. (Nem fejtette ki, kik járatják le a parlamentet.) Speidl Zoltán ezután a „torz ké­pet” állította helyre. Elmondta: a világon nem volt még parla­ment, amelyik ennyit dolgozott volna, mint ez - 120 törvényt hoztak meg. Ez, minden hibájá­val együtt, a történelem által megbecsült munka lesz - mondta. A legtöbb képviselő­ben él tisztességérzet - folytatta -, „még ha ezt nem is nagyon sulykolják bele az emberekbe”. Az első szótkérő nagybárká- nyi arra panaszkodott, hogy Nagybátonyban kell jelentkez­niük a munkanélkülieknek, és egyéb más ügyeket is ott kell in­tézniük, holott Salgótarjánba könnyebb lenne közlekedniük. A második elmondta: sokan nem tudják befizetni a vezeté­kes ivóvíz bekötési díját, pedig a víz nagyon kellene. Csakhogy az ötezervalahányszáz forintból ezt nem lehet megoldani. Abból még élni sem lehet, amikor 110-120 forint egy kétkilós ke­nyér ára.- Ezt a szegény nép már nem bírja, uraim! - zárta mondandó­ját a férfi. Tisztességes? Pál József azt válaszolta, pontosan tisztában vannak a gondok nagyságrendjével. Tud­ják azt is, saját erőből nem tudja megoldani gondjait a megye, ezért kértek - és kaptak - segít­séget a kormánytól. Megemlí­tette azt is, a falu fejlődése nem képzelhető el az ott lakók áldo­zatvállalása nélkül. A harmadik nagybárkányi úgy vélekedett: a kenyér őszre még 150 forint is lehet. Mindenesetre könnyebb meg­élnie annak, akinek 300 ezer fo­rintja van. A negyedik hozzá­szóló megkérdezte: tisztessé­gesnek tartják-e az országgyű­lési képviselők, hogy végkielé­gítést kapnak, ha nem választ­ják meg őket újra? Pál József válaszát idézzük: „Én például nem is tudtam róla, amíg a sajtóból nem értesültem, hogy állítólag lesz ilyen. Tör­vényben van, esküszöm, egy­szerűen nem tudtam róla. Utó­lag mondták, hogy van. Egyéb­ként higgyék el, nem egy olyan nagy összeg.” A következő nagybárkányi azt sérelmezte, hogy az árveré­seken a sámsonháziak vitték el a nagybárkányi földeket. A képviselők megígérték, utána­néznek, milyen törvényes lehe­tőségek vannak a megoldásra. De hogy a nagybárkányi esti randevú ne legyen ennyire kis­szerű, az egyszerű falusi élet mindennapi gondjairól szóló tudósításunk végén megadatott, hogy ismét magasabb szintekre szárnyalhassunk Speidl Zoltán jóvoltából, aki kifejtette: hatal­mas ellenpropaganda érte a kár­pótlást. Itt megint idézni fo­gunk: Kárpótlás „Nem állt érdekükben az ak­kori tévé, rádió vezetőinek az, hogy ezekről a milliókat érintő kérdésekről hiteles tájékoztatás legyen ebben az országban.” Ezt így részletezte: akik elter­jesztették, hogy a kárpótlási jegy semmire sem jó, azok fel­vásárolták a jegyeket. A nagybárkányi művelődési házban minden széken ültek. Azt mondják, ilyen sok embert csak az áfész közgyűlései hoz­nak össze. Dudellai Ildikó Sok nagybárkányi volt kíváncsi a vendégekre. Minden széken ültek Fotó: Mikuska István Politikusok mérlege A Szonda Ipsos november­ben is elkészítette közvéle­mény-kutatását: milyen a pár­tok, a politikusok megítélése a Dunán innen, az ország keleti felében? A népszerűségi listát Göncz Árpád köztársasági elnök vezeti 75 ponttal, a maximálisan elér­hető 100 pontból. Egyúttal ő a legismertebb politikus is. Is­mertségben mellette áll a Kis­gazdapárt elnöke, bár Torgyán József 31 ponttal utolsó a listán. A népszerűségi lista másik két dobogós helyezettje Fodor Gábor (69 pont), a Fideszből távozott parlamenti képviselő és Palotás János (65 pont), a Köz­társaság Párt elnöke. A Fidesz jelenlegi vezetői most hátrébb vannak a listán, Göncz Árpád például Orbán Viktor pártelnök a 25 politikus közül most a 8. helyet foglalja el népszerűsége alapján. Kövér László frakció- vezetőt a megkérdezetteknek mindössze 1/3-a ismeri és az iránta tanúsított rokonszenv kö­zepesnek minősíthető, pont­száma 49. A Fidesz országos választmányának új elnöke, Szájer József neve és tevékeny­sége úgy látszik, egyelőre több­nyire ismeretlen a keleti ország­rész polgárai számára, hiszen mindössze 1/4-nyien alkottak róla véleményt. (51 pont). Kuncze Gábor (az SZDSZ frakcióvezetője) a mezőny első felében található 56 ponttal, igaz, még mindig elég kevesen, Fodor Gábor 47 %-nyian ismerik. Pető Iván­nak, a párt elnökének jóval na­gyobb az ismertsége (76 %), a népszerűségi pontszáma azon­ban lényegében megegyezik Kuncze Gáboréval (54) Horn Gyula MSZP-elnök két ponttal marad csak le a 3. he­lyezett Palotás Jánostól, így is megtisztelő helyet vívott ki ma­gának. A kormánypártok reprezen­tánsai eléggé alacsony népsze­rűségnek örvendenek. Még leg­inkább Surján László keresz­ténydemokrata minisztert ítélik meg kedvezően. Egyedül ő ke­rült az inkább rokonszenves po­litikusok közé 55 pontottal. 48 ponttal Boross Péter (az akkori belügyminiszter) a keleti or­szágrészben valamivel népsze­rűbb, mint országosan. Palotás János a siratásokról: a kegyelet a Don-kanyar vértanúinak szól a tárgyilagos elemzés Címlapkép az egyik új kiadványon röknek kimon­dottan lelki­furdalásuk volt a fronton lévő hadsereg mi­att. Kétségbee­séssel töltötte el őket az a tu­dat, hogy az elesett, vagy fogságba ke­rült százvala- hányezer ma­gyar honvéd milyen jól jött volna a Kárpá­tok vonalán az orosz, vagy a román hadse­reg ellen. 1943 elején Szom­bathelyi Fe­renc vezérkari főnök azt mondta: „Ezt a hadse­reget elvesztettük.” Hős vagy áldozat?- Tagjai, a magyar határtól ezerötszáz kilométerre har­coló honvédek hősök voltak, vagy áldozatok?- Hamis kérdésre csak hamis választ lehet adni.- Mindazonáltal erről a kérdésről vitatkoznak a kuta­tók és az újságírók idestova két évtizede, az ön könyvének megjelenése óta.- Szerintem a második ma­gyar hadsereg igenis áldozat volt. Tagjai között akadtak, per­sze hősök is, akik igyekeztek megmenteni a rájuk bízott em­bereket.- Stomm Marcell gróf, a harmadik hadtest parancs­noka szokatlan lépésre szánta el magát: amikor érzékelte, hogy a harc kilátástalan, fel­oszlatta a hadtestet.- Igazat adok neki. Végül is a háború nem receptkönyv. Nem hiszem, hogy az adott esetben mást lehetett volna tenni.- Hős volt Stomm altábor­nagy vagy áldozat?-Abban, hogy a hazatérése után halálra ítélték, közreját­szott az is, hogy a fogságban összeveszett Rákosival. De azt is tudni érdemes, hogy az oro­szok nem engedték kivégezni.- És a nemrégiben rehabili­tált Jány vezérezredes? Öt minek tartja?-Jány Gusztáv sorsa tipiku­san magyar sors. Bár nem vitat­ható, hogy parancsnoki mulasz­tásai miatt felelőssé tehető a rá­bízott katonákért, de azt nem érdemelte, hogy 1945 után íz­léstelen komédia keretében ítél­jék halálra, és agyon is lőjék. Azonosság és különbség- Hogyan éli meg, hogy ne­gyedszázaddal a Requiem egy hadseregért megírása és több mint húsz évvel a megjelenése után kormánypolitika szint­jére emelkedett a II. magyar hadsereg kedvező megítélése?- Nem érzek elégtételt, mert az alaptétel változatlan. A régi és a mostani rendszerben is az a kiindulópont, hogy amit a ma­gyar honvédek műveltek a Don-kanyarban, az a kommu­nizmus elleni kereszteshadjárat volt. A különbség „mindössze” annyi, hogy régebben helytele­nítették ezt, most viszont di­csérő hangsúllyal emlegetik. Véleményem szerint egyik fel­fogás sem kedvez a tárgyilagos megítélésnek. Zöldi László * A január 17-ei, hétfői lap­számunk 4. oldalán közöljük, egy Nógrád megyei túlélő, volt hadifogoly, dr. Kecskés Géza visszaemlékezéseit. Csökken a figyelem Nem ajánlott a több műszak A több műszakban végzett munka letargiához vezet. A több műszakos munka követ­kezményei súlyosabbak lehet­nek a kábítószer-élvezet követ­kezményeinél: erre az ered­ményre jutott részletes vizsgála­tok alapján dr. Aric Sigman brit kutató. A több műszakos mun­kabeosztás ugyanis a „biológiai órát” állandóan kibillenti a rit­musából. Ennek a következmé­nye az, hogy az így dolgozó emberek általában ingerülteb­bek, mint a többiek. A figyelem és a reakcióké­pesség az éjszakai műszakban lévőknél csökken, ezért hajla­mosabbak a munkahelyen hibás cselekvésre; szabadidejükben pedig ugyanezek az emberek könnyen hajlanak letargiára. keleti országrész ország népszerűség ismertség népszerűség ismertség (pontszám) (%) (pontszám) (%) Göncz Árpád 74 94 75 94 Fodor Gábor 69 75 69 79 Palotás János 65 85 64 87 Horn Gyula 63 85 63 87 Király Zoltán 63 74 62 76 Deutsch Tamás 62 75 60 78 Demszky Gábor 60 85 57 86 Orbán Viktor 59 87 56 88 Nagy Tamás 58 31 57 34 Kuncze Gábor 56 47 55 48 Suiján László 55 81 53 83 Pető Iván 54 76 54 79 Zwack Péter 54 60 54 65 Szájer József 51 25 50 32 Pozsgay Imre 51 83 50 85 Katona Tamás 50 74 47 77 Kövér László 49 33 48 39 Boross Péter 48 75 44 79 Lezsák Sándor 45 46 43 52 Szabó Iván 43 73 43 76 Jeszenszky Géza 40 87 39 89 Kónya Imre 36 71 34 75 Csurka István 34 84 32 86 Thürmer Gyula 32 52 28 60 Torgyán József 31 94 29 94 Kiemelkedően magas a pénzügyi tevékenység anyagi elismerése Mennyit kerestünk az elmúlt évben? Hogyan alakultak a ma­gyarországi átlagkeresetek 1993. novemberében, illetve az év első 11 hónapjában? íme, a válasz. A Központi Statisztikai Hiva­tal januári adatai szerint a nem­zetgazdaságban havonta megfi­gyelt 20 fő fölötti gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatot­taknak 32 ezer 647 forint volt a bruttó átlagkeresetük - ez 28,9 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos hónapjában. Novemberben októberhez képest kiugró mértékben nőttek a keresetek, hasonlóan a febru­árról márciusra bekövetkezett változáshoz. Ezt az év végi jutalmak, pré­miumok, esetenként a 13. havi fizetés eredményezte. Az év első tizenegy hónapjában a havi bruttó átlagkereset így összesen 27 ezer 456 forint volt - ez 25,5 százalékkal több, mint az 1992-es esztendőben volt. Továbbra is kiemelkedően magas átlagkereset jellemezte a pénzügyi tevékenység területét, de a nemzetgazdasági átlagot meghaladó a kereset nagysága a bányászatban, a vegyiparban, il­letve a villamosenergia-iparban is. Ugyancsak változatlanul a textil, ruházati és bőrtermék gyártási ágazatainak keresetei maradnak el a többi megfigyelt ágazathoz viszonyítva.

Next

/
Thumbnails
Contents