Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-15-16 / 12. szám
1994. január 15-16., szombat-vasárnap ARCOK - HARCOK HÍRLAP 9 Telt falufórum Nagybárkányban MDF-es országgyűlési képviselőkkel Népszerűségi sor a Dunán innen Ezt a szegény nép már nem bírja, uraim! A választások közeledtével falufórumot szervezett Pál József és Speidl Zoltán (MDF) parlamenti képviselő Nagybárkányban. A falusiak hozzászólásai, illetve a képviselők megnyilvánulásai alapján a tudósító fenntartja alábbi véleményét: a választók lenn élnek, a választottak fenn. Most találkoztak, és láthatták egymást. Balya András polgármester (balra) volt a fórum házigazdája. Mellette Pál József és Speidl Zoltán országgyűlési képviselők S peidl Zoltán elöljáróban leszögezte: úgy érzi, a parlamenti munkáról alkotott kép „a mindenféle rendű és rangú sajtó jóvoltából meglehetősen torz. Vannak erők az országban, akiknek nyűg a több- pártiság”. Lejáratósdi Kitért arra is: akik a parlamentet és a képviselőket lejáratják, azok egyben a demokráciával teszik ezt. (Nem fejtette ki, kik járatják le a parlamentet.) Speidl Zoltán ezután a „torz képet” állította helyre. Elmondta: a világon nem volt még parlament, amelyik ennyit dolgozott volna, mint ez - 120 törvényt hoztak meg. Ez, minden hibájával együtt, a történelem által megbecsült munka lesz - mondta. A legtöbb képviselőben él tisztességérzet - folytatta -, „még ha ezt nem is nagyon sulykolják bele az emberekbe”. Az első szótkérő nagybárká- nyi arra panaszkodott, hogy Nagybátonyban kell jelentkezniük a munkanélkülieknek, és egyéb más ügyeket is ott kell intézniük, holott Salgótarjánba könnyebb lenne közlekedniük. A második elmondta: sokan nem tudják befizetni a vezetékes ivóvíz bekötési díját, pedig a víz nagyon kellene. Csakhogy az ötezervalahányszáz forintból ezt nem lehet megoldani. Abból még élni sem lehet, amikor 110-120 forint egy kétkilós kenyér ára.- Ezt a szegény nép már nem bírja, uraim! - zárta mondandóját a férfi. Tisztességes? Pál József azt válaszolta, pontosan tisztában vannak a gondok nagyságrendjével. Tudják azt is, saját erőből nem tudja megoldani gondjait a megye, ezért kértek - és kaptak - segítséget a kormánytól. Megemlítette azt is, a falu fejlődése nem képzelhető el az ott lakók áldozatvállalása nélkül. A harmadik nagybárkányi úgy vélekedett: a kenyér őszre még 150 forint is lehet. Mindenesetre könnyebb megélnie annak, akinek 300 ezer forintja van. A negyedik hozzászóló megkérdezte: tisztességesnek tartják-e az országgyűlési képviselők, hogy végkielégítést kapnak, ha nem választják meg őket újra? Pál József válaszát idézzük: „Én például nem is tudtam róla, amíg a sajtóból nem értesültem, hogy állítólag lesz ilyen. Törvényben van, esküszöm, egyszerűen nem tudtam róla. Utólag mondták, hogy van. Egyébként higgyék el, nem egy olyan nagy összeg.” A következő nagybárkányi azt sérelmezte, hogy az árveréseken a sámsonháziak vitték el a nagybárkányi földeket. A képviselők megígérték, utánanéznek, milyen törvényes lehetőségek vannak a megoldásra. De hogy a nagybárkányi esti randevú ne legyen ennyire kisszerű, az egyszerű falusi élet mindennapi gondjairól szóló tudósításunk végén megadatott, hogy ismét magasabb szintekre szárnyalhassunk Speidl Zoltán jóvoltából, aki kifejtette: hatalmas ellenpropaganda érte a kárpótlást. Itt megint idézni fogunk: Kárpótlás „Nem állt érdekükben az akkori tévé, rádió vezetőinek az, hogy ezekről a milliókat érintő kérdésekről hiteles tájékoztatás legyen ebben az országban.” Ezt így részletezte: akik elterjesztették, hogy a kárpótlási jegy semmire sem jó, azok felvásárolták a jegyeket. A nagybárkányi művelődési házban minden széken ültek. Azt mondják, ilyen sok embert csak az áfész közgyűlései hoznak össze. Dudellai Ildikó Sok nagybárkányi volt kíváncsi a vendégekre. Minden széken ültek Fotó: Mikuska István Politikusok mérlege A Szonda Ipsos novemberben is elkészítette közvélemény-kutatását: milyen a pártok, a politikusok megítélése a Dunán innen, az ország keleti felében? A népszerűségi listát Göncz Árpád köztársasági elnök vezeti 75 ponttal, a maximálisan elérhető 100 pontból. Egyúttal ő a legismertebb politikus is. Ismertségben mellette áll a Kisgazdapárt elnöke, bár Torgyán József 31 ponttal utolsó a listán. A népszerűségi lista másik két dobogós helyezettje Fodor Gábor (69 pont), a Fideszből távozott parlamenti képviselő és Palotás János (65 pont), a Köztársaság Párt elnöke. A Fidesz jelenlegi vezetői most hátrébb vannak a listán, Göncz Árpád például Orbán Viktor pártelnök a 25 politikus közül most a 8. helyet foglalja el népszerűsége alapján. Kövér László frakció- vezetőt a megkérdezetteknek mindössze 1/3-a ismeri és az iránta tanúsított rokonszenv közepesnek minősíthető, pontszáma 49. A Fidesz országos választmányának új elnöke, Szájer József neve és tevékenysége úgy látszik, egyelőre többnyire ismeretlen a keleti országrész polgárai számára, hiszen mindössze 1/4-nyien alkottak róla véleményt. (51 pont). Kuncze Gábor (az SZDSZ frakcióvezetője) a mezőny első felében található 56 ponttal, igaz, még mindig elég kevesen, Fodor Gábor 47 %-nyian ismerik. Pető Ivánnak, a párt elnökének jóval nagyobb az ismertsége (76 %), a népszerűségi pontszáma azonban lényegében megegyezik Kuncze Gáboréval (54) Horn Gyula MSZP-elnök két ponttal marad csak le a 3. helyezett Palotás Jánostól, így is megtisztelő helyet vívott ki magának. A kormánypártok reprezentánsai eléggé alacsony népszerűségnek örvendenek. Még leginkább Surján László kereszténydemokrata minisztert ítélik meg kedvezően. Egyedül ő került az inkább rokonszenves politikusok közé 55 pontottal. 48 ponttal Boross Péter (az akkori belügyminiszter) a keleti országrészben valamivel népszerűbb, mint országosan. Palotás János a siratásokról: a kegyelet a Don-kanyar vértanúinak szól a tárgyilagos elemzés Címlapkép az egyik új kiadványon röknek kimondottan lelkifurdalásuk volt a fronton lévő hadsereg miatt. Kétségbeeséssel töltötte el őket az a tudat, hogy az elesett, vagy fogságba került százvala- hányezer magyar honvéd milyen jól jött volna a Kárpátok vonalán az orosz, vagy a román hadsereg ellen. 1943 elején Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök azt mondta: „Ezt a hadsereget elvesztettük.” Hős vagy áldozat?- Tagjai, a magyar határtól ezerötszáz kilométerre harcoló honvédek hősök voltak, vagy áldozatok?- Hamis kérdésre csak hamis választ lehet adni.- Mindazonáltal erről a kérdésről vitatkoznak a kutatók és az újságírók idestova két évtizede, az ön könyvének megjelenése óta.- Szerintem a második magyar hadsereg igenis áldozat volt. Tagjai között akadtak, persze hősök is, akik igyekeztek megmenteni a rájuk bízott embereket.- Stomm Marcell gróf, a harmadik hadtest parancsnoka szokatlan lépésre szánta el magát: amikor érzékelte, hogy a harc kilátástalan, feloszlatta a hadtestet.- Igazat adok neki. Végül is a háború nem receptkönyv. Nem hiszem, hogy az adott esetben mást lehetett volna tenni.- Hős volt Stomm altábornagy vagy áldozat?-Abban, hogy a hazatérése után halálra ítélték, közrejátszott az is, hogy a fogságban összeveszett Rákosival. De azt is tudni érdemes, hogy az oroszok nem engedték kivégezni.- És a nemrégiben rehabilitált Jány vezérezredes? Öt minek tartja?-Jány Gusztáv sorsa tipikusan magyar sors. Bár nem vitatható, hogy parancsnoki mulasztásai miatt felelőssé tehető a rábízott katonákért, de azt nem érdemelte, hogy 1945 után ízléstelen komédia keretében ítéljék halálra, és agyon is lőjék. Azonosság és különbség- Hogyan éli meg, hogy negyedszázaddal a Requiem egy hadseregért megírása és több mint húsz évvel a megjelenése után kormánypolitika szintjére emelkedett a II. magyar hadsereg kedvező megítélése?- Nem érzek elégtételt, mert az alaptétel változatlan. A régi és a mostani rendszerben is az a kiindulópont, hogy amit a magyar honvédek műveltek a Don-kanyarban, az a kommunizmus elleni kereszteshadjárat volt. A különbség „mindössze” annyi, hogy régebben helytelenítették ezt, most viszont dicsérő hangsúllyal emlegetik. Véleményem szerint egyik felfogás sem kedvez a tárgyilagos megítélésnek. Zöldi László * A január 17-ei, hétfői lapszámunk 4. oldalán közöljük, egy Nógrád megyei túlélő, volt hadifogoly, dr. Kecskés Géza visszaemlékezéseit. Csökken a figyelem Nem ajánlott a több műszak A több műszakban végzett munka letargiához vezet. A több műszakos munka következményei súlyosabbak lehetnek a kábítószer-élvezet következményeinél: erre az eredményre jutott részletes vizsgálatok alapján dr. Aric Sigman brit kutató. A több műszakos munkabeosztás ugyanis a „biológiai órát” állandóan kibillenti a ritmusából. Ennek a következménye az, hogy az így dolgozó emberek általában ingerültebbek, mint a többiek. A figyelem és a reakcióképesség az éjszakai műszakban lévőknél csökken, ezért hajlamosabbak a munkahelyen hibás cselekvésre; szabadidejükben pedig ugyanezek az emberek könnyen hajlanak letargiára. keleti országrész ország népszerűség ismertség népszerűség ismertség (pontszám) (%) (pontszám) (%) Göncz Árpád 74 94 75 94 Fodor Gábor 69 75 69 79 Palotás János 65 85 64 87 Horn Gyula 63 85 63 87 Király Zoltán 63 74 62 76 Deutsch Tamás 62 75 60 78 Demszky Gábor 60 85 57 86 Orbán Viktor 59 87 56 88 Nagy Tamás 58 31 57 34 Kuncze Gábor 56 47 55 48 Suiján László 55 81 53 83 Pető Iván 54 76 54 79 Zwack Péter 54 60 54 65 Szájer József 51 25 50 32 Pozsgay Imre 51 83 50 85 Katona Tamás 50 74 47 77 Kövér László 49 33 48 39 Boross Péter 48 75 44 79 Lezsák Sándor 45 46 43 52 Szabó Iván 43 73 43 76 Jeszenszky Géza 40 87 39 89 Kónya Imre 36 71 34 75 Csurka István 34 84 32 86 Thürmer Gyula 32 52 28 60 Torgyán József 31 94 29 94 Kiemelkedően magas a pénzügyi tevékenység anyagi elismerése Mennyit kerestünk az elmúlt évben? Hogyan alakultak a magyarországi átlagkeresetek 1993. novemberében, illetve az év első 11 hónapjában? íme, a válasz. A Központi Statisztikai Hivatal januári adatai szerint a nemzetgazdaságban havonta megfigyelt 20 fő fölötti gazdálkodó szervezeteknél foglalkoztatottaknak 32 ezer 647 forint volt a bruttó átlagkeresetük - ez 28,9 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos hónapjában. Novemberben októberhez képest kiugró mértékben nőttek a keresetek, hasonlóan a februárról márciusra bekövetkezett változáshoz. Ezt az év végi jutalmak, prémiumok, esetenként a 13. havi fizetés eredményezte. Az év első tizenegy hónapjában a havi bruttó átlagkereset így összesen 27 ezer 456 forint volt - ez 25,5 százalékkal több, mint az 1992-es esztendőben volt. Továbbra is kiemelkedően magas átlagkereset jellemezte a pénzügyi tevékenység területét, de a nemzetgazdasági átlagot meghaladó a kereset nagysága a bányászatban, a vegyiparban, illetve a villamosenergia-iparban is. Ugyancsak változatlanul a textil, ruházati és bőrtermék gyártási ágazatainak keresetei maradnak el a többi megfigyelt ágazathoz viszonyítva.
