Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-15-16 / 12. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. január 15-16., szombat-vasárnap Van érdekképviseletük a cukorrépa-termelőknek? Elszállításra vár a cukorrépa Szécsényben (Rigó T. archív felv.) Ha a törvényjavaslatot elfogadják Az egészségkárosítás adójából forráshoz jut az egészség Nessie mint kecsege? • Az észak-skóciai Loch Ness-tóban legfeljebb harminc tonna hal élhet, s ennyi távolról sem elegendő ahhoz, hogy ab­ból „megélhetne” a tizenkét-ti- zenöt méter hosszúságúra tak­sált legendás szörny, Nessie, amelynek először 1868-ban röppent fel a híre, ám azóta sem sikerült nyomára bukkanni. So­kan láttak azonban a tóban tok­féléket, kecsegéket: ezeknek az édesvízi halaknak a testhossza az öt métert, súlyuk pedig a két­száz kilót is elérheti. Tehát könnyen meglehet, hogy sajátos optikai csalódásnak estek áldo­zatul mindazok, akik látni vél­ték Nessie-t. Perzsavásár Londonban • A világ talán legnagyobb áruházában, a londoni Har- rods-nál régi tradíció, hogy a december végi ünnepek múl­tával, januárban óriási kiárusí­tást tartanak. így volt ez az idén is. Már a vásár nyitónap­ján óriási tömeg gyűlt össze a Harrods kapuinál, hiszen ilyenkor minden perc számít! Ám nemcsak a vásárlóknak, hanem a tulajdonosoknak, az eladóknak is különleges alka­lom az év eleji roham. Önhűtött kóla ® Egy találékony angol ezer­mester feltalálta a külön hűtést nem igénylő dobozos kólát. Mi­chael Anthony, a szellemes ta­lálmány atyja, azt ötlötte ki, hogy a felnyitott kólás doboz harminc másodperc alatt magá­tól lehűl a megfelelő hőfokra. Az eljárás lényege, hogy kap­szulában sűrített széndioxidot helyeznek el a doboz alján. Amikor felnyitjuk, a légnyomás hatására a kapszula kinyílik, és a kiáramló gáz szétterjed. A fo­lyamat hatására a könnyű (me­leg) molekulák elválnak a hide­gektől, azaz ugyanaz zajlik le kicsiben, mint a hűtőszekrény­ben, persze sokkal gyorsabban. A langymeleg kóla öt fokra hűl le. A kapszula előállítási ára alacsony, így a magától lehűlő ital nem lehet a szokásosnál lé­nyegesen drágább. Városnéző söröző ® Aki ezentúl az Odera menti Frankfurtba látogat egy és há­rom órás időtartam között há­romféle útvonalon sörözhet, ha felszáll az 54-es számú villa­mosra. A városnéző sörözőt üzemeltető közlekedési vállalat, a nagy múltú frankfurti sör­főzde és a kiszolgálásról gon­doskodó vendéglátó cég együtt biztosítja az utasokat az idegen- vezetés, az italok és a kiszolgá­lás egyaránt magas színvonalá­ról. Garantálják: nemcsak az idegenvezető, a sör is hét nyel­ven beszél a villamoson. Mint tegnapi lapszámunk­ban jeleztük, ma újra vissza­térünk a cukorrépa-termesz­tés témájára. Ezúttal az ér­dekvédelem nézőpontjából vizsgáljuk a kérdést. A magyarországi cukor­répa terméktanács ered­ményes működéséhez mindenképpen szükség van a termelők érdekképviseletének a jelenlétére - mondta Domon­kosi Imre, a Mátra Cukor Rt. vezérigazgatója ' Hatvanban, azon az alakuló közgyűlésen, amelyen az rt. termeltetési kör­zetének termelői megalakították érdekvédelmi szövetségüket. Kell a biztonság 8000 hektárt képviselünk, - tájékoztat dr. Tollner Ferenc, a palotási szövetkezet elnökhe­lyettese, akit elnökének válasz­tott a - Hatvanban megalakult - Cukorrépa Termelők Szövet­sége. Várjuk azokat a termelőket, akik valamilyen okból nem tud­tak a hatvani alakuló közgyűlé­sen résztvenni, a magánterme­lőket is! Jelentkezhetnek a He­ves Megyei Mezőgazdasági Szövetség székházában mű­ködő szövetségi irodánknál, ahol Macinóczki István megbí­zott titkár felvilágosítást ad. Valós érdekvédelem kell, alulról szerveződő. Tagja va­gyok a cukortanácsnak, amely­nek termelői oldala indította meg a szervezést, így alakultak meg sorra a cukorgyárak ter­meltetési körzeteiben a termelői érdekképviseletek. A Cukor­répa Termelők Szövetségének a célja a termelői érdekeknek az egységesített érvényesítése, il­letve a kapcsolattartás a feldol­gozó ágazatokkal. Biztonságot igyekszünk nyújtani - mondja dr. Tollner Ferenc. Az agrárpi­Az energetikai kormányzat sikerként értékeli a lakossági gázhálózat fejlesztésében elért eredményeket. A négy éve tartó programot az állam je­lentős hitelekkel támogatta. A hálózatba bekapcsolt tele­pülések száma 1990-ben négy- százötvennel, 1991-ben négy­száznyolcvannal, 1992-ben már ötszáznyolcvannal, míg 1993-ban - szinte ugrásszerűen - kilencszáztízzel gyarapodott. Ezzel négy év alatt több mint kétszeresére nőtt a gázzal ellá­tott kistelepülések száma. Ház­ad rendtartás előírásai alapján az ágazat országos és regionális szabályozását meg kell oldani, ennek egyik fontos része a ter­melők érdekvédelmének kiala­kítása. A nógrádi répatermelők bukása az aszálykáros termés miatt még nem jelent bukott ágazatot. - Ez a magánvélemé­nyem - mondja a mezőgazdász. A 93-as aszály nem bukást, hanem pénzügyi katasztrófát je­lentett a cukorrépa termesztés­sel foglalkozóknak Nógrádban, de más megyében is, aminek orvoslását hiába várták az érin­tettek, a kormány a répát eddig valahogy elfelejtette. Éltetni a hitet A cukorgyár lehetősége sze­rint igyekszik éltetni a répater­melők gyengülő hitét. A három­száz forintos mázsánkénti ré­paár mellett ez évben is megelő­legezi a Mátravidéki Cukorgyá­rak Részvénytársaság a műtrá­gyát, vetőmagot, vegyszert a szövetkezeteknek és magán- termelőknek egyaránt. Támoga­tást kap az öntözés, a gépbe­szerzés és a technológia betartá­tartásokban mérve, ez évente körülbelül százezer családot je­lent. Hogy ez a lendületes folya­mat töretlen marad, azt ma csak remélni lehet. A támogatást je­lentő kedvezményes hitelek és pályázatok ugyanis az ország mindenkori pénzügyi helyzeté­től függnek. Viszont sem a je­len, sem pedig a közeljövő nem kecsegtet sok jóval. Ma még a gázfűtés sokkal ol­csóbb, mint a hagyományos, vagy az olajtüzelés, a villamo­sáramról nem is szólva. Ugyan­sára, - ami több pénzt jelent. A kárpótlás során földhöz ju­tottak egy lehetősége a répater­mesztés, ha alkalmas a föld erre, és már meg van szántva. Nógrád számos falujából kapott szerződésre kérelmet a cukor­gyár, mert az eddigi csapadékos időjárás erősíti a földdel foglal­kozók reményeit, egy végre jobb esztendő megélésére. Kiürített zseb A termelés költségeinek je­lentős cukorgyári előfinanszí­rozása segítheti a tőkeszegény termelői oldalt, ezekben a nehéz időkben, szinte csak ez az egye­düli járható útja a feldolgozók­nak, hogy nyersanyaghoz jus­sanak, aminek vetése már jó két hónap múlva esedékes. De az elmúlt évi aszály miatt ki nem kelt, vagy elszáradt, vagy még a határban lévő répa­táblák minden nyűge még a földből élőket terheli. A költ­ségek, a megtermett értékek egy kiürített zsebből hiányoznak, amit a zseb gazdája csak úgy orvosolhat, ha zsebébe nyúl. Szabó Endre akkor rebesgetik, hogy kor­mányberkekben már foglalkoz­nak a vezetékes gáz árának je­lentős emelésével, s ha hinni le­het a híreknek, rövidesen két- háromszáz százalékkal maga­sabb tarifát számítanak majd. Sajnálatos tény, hogy egész Európában nálunk a legala­csonyabb a születéskor vár­ható élettartam: a világátlagot jelentő 74 esztendővel szem­ben mindössze 69 év. Különö­sen aggasztóak a férfiak kilá­tásai. Ha nem következik be lényeges gazdasági, társa­dalmi változás, akkor egy most születő fiú csecsemő nem éri meg a 65. életévét sem. A lányok életkilátásai jobbak: az előrejelzett 73,7 évvel köze­lítenek a világátlaghoz. Az életmód a ludas Az egészségbiztosítási pénz­tár jövőre mintegy 2,5 milliárd forintot költ a betegségek meg­előzésére. A járulékokból elkü­lönített pénz mellett a központi költségvetésből is juttatnak erre a célra: létrehozzák a Nemzeti Egészségfejlesztési Alapot. A legfontosabb cél a népes­ség egészségi állapotának javí­tása, az idő előtti halálozás megelőzése. Mivel a betegsé­gek jelentős része az egészség­telen életmód következtében alakul ki, elsősorban a helyes életvitel megismertetésére for­dítják majd az alap pénzét. A korszerű táplálkozás népszerű­sítése, a túlzott mértékű do­hányzás és alkoholfogyasztás megakadályozása, a kábítósze­rek és hódító hatású gyógysze­rek visszaszorítása mellett je­Mint ismeretes, a szociális törvény néhány ellátás összegét a mindenkori legkisebb öreg­ségi nyugdíjhoz viszonyítva ha­tározza meg. Mivel ez utóbbi 1994. január 1-jétől 400 forint­tal emelkedett és ma 6800 fo­rint, így ennek megfelelően vál­tozott a munkanélküli járadékra már nem jogosultak jövedelem- pótló támogatásának összege, továbbá az ápolási díj is. Természetesen az állami költségvetés emelte a szociális ellátásra jutó pénzösszegeket is.Míg 1992-ben 16, tavaly 30,8, az idén viszont már 39,7 milliárd forintot hagytak jóvá erre a célra. lentős összeget fordítanak a környezeti ártalmak megszünte­tésére is. A törvényjavaslat szerint a költségvetési tervben meghatá­rozott összeg mellett 1995-től az egészségkárosító termékek éves fogyasztási adóbevételé­nek 2 százalékát szintén az egészségfejlesztési alapnak utalják át. Várhatóan külön tör­vény rendelkezik majd arról, hogy a tiltott dohány- és alko­holreklámok miatt kiszabott pénzbírság meghatározott része is az alap vagyonát gyarapítsa. Amennyiben a parlament el­fogadja az előterjesztést, akkor a népesség életmódjának egész­ségesebbé tételét elősegítő programok megvalósításához támogatást kérhetnek az alaptól a helyi önkormányzatok, a munkahelyek és az egyesületek. Pénz a megelőzésre A leggyakoribb betegségeket megelőző akciók támogatására az egészségügyi intézmények is kérhetnek pénzt ebből a forrás­ból. Támogatják a kutatási és fejlesztési elképzeléseket is. Pályázni azonban csak akkor lehet, ha a kérelmezők a megva­lósításhoz szükséges teljes ösz- szegnek legalább 20 százaléká­val maguk is rendelkeznek. A pályázati felhívást minden év április 30-áig a népjóléti mi­niszter teszi majd közzé. A munkanélküli járadékra nem jogosultak csak akkor kap­hatnak jövedelempótló támoga­tást, ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj 80 százalé­kát, azaz 5440 forintot. Ápolási díjra azok jogosultak, akik a ve­lük egy háztartásban élő, tartó­san ápolásra szoruló hozzátar­tozójukat gondozzák. A 2-18 év közötti betegek után 6800, az ennél idősebb személyek ápolá­sáért 4080 forint ápolási díj jár. Ez is „munkaviszonynak” szá­mít, tehát tb-járulék terheli, amelynek levonása után 6392, illetve 3835 forint kapnak kéz­hez az érintettek. Az ipari termelés mérlege: lassú növekedés Kevesebb élelmiszert, italt és dohányfélét értékesítettek Négy év alatt megduplázódott a „gázos,, kistelepülések száma Azt rebesgetik: jelentősen drágul a gáz Emelkedett a járadék és az ápolási díj Mai „macskakorömpörkölt" Alapítványokról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Pítványosdi Ma Zelnik József a ki­nevezett gazdag em­ber. Rajk László építész és díszletter­vező, SZDSZ-es országgyűlési képviselő A Duna tévéről Elhatároztam, hogy meg­várom azt az időt, amikor más deríti ki az igazságot. Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszö­vetségének elnöke, a Hungá­ria, a Bethlen, a Teleki, a Magyar Kultúra, a Transsil- vánia és még hat alapítvány kuratóriumának tagja Van benne valami Ha egy alapítványt töme­gek támogatnak, az megáll a saját lábán. Ha viszont nin­csenek mögötte tömegek, mi­lyen alapon jut az adófizetők pénzéhez? Király Béla tábornok, az 56-os nemzetőr­ség főparancsnoka, SZDSZ-es országgyűlési képviselő Tejelő kísértet Soros Györgynek hívják a fáradt liberalizmus kísérletét, kinek alapítványából iskola­tej jut a budapesti gyerekek­nek. Győré Imre költő, a Szabadság főmunkatársa Expo és falusi turizmus „Üdüljön vidéken, és láto­gassa meg a budapesti expót!” E gondolat jegyében támogatja az első perctől a Magyar Fa­lusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége a világkiállítást. Vi­déken jelenleg meglévő ötezer férőhelyen kívül további min­tegy 100 ezer kihasználható vendéghely volna. Ebből 1996-ig 25 ezer újat - ez a szál­lodai kapacitásnak mintegy a fele — lehetne kialakítani a kül­földieknek. A szándék és a lel­kesedés azonban nem elég. A falusi turizmus érdekében is lobbyzni kellene az agrár-, a foglalkoztatás- és az oktatáspo­litikában, az idegenforgalom, a környezet-, a természet- és a műemlékvédelem szférájában. Szükség van a vendégfogadók­nak a mainál jóval magasabb összeghatárig e kiegészítő jöve­delem után adómentességet biz­tosítani, és lehetővé kell tenni, hogy a vállalkozók is igénybe vehessék a pénzügyi támogatá­sokat, kedvezményes hiteleket. Akinek van pénze, kedvére választhat... (FEB) Az ipari termelés az elmúlt év első tíz hónapjában 3,9 százalékkal haladta meg az 1992-es esztendő azonos idő­szakában regisztrált ütemet. Ez derül ki a KSH legfrissebb je­lentéséből, amely az 1993-as esztendő adatait elemzi. A gaz­dasági ágak közül a termelés a feldolgozó iparban 3 százalék­kal növekedett, míg 2,9 száza­lékkal visszaesett a villamos­energia-, gáz-, hő-, és vízszol­gáltatásban, 3 százalékkal csökkent a bányászatban. A feldolgozó ipar főbb ágaza­taiban - az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás kivéte­lével - a korábbi évhez képest a termelés növekedett. Legna­gyobb mértékben a kohászat és a fémfeldolgozás területén ta­pasztalható fejlődés, 13,7, il­letve 11,7 százalékkal termeltek többet mint 1992-ben. A gép­iparban 10,9 százalékos emel­kedést regisztráltak. Az ipari értékesítés 3,1 száza­lékkal haladta meg az egy évvel korábbit, de ez teljes egészében a belföldi piacon jelentkezett, mert az export 0,6 százalékos csökkenést mutat. A fontosabb ipari ágazatok kereskedelmi mérlegében ugyanakkor vissza­esés tapasztalható. Ezen belül a hazai eladás kisebb mértékben - 5,3 százalékkal - csökkent, míg az export lemaradása változat­lanul nagyarányú, 28,1 százalé­kos. Számottevően növekedett viszont a textíliák, a ruházati, a bőr- és a szőrmeáruk kivitele. Ezekből a termékekből 11,5 százalékkal többet exportált iparunk, mint a korábbi esz­tendő azonos időszakában. A vegyipar mind belföldön, mind külföldön több termékét tudta eladni. A belső piacon 0,9 százalékkal, külföldön 8,8 száza­lékkal több magyar ám talált gazdára. A kohászat és fémfel­dolgozás, valamint a gépipar termelésnövekedését a hazai ke­reslet növekedése ösztönözte: az igények 18,4 illetve 19,3 száza­lékkal haladták túl az előző esz­tendeit. Ennél jóval kedvezőtle­nebbek a két ágazat exportszá­mai: a kohászatban csak 0,6 szá­zalékkal haladta meg a korábbi évek kivitelét, a gépiparban pedig el sem érte az 1992-es értékeket.

Next

/
Thumbnails
Contents