Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-11 / 8. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. január 11kedd Tíz díjból öt a Nógrád megyeieké Vándorúton a XXIII. észak-magyar fotószemle Majd negyedszázada a Miskolci és a Nógrád Megyei Fo­tóklub kezdeményezte az észak-magyarországi fotóművé­szeti szemle megalapítását. 1968—ban rendezte meg a Mis­kolci Fotóklub az Észak-magyar tájak, észak-magyar em­berek című fotótárlatot. Kezdeményezésükhöz a rá követ­kező évben a Heves Megyei Fotóklub is csatlakozott. Azóta felváltva évente megrendezték a klubok a szemlét. közül is kiemelkedik Kömyei Gyula Oldalfényben és Homoga József Napfürdő című fotográ­fiája. A tárlat érdekes színfoltját je­lenti Palaticzkiné Goes Éva Ro­konság című kollázsa. Ez a mű Sokan megtekintik a fotóklub új tárlatát a megyeszékhelyen A XXIII. szemle rendezője a Heves Megyei Fotóklub volt. A sikeres, sok alkotót megmoz­gató szemle bemutatója így Egerben volt 1993 nyarán. A szemlén igen jól szerepel­tek a Nógrád megyét képviselő fotográfusok. A tíz díj közül ötöt érdemeltek ki megyénkbeli fotósok, nevezetesen: Buda László, F. Csaba Mária, Herbst Kinga, Herbst Rudolf és Ho­moga József. A tárlat az egri bemutatkozás után vándorútra kelt. Heves és Borsod megyét követően de­cember végén került a salgótar­jáni közönség elé, s jelenleg is látható. Ez a rangos kiállítás a Salgó­tarjáni Fotógaléria 229. tárlata. A József Attila Művelődési Központ földszintjén a szemlén résztvevő közel 100 alkotó 458 művéből 36 fotográfus 92 képét fogadta el bemutatásra a zsűri. A diapozitívok közül 24 szerző 49 művét vetítették. Az amatőr és hivatásos alko­tók ezúttal is igen érzékenyen reagáltak változó világunk ese­ményeire, problémáira. A szerzők igen szép képekkel vallottak szülőföldjükről. Homoga József, Környei Gyula fotói is mesteri tájképek. A tárlat erősségét jelentik a kitűnő portrék. Közülük is ki­emelést érdemel P. Tóth László Habsburg Ottót ábrázoló szug- gesztív arcmása. Emlékezetesek Herbst Rudolf Grószné, Herbst Kinga Smink és Karnevál, An­gyal Barnabás Pihenő, Homoga József CO 2 című képei. Az észak-magyarországi ré­gió fotósai most is bizonyítot­ták, hogy mesterei az akt-fény­képezésnek. A többségében klasszikus kompozíciós szabá­lyok betartásával készült művek több idősíkban, régi családi fo­tókat használ fel új jelentés lét­rehozására. A huszonharmadik tájegy­ségi szemle számos egyéb té­makörben - a népi építészet áb­rázolásától a sportképeken át a csendéletig - ad betekintést a mai magyar fotóművészet fő vonulataiba, jól reprezentálja a régió, a három északi megye fo­tóművészetének eredményeit, az itt élő alkotók művészeti tö­rekvéseit.- veres ­Kettős kiállításmegnyitó Antal András Balassagyarmaton, Szőllősi Mária Szécsényben Kettős kiállításmegnyitó zaj­lott le a minap Nógrád megyé­ben. Az ismert iparművész há­zaspár, Antal András és Szőllősi Mária tárlatait Földi Péter fes­tőművész nyitotta meg. Antal András keramikusművész tár­lata Balassagyarmaton, a Hor­váth Endre Galériában nyílt meg, itt Fogarasi Béla gitármű­vész működött közre. Szőllősi Mária textilművész kiállítását pedig Szécsényben, a Művelő­dési és Ifjúsági Centrumban ajánlották a közönség figyel­mébe, a zeneiskola tanárainak közreműködésével. Előbbi kiállítást február 27-éig, utóbbit február 15-éig tekinthetik meg a képző- illetve iparművészet iránt érdeklődők.- ér Boldog fél évet! Néha könnyezünk. A tehetség nemcsak szóra­koztat, de sistereg, fény­lik, vakít. Ezek öröm­könnyek. A tehetségte- lenség nemcsak untat, elszomorít, de füstöl, bűzlik, kormoz - csípi a szemünket, könnyezünk. Itt van 1994 a nyakun- kon.Májusban válasz- tunk?A szilveszteri rá­diókabaré egyik humo­ristája boldog fél évet kíván nekünk. Úgy le­gyen! Erdős István nagy görömi költő, az egyetemes magyar irodalomnak is egyik jeles egyénisége, Tompa Mihály Rimaszombat szülötte. Az utódok nagy tiszte­lettel őrizték emlékét, ennek tudható be az is, hogy alig há­rom és fél évtizeddel halála után, 1902-ben életnagyságú köztéri szobrot lepleztek le az akkori megyeszékhelyen. A pa­tinás Tompa tér meghatározó­jává vált szobor Holló Barna­bás alkotása. Áldozatul esett A masszív alapzatú betonosz­lopra emelt szobor leleplezése ünnepélyes keretek között zaj­lott. Az avatóbeszédet Beöthy Zsolt, a Kisfaludy Társaság ak­kori elnöke mondta. A szobor eredeti helyén élte át a monar­chia bukását, az új országlást, majd a terület újbóli, Magyaror­szághoz való csatlakozását. A második világháború után a negyvenes évek második felé­ben divatossá vált, soviniszta, nacionalista elemek által szított múltromboló szobordöntögeté- seknek Tompa Mihály szobra is áldozatául esett. Sokáig a Gö- möri Múzeum folyosóján poro­sodott, mígnem a Május 1. kert fái közé került. Fordulatot a bársonyos forra­dalom után kialakult helyzet je­lentett. A rendszerváltást köve­Mai „macskakorömpörkölt" Fociról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Válaszkí­sérlet 1. Csak vesz- szőfutás, amit művelünk. Détári Lajos válogatott labdarugó, a Genova játékosa Gyakorlatias kapus Minden egyesületet le kell szedni anyagilag. Horváth Dezső a Ferencváros tartalékjáté­kosa Válaszkísérlet 2. Kész tragédia, ahogy ezt a sportot csináljuk, a játékosok­tól a vezetőkig. Sallói István válogatott labdarúgó, a Kis­pest-Honvéd játékosa Alulnézet Miért jutott a magyar foci oly mély gödörbe, ahova még a bányászbéka is csak része­gen dugja be a farát? Bátyi Zoltán szegedi hírlapíró Felülnézet Kifogyott alólunk a futball. Esterházy Péter író, a Csillaghegy FC amatőr játékosa Mi a véleménye Verebesékröl? Nem kéne piszkálniuk a ....t. Ha Borossék istenigazá­ból a mandzsettába néznének, száz játékosból kilencvenki­lenc harántcsíkos mezt öltene a váci gyűjtőben, és ebben a magyar mezőnyben nem ta­lálnának többé legyőzőre. Dr. Mezey György volt szövetségi kapitány, a BVSC-Dreher szakosztályi­gazgatója Gömbölyű hadiszövet A futball úgy porlik szét körülöttünk, és a kezünk kö­zött, mint az angol hadiszö­vetből készült télikabát. Verebes József szövetségi kapitány, a Rába edzője Első országos kertvetélkedő Mindenki pályázhat - Példamutatók kerestetnek A Kertészek és Kertbará­tok Országos Szövetsége, a Földművelésügyi Miniszté­rium, a Szabad Föld, a Falu­tévé, a Falurádió és a Kerti Kalendárium szerkesztősége pályázatot hirdet első orszá­gos kertvetélkedő néven áru­termelő kertészek és kertba­rátok részére. A vetélkedő célja a minőségi termelésre való ösztönzés, az Európai Közöspiac minőségi követelményeinek elérése, a példamutató kertészek felkuta­tása, tevékenységük bemuta­tása. Minden saját kertjét mű­velő vagy kertet tartósan bérlő személy jelentkezhet. A pályázat benyújtásának, a névsorba kerülésnek az alapfel­tétele a pályázati felhívásra való szabályos jelentkezés, amely­hez a következőket kérik írás­ban közölni (lehetőleg gépírás­sal): A jelentkező neve, címe (ha van, telefonszáma), a kert címe, mérete. A kertben termesztett növények, fajták megnevezése, az elfoglalt terület nagysága. A termesztési módszer (módsze­rek) rövid leírása, ismertetése. Az alkalmazott növényvédelmi technológia, tápanyag-utánpót­lás, termésnövelő, szabályozó anyagok, a kijuttatás módja, eszközei. A terméseredmények ismertetése növényenként, faj­tánként. A kertben megtermelt termékek hasznosításának, ér­tékesítésének módja. Az írásos pályázat fontos és nélkülözhetetlen kiegészítője a fekete-fehér vagy színes fény­kép küldése a kertről három al­kalommal: Először a termesztés kezdeté­ről (zöldségféléknél palánta, vagy a magvetés kelése utáni ál­lapot, szőlő és gyümölcs eseté­ben a lombnélküli, metszett ál­lapot), másodszor a termés kö­tődése utáni állapotról, harmad­szor a termés betakarítása előtti állapotról. A kertvetélkedőre a jelentke­zéseket' a Földművelésügyi Mi­nisztérium sajtóosztályára kérik 1994. március 31-éig beküldeni dr. Szent-Miklóssy Ferenc ne­vére. (1860 Budapest, V., Kos­suth Lajos tér 2.) Munkaadók figyelmébe: nem minden ruha „munkaruha”! Valtozo adószabályok 1994-ben Ez év január elsejétől nemcsak a magánszemélyek, hanem a munkaadók is fizethetnek bizonyos esetekben személyi jövede­lemadót - tájékoztatott dr. Mészáros Gyuláné, az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezető helyettese. - A dolgo­zóknak nyújtott bizonyos természetbeni juttatások - köztük a nem klasszikus értelemben vett munkaruha - után jövőre őket terheli majd az adófizetési kötelezettség, méghozzá a legmaga­sabb, 44 százalékos kulccsal. Adómentes étkeztetés A természetbeni juttatások közül jó néhány továbbra is adómentes marad: többek kö­zött a dolgozók étkeztetése havi 1200 forintig. Korábban 1000 forint volt az adómentes határ. Ugyancsak adómentes marad a klasszikus munkaruha (védőfel­szerelés, formaruha, egyenruha) juttatás, amely csakis meghatá­rozott cikklista alapján számol­ható el. Tehát megszűnik a hivatali öltönyök, kosztümök, „forma­ruhák” adómentes osztogatása, a munkaadók nyilván jobban meggondolják majd, milyen jut­tatásokban részesítik ezután dolgozóikat. Amennyiben a juttatás nem természetbeni, hanem pénzbeni - ruhára, üdültetésre, étkezte­tésre adott készpénztámogatás - , akkor a munkavállaló fizeti utána a jövedelemadót.- Sokakat érdekel az is, hogy ez évtől miként változ­nak a személygépkocsi-hasz­nálattal kapcsolatos adósza­bályok? Útielszámolás új módon- Ha a munkaadó belföldi ki­küldetésre küldi a dolgozóját annak saját kocsijával, akkor az útielszámolás 1994 január else­jétől a dolgozó bevételének mi­nősül. E bevétellel szemben kétféle módon írhatók le a költségek: ha a dolgozó az egyszerűbb el­számolást választja, akkor az üzemanyag normán felül kilo­méterenként 3 forintot számol­hat el (a mai 8 forint helyett) ja­vítási, biztosítási és egyéb költ­ségek címén. A másik lehetőség a tételes költségelszámolás, amelynél az üzemanyag normán felül minden más költséget (ki­véve az amortizációt) tételesen, számlák alapján lehet levonni a bevételekből -természetesen a hivatali és a magáncélú haszná­lat arányában. Ha valaki a mun­kaadó személygépkocsiját ma­gán célra, ingyen használhatja, az üzemanyag ellenértékét sem fizeti meg, akkor a munkáltató­nak kell évi 20 ezer kilométerre számított üzemanyag ára után 44 százalékos adót fizetni, és ezt nem lehet költségként el­számolni. Amennyiben a ma­gáncélú használat nem az egész évre szól, akkor a napok szerint, időarányos mértékben kell adót fizetni. Alapvető lízingben- Változnak-e az adószabá­lyok a lízingeléssel kapcsolat­ban?- Alapvetően. Ugyanis, ha egy cég valamilyen vagyontár­gyat (például személygépko­csit) lízingel és ezt később a dolgozója maradványértéken kívánja megvásárolni, akkor a cég fizeti a dolgozó nyeresége­ként jelentkező összeg után a 44 százalékos adót. Az új szabá­lyok szerint a lízingszerződés megkötésekor érvényes beszer­zési árból le kell vonni a lízin­gelés időszakára eső - évenként 20 százalékos - amortizációt, és azt a maradványértéket, ame­lyért a dolgozó megvásárolta az adott vagyontárgyat. A fennma­radó összeg az adó alapja. Egyébként a lizingdíj költségel­számolása is számottevően mó­dosult, bizonyos szigorítások, kötöttségek lépnek életbe. Szobordöntögetés után visszatalál? Tompa Mihály is segítheti a szlovák-magyar közeledést Tompa Mihály szobra Rimaszombatban: Holló Barnabás alkotása tőén a magyarajkú lakosság egyre hangsúlyosabban kérte a tér eredeti nevének visszaadá­sát, majd ezt követően a szo­bornak a térre való visszahelye­zését. A Tompa tér léte immár két­éves történelmi valóság a Rima parti városban, viszont a szobor még mindig az időközben Vá­roskertnek keresztelt helyen ta­lálható. A kérések, kérvények, képviselői interpellációk az észérvek mellett - miszerint a Tompa-szobor helye a Tompa tér kell hogy legyen - azt is megcélozták, hogy a szobor­visszaállítás egy időben történ­jen a város egyik új terén, a Daxner téren állítandó új köz­téri szobor leleplezésével. Ste­fan Marko Daxner a város első monográfiájának a szerzője. Huszonhárom igen Az 1993-as év utolsó havá­ban a városi képviselő-testület egy tartózkodás mellett huszon­három igennel fogadta el a Tompa-szobor visszahelyezé­sének határozatát. A Daxner­szobor is elké­szült időköz­ben, és a szo­boravatásra való előkészü­letek így pár­huzamosan zajlanak majd. A döntés ér­telmében leg­később június 30-áig kerül sor a szobora- vatás(ok)ra. Míg a Daxner tér esetében a hely adott, Tompa Mihály szobrának he­lyét még egy tanulmánynak kell előzetesen meghatároz­nia. (Eredeti helyén ugyanis jelenleg szö­kőkút áll.) Bizonyos azonban, hogy a két szobor egy időben történő felavatása és leleplezése a tér­ségben a szlovák-magyar köze­ledést és megértést is példáz­hatná. Polgári László

Next

/
Thumbnails
Contents