Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-08-09 / 6. szám
12 CSALÁD, OTTHON, SZABAD IDŐ 1994. január 8-9., szombat-vasárnap Kertész leszek Amikor Goethe nevét halljuk, költeményei, drámái jutnak az eszünkbe. Mint kertészt, természetkutatót, kevésbé ismerjük. Erről az oldaláról Weimarban is csak most kezdik felfedezni. Amikor Goethe a weimari Carl August herceg házába került, mint udvari költő, a cím mellé egy kis házat, illetve a házhoz egy kis kertet is kapott. Ezzel kezdődött az a folyamat, ami a kertészet ismerőjévé, szerelmesévé tette. Az új birtok kertje ápolatlan, elvadult volt, a ház majdnem összedőlt. De ez nem ijesztette el a költőt, hiszen a várost az erdő, a vidék természetes romantikájára cserélte, ami zel állt egyéniségéhez. Elős mesterembert fogadott, aki a zat tette lakhatóvá, majd őt követte a kertész. Teljesen felújította a talajt, teljes talajforgatást, talajcserét csinált. Virág- és zöld- segágyásokat alakított ki utakkal, pihenőhelyekkel tarkítva. A kertészeti munkából nemcsak utasításaival, hanem konkrét kétkezi munkával vette ki a részét. Saját kezűleg ültette el kedvenc fáit. A ház oldalára rácsokat készíttetett, mellé kedvenc futórózsáját és loncot ültetve. Néhány év alatt, híres, virágzó kertet alakított ki. Többször előfordult, hogy itt aludt, a természet csendjét élvezve. Költeményei — köztük nagyon sok virág, növény által ihletett — itt születtek. Kertjének „gyümölcseit” gyakran küldte ajándékba. Legtöbbször Charlotte von Stein ajtaján kopogtatott reggelente a szolgáló, hogy Goethe saját kezűleg szedett virágcsokrát, az első salátát, retket, epret átadja, mellette a költő levelével. Évekkel később társadalmi körülményei a városba kényszerítették, ahol egy reprezentatív otthont alakított ki. Szerencsére ehhez is tartozott kert, így a már szenvedélyévé vált kertészkedést nem kellett abbahagynia. Sőt, ennek új területére, a természetkutatásra is rátért. Jó megfigyelő volt. Szerette felfedezni a természet törvényszerűségeit. Talán már azt a veszélyt is felismerte, Goethe kertje Saját kezűleg ültette el kedvenc fáit ami a biológiai egyensúly megbomlását eredményezte. „Mondd, hogyan űzhetnem el kertemből a verebeket?” kérdezte magától, mint kertésztől, és rögtön adta rá a választ: „...és utana a hernyókat, bogarakat, más kártevőket, vakondokat, darazsakat... hagyjuk csak, hogy megegyék egymást.” Városi házának kertjeit paraszti haszonkertté alakította, ami abban az időben nem volt szokatlan, sőt a polgárosodó társadalom ezeket követendő példának tartotta. A rózsák, virághagymák, gyógynövények mellett kialakított egy kis helyet botanikai kísérletei számára, valamint gyűjteménye részére. Külföldi útjairól sohasem tért haza valamilyen növényritkaság vagy új szerzemény nélkül. Élénk kapcsolatot tartott különböző kertészekkel Erfurttól Quedlinburgig. Temérdek szakkönyvet, magazint olvasott. Költeményeinek, leveleinek témája gyakran volt növény, virág, botanika. Mondják, talán éppen ez a végtelen természetszeretet tette talentumát olyan emberivé. Goe the kertjei ma is látogatottak márciustól októberig, látványa különleges élmény. V. Pénzes Judit ÜMÉMMÉI Mindennapi nyelvünk Szójátékaink világa Több olvasónk kívánságának teszünk eleget, amikor a tréfás hangulatú, s humorral telített szójátékaink legjellemzőbb típusait mutatjuk be sajátos alakjukban, jelképi értékű mondanivalójukban s gunyoros áthallásokkal színezett kritikai élű hatástényezőiben. Rejtvényfejtő olvasóink egyike azért akar többet tudni a szójátékokról, aszóviccekről, aszó- badarkákról, a szóélcekről, mert gyakran éppen ezekre kérdeznek rá a rejtények készítői. A szavak, szókapcsolatok alakjának játékos eltorzításával kialakuló szóficamok találékony, ravasz szellemessége szűkebb környezetünk, a palóc népközösség szokáskészletében is megtalálhatók. Több olvasónk széthúzó közéleti és politikai életünk szó- és nyelvhasználatával kapcsolatban azt hiányolja, hogy egyre ritkábban jelentkezik benne az oldottabb hangnem, s a feszültségekkel teli beszédhelyzetekben érzéketlenek vagyunk szóban és írásban egyaránt a jókedvre derítő nyelvi elemekre. Annál gyakrabban jutnak közlő, kifejező szerepekhez a durván követet- lenkedő útszéli élcelődés sértően humorkodó szóformái. Mind az értelem, mind a tisztesség sérelmet szenved, ha valaki a néprajz megnevezésre és minősítésre a „gatyológia” szót használja fel egy szakértői vitafórumon, sértő, gúnyos hanghordozással és félre nem érthető bárgyú kedélyeskedés kíséretében. Az elszemélytelenített, elszür- kített, a torzult közhelyáradat, a fontoskodó, erőltetett szaksze- rűsködés láttán és hallatán fogalmazódik meg olvasóinkban az az óhaj, hogy a mondanivaló, az elérendő cél vallja kárát annak, hogy közéleti és politikai nyelv- használatunk híjával van az ötletes, a találékony, az egészséges humorral átszőtt szövegalkotási formáknak. A sűrű szitok- és szidalomár közepette rosszkedvűnk társadalmi méretekben eluralkodik rajtunk. Ezért örülünk annak, hogy újságjaink hasábjaink gyakoriak a szójátékos címadások. Ez a jelenség és gyakorlat jelentkezik a példáinkban. ’’Sítúra helyett — tortúra”(M. Nemzet, 1993. febr. 3.1, — „Egy kínai kínjai” (Esti Hírlap). Hogy nyelvünk mennyire alkalmas a szójátékok változatos típusainak megalkotására, tehát arra, hogy a hasonló alakú és eltérő jelentésű szavaknak összekapcsolásával, illetőleg a nyelvi elemek többértelműségében érzékelhető jelentésmozgással, a konkrét és elvont irányú használati értékek és jelentéstartalmak játékos váltásával, a hangzáselemek felcserélésével a megfelelően humoros beszédhelyzetekben és szövegkörnyezetben sajátos stílusértékű szövegalkotási formák és módok hatastényezőinek felerősítésével érzékeltessük és érzékelhessük a mondanivalót. A nagyon változatos szójátéktípusokra költőink külön is felhívják a figyelmünket. Ez a verses szövegrészlet is ezt tanúsítja: „Agárd: visszafelé betűzi magát, mint egy balkezes írás: drága” ( Vaderna József). A fordított sorrenden alapuló szójátékot érzékelhetjük ebben a szövegrészletben is: Lola dalol, nyara arany, tele kikelet”. A magan- és mássalhangzók színének váltogatásával kialakuló szójátékos ötletek típuspéldáját ebben a verses szövegrészletben Illyés Gyula is bemutatja: „Voltak, akik legyaláztak, voltak, akik legyaláztak. A magyar nyelv színes és gazdag hangzásvilágának számos jelensége alkalmas arra, hogy játékos társunkká formálják költőink a rímjátékok gazdag tárházát is. Arany János egészséges humorérzéke játssza a kulcsszerepet ebben a versrészletben: „Mi vagyok én? Senki Pál (Egy fájó gép, mely pipál.)” Ady sem véletlenül emlegeti az „Arany-féle rímeket, amelyek nemcsak játékos szóvégzetek, hanem az egymásra rímelő sorokban mímelt rímek feloldják feszültségeinket, erőre kapatják a fantáziánkat és merészebb képzetkapcsolási készségünket, s a szóhasználati sokszínűségre törekvésünket is felerősítik. Több költőnk vallja, hogy sokszor „a rím írja a verseket, s híja elő a szavakat” (Zelk Zoltán). — „Nem én játszom a rímekkel, a rímek játszanak velem” (Veress Miklós.) Ezt érzik az olvasók is e versrészletek olvasásakor: „Nincs kis mise, meg nagy mise, Nem vagyunk boldogok mi se (Gyurkovics Tibor).- Az én nevem Nyúl Timót, (bemondom az ultimót) (Szép Ernő). — „írjad: Item, néhány ütem — ez a hitem (Veress Miklós).- „A műveid népszerűek, (nem csoda, mert képszerűek (Képes Géza). A megidézett példáinkban gunyoroskodó fintorokkal, csípős és sanda felhangokkal az epés kritikai szándék is felerősödött. Erre a szójátéktípusra idézzük meg Képes Géza epegram- máit. Az epigramma-epegram- ma játékos szópár a keményebb, az élesebb, a szigorúbb kritika érzékeltetésére jól teljesíti a neki szánt szerepet: „A kontár pallér felcsapott írónak, (De kap majd olyan epegrammát, hogy vérrel fizeti meg az epe grammját.)” — „Most állatokba önti bánatát: s végül megírja saját magát”. „Egysoros epegrammával” zárjuk a szójátékos fricskát: „Lassú vicc pártot mos”. Talán megbocsátható, ha személyes vallomással fejezzük be közleményünket. A piaci banán előtti hosszú sorok láttán önkéntelenül mormolom el Simon András Szociológia című versének e két sorát: „ Van banán, de emelt áron: Ne állj sorba, Szegény Áron!” Dr. Bakos József „Ne kezeljenek bennünket úgy, mintha felnőttek lennénk!” Elvált szülők gyermekeinek tíz kívánsága „A gyerekek sokkal többet kibírnak, mint gondolnánk. Csak az a fontos, hogy a szülők a válás során vegyék figyelembe a gyerekek tíz legfontosabb kívánságát” —• állítja Morten Nissen dán pszichológus, aki összeállította a gyermekek kívánságlistáját: íme a tíz kérés, amelyet a szülőknek a válás alatt és után érdemes teljesíteniük: 1. Mielőtt szétköltöztök, beszéljetek velünk, és mondjátok meg, milyen változások várhatók az életünkben. 2. Ezt úgy magyarázzátok el, hogy meg is értsük, és mondjátok el azt is, hogy a válásnak nem mi vagyunk az okai. 3. Győzzetek meg bennünket, hogy a válás valóban megoldja a problémáitokat. 4. Nem mi akaijuk eldönteni, hogy melyikőtökhöz kerülünk. 5. A megszokott környezetünkben szeretnénk maradni, hogy továbbra is ugyanabba az iskolába vagy óvodába járhassunk. 6. Kettőtök közül azt is látni akaijuk, aki nem lakik velünk. És azt is szeretnénk, hogy akkor láthassunk titeket, amikor mi akarjuk. 7. Továbbra is szeretnénk találkozni minden nagyszülőnkkel, és annak egész családjával, aki nem lakik velünk. 8. A vitáitokba és veszekedéseitekbe nem akarunk beleavatkozni, azt sem akaijuk hallani, hogyan szidjátok egymást. 9. Ne kezeljetek úgy bennünket, mintha felnőttek lennénk. Vegyétek tudomásul, hogy gyerekek vagyunk. 10. Kérünk benneteket, ne költözzetek össze rögtön egy új barátnővel vagy baráttal, mert ez nekünk tényleg nagyon rossz lenne. (Ferenczy Europress) Jó tanácsok az alkoholról 1. Az alkohol kizárólag a májat károsítja? Nem igaz, az alkohol erős ideg- és sejtméreg, tehát egész szervezetünkre rossz hatással van. Az alkoholistáknál személyiségzavarok és ideggyengeség is felléphet, ez utóbbi okozza a kéz és láb remegését. 2. Mindenki számára egyformán káros az alkohol? Nem, a nők általában kevésbé bírják, ők már 20 gramm tiszta alkohol elfogyasztásánál számolhatnak szervi károsodással. A férfiak „teherbíró képessége” — az alkohol vonatkozásában — négyszerese a nőkének. 3. Az alkohol mindig egészségtelen? Meghatározó a meny- nyiség. Napi 15 gramm tiszta alkohol (egy pohárka bor vagy egy pohár sör) csökkenti a szívinfarktus veszélyét. 4. Az elvonókúra után szabad a vásár? Nem igaz, már egy likő- rösbonbon is okozhat visszaesést. 5. Egy pohárka még megengedett? Sofőröknek egy kortyot sem! A reakcióidő már 0,3 ezrelék véralkoholszintnél is jelentősen növekszik, ez pedig életekbe kerülhet! (FEB) Pályamódosítás A világhírű művész — Chevy Chase — több alkalommal is nyilatkozott arról, hogy nem érzi magát igazi színésznek. Minden szerepében önmagát valósítja meg. Úgy gondolta, hogy más területtel kellene próbálkoznia. így született az ötlet, hogy az NBC tv adásain belül egyórás műsora lenne. A téma: a szex. (FEB-fotó) Az asszony válasza A félj egész éjjel nyögdécsel, mert fáj a foga. A feleség tűri egy darabig, majd rászól: — Hagyd abba, mert zavarsz! — Én sem tudok aludni! — mondja a félj. Az asszony újabb szavait lásd a rejtvény ábra vízszintes 1. és függőleges 35. sz. soraiban. VÍZSZINTES: Í.Az asszony szavainak első része (zárt betűk: E, E) 14. Rábízott feladatot megcsinál 15. Beszél a kígyó 16. Képző 17. Gubós növény 19. Eleven 20. Igen — oroszul 21. Mezőgazdasági eszköz 23. Elálló textildarabot tűvel rögzítő 26. Marokkó és Luxemburg gk-jele 27. Mocsaras helyen élő kisebb madár. 29. Folyadékot vegyi úton tisztít 30. Hatalmas kiteijedésű tagállam Brazíliában 31. Attól a másik személytől 33. Helyez 34. Mennyiségi egység 35. Szesztartalom mérése 37. Hajlottabb korú 39. Valamin való keresztülbukás 40. Formák 42. Játékvezetői testület, röv. 43. Csenő, lopó — régiesen 45. Nyújtott kezével érinteni tud 46. A mélybe 47. Anikó becézve 48. Micsodát 50. Patak a Bakonyban 52. Üde, jó erőben lévő 54. Állatokat hajt 56. Kelet-ázsiai súlymérték 58. Gyermekekre felügyelő intézmény a kicsinyek nyelvén 59. Spirális csavarulatokkal van ellátva 61. Szabó Ervin monogramja 62. Germáni- um 63. Esetleg 64. Annak a tulajdona 66. Annyi mint. röv. 67. Okmányt szignálni 70. Kérem részemre átnyújtani! 72. Ünnepi fények alkalmazása. FÜGGŐLEGES: 1. Oktató, tanító 2. Formált 3. Papírmérték 4. Gázlómadár 5. Mindegy, egy ő — idegen eredetű szóhasznaiattal 6. A részedre 7. Részben edzi! 8. Norvégia és Svédország gk-jele 9. Ezen okból kifolyólag 10. Súlymérték röv. neve 11. Csapadék 12. Ritka kettős mássalhangzó 13. Vágóeszközzel részekre vagdos 18. Orvos, s egyben az egri sakkcsapat kiváló játékosa (György) 22. Étkezéskor kisgyerek nyakába tett ruhadarab 24. Költemény 25. Becézett női név 26. Kos- suth-dijas állatorvos volt (József) 28. Lopakodva távozott 30. Fővárosunk városrésze a budai oldalon 32. Nem marad le a vonatról 34. Borulás 35. Az asz- szony válaszának folytatása(zán betű:A) 36. A legnagyobb értékű kártyalap 38. Ének 41. Jóleső, testet-lelket gyönyörködtető 44. Baljósló előjel 45. Táplál 47. Autóközlekedési Tanintézet, röv. 49. Fonalat tartást adó folyadékkal bevon 51. Német semleges nemű névelő 53. Félkörben hajlítja 54. Valamit csinálni 55. A mélybe nyújtotta (régiesen) pT. Ennél fentebbi helyre 59. Férfinév 60. Hegyes fémtömegcikk 63. Tőszámnév 65. Esztendei 68. Kerti munkát végez 69. Papírmérték 70. Negyvenkilenc — római számmal 71. Klasszikus kötőszó. Báthory Attila
