Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-08-09 / 6. szám

8 HÍRLAP ÉLET-KÉPEK 1994. január 8-9., szombat-vasárnap Szépségversenyről a Kanári-szigetekre Hónapok óta nem adtak egy árva vasat sem A különdíjas nagy utazása Ildikó, a harmadikos gimna­zista mögött pálmafák A mikor december 4-én Szilágyi János kimondta, hogy én nyertem a „Nóg- rád Szépe” különdíját, még nem igazán tudtam felfogni, hol is van Tenerife. Nos, ezt a csodát látni kell! A Kanári-szigetek legkeresettebb része. Nevének jelentése: hóval bontott hegy. A név a Teidére utal: ez a vulkanikus eredetű hegy a sziget közepén helyez­kedik el. Amíg a déli part strandjain turisták napoznak, addig a Teide csúcsát hó borítja. Nem csoda, hogy milliókat vonz ez a varázslatos ellentét. Tenerife ugyanis a turisták szigete. Kevés az „őslakos” spanyol, ők inkább csak dol­gozni járnak a szigetre. Renge­teg a néger árus is, akikkel sokat beszélgettem - angolul szeren­csére jól megértettük egymást. Elmondták, hogy reggelente ha­jóval érkeznek Tenerifére, s csak este térnek haza. Karácsony éjjelén is árultak a színesbőrűek, amíg német és angol turisták önfeledt mulato­zásától zengett Plaga de Las Americas. A karácsony és szilveszter időszaka a csúcsszezon a Ka­nári-szigeteken, hiszen 29 fok van, minden zöld, az óceán vize pedig meleg. A nők monokiniz- nek, van aki szörfözik, néha egy-egy ma­gánhelikopter is feltűnik. Egy biztos, aki eljut a Ka­nári-szige­tekre, annak nincsenek anyagi gond­jai, de talán más problé­mákkal küzd. Rengeteg toló­kocsis beteg keresi fel ezt a földi paradi­csomot, kikap­csolódást, gyógyulást remélve. Ők nem úszhatnak az óceánban, és nem sétál­hatnak estén­ként a csodá­sán kiépített, forgalmas vá­rosokban. In­kább csak a parton ülnek, és remélnek, vagy elgon­dolkodnak azon, hogy talán a pénz nem is olyan értékes, ha nem társul hozzá egészség. Egzotikus tájak, emberek, növények és ételek vettek körül. A kaland kedvéért és kíváncsi­ságból igyekeztem mindent ki­próbálni: amit csak lehetett megkóstoltam, és a jó fotók kedvéért a tengerpart veszélyes szikláira is felmásztam. N agyon örülök, hogy a közlekedési miniszter jóvoltából láthattam a vi­lág legnagyobb papagájgyűjte- ményét, a többezer éves sár­kányfákat, és csodálatos embe­rekkel köthettem talán életre szóló barátságot a gyönyörű Kanári-szigeteken. Lörinczy Ildikó A tengerparton álló sárkányfa törzsénél eltörpül a fiatal, törékeny lányalak Csodálatos, sziklás tengerpart, morajló hullámok: a Kanári-szigetek éghajlata télen is kellemes Hiába a munka, ha nincs pénz Bér és betegbiztosítás nélkül Darázsdó-pusztán Nógrád megye országos viszonylatban is előkelő helyen áll a munkanélküliek számát nézve. Különö­sen súlyos a helyzet Szécsény vonzáskörzetében, ahol a termelőszövetkezetek és néhány vállalat fel­számolásával sokan kerültek az utcára. A munka- nélküli segély lejártával az állástalanok egy része csak-csak talál munkát, mások önkormányzati tá­mogatásban részesülnek, de akadnak olyanok is, akik jövedelem nélkül tengetik napjaikat. Előfor­dulhat azonban a legkülönösebb is, azazhogy dol­gozik az ember, de fizetést mégsem kap ... A telefonnál Szilágyi László, a sátoraljaújhelyi ELZETT CERTA vezérigazgatója.-Azt hiszem, ebben a kér­désben nem én vagyok az ille­tékes. Egy teljesen független magánvállalkozásról van szó. Szerződéses megállapodásunk van egymással, miszerint Révfy István tőlünk béreli a technikai berendezéseket és a legyártott késztermékeket megfelelő mi­nőség esetén átvesszük, és fize­A puszta őre Szeles Sándor bakter. A munka január elejétől szü­netel a darázsdói üzemben. Gyurkó Péter felvétele Nos, ehhez hasonló helyzet alakult ki a Varsány szomszéd­ságában lévő, Révfy István szécsényi vállalkozó által üze­meltetett darázsdó-pusztai tele­pen is, ahol jelenleg több mint negyvenen dolgoznak. Hol a fizetés?- Mivel foglalkoznak?- Zárakat, cilinderbetéteket, lakatokat készítünk - válaszolja Percze Tamás varsányi lakos.- Mióta dolgoznak ezen a munkahelyen?-Jómagam 1992 januárjában kezdtem itt a munkát. A körül­ményekhez képest meg is vol­tam elégedve, de sajnos múlt év szeptemberétől minden megvál­tozott.- Mi történt?-A Révfy István által veze­tett vállalkozás nem tudta fi­zetni a dolgozókat, és sajnos sokunknak azóta sem adtak egy árva vasat sem. Mindig azt a vá­laszt kaptuk, hogy a sátoraljaúj­helyi központ sem tud fizetni. Bár néhányan kaptak egy-egy ötezrest, de szerintem ez túl ke­vés ahhoz, hogy az emberek tű­rőképességét meghosszabbít­sák. Vannak, akik kölcsönt tör- lesztenek, iskolás gyermekeket nevelnek, és a tartalékokat fel­használva szinte már a semmi­ből élnek. Ez azonban csak egy gond a sok közül...- Mi van ezen kívül?- A dolgozók érdekeinek so­rozatos megsértéséről van szó - válaszolja egy középkorú hölgy, aiki nem járult hozzá ne­vének közléséhez. Lejárt a kártya- Kezdeném azzal, hogy munkába állásunk óta munkál­tatónk - kivéve a 89-90-ben felvett dolgozókat - szerződést nem kötött velünk. Hitegettek minket, hogy majd az új munka­törvénykönyv kibocsátása után lesz szerződésünk, de ez azóta sem valósult meg. Idő­közben sok embernek lejárt a betegbiztosítási kártyája is. Ezekből csak keveset érvényesí­tettek újra. Volt rá példa, hogy valaki emiatt nem ment el az orvoshoz, és otthon feküdt be­tegen. Kérdem én, ha valami komolyabb baj történne, ki lesz a felelős? Csalódott tulajdonos- Egy ötvenmilliós beruhá­zásról van szó - mondja Révfy István vállalkozó -, amit nem sikerült a tervek szerint megva­lósítani. A Foglalkoztatási Alaptól négymillió forintot, sa­ját erőmből tizenhárommilliót sikerült összekaparni. Sajnos nem kaptam meg az Állami Fej­lesztési Intézettől várt támoga­tásomat sem. A Sátoraljaújhelyi ELZETT CERTA vállalat anyagi gondokkal küszködik. Ezért nem tudtam munkabért adni az utóbbi hónapokban a dolgozóknak, de ígérhetem, hogy minden ember ki lesz fi­zetve!- Felmerült a betegbiztosí­tás problémája is ...- Ez az üzemvezető feladata. Nekem sem időm, sem ener­giám nincs arra, hogy ilyen ügyekben órákat töltsék a dol­gozókkal! tünk érte. Minden egyéb a vál­lalkozót terheli.- Vannak fizetési gondjaik?- Az elmúlt évben voltak anyagi nehézségeink - válaszol kérdésemre Szajkó János gaz­dasági igazgató - ,de próbál­tunk úrrá lenni a helyzeten. Je­lenleg nem is tartozunk Révfy Istvánnak... * Jogi szakértőket megkér­dezve a következő felvilágosí­tást kaptuk: a munkatör­vénykönyv szerint öt napi munkaviszony után a mun­káltató szerződést köteles kötni a dolgozóval. Ebben rögzíteni kell a munkaidőt, ami átlagosan napi nyolc óra, a munkahelyi körülményeket, a fizetett szabadnapok szá­mát, a munkabért. Ha ezeket a garanciális jogokat nem biz­tosítják, akkor a munkavé­delmi felügyelőséghez vagy a munkaügyi bírósághoz lehet fordulni. A betegbiztosítási kártyákkal kapcsolatban pe­dig mindenkinek meg kell győződnie arról, hogy bejelen- tették-e a telephely szerint il­letékes egészségügyi pénztár­nál. Ha nem, a dolgozó beje­lentéssel élhet az említett inté­zet címén. Kiss Zoltán Richard Chamberlain: Takarékra tett karrier H ollywood egyik leg­többet foglalkoztatott színésze volt, tüzes szeretőket, szerelmes papokat, rendíthetetlen kapitá­nyokat játszott, és olyan sok tv-sorozatban szerepelt, hogy a miniszériák királyának is nevez­ték. Ma viszont nagy a csönd Richard Chamberlain körül. Az 58 esztendős kora ellenére re­mekül kinéző Chamberlain két évig egyáltalán nem forgatott, majd két sikertelen tv-filmben lépett fel. Chamberlain szokatlan visz- szafogottságának immár meg­van a magyarázata: az amerikai lapok szenzációként tálalták, hogy Chamberlain homoszexu­ális, és tizenkét éve él együtt egy színészkollégájával. A két férfi a fényképészektől való félelmében soha nem mutatko­zott együtt a nyilvánosság előtt. Chamberlain - akit az amerikai lapok korábban megrögzött agglegénynek kiáltottak ki - az­zal szokta elütni a házassági terveire vonatkozó kérdéseket, hogy nem tudná elviselni, ha egyféleképpen kellene hajto­gatnia a zoknijait. Mégis kide­rült a kapcsolatuk. A homoszexualitására vonat­kozó híreket Chamberlain ugyan cáfolta, a karrierjének okozott kárt azonban nem lehet helyrehozni. A konzervatív ÜSA-ban ugyanis túl nagy anyagi kockázatot jelentenek a producereknek az azonos ne­műek szerelmét valló filmcsil­lagok, s főként a férfiak. Cham­berlain sem kivétel. . . Ciccolina-baba, vissza! Staller Ilona római lakásáróf néhány órai láthatás címén férje, Jeff Koons szobrászművész elvitte kisfiát. A gyereket azóta sem adta vissza Ciccolinának, aki a sajtónak elmondta, hogy a bíróság a 13 hónapos Maximilian Ludwig nevű gyermeküket neki ítélte, az apának csak láthatást engedélyezett. Szerinte Koons a gyere­ket New Yorkba vitte. A fiú egyébként USA állampolgár. (FEB) Erdei emberek A A z erdő ilyen. Meglepeté­sek helye. Nemcsak va­rázslatos szépsége, mélyben lapuló rejtelmei ejtik meg az embert, hanem az ava­tatlanul behatolót érheti kelle­metlen meglepetés is. így járt az én Berci barátom. Minden lé­péskor fájdalmas arccal húzza, vonszolja a derekát. Nem akármilyen emberről van ám szó. Erős, széles vállú, egyenes tartású, javabeliről, csak a haja hiánya korosítja. De ő már megjárta a tengizi sivatag téli, nyári poklát. A nyugati or­szágok nagyobb építkezéseit is. Az erdő sem idegen számára, hiszen rimóci fényes portájától jóformán néhány méterre már ott az a télen-nyáron hívogató üdítő akácos. De nem a Sza- latna, a meszsziről szelíd, kövér hátú Tepke alatt. Más ez a csak messziről szelíd Cserhát szíve. Felfelé az Apáca-pusztai völ­gyön már sejthető, errefelé más a világ. A hallgatag völgyet vízmosta szakadékok, hirtelen kapaszkodók szabdalják fel, mohába bújt sok tonnás vulká­Szalatna nikus-kőszörnyetegekkel dí­szülve. A napfény sugarát sűrű erdő állja el, azért errefelé hű­vösebb a levegő, télen meg itt a jég birodalma. I nnen, a Szalatnából igyekez­tek volna téli tüzelőt szedni, törvényesen bárcával a zse­bükben Holecz Berci és testvér- öccse, Ferenc, aki jómaga a fakitermelés, a fafeldolgozás mestere, és az erdő gondozója is, hivatásos minőségében. Nem is Ferenc, hanem Berci lett a hi­bás, mert erejét túlbecsülve kelt megszelídíteni a szabadjára hin­tázó farönköt. Most visszate­kintve, derekát fájlalva, nyögdi- csélve, egyenesre tornászva magát, mondja:- Ott egye meg a fene, kifo­gott rajtam. De szerencsém volt!- Hát ez az igazság - erősíti meg Ferenc. Mert ha éppenség­gel a Berci fölött lengő marko­lóból szabadul a rönk, akkor? Erről ne is beszéljünk! Úgy igaz: szerencséje volt. Ilyenfajta erdei munkára, meg ilyen er­dőbe csak az menjen, aki jártas,

Next

/
Thumbnails
Contents