Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-31 / 25. szám

4 OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1994. január 31., hétfő A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. A rendesen fizető lakók bűnhődtek Ideiglenes fegyverszünet a Kistarján úton Ebben a/, épületben is kikapcsolták a liftet A Kistarján út kettő és nyol­cas szám alatti lakásokban a kö­zelmúltban „elnöki rendeletre” a liftet és a kábeltévé műsorát kikapcsolták, de még a folyosó­kon is csak az irányfény pislá­kolhatott. A hőn áhított demok­rácia újabb évének első napjai­ban megfosztották tehát a lakó­kat a pénzükért járó alapvető szolgáltatásoktól. Igaz azonban az is, hogy pá­ran nem fizetnek közös költsé­get, de ezt a szövetkezetnek bí­rósági úton kell rendeznie, nem pedig ily „gyermeteg” módon. Az esetet kirobbantó számla­tartozás az Emász Rt. számára a nyolcas épületben huszonnégy­ezer forint, amelyet a második rögtönzött lakógyűlésre össze is szedtek, de a folyosói gyűlés mégis úgy döntött, hogy ezzel is csak a rendszeres nemfizetők alá adják a lovat. A liftet és a kábeltévét visz- szakapcsolták, s a „kutyagolás- nak” egyelőre végeszakadt, a lakásszövetkezet vezetője és a ház közös képviselője meg­egyezett. A néhány háztömbbel odébb található Kistarján út kettő szám alatti ház lakói is kapnak a közös áramszolgálta­tásból, de időközben az ő közös képviselőjük lemondott. A notórius nemfizetők azon­ban a többségtől várják a meg­oldást ... Mákos Éva Salgótarján Ne éjszaka legyen sportközvetítés! Magyarországon közismer­ten sokan szeretik a sportot: művelni és nézni egyaránt. En­nek megfelelően a televízióban is gyakran sugároznak sportmű­sorokat. Azt tapasztalom azon­ban, hogy ezek az adások sok­szor a késő éjszakai órákba nyúlnak, amikor már nem min­denkinek van módja megnézni azokat. így történt a legutóbbi műkorcsolya Európa bajnokság alkalmával is. Véleményem szerint az első Híradó utáni fő műsoridő lenne a legalkalma­sabb a sportközvetítésekre. Takács Lajosné Salgótarján Mai „macskakorömpörkölt" Repülésről mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Nocsak Lezsák sem az a szentelt bárányfelhőn lebegő vajá- kos kalóz. Bodor Pál közíró Felfüggeszti néhány járatát a MALÉV Szárnyaszegetten - szál- lunk rendelkezésére Szilvás István egri hírlapíró Csurkáról Mivel továbbra is felülről és párás szemüvegen át fi­gyeli a magyar politikai éle­tet, meg tudja engedni magá­nak, hogy mindenkinél ala­csonyabban szálljon. Kibédi Varga Sándor újságíró, a Kurír munkatársa Időszerű tanulság Lobbizni kell, járni a poli­tikusokat. Repülés nincs számycsattogtatás nélkül. Kemény Kocsárd a Mátravidéki Fémművek le­váltott vezérigazgatója Korrupció Egyet nem értek: ha röp­ködnek a tízmilliók, miért nem röpülnek az emberek is? Kvári Sinkó Zoltán veszprémi hírlapíró Cikkünk nyomán - Válaszol a lakásszövetkezet Az okok máshol keresendők A labda most a Tarjánhcí Kft.—nél van . . . Lapjuk 1993. január 24-ei, hétfői számában Molnár Tibor, a hődíj elszámolás problémáiról írt - hangsúlyozva, hogy ezekért a lakásszövetkezet és személyesen én felelek. Egyetértek vele abban, hogy az 1992/93. évi hődíj elszámo­lással komoly problémák van­nak, de ezek okait nem az általa leírtakban látom. Kétszer egyenlített fűtésdíjak A távhőszolgáltatás elszámo­lását évtizedek óta a hőt szolgál­tató szervezet - jelenleg a Tar- jánhő Kft. - végzi, s nem a la­kásszövetkezet. Tehát minden ezzel kapcsolatos adatot tőlük lehet beszerezni, mint ahogy ezt szövetkezetünk is teszi. Sajnos a legutóbbi fűtési sze­zon elszámolásával kapcsolat­ban - ami három hónapot késett - csak az elmúlt héten kaptuk meg az általunk szükségesnek ítélt adatokat, többszöri sürge­tésre. Ellenőrzésünk alapján több épületben (ilyen a Kistar­ján út 4. is) bizonyos hőmeny- nyiséget a Tarjánhő Kft. kétszer fizettetett meg: egyszer a lakos­sággal közvetlenül a lakás el­számolásakor, másodszor pedig a lakásszövetkezettel a közös helyiségek fűtéseként. A másik - sok embert irritáló - probléma, hogy ahol a fo­gyasztók többsége a költségme­gosztó alkalmazása mellett dön­tött, ott az a néhány lakó, aki nem tette fel a „műszert”, az a rossz elszámolás miatt arányta­lanul kedvezőbb helyzetbe ju­tott a többiekhez képest. Nem érthető számlák A harmadik alapvető prob­léma, hogy a lakosság nem kö­zérthető, könnyen áttekinthető számlát kapott a fogyasztásáról, pedig első alkalommal találko­zott az újfajta elszámolással. Az elszámolást érintő kifogá­sok megoldását két hónapja hi­ába kértük többször is a hőszol­gáltatótól - érdemi választ még nem kaptunk. A városi önkor­mányzat jegyzőjének javasla­Mottó: Jön a kampány Kakukktojás J anuár 20-án az MSZP pásztói szervezete la­kossági fórumot szerve­zett az állami gazdaság székházában. A termet a délelőtt folyamán beren­deztük, az ajtót természete­sen nyitva hagytuk. Miért is zártuk volna be? Este, a rendezvényre ér­kezve megdöbbenve ta­pasztaltuk, hogy az aszta­lokon a Magyar Demok­rata Fórum emblémájával ellátott - egyébként érdek­telen tartalmú - szórólapok vannak. Felháborodásun­kat az a módszer váltotta ki, ahogyan azokat a ren­dezvény helyszínére be­csempészték. Másnap reggel az aszta­lokon maradt szórólapokat összeszedtem, és bevittem az MDF helyi irodavezető­jének, aki erre azt mondta: „Uram, ebben az ország­ban demokrácia van. Az ember úgy politizál, ahogy tud.” Ez lenne az MDF szerinti demokrácia? Csak ennyi politikai kultúrát tudtak három és fél év alatt össze­szedni? Ha nem tudják el­viselni, hogy más pártok nagy érdeklődés mellett képesek lakossági fórumo­kat szervezni, hát rendez­zenek ők is, megvan rá a lehetőségük. Szeretném figyelmébe ajánlani az MDF megyei vezetésének is, hogy ez a „trükk” balul sült el, és gondolom mindenütt ellen­érzést fog kiváltani, ahol hasonló fogásokat alkal­maznak. Petrik Ödön Pásztó * A korrekt tájékoztatás céljából szerettük volna közölni az MDF - a levél­ben is említett - pásztói irodavezetőjének a véle­ményét is. Telefon-megke­resésünkre azonban azt vá­laszolta, hogy az ügyet je­lentéktelennek, reagálásra méltatlannak tartja. tára legutóbb a Tarjánhő Kft. felügyelő bizottságához fordul­tunk, hogy a lakosság széles ré­tegét érintő, hődíj elszámolással kapcsolatos problémák megol­dását gyorsítsuk. Egyedi mulasztások Tapasztalataink szerint a hő­díj elszámolás gondjai általában a szolgáltatónál előfordult egyedi mulasztások következ­ményei, s nem a vételezett hő­teljesítmény szerinti elszámolás rendszerbeni hibái. Sokan ugyanis hajlamosak a rossz el­számolásra hivatkozva nem megfizetni hődíjtartozásukat, amire a hőszolgáltató újabb re­torziót kíván önkormányzati rendeletbe foglaltatni. Pedig sok esetben nem az elszámolás rossz, hanem a lakások, csalá­dok hőfelvételi igénye között van jelentős eltérés, mint aho­gyan ez már elfogadott a víz, áram és gáz fogyasztásnál. A lakások eltérő hőmennyi­ség igényét sok minden befo­lyásolhatja, de alapvetően „va­lamiféle manipulációt” feltéte­lezni e mögött igen bátor megál­lapítás. A hőszolgáltató tájékoztatása szerint a szövetkezetünkhöz tar­tozó épületek egyik felében a fogyasztók általában visszakap­tak a befizetett előlegből, a má­sik felében pedig rá kell fizet­niük utólag erre. Bűnbakkeresés Célszerű lett volna, ha Mol­nár Tibor a hődíj elszámolás va­lós problémáiról ír, s nem ma­rad meg a felszínen, s keres bűnbakot a lakások eltérő hő­felhasználása miatt. A Tarjánhő Kft.-vei folytatott levelezésből az újságcikk nélkül is megálla­píthatta volna, hogy a hőszol­gáltató mulasztásait jóval az ő levelezése előtt megpróbáltuk korrigáltatni, csak hát erről nem értesítettük a sajtót. Továbbra is hiszem, hogy nem egy-egy újságcikk fogja a mindennapi élet számtalan problémáját megoldani. Várhelyi Béla Egyesült Lakásszövetkezet Salgótarján Ságújfaluban másként kell fizetni? Megszűntek a „filléres gondok” Jók még ezek az érmék vagy nem? - ez itt a kérdés A minap nem fogadták el tő­lem fizetőeszközként a fillére­ket a megszokott kis bevásárló­boltunkban. Ezt azzal indokol­ták, hogy a helyi postahivatal nem veszi át tőlük, ezért a fize­tésnél a kerekítés szabályait al­kalmazzák. Kissé meglepett ez az eljárás, mert újságolvasó létemre nem találkoztam a fillér kivonásáról szóló hírrel. Sőt, ugyanazon a napon hozzátartozóm Salgótar­jánban vásárolt, és fizetett is fil­lérrel, minden ellenvetés nélkül. Valamelyik nap Kishartyánban a postahivatalban fizettük be az esedékes telefonszámlát, ami szintén 50 fillérrel végződött. Zokszó nélkül elfogadták. Most azt nem értem, hogy mi szerint és ki határozza meg, hogy hol lehet és hol nem lehet fillérrel fizetni. Dénes Andorné Ságújfalu Beugratósdi Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Kiigazítás és illetékmódosítások Az 1993. évi november 8-án megjelent lapszámunkban arra válaszoltam, hogy „ingatlaneladás esetén kell-e jövedelemadót fizetni?” A „Kedvezmények voltak és vannak” alcím utolsó be­kezdésében legjelentősebb kedvezményként értékeltem, hogy „a 10 évnél régebben megszerzett ingatlan eladásából származó jövedelem adómentes, nem kell bevallani sem.” N incs olyan hét, hogy kü­lönböző cégektől leg­alább egy prospektust ne kapnék. Ezekben csupa előnyös árajánlatokkal „hízelegnek”. A közelmúltban is egy jól meg­termett cifra borítékot hozott a postás. A csábító külső kíván­csivá tett. Elsőnek egy sorsjegy akadt a kezembe: „Ön nyert! A gépkocsi már az Óné” - állt rajta. Dermedten olvastam to­vább: „Nem kell egyebet tennie, mint az itt küldött Fortuna szel­vényt és legalább négyezer fo­rintos megrendelését - az aján­latunkból - címünkre feladni.” Rájöttem, hogy miről van szó, és nem foglalkoztam to­vább a dologgal. Ám másnap a téma visszaköszönt! A faluban más is kapott hasonló levelet, és a „nyertes” máris árulni kezdte a - nem létező - autóját. Voltak, akik lépre mentek, és szerencsét próbálva megrendeltek néhány terméket. Ám az érkező csoma­gok hibás, félértékű árukat tar­talmaztak. De garanciát az el­adók nem vállalnak, és a meg­adott címekről a reklamációkra nem válaszolnak. A nyeremény­tárgyak sorsát is homály fedi. Kökényesi Béla Karancskeszi Arra is felhívtam olvasóink figyelmét, hogy az APEH vár­hatóan az 1993. évi adóbeval­láshoz is ki fogja adni az „út­mutatót”, amely tartalmazni fogja az 1993. évre érvényes adóügyi szabályokat, tehát cél­szerű lesz azt tanulmányozni, és az adóbevallás során figye­lembe venni! Most kötelességemnek tar­tom olvasóink figyelmét fel­hívni arra, hogy már megjelent a hivatkozott útmutató, amelynek 9. oldalán az ingat­lan értékesítéséből származó jövedelem megjelölés alatt a következő utasítás található: „Az ilyen jövedelem akkor adómentes, ha ön olyan ingat­lant értékesített 1993-ban, amely 1992. január 1-je előtt már a tulajdonában volt!” Többek érdeklődésére, ki­egészítésként közlöm a fenti téma kapcsán, hogy ha ön az önkormányzattól bérlőként megvásárolt lakást értékesítette, akkor szerzéskori értékként az önkormányzat által megállapí­tott - kedvezménnyel nem csökkentett - teljes forgalmi ér­téket kell figyelembe vennie akkor is, ha ez az összeg a vá­sárlásról szóló szerződésben nem szerepel. Az 1992. évi március 2-án megjelent lapszámunkban „Egy pavilonról és az illetékfizetés­ről” cím alatt írtakra is vissza kell térnem, mert az országgyű­lés által 1993. november 16-án elfogadott XCVII. törvény - amely 1994. január 1-jén lé­pett hatályba - módosította a visszterhes vagyonátruházási illetékekre vonatkozó előírá­sokat is, bővítette a vétellel megszerzett illetékköteles in­góságok körét. A módosítás lényege: illetékkötelessé tette a közterületen álló, ingatlan­nak nem minősülő felépít­mény tulajdonjogának, vala­mint vagyoni értékű jogának (használati jogának) megszer­zését is. Ilyennek minősülő felépítmény lehet például az elárusító pavilon is. Aki tehát olyan vállalkozásba kezd, amelynek viteléhez ilyen jellegű üzlethelyiséget vesz, 1994. január elsejétől számolnia kell annak illetékével is. Lényeges változás az is, hogy a visszterhes vagyonátruházási illeték (vételi illeték) általános mértéke 5 %-ról 8 %-ra emel­kedett. Módosult a lakástulaj­don vétele utáni illeték mértéke is. Az 1994. január 1-je után be­jelentett ügyletek utáni illeték mértéke lakásonként 4 millió forintig 2 %, a forgalmi érték ezt meghaladó összege után pe­dig 6 %. Ez vonatkozik a lakás- tulajdonhoz kapcsolódó va­gyoni értékű jogra is. Dr. Verebélyi Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents