Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-29-30 / 24. szám
1994. január 29-30., szombat-vasárnap ARCOK-HARCOK HÍRLAP 9 Fiatal honatya Magyarnándorban Beszélgetés dr. Giczy György kereszténydemokrata képviselővel Csak az a baj, hogy a politika dönti el, kik a legjobb szakértők Magyarnándorban járt a minap Horváth László fideszes honatya, aki az oktatási és művelődési bizottság tagja a parlamentben. A képviselő, mielőtt elkezdett politizálni, tanársegédként dolgozott az egyik főiskolán. Kezdjük az oktatással! Magániskolák- Sokan szeretnénk, ha színes, színvonalas iskolarendszer alakulna ki az elkövetkezendő időkben. A magániskolák még gyerekcipőben járnak, s hiányoznak a törvényi garanciák is.-A magániskolákkal szemben a jogszabályalkotónak olyan kötelezettsége van, hogy világossá tegye: a kimeneti oldalon milyen követelményeknek kell megfelelni azoknak, akik az ilyen intézményeket elhagyják. Vitán felül áll, hogy a magániskoláknak létjogosultságuk van a társadalmunkban.- Mennyire komoly a magániskolákban szerzett végbizonyítvány, amikor a tulajdonosok egyik érdeke, hogy minél több tandíjat szedjenek be?-Szerintem jól felfogott érdeke minden magániskolának, hogy minőséget produkáljon. Igaz, ma még kíméletlen rablás folyik, hatósági szabályozás lenne szükséges. Hosszabb távon azonban érvényesülnie kell annak, hogy minél jobb az iskola hímeve, annál többen iratkoznak be.- A nemzeti alaptanterv elkészülte már hosszú ideje húzódik. Annak idején a Gazsó Ferenc-féle csoport gyakorlatilag elkészült a munkával. Aztán elkezdődtek a támadások. Ön szerint mi az oka ennek a huzavonának?- Emlékszem, még Glatz Ferenc minisztersége alatt volt egy nagy-nagy össznépi tanári konferencia, s csudák csudájára ott egyetértés alakult ki a nemzeti alaptantervről. Az egész oktatási rendszer zűrös három-négy évének botrányai oda vezethetők vissza, hogy a legnagyobb kormányzópárt ideológiai alapra terelte a vitát. De az MDF-en belüli irányzatok is nagyon keményen ütköztek. A Csurka-, a Csoóri-, és a többi vonal gyúrta egymást. Nem a tartalomról szólt a vita. Olyan szemlélet alakult ki: ha mi el is megyünk, a szellemiségünk maradjon! Még nem láttuk az új médiatervet- A háttérben zajlanak az események.- Éppen az a legnagyobb baj, hogy illegálisan végzik a törvény előkészítését. Nem tudjuk, kik, mit, hol, s miért cselekszenek. A kormányzat, amikor rákérdezünk ezekre a dolgokra, mindig azt mondja, hogy nyugodjunk meg, a legjobb szakértők dolgoznak a tervezeten. Csak az a baj, hogy a politika dönti el, kik a legjobb szakértők. Épeszű kormányzat megpróbál szakmai, politikai, társadalmi közmegegyezésre jutni.- Februárra új médiatörvényt ígér a kormányzat. Mennyiben új ez a tervezet a korábbihoz képest?- Mi nem láttuk az új médiatervezetet. Igazából csak azok az információk állnak rendelkezésünkre, amit a kormányfő, a parlamenti frakcióvezetők, illetve a pártok vezetői átadtak egymásnak. Ebből úgy ítélem meg, hogy az álláspontok nem közeledtek egymáshoz. Legalábbis az ellenzéki álláspontok nem közeledtek a kormány nézeteihez. Szerintem a tervezet semmi új elemet nem tartalmaz. Rádió-televíziózunk- Egyáltalán, érdekében áll-e a kormánynak a média körül kialakult helyzet megváltoztatása?-Nem hiszem, így kényelmesebb a kormánynak. Eddig is tapasztalhattuk, hogy a kormány mire akarja felhasználni a rádiót, a televíziót. Akkor meg miből gondoljuk azt, hogy ilyen éles időszakban változtatnak az eddigi gyakorlaton? Miért mondana le önként a kormány a TV Híradóról? Ezt a kényelmes helyzetet egyetlen intézkedés tudja feloldani: a privatizáció.- Ez lenne az üdvözítő megoldás?- Nagy a csábítás. Ha a mostani ellenzék hatalomra jut a választások után, akkor nekik (nekünk) is nagy lesz a csábítás, kár lenne tagadni. A kormányzati hatalom sajátos logika szerint működik. Amíg két köz- szolgálati csatorna van a televízióban, addig nem hiszem, hogy jó megoldás születhet. Egyetlen felügyelőbizottság sem működik pártatlanul. Privatizálni kell, a megoldás a kereskedelmi csatornák létrejötte. Adám Tamás Fidesz-napok Pásztón A tavaly januári hagyományteremtést követően Pásztón immár második alkalommal rendeznek főleg fiatalokat mozgósító Fidesz-napokat. Az események e hét végén zajlanak a városban. Horváth László szerint a médiabékét csak a privatizálás révén lehet megteremteni-Erdei emberek erdészházban legenda A szarvasra leső orvvadászok meghátráltak erdészünk elől kém, se testem nem kívánta! És gyorsan másfelé terelte a szót. T alán nem követek el bűnt, ha felidézem. Nos, Gábor Sándor átvette a kerületét. A szép májusi időben ismerkedni ment Kisbükk-tetőre. Az érett erdő tele volt sűrű aljnövénnyel, megejtően frisselő zölddel és madárdallal. A májusi csodát lövés rombolta szét. Hatalmas zajt csaptak a menekülő szarvasok, majd emberi hangok hallatszottak egyre közelebbről. Az erdész szívverése felgyorsult. Májusban szarvasra vadásznak? Vagy mi a fene történik itt? Levette válláról fegyverét, és a testes tölgyfának védelmébe helyezkedett. Két ember, fegyverrel a kezében, izzadtan toppant eléje. Rájuk kiáltott:- Májusban tilos szarvasra vadászni! A két fegyveres meghökkent, megtorpantak, és kérdezték: kicsoda ön?- A kerületvezető erdész vagyok... - felelte. Meglepődtek a hívatlan puskások. Ezt az erdész is észrevette, de azért követte minden mozdulatukat. Az ilyen találkozás, ismeretlenekkel az erdőben, bizony kellemetlen. A két ember valamit motyogott, de tisztában lehettek cselekedetük súlyával, s a meghátrálást választották. Amikor Kisbükkön újra csend lett, fellélegzett az erdész is. Csak a jelentés megküldése után derült ki, hogy akiket tetten ért, „hivatali fensőbb- ségből” jártak a tilosban. Egy hétre bevonták a fegyverüket, aztán csend lett. Az erdész keserűen mondta:-Ez volt az én belépőm, éreztették is velem sokáig. Elmúltak az évek. Új, fiatal erdész járja már a kerületet. Gábor Sándor éli csendes, feleségét szolgáló életét. De nem felejtették el, legendák szállnak róla szájról szájra, megörökítve mindazt, amit oly nagy szeretettel az erdőért tett. Bobál Gyula Az egyház sekrestyései? A kereszténydemokrácia történetében a kereszténydemokraták mindig önállóan fogalmazták a programjukat. Soha nem vállalták azt, hogy ők lesznek az egyház sekrestyései - hangsúlyozta dr. Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője abban az interjúban, amit a párt Salgótarjánban szervezett nagygyűlése előtt adott lapunknak. Giczy György: Európában a keresztényi értékek - ha nem is a liturgia szintjén - beépültek a kultúrába- Ön a parlamentbe kerülése idején a keresztény közé- letiséget szorgalmazó Márton Áron Társaság titkára volt. A KDNP előtt alakult-A társaság másfél évvel a KDNP előtt alakult. Akkor azt gondoltuk, hosszabb lesz a rendszerváltoztatás folyamata. Azért hoztuk létre szellemi műhelyként, hogy a közélet iránt érdeklődő fiatalok elsajátíthassák az ebben való jártasságot. Márton Áron erdélyi püspök volt, aki nagyon sokat tett a magyarságért, és a keresztény értékek alapján nagyon komoly nemzet- fenntartó erőt jelentett személyében az erdélyi magyarság számára. A társaság elnöke Keresztes Sándor volt, később ő lett a KDNP elnöke is.- Mit értsünk keresztény közéleti- ség alatt? Azt, hogy a keresztények lépjenek fel a közéletben, vagy azt, hogy a közélet, úgy ahogy van, keresztényi legyen?- Bizonyos értelemben mindkettőt jelenti. Európában a keresztényi értékek - ha nem is a liturgia szintjén - eszmetörté- netileg beleépültek a kultúrába. Tehát amikor mi keresztény közéletről beszéltünk, ilyenfajta kulturális kötődést akartunk kifejezni, amit egy erőszakos ateizmus negyven éven keresztül megsemmisíteni kívánt. Talán nem eredménytelenül.- On szerint mennyiben kell bevonnia a KDNP-nek az egyházakat a politizálásba? Illetve mennyiben befolyásolja ez választási esélyeiket?- A papok is állampolgárok. Csak a katolikus egyházon belül van olyan törvény, hogy a papság ne vegyen részt a konkrét pártpolitikában. Ezért nincs a mai magyar parlamentben katolikus lelkész képviselő. Furcsállom, amikor világi jog alapján vitatják a papok pártpolitikai szerepét. Semmi megdöbbentőt nem találok abban, ha egy pap is elmondja a híveinek, hogy éppen mit gondol a politikai helyzetről. Kritikus szerep- Mennyire függ egymástól a KDNP és az egyház?- Hangsúlyozni szeretném: a kereszténydemokrácia történetében a kereszténydemokraták mindig önállóan fogalmazták a programjukat. Nem vállalták azt, hogy ők lesznek az egyház sekrestyései. Soha semmiféle olyan hivatalos megegyezést nem kötöttek az egyházak vezetőivel, ami arra indíthatta volna az egyházi vezetőket, hogy valamelyik párt mellett agitáljanak. Sőt, amikor a XIX. század harmincas éveiben először használták a „kereszténydemokrata” fogalmat, akkor a kereszténydemokraták két dologra vállalkoztak egyszerre: egyfelől arra, hogy az egyházat is bizonyos kritikával illették (a megújhodása érdekében), ugyanakkor komoly társadalomkritikai szerepet is betöltötték. Dudellai Ildikó Újabb választási előjelek a keleti országrészből Pártrokonszenv - Dunán innen Egyre közeledve a választásokhoz, mindinkább érdekessé válik, mit is gondolnak az emberek a politikáról, a pártokról, politikusokról. Most arról számolunk be, a Szonda Ipsos közvélemény-kutatását felhasználva, hogy kik milyen pártra szavaznának abban az esetben, ha vasárnap választásokat tartanának. Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások, Ön melyik pártra szavazna? (a válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség körében az egész országban illetve a keleti országrészben) a keleti országrész adatai: FIDESZ 17 ___■_____ o rszágos adatok: szdsz 8 MSZP 14 K KDNP 6 FIDESZ 16 Vprv ' k SZDSGtS 7 / \ ^»KDNpK 1 lFKGPS FKGP 5 MDF 7 MDF 7 párt 6 Mj' y egyéb párt 5 nem szavazna, bizonytalan 36 ^ nem szavazna, bizonytalan 38 Ma a Fidesz nevetne A Dunától keletre ma a megkérdezettek közül legtöbben (17%) a Fideszre voksolnának. Ügyanekkor ez az arány egy árnyalattal magasabb, mint az ország egészében (ahol 16% támogatja ezt a párot). A második helyen található a Szocialista Párt 14%-os támogatottsággal, ami valamivel gyengébb eredmény a 17%-os országos szava- zótábomál. A harmadik helyet az SZDSZ foglalja el 8%-kal (országosan is 8%.) Az MDF-re a választópolgárok 7%-a voksolna (az országban is 7%). A KDNP kezébe a választók 6%-a adná a kormányaidat (országosan 5%.), míg a FKgP a keleti területen és országosan egyaránt 5%-os támogatottságot élvez. A parlamenten kívüli pártok egyike sem éri el az 1%-ot. A pártok népszerűségét szintén jól mutatja a biztos szavazók körében elért szavazati arány. Akik úgy mondják, biztosan részt vennének egy mostani szavazáson, azoknak a körében a Fidesz előnye eltűnik az MSZP-vel szemben: mindkét párt egyaránt 25%-os támogatottságnak örvend. Előzések - ellenszenv Ugyanakkor országosan az MSZP (30%) jelentősen megelőzi a Éideszt (22%). A biztos szavazók 13%-ára számíthat az SZDSZ (országosan is), míg az MDF és a KDNP egyaránt 10%-ot kapna. Az FKGP 8%-ot ér el. Érdekes összehasonlításra ad lehetőséget az is, ha megnézzük, hogy a választók mekkora ellenszenvvel viseltetnek az egyes pártokkal szemben. A keleti országrészben a legnagyobb ellenszenvvel az MDF és a FKgP iránt viseltetnek a választópolgárok - mindkét pártot 17% nevezte meg úgy, hogy arra semmilyen körülmények között nem adná voksát. Ugyanakkor az országban az FKgP-t 15 %, az MDF-et 20% nevezte meg számára kifejezetten ellenszenvesnek. A Szocialista Párttal szemben a keleti országrészben és az országban is egyaránt 7-7% viseltetik ellenérzésekkel. A Fideszről a Dunától keletre és az egész országban egyaránt a megkérdezettek 3%-a gondolja úgy, hogy semmiképpen sem szavazna rá. A KDNP-nek 2% ellenszenve- zővel kell szembe néznie (országosan szintúgy). Az SZDSZ-re a megkérdezettek 1 %-a nem szavazna, sem a keleti régióban sem pedig országosan. Hatalmon kívül A parlamenten kívüli pártok közül egyedül a Munkáspártnak van számottevő „ellenzéke” a választópolgárok között. E pártra az elképzelt hétvégi szavazás alkalmával 6 % biztosan nem adná le a szavazatát.
