Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-05 / 3. szám
1994. január 5., szerda PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Edina természetesnek veszi, hogy lerajzolja gondolatait B okáig érő sárban capla- tunk Hasznos szélében, hogy eljussunk végre Kőművesék lakásáig. A háziasszony szabadkozik a latyak miatt, de hát az égieknek ő sem parancsolhat. Edina neve hallatán széles mosoly önti el arcát: -Még nem kelt föl - mondja, de invitál bennünket, kerüljünk beljebb. A kislány még a paplan alatt, ám előtte nyitott meséskönyv hever. Természetes egyszerűséggel tudatja velünk: már nem szeret annyira mesét mondani, mint korábban, mostanában inkább verseket költ és sokat rajzolgat. Édesanyja közbeveti: nagyon sok mesét ismer a kislány, s mostanság fejből rajzolja a mesefigurákat. Toll vagy ceruza? Teljesen mindegy. Leül az asztal mellé és rajzol. Háromévesen már verset mondott - Mesével a tv-ben írni szeretne a kis óvodás Kőműves Edina 1750-ból az első tíz között Múlt év tavaszán felhívást tettek közzé a televízióban: gyermek mesemondókat kerestek. A hallottak alapján Hasznoson Kőműves Istvánné megkérdezte négy és fél éves leánygyermekét: el akar-e indulni a versenyen? A kislány igent mondott édesanyja kérdésére. Egerben 1750-en jelentek meg az előmeghallgatáson. Kőműves Edina A három bakkecskét mesélte ... A mesemondóversenyről érdeklődöm. Az édesanya szerint csalódás volt Edinának, hogy hónapokon át nem értesítették őket a meghallgatáson elért eredményről. Biztosak voltak benne, hogy kiesett a kislány. Aztán augusztus végén tévéfelvételre szóló meghívót hozott a postás. Tíz mesemondó jutott el idáig. A kislány nyugodt volt a felvétel alatt, inkább ők, a szülők izgultak. November 30-án sugározta a televízió a leányukkal készült felvételt. Edinának nem kell kétszer mondani, hogy elmondja a mesét. Egyszer megakad, akkor pici tanácstalanság tekintetében, aztán segít édesanyja, s nincs több hiba. Megjegyzi: verset is tud mondani. Bár a szülők néha-néha besegítenek, jobbára magától versel a kislány. Ha valamit lerajzol, utána rímes sorokban is kifejezi azt. Miközben Edina öltözni kezd, belefog egy versbe:- Lufi leng a levegőben, muzsikaszó hódít szépen, kicsi baba ugrándozik, anyja karján ordítozik. A gyerekek sergőn ülnek, néha-néha megpördül- nek, mikor unják leszállnak, vége van a mulatságnak. Ha a muzsikaszó véget ér, minden gyerek hazatér. Aztán leül asztalkájához, tollat fog kezébe és rajzolni kezd. Zöld hegyek, kék ég, fenyőfák, asztalok, székek, s rengeteg állat a készülő képen. Amikor kész (pillanatok alatt rajzol) sorolni kezdi, mi minden látható a műben.- Nagyon szereti magát produkálni. Háromévesen már verset mondott. Nem igen kedvelte a mozgásos játékokat, azt kérte, hogy meséljünk neki. Mostanában elhatározta, hogy megtanul írni. Reggelente fogja az újságot, és a betűket tanulmányozza - így az édesanya.- Megmondom őszintén, nem szeretném, ha így tanulna meg írni. Vallus Tibor Képek: Herbst Keze nyomán életre kelnek a vonalak Vitakör A polgármester, a pap, a patikus és a körjegyző a Dózsában PÁSZTÓ. A Dózsa György Általános Iskola két pedagógusa - Bódi Krisztina és Prokop Magdolna - vett részt az elmúlt esztendőben a Soros Alapítvány vitakultúra tanfolyamán, amelynek elvégzése után, egy-egy csoportot indítottak 5.,6. és 8. osztályos tanulók számára. A délutáni foglalkozásokon két - általában 2-3 tagú - csoport vitatkozik egymással, előre meghatározott témából. A vita végén a zsűri határozata alapján dől el, hogy az állító avagy a tagadó csapat volt-e a meggyőzőbb. Támogatást kérnek PÁSZTÓ. A Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége támogatást kér a város cigánylakossága részére. A fiataloknak munkavállalás, az iskolás gyermekeknek kulturális hagyományőrző foglalkozások lehetőségét teremtenék meg, hogy a cigányfiatalok ne váljanak a bűnözés áldozataivá. Részletes információt a szövetség megyei elnöke, Balázs Sándomé (Szurdokpüspöki, Arany János út 7.) ad. Mit csinálnék másképp? Új esztendő köszöntött ránk. Vajon mennyien élnének közülünk azzal a lehetőséggel, hogy felülbírálva cselekedeteiket, másként tegyék dolgukat, ha ismét az 1993-as évet írhatnánk január elsejétől? Az alábbiakban, saját lakókörnyezetükben ismert, felelősségteljes foglalkozást űző polgárok mondják el véleményüket, osztják meg gondolataikat velünk ez ügyben. M adlena József alsótoldi körjegyző, aki hat község önkormányzatának törvényességi felügyeletét látja el: — Mindig nagyobb időtávlatban derül ki, hogy elrontottam-e valamit. Úgy érzem, nincs olyan meghatározó kérdés, amelynél okot látnék arra, hogy elismerjem: tévedtem, s másként kellene tennem. S zabados László, cserhátszenti váni plébános:- Előrelátóbbnak, következetesebbnek kell lenni. A jövő legnagyobb feladata, hogy megoldódjék a vallási életre nevelés az új generációk szívében. A hitért némi áldozatra is képesek legyenek az emberek. Fontos a szülők felelőssége: ha pallérozzák gyermekeik szellemét, tegyék azt lelkűkkel is. F ehérvári Gyula káliói patikus:- 1990 óta készülünk a privatizációra, s azóta bizonytalanságban élünk. Jobb lenne már túllenni rajta. Gyakorlatilag semmit sem csinálnék másként, mint eddig, hisz mindig a maximumot kellett nyújtanunk. Változás annyiban lenne, hogy jobban szeretnénk magunknak dolgozni. M oravcsik Ferenc, Ecseg polgármestere: -Feszített évet tudhatunk magunk mögött. Arról, hogy jól léptünk-e, amikor megépítettük a tornatermet, amikor megtettük az első lépést a község közművesítése érdekében, az idő dönt. Úgy látom, helyesen jártunk el, amikor a fentiek megvalósítása mellett határoztunk. - herbst-vallus Pásztó és környéke Évforduló • PÁSZTÓ. A település várossá nyilvánításának tizedik évfordulója alkalmából, január 13-án 16 órakor ismét ünnepi emlékülést rendez Pásztó ön- kormányzata a városi művelődési központban. Hozzáfogtak • ERDŐKÜRT. Az esztergomi Boldog Özséb Engesztelő Nővérei elnevezésű női szerzetesrend még az elmúlt évben kapott lehetőséget a helyi ön- kormányzattól kolQ^tor építésére a településen. Az utóbbi hetekben az ellentételezés nélkül kapott építési telek bekerítése zajlott, míg maga az építkezés tavasszal kezdődik meg. Mindazok, akik adományaikkal szeretnék támogatni a munkálatokat - alapítványt is létrehoztak e célból -, a polgármesteri hivatalban informálódhatnak. Társultak • ECSEG. Közmű -társulást alapítottak a településen a lakosság egészséges ivóvízzel való ellátása érdekében. A polgároknak 30 ezer forintot kell befizetniük a csatlakozás ellenében. Földárverések • KÁLLÓ-ERDÖTARCSA. Január 10-én 10 órakor a káliói faluház ad otthont a helyi Vörös Csillag MgTsz mintegy 420 hektárnyi, 8000 aranykorona értékű területére kitűzött földárverésnek. Erdőtarcsán ugyancsak a fenti időpontban a klubkönyvtárban kerül kalapács alá 540 hektárnyi, 8100 aranykorona értékű szántó, gyep, gyümölcsös, erdő és szőlőterület. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az oldalt szerkesztette: Vallus Tibor Miről írt a Pásztó És Vidéke kilencvenegy évvel ezelőtt? A település és közvetlen környezete politikai, gazdasági, kulturális és társasági élete szolgált témájául a vasárnaponként megjelent hetilapnak. Az 1903 januárifebruári számokban olvastuk az alábbiakat: „Sokan remegnek 13-ától; valamely szerencsétlenségnek okvetlenül történnie kell e napon. Január 13-ika csakugyan szerencsétlenséget hozott. Hasznoson a Roheim erdejében több munkás fát vágott ki. A fák közül egy nagy zuhanással dőlt ki mielőtt észrevették volna, és teljesen agyonzúzott egy munkást. Február 12-én egy ismeretlen ember a Zöldfa vendéglőben Singer Ignátz helybeli kereskedőt megszólította, és a beszéd folyamán előadta, hogy 3 borjút szeretne eladni, azonban az alku létre nem jővén, a helybéli kereskedő hazasietett. Az ismeretlen egyén utána futott, és a városháza előtt utolérte öt, ahol az adásvétel 4 korona előpénz mellett létrejött. Eközben a szélhámos magát Adler szarvasgedei lakosnak vallotta és azt kérdezte, hogy egy kocsi rakomány kukoriczát ki venne meg? Feldmann Adolf helybeli kereskedő hosszas alku után megvette Adlertöl a kukoriczát, és lefizetett érte 40 korona előpénzt. A vevők a mai napig várják a borjúkat és a kukoriczát.” Visszajárnak a sírrongálók PÁSZTÓ. Csend honol a tájon, amikor belépünk az izraelita temetőbe. Első ránézésre semmiben sem különbözik a sírkert a többitől. Ugyanaz a nyugalom szállja meg az embert, mint más, hasonló helyen szokás. Aztán szembetűnik az első másság: héber feliratos a sírkövek java. Második ránézésre az is feltűnik, hogy némely sírkő a földön fekszik, s nem talapzatáról szökik az ég felé. A gondnok mutatja: nemrég helyreállították a kőkerítést, amelynek tetejébe üvegcserepeket is tettek az építők ... Hiába. Valakik azokat is kitörve másznak be a temetőbe, hogy síremlékek döntögetésével próbálják ki erejüket. S nem első alkalommal. Sajnos rendszeresen feltűnnek a sírrongálók...
