Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-29-30 / 24. szám
6 FARSANGI MAGAZIN 1994. január 29-30., szombat-vasárnap Szalagot avattak, mókázva forogtak Zakatol a gépiparis-vonat. Ülnek: Fábián László, Kotrócz Bernadett és Bettina, Fábián Máté Balogh Csaba, Kotonai Judit és a Nevesincs-zenekar Vaspál Gábor és Gyulácsi Gábor órát egyeztet A mulatságok idénye a középiskolások szalagavató báljaival kezdődött el. Kun Király József képriportja két salgótarjáni suli, a gépipari technikum és az ISZI diákjainak, tanárainak víg óráiról készült. A gépiparis Sándor Gyula éppen tanárnőjét kéri fel egy táncra Vízkereszttől húshagyókeddig - Farsangoló farsangelő Vigasságok ideje, jöjj! Palócföldön háromnapos ivó A farsangi mulatságot inkább csak a gyermekek világa őrizte meg, mint ahogy sok más népi játékot is. Pedig valaha a farsang volt a magyar falu legboldogabb időszaka. Tél és tavasz küzdelme Az álarcos, bohókás felvonulás a tél és tavasz szimbolikus küzdelmét jelképezte: a játék az óév temetésével kezdődött, s „farsang farkán”, azaz a húshagyókedd előtti három napon hágott a tetőfokára. Az ekkor szokásos rítusok többsége a megújulást, a termékenységet jelképezte, a tavaszt siettette. S mi sem volt természetesebb, mint hogy a házasulandók farsangra tűzték ki a lagzi napját. Nagyböjt előtt A keresztény erkölcsi felfogás az év bizonyos időszakaiban nem nézi jó szemmel, esetenként kifejezetten ellenzi a zajos mulatságokat. Van azonban az esztendőnek egy olyan szakasza, amelyben a dalos, táncos szórakozás, vigadás a keresztény egyházak hivatalos felfogása szerint is helyénvaló. Ez a vízkereszttől hamvazószerdáig terjedő ciklus - amely most február 16-ára esik - a farsang. Pontosabban a hamvazószerda előtti, úgynevezett húshagyókeddig tart, hiszen hamvazószerdával már megkezdődik a nagyböjt. A farsang szó német eredetű, a faschingból magyarosodon. Első írásbeli megjelenését 1283-ból ismerjük. Már a középkorban A farsangolás szokása már a középkorban is dívott. Elsősorban a királyi udvarban, másodsorban a városi polgárság körében, amely helyenként szászokból állt, harmadsorban pedig a jobbágyságnál. A farsang legjellemzőbb eseménye az álarcos- vagy jelmezes bál. Ezeket valamikor a farsang három utolsó napján rendezték. Számos helyen már a húshagyókedd előtti héten elkezdődött a vigalom, tánc, de általában a farsang három utolsó napján rendezték az igazán nagy mulatságokat. Páros és nős A farsang egyik napján rendezték meg a páros és nős bálokat is. Palócföldön háromnapos farsangi ivót tartottak. A soká- cok - délszlávok - farsangi busójárásának, vagyis álarcos felvonulásának eredete újabbkori, amennyiben a török hódoltság idejét nem soroljuk a régmúlt történései közé. V áltozó korunk sorra fölemésztette az ősi szertartásokat. S bár ezer új csodával ajándékozott meg bennünket, nem szabad feladnunk az önfeledt együtt játszás varázsát... Az ISZI nyitó táncát Simon Lajos tanár és Fodor Beáta lejti Az ISZI-bulin Fancsik Gabriella a tükörből tekint vissza ránk Akik most nagyon leültek: Sülyi Marianna és Bordás György Hová menjünk hálózni? A farsangi időszakra megyénkben is nagyon sok szépnek, kellemesnek ígérkező bállal, mulatsággal készülnek. Most ezekből adunk ízelítőt, a teljesség igénye nélkül. SALGÓTARJÁN Karancs Szálló Január 29-én: jogászbál. Február 12-én: egészségügyi bál. Február 19-én: mérnökbál. Február 26-án: operettbál. Március 5-én: kosaras és sportbál. Március 12-én: IBUSZ-bál, farsangi mókával. BALASSAGYARMAT Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Február 11-én: a Szántó Kovács J. Gimn. farsangi bálja. Február 12-én: farsangi nosztalgiabál. Február 19-én: pedagógusbál. Február 26-án: Vitalitás-sportbál. Február 12-én: jótékonysági bál a Fráter Erzsébet Leány- kollégiumban. SZIRÁK Kastély Szálló Február 12-én: farsangi bál. Kínai lányka találta fel - Újra divat lett a legyező Nem csak hűsít, üzenetet is közvetít K ultúrtörténészek szerint a több mint kétezer éves találmány egy hálózó kínai lányka, bizonyos Kan Sin-nak nevéhez fűződik. A jelmezes mulatságon a nagy hőségben gondolt egyet, lekapta álarcát, és azt rázogatva hűsítette magát. Példáját követték fölhevült társnői, s a következő alkalomra már az önfrissítésre szolgáló félkör alakú alkalmatossággal mentek táncba. A Kínai Nagy Fal építése idején föltalált legyező azután nagy ívű karriert futott be, s igazi fénykorát a divat fővárosában, Párizsban élte. Festői remeklésekkel díszített példányok készültek - s köztük is a legékesebb állítólag Madame Pompadouré volt: a csipkelegyezőn kerek 9 évig dolgozott a csipkeverés egyik flamand mesterasszonya. A másik híres példány Angliai Erzsébet kedvelt báli kelléke volt: ha a főúri széptevők bókjai zavarba hozták, piruló arcát mögé rejtette. A mi Erzsébet királynőnk, a szépséges Sis si - Rudolf fia tragikus halála után - elgyötört arcát társaságban fekete legyezőjével takarta el. Napjaink divatja szívesen fordul a múltba, s talán ennek köszönhető, hogy a bálozó hölgyek kezében újra fel-feltűnnek a díszes-míves legyezők. Nem haszontalan hát fölidézni, hogy a hajdani táncoslábú bakfisoknak nemcsak hűsítő szellő támasztására, hanem üzenetközvetítésre is szolgáltak. íme, néhány részlet a „legyezőszótárból”: Tenyéren végighúzott csukott legyező: levél megy... Ugyanez pl. ötször megismételve: ötkor várlak... Szívhez szorított nyitott legyező: szeretsz? Szájhoz illesztett legyező: nem hiszek neked... Orrhegynek támasztott zárt legyező: a Mama figyel!- szórna Lekapta álarcát, és azt rázogatva hűsítette magát... Karnevál Kandúrja most még megvillan, majd hódító útjára indul FEB fotó M int hazánkban a busójárás, olyan Olaszországban a Velencei Karnevál. Ilyenkor a lagúnák városába a világ minden tájáról érkeznek a repülőgépek, autók és autóbuszok, a vonatok ontják az utasokat. Nem csoda ez, hiszen mindenki élvezni akarja azt a remek látványt, amikor a különleges maszkák elözönlik Velence utcáit. A honiak és a külföldiek a kirakatokban már hetekkel előbb vásárolják a színes, pompás álarccsodákat. Karnevál hercege egy estére Velencébe költözik... A velencei kalmárok karneváli kellékei gazdájukra várnak
