Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)

1994-01-22-23 / 18. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1994. január 22-23., szombat-vasárnap Fegyverraktar a munkásszállóban Üzbegisztán Ló okozta a vasúti balesetet Üzbegisztánban péntek haj­nalban egy tehervonat belero­hant egy veszteglő személyvonat­ba Taskenttől mintegy 130 kilo­méterre. A balesetben tizenöten életüket vesztették és mintegy negyvenen megsebesültek. A szerencsétlenséget egy, a sí­nekre tévedt ló okozta, amelyet a személyvonat elgázolt. A közép­ázsiai vasúti igazgatóság tájékoz­tatása szerint a gázolás következ­tében elromlott a vonat fékje, és a hiba kijavításán dolgoztak, amikor a katasztrófa bekövetke­zett — jelentette az AP. Nem mindennapi ítéletet hir­detett ki a minap Ungváron a megyei bíróság. Egy 19 éves ra- hói fiatalembert ítéltek halálra, előre megfontolt szándékkal el­követett gyilkosságért: egy asz- szonyt megölt, férjét pedig súlyo­san megsebesítette kézigránáttal. így akarván megszabadulni a tő­lük kért kölcsön visszafizetésé­től. A kézigránátot diáktársai se­gítségével vette 10 dollárért. Egy másik, ugyancsak friss eset, Nagyszőllősön a Ruhagyár munkásszállójában fémládák­ban tárolt töltényeket, kézigrá­nátokat és azokhoz tartozó gyúj­tófejeket talált a rendőrség. A Ívovi terület egyik katonai alaku­latától megszökött két kiskatona kérésére tárolta szobájában a ru­hagyári munkásnő. Ez esetben még folyik a nyomozás. Kárpátalján ugyanis egyre na­gyobb méreteket ölt a törvényte­len fegyverkereskedés. Honnan jutnak lőfegyverek­hez az ezekkel kereskedők? A szervezett bűnözéssel foglalkozó egyik megyei illetékes szerint en­nek két forrása van: az egyik a volt Szovjetunió forrongó térsé­gei, ahonnan az átjárható hatá­rokon át könnyen behozható a fegyver Ukrajnába, és ezen belül Kárpátaljára. A másik forrás, a katonai ala­kulatok, amelyekben az utóbbi időkben fellazult a fegyelem, hi­ányzik a kellő ellenőrzés. Ungváron arra is volt már pél­da, hogy kiskorú iskolásgyere­kek jutottak be a betörött abla­kon át az egyik lőszerraktárba, s tettüket csak akkor vették észre a katonai alakulatnál, amikor a megyei lap munkatársa is ele­meit onnan néhány lőszercsoma­got. Szabó Béla Los Angelesben már 51 halottra bukkantak Küzdelem a természettel A bürokratikus ügyintézés miatt késnek a segélyek Hosszú sorok kígyóztak csü­törtökön is a Los Angelesben lé­tesített segélyhelyeken, hogy éle­lemhez és vízhez jussanak. A földrengés sújtotta nagyváros­ban még mindig 20.000 ember van hajlék nélkül. Bár a hatóságok igyekeznek megfelelő ellátást biztosítani a számukra, sokan kénytelenek rögtönzött sátortáborokban meghúzni magukat, ami a hideg éjszakák miatt külön megpró­báltatásnak teszi ki az amúgy is elgyötört embereket. A türelem fogytával egyre többen panasz­kodnak arra, hogy a hivatali bü­rokrácia miatt késnek a segélyek, és körülményes a kártérítési igé­nyek benyújtása. Bili Clinton elnök csütörtö­kön újabb 100 millió dollárt biz­tosított a károsultaknak, előleg­ként a még jóváhagyandó segé­lyek terhére. (A Fehér Ház előző nap 140 millió dolláros gyorsse­gély kiutalását jelentette be, de közölte azt is, hogy a további ösz- szegek folyósításához szüksége lesz a Kongresszus felhatalmazá­sára.) Időközben újabb holttesteket emeltek ki a romok közül: a ha­lálos áldozatok száma 51-re emelkedett. A kórházakban több mint 5300 sérültek' láttak már el eddig. Ami az ország észak-keleti ré­szét uraló sarki hideget illeti, a fagyhullám a hét eleje óta több mint száz halálos áldozatot köve­telt. A meterológiai intézetek szerint talán a hét végére várható némi enyhülés. (MTI) Lengyel abortuszvita Bíróság elé a professzorral! Lengyelország egyik legis­mertebb, és bizonyára legszóki­mondóbb nőgyógyászát akarja bíróság elé állíttatni illegális abortusz végrehajtása és tör­vénysértésre való felbujtás vád­jával a Lengyel Életvédő Moz­galmak Föderációja. Waclaw Dec professzort — aki az orvosi egyetem tanára és a lódzi nőgyó­gyászati és szülészeti intézet igazgatója — egy televíziós inter­jújában mondottak alapján je­lentette fel az ügyészségen a szer­vezet. Dec professzor interjújában elmondta, hogy az abortusztilal­mi törvény hatására virágzó, ille­gális abortusz-ipar alakult ki. A feljelentés alapját képező kije­lentése a következő volt: „A -°ndkívül nehéz helyzetekben levőiméi, amikor tudjuk, hogy egy sokgyermekes családban, ahol a félj súlyos beteg, az asz- szony már megint gyermeket vár, rákényszerülünk az orvosi ada­tok meghamisítására. Az ilyen asszonynál beírjuk, hogy megin­dult a vetélés, vagy a terhesség az életét veszélyezteti, és ilyen jog­címmel szakítjuk meg a terhessé­get.” Dec ellen, aki már az abor­tusztörvény vitájának idején is kiállt a terhességmegszakítás ter­vezett, rendkívül szigorú korlá­tozása ellen, az első támadást az orvosi kamara elnöke indította el, egy héttel azelőtt, hogy a teljes abortusztilalmat szorgalmazó társaival együtt az orvoskongresz- szus leváltotta volna. Az eljárást természetesen ennek ellenére le kellett folytatni, de a lódzi orvos­kamara, valamint az egyetemis­ták egyhangúlag professzoruk mellé álltak. Miután ez az akció kudarcot vallott, került sor most a vád­emelésre. Az ügyészség sem lelkesedik azonban az ügyért, mert mint szóvivője mondotta, a vád egyet­len esetet sem tartalmaz, amely­ben a professzor valóban tör­vénysértést követett volna el. Dec egyébként úgy nyilatkozott, hogy ő maga egyetlen egyszer sem hamisított meg kórképet, és nem hajtott végre abortuszt, csu­pán a titokban mind általánosab­bá váló gyakorlatra kívánta fel­hívni a figyelmet — vagyis arra, hogy az abortusztilalom jogi sza­bályozása a mindennapi életben kudarcot vallott. Barabás T. János Clinton és deficitcsökkentő gazdasági programja Határozott és tartós fellendülés A beiktatása óta eltelt egy év legszebb napjának politikai érte­lemben Bili Clinton elnök azt nevezte, amikor a törvényhozás el­fogadta ötéves deficitcsökkentő gazdasági programját. Szerinte kongresszusi győzelme máris érezteti hatását a gazdaságban, amely határozott és tartós fellendülésnek indult. Az elnök beiktatásának első évfordulóján, csütörtök este nyilat­kozott a CNN televízió Larry King Live című műsorában. Eskü alatt tesz vallomást Az őt személy szerint is érintő Madison-Whitewater-ügyről kije­lentette, hogy teljes mértékben és fenntartás nélkül kész együttmű­ködni az aznap kinevezett különleges vizsgálóbíróval. Közölte, ha szükséges, akár eskü alatt tesz vallomást. — Nem csináltam semmi rosszat, nem követtem el semmit. Egyet­len dolgot szeretnék, ha minél előbb túl lennénk az egészen, és nyu­godtan végezhetném a munkámat. (A vizsgálat tárgyát egyebek között a Clinton-házaspár nyolcvanas évekbeli üzleti befektetései képezik.) Véleménye szerint a reformellenes erők megizmosodása és né­hány szövetségesének elpártolása ellenére az orosz elnök szilárdan a kezében tartja a hatalom gyeplőit, annál is inkább, mert az alkotmány nagyobb jogkört biztosít a számára, mint amekkorával ő rendelkezik. Elismerte azonban, hogy Borisz Jelcinre kemény kihívások várnak még. — Tudom azonban, hogy a jó oldalon áll, és azt hiszem, előbb- utóbb jobban mennek majd a dolgok a számára — mondta. Phenjan megpróbálkozott vele Észak-Korea kapcsán utalt rá, hogy még hírszerzői körökben is megoszlanak a vélemények arról, vajon rendelkezik-e Phenjan atom­bombával. Szerinte annyi biztos, hogy megpróbálkozott vele, ám még ha rendelkezne is atomtöltettel, nem valószínű, hogy megfelelő célba juttató eszközei volnának. Leszögezte: az Egyesült Államok mindent megtesz, hogy rávegye Phenjant atomlétesítményei megnyitására a Nemzetközi Átomenergia Ügynökség ellenőrei előtt. Borúlátóan vélekedett a boszniai békeesélyekről. Azt mondta, hogy voltak pillanatok, amikor fellángolt benne a remény, ám mind­annyiszor csalatkoznia kellett. Szerinte csak a területi megállapodás vezethet eredményre; külön utalt arra, hogy a muzulmánok számára lehetővé kell tenni a tengerhez való kijutást. A nyugat-európai szö­vetségesek szemére vetette, hogy annak idején nem fogadták el a Szerbiával szembeni keményebb fellépést szorgalmazó amerikai ál­láspontot. Eredményesnek nevezte viszont mind a Jugoszlávia-elle- nes tilalmi rendszert, mind a boszniai légihidat. Lesz egészségügyi reform A második év legfontosabb feladatának az egészségügyi reform el­fogadtatását nevezte. Arra a kérdésre, hogy mitől fél a legjobban, azt válaszolta: attól, hogy a demokrácia térnyerésének lendülete váratla­nul megtörhet. (MTI) Az ÁVÜ válaszol Önprivatizáció után — privatizáció előtt Tisztelt Olvasó! 1993. december 31-én zárult le az Állami Vagyonügynökség fennállása óta legsikeresebbnek tartott privatizációs program, az önprivatizáció. A technika az egész világon újdonságnak számított. Lényege, hogy az ÁVÜ pályázat útján kiválasztott tanácsadó cégeket bíz meg a privatizáció lebo­nyolításával. Ezek feladata: minimális vagyonügynökségi segítséget igény­be véve felgyorsítani a folyamatot. A két ütemben összesen mintegy 550 vállalatot érintő program keretében 1994. január 4-ig összesen 311 cég többségi tulajdonrészét adták el a szakértők; tulajdonképpen ezek privati­zációja fejeződött be az előre megszabott határidőig. De mi lesz a többi céggel, azokkal, amelyek még a privatizáció korábbi szakaszában vannak? Erről beszélgettünk Rácz Ernő úrral, az ÁVÜ ügy­vezető igazgatóhelyettesével. — Mire számíthatnak azok a cégek, amelyeket besoroltak az önpriva­tizációs programba, de 1993. december 31-ig nem találtak új tulajdonos­ra? — Az ÁVÜ Igazgatótanácsának döntése szerint azon cégek privatizáció ját, amelyre már írtak ki pályázatot, de a nyertes még nincs meg, vagy még nem kötöttek vele szerződést, a szakértő befejezheti. Formailag az történik, hogy a szakértő cég kap egy egyedi megbízást az ÁVÜ-től a tranzakció le­bonyolítására. Jogai és kötelességei ugyanazok, mint eddig voltak, ezeket továbbra is a Keretszerződés II. vagy a Keretszefződés III. szabályozza, at­tól függően, hogy az adott vállalatot a program első vagy második ütemébe sorolták be. Mintegy 110-120 olyan folyamatban lévő pályázat van, ame­lyek eredménnyel kecsegtetnek. — Meddig kell a szakértőknek befejezni a privatizációt? — A végső határidő az egyedi megbízási szerződés aláírásától számított 90 nap, azaz legkésőbb március vége. — Mi történik a többi vállalattal? — Visszakerülnek az ÁVÜ-höz. Ha volt szakértőjük, akkor az köteles a vállalat összes dokumentumát az elvégzett munkát igazoló jegyzőkönyvvel együtt átadni nekünk. A megmaradt vállalatok több szempontból is — pl. méret, privatizációs lehetőségek — hasonlítanak egymáshoz, ezért tanácsos ezt a kört egyben tartani. A megmaradt kb. 150 vállalatot a PRI-MAN Kft. kezeli tovább úgy, hogy teljes egészében az ÁVÜ döntési rendszere érvé­nyesül. — Ezek szerint azok a szakértő cégek, amelyek nem jutottak el a pri­vatizációig, nem kaptak semmit a munkájukért? — Az Állami Vagyonügynökségnél ilyen esetben nincs teljesítmény — azaz privatizációs, illetve állami bevétel -, ezért nem fizetünk. Szó volt erről a szakértők által aláírt keretszerződésekben, így a helyzet nem lehet megle­petés a számukra. — Azok a vállalatok, amelyek megmaradtak, valószínűen nem a leg­jobbak. El lehet majd őket adni, s egyáltalán milyen cégekről van szó? — Ezek a vállalatok nehezen privatizálhatóak, jellemzően rossz gazda­sági helyzetben vannak, mi azonban bízunk abban, hogy el lehet őket adni. Az ÁVÜ-höz való visszakerülésük pedig olyan új helyzetet teremt, amely lehetővé teszi új konstrukciók kialakítását, valamint eddig nem alkalmazott privatizációs technikák igénybevételét is. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents