Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-20 / 16. szám
1994. január 20., csütörtök BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Lelki edzés összeütközésekkel A z ember sokszor azért nem tud bizonyos célokat elérni, azért nem tud eredményesen „újra nekifutni” egy-egy feladatnak, mert a legkisebb ellentétek is elriasztják. Nagybárkányi, sámsonházi szülőktől is gyakran hallom azt, hogy a mostani fiataloknak nincs kitartásuk semmihez, a legkisebb kudarcok eltérítik szándékuktól, nincs bennük küzdőképesség. Arról már alig ejtenek szót, hogy vajon ők, a felnőttek mennyiben felelősek mindezért? Hiszen a felnövekvő nemzedék olyan, amilyenné formáljuk. Azt hiszem, nevelési elveink érvényesítése során félreértettünk valamit. Az emberi együttéléshez elengedhetetlen az alkalmazkodás küszöbe. De mi - mind a szülők, mind az iskola - sokszor alkalmazkodási maximumot követelünk. Talán mert ettől titkon azt várjuk, nekünk is könnvebb lesz. Azt tartjuk kívánatosnak, hogy csemetéink lehetőleg a legsimábban illeszkedjenek be. S megfeledkezünk arról, hogy a gyereknek szüksége van tekintélyre, mert az egyfajta biztonságot ad neki. Sokszor megelégszünk azzal, hogy a gyerek úgy tesz, mintha tisztelné a szülőt, a tanárt. Holott! Ha az iskolában, családban gyakoriak a gyerek konfliktusai, szaladunk a pszichológushoz, mondván, hogy valami nincs rendben a személyiség fejlődésével. Nem vesszük tudomásul, amit pedig mindnyájunknak tudni kellene, hogy a jellem igazában az összeütközések során kovácsolódik ki. N em lenne szabad, hogy az őszintétlen, megalkuvó magatartást jutalmazzuk. Ezáltal egyéniség nélküli embereket nevelünk, akiknek aztán tényleg nem lesz kitartásuk az életben. Kazinczi Anikó A Hegyeskei borókás legelőn: Európa legóriásibb pókja Hiszem, hogy erőssége lesz a városnak Kiss Ernő plébános a bányavárosi templomépítésröl Templomot szeretnének a bányavárosi katolikus vallású emberek. Óhajukkal mélyen egyetértve, ügyüket kezdettől felkarolja a helyi lelkipásztori feladatokat is ellátó Kiss Ernő, tari plébános. Vele készült az alábbi beszélgetés, melyben egyebek között a kezdeményezés gondolatával egyetértő személyekről, a tervezett építkezés előkészítéséről, így az erre célra létrehozott alapítványról is szó esett. MÁTRANOVÁK. A község környéke több természetvédelmi értékkel dicsekedhet. A Nyírmedi-tó, a Cserkészkút és a Kaszinópark mellett a legértékesebb rész a Hegyeskei borókás legelő. A nagy kiterjedésű területen négy-öt méter magas boróka bokrok is előfordulnak, és élnek itt más védett növények is, így például a leánykö- körcsin. Élőhelyre találnak a ritka állatfajok, például Európa legnagyobb pókja, a cselőpók, és fészkelnek itt a borókások jellegzetes madarai is. Sajnos, a terület feltáratlan, természeti értékei ismeretlenek, mivel a kutatás sok pénzbe kerülne ...-Miért éppen most vetődött fel ennek a hiánynak a megszüntetése? Érseki javaslat- A templomnélkülinek megálmodott településrészt - ahol ma több mint 8 ezer ember él - 1947-ben kezdték el kialakítani Nagybátony és Maconka között. S nem mi, hanem - a ’60-as évek közepén - a vallásos Maconka egyházközségének képviselő-testülete fogalmazta meg legelőször a templomépítés gondolatát. 1971'és 1989 között Parádi Félix lett Nagybátony és Maconka hűséges, lelkiismeretes plébánosa. 1989 őszétől azonban a nagybá- tonyi plébánia megüresedett. Utóda 1993. május 27-éig Tóth Béla tari plébános lett, aki gondosan ellátta az ottani lelkipásztori teendőket.- Az ön közvetlen elődje tudott a korábbi kezdeményezésről?-Valószínűleg igen. De ennél lényegesebb volt dr. Seregély István egri érsek úr javaslata, amely - nagybátonyi látogatásakor - a plébánia betöltésével kapcsolatos, hozzá intézett kérdés kapcsán hangzott el: építsenek templomot és plébániát a Bányavárosban. Tóth Béla plébános úr és a két egyházközség képviselő-testülete a A kultúra napján BÁTONYTERENYE. Ünnepséget rendeznek a magyar kultúra napja tiszteletére január 21-én 16 órai kezdettel az Ady Endre Művelődési Házban. Á megjelentek Tóth Sándor országgyűlési képviselő (KDNP) köszöntőjét hallgathatják meg. Ezt követi a Bátonyterenyei Kamarazenekar hangversenye, és a Bartók Béla Általános Iskola szavalókörének műsora. hívekkel egyetértésben teljes mértékig elfogadta ezt. S már ’92. novemberében írásban, - az érsek úrral, akkori főpásztorral történt előzetes megbeszélés alapján - telket kértek Bátony- terenye Város Önkormányzatától.- Milyen tennivalók hárultak önre a továbbiakban?-Tavaly augusztus 1-jén megerősítettem a telekigényt, és kértem tegyék meg a kialakításhoz szükséges intézkedéseket. Még ebben a hónapban több mint hétszázan írták alá azt a levelet, amelynek címzettje Nagy Mihály polgármester úr, illetve Keszthelyi Ferenc váci megyéspüspök úr volt, mivel közben megváltoztak az egyházmegyei határok és Bátonyte- renye a Váci Püspökséghez került. A kérelmezők területért, illetve anyagi és erkölcsi támogatásért folyamodtak a címzettekhez. A támogatók köre- Miként fogadta igényüket a város vezetése?- Igent mondtak. Szeptember 30-án úgy határoztak, hogy kérelmünkre térítésmentesen, hároméves beépítési kötelezettséggel telket adnak. Keszthelyi Ferenc püspök úr hozzám írott leveleiben a templom építését javasolta és ígérte, hogy azt LUCFALVA-NAGYKE- RESZTÚR. A hét elején megtartott képviselő-testületi ülésen fő napirendi pontként szerepelt Nagykeresztúr különválása Lucfalvától. A nagykeresztúri lakosok körében már két évvel ezelőtt történt felmérés arra vonatkozóan, hogy ki voksol az önálló településsé válás mellett. A szavazás eredményéből egyértelművé vált, hogy a lakosság 96 százaléka támogatja a kezdeményezést. messzemenőkig támogatja. A polgármesteri hivatal, valamint az ipari szakközépiskola és szakmunkásképző intézet igazgatója jóvoltából a múlt év októberétől elkezdődött a vasárnaponkénti misézés az iskolában. Ezen kívül létrehoztuk az építkezés költségeinek közadakozásból való fedezését szolgáló alapítványt. (Az adományokat a bátonyterenyei OTP 757-000338. számú számlára lehet befizetni.) Szellem és lelkiség- Hol tart jelenleg az előkészítő munka?-Tavaly december elején felkértem Guzmics Györgyöt, a Nógrádterv Kft. ügyvezető igazgatóját a 320 személy befogadására alkalmas templom és plébánia ajánlási tervének az elkészítésére. Ugyancsak a múlt év végén a bátonyterenyei képviselő-testület az építkezés céljára tulajdonba adta az Ózdi úton lévő beépítetlen területet. Január végére várjuk a kész ajánlati tervet. Kezd összeállni és megszerveződni az új önálló és stabil egyházközség. Ma- hunka Józsefné a képviselő- testület megbízott világi elnöke.- Miben látja az elmondottak, vagyis a bányavárosiak elgondolásának, a megvalósulásnak a jelentőségét?- Abban hiszek, hogy a majd fölépülő templom és plébánia - a bennük kialakuló szellem és lelkiség szétsugárzása által - erőssége lesz a városnak, és annak üdvösségével együtt a felértékelődését szolgálja. A különválás azonban nem valósulhatott meg, mert a település sem lélekszámban, sem az infrastruktúra színvonalában nem felelt meg a törvény által meghatározott, az önállósodáshoz kellő feltételeknek. Időközben kiépítették a vezetékes ivó- vízhálózatot és orvosi rendelő létesült. A kedvező változások és a törvény várható módosításának reményében a lakosság újra „felmelegítette” a válás gondolatát. Bátonyterenye és környéke Téli gépjavítás » NAGYKERESZTÚR. A Kis-Zagyvavölgye Termelő- szövetkezet gépüzemében a tavaszi munkálatokat készítik elő: folyik a javítás és karbantartás. Eddig már tíz erőgépet újítottak fel, s hasonló tennivalókat végeznek el a következő hetekben a vetőgépeken, talajelőkészítőkön, műtrágyaszórókon. Képek a faluról • SÁMSONHÁZA. A helybeliek a település fejlődésének egyik eszközét látják a turizmus fejlesztésében. Ezért alakították ki a korábbi években a turista- szállót, s elképzeléseik szerint ugyanezt hivatott szolgálni az a propaganda, amit a helyi természetvédelmi és egyéb nevezetességeket megörökítő, nemrégiben elkészült képeslappal kívánnak elérni. Közmeghallgatás • MÁTRAVEREBÉLY. A település elmúlt évi eredményeiről, a tornacsarnok építéséről, és az idei fejlesztési elképzelésekről egyaránt szó lesz a január 25-én, kedden, a művelődési házban tartandó közmeghallgatáson, ami 18 órakor kezdődik. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az oldalt szerkesztette: Mihalik Júlia Az új iskola nagycsarnoka LUCFALVA. A településen épülő, négytantermes nemzetiségi általános iskola nagyterme (képünkön) filmvetítésre, sportversenyek és nagygyűlések megtartására egyaránt alkalmas lesz. (Mihalik) Reményük a válás __ K isterenyén kesztyűs kézzel készül - az ágynemű Három és fél éves. Amikor világra hozták, akadtak, akik nem találták elég életre valónak. De hamar rácáfolt az aggályokra: megtalálta a piac nagy polcáról hiányzó munkavédelmi kesztyűket, s gyorsan felismerte, hogy nem elégedhet meg egyetlen termék gyártásával. A profilbővítés eredménye igazolta a feltevéseket: a kisterenyei Kesztyűkészítő Kft. mára egy száztíz főt foglalkoztató gyárat működtethet.- A központi üzemben A munkavédelmi kesztyűvel kezdődött... Varrónőket nemcsak az üzemben, hanem bedolgozóként is foglalkoztatnak egy műszakban, harminckét személy szabja-varrja az anyagokat, a bedolgozói hálózatban pedig - Pásztótól Mátranovákig - hatvan fő dolgozik - mutatja be az egység felépítését Tóth Kálmán, anyag- és áruforgalmi vezető. - A kesztyűknél nagyobb mennyiségben különböző lakástextíliákat, ágyneműt, konyharuhát is készítünk. Megrendelőik zömmel budapesti nagy áruházak és nagykereskedelmi vállalatok, így a Röltex, a Bétex, a Grácia és a Centrum Áruházak. Természetesen a kisebb-na- gyobb nógrádi üzletekben megtalálhatóak a szemnek is tetszetős, élénk színű, sokféle mintával készült ágynemű-garnitúráik. Ezek pénzben mérhető sikere: a kesztyűkészítők tavaly száznegyvenhárommilliós összbevételt értek el. S - amit manapság csak igen kevés cég mondhat el magáról - nyereséggel zárták az esztendőt. Szeretnék, ha ilyen lenne a folytatás is. Ezért, hogy jó helyzetüket megtartsák, az idén kissé magasabbra tették a mércét: száznegyvenöt- millió bevételt terveztek. S az eddigi mutatóik alapján elmondható: van esélyük arra, hogy túlszárnyalják korábbi önmagukat. A piac változó igényeihez igazodva, következetesen és fokozatosan „felfelé kerekítsék” eredményeiket. (M.J.) Vissza a fatüzeléshez! MÁTRANOVÁK. Kelendő a tűzifa a helyi tüzelőanyagokat értékesítő telepen. Naponta tapasztalja ezt az ott dolgozó idős Ku- borczik Miklós is (felvételünkön), aki szalagfűrészen naponta ötvenöt-hatvan mázsa fát aprít el. Megjegyezte, hogy a hagyományos tüzelőanyag vásárlására nem csak a hidegebbre fordult időjárás ösztönzi az embereket. A szükség nagy úr, s annak parancsára térnek át a drága gázzal, villamos árammal való fűtésről az olcsóbb fatüzelésre, mivel manapság a nagy szobák bemelegítésére bizony kevésbé telik az itt élő családoknak is.
