Nógrád Megyei Hírlap, 1994. január (5. évfolyam, 1-25. szám)
1994-01-04 / 2. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1994. január 4., kedd Nagy változások várhatók - Beszélgetés a megyei képviselet vezetőjével Átmeneti esztendő a gazdasági kamaránál pések megbeszélésére.- Az átalakulás aligha megy máról holnapra. Ezek szerint 1994 átmeneti esztendőnek tekinthető?- Igen. A változások igen mélyrehatóak lesznek, hiszen a kamarai törvénytervezet például kötelezővé tenné a tagságot minden vállalkozás számára. A kamarai szolgáltatásokat ilyen széles körnek is ugyanúgy kell nyújtanunk, mint mai tagságunknak.-A távolabbi jövőbe pillantva: milyen nógrádi részvételi lehetőséget lát az 1996-os expón?-Vannak, akik nem hisznek az expo sikerében. Én hiszek, bár nem olyan rég mondták ki azt, hogy a világkiállítást nem Budapest, hanem Magyarország rendezi. Korábban az ellenkezőjét hangoztatták teli torokból. Ezért rossz sokak szájíze. A sokat hangoztatott értékek, Ipoly- tamóc és Hollókő mellett van még néhány látnivaló, de jó lehetőségei lehetnének Salgótarjánnak is, ha például kapcsolódó rendezvény lehetne a Tarjám Tavasz, vagy az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő Ugrógála. A lehetőségek viszont csak akkor érnek valamit, ha élnek is azokkal...-bjHa minden jól megy, az országgyűlés hamarosan napirendre tűzi a kamarai törvény megvitatását.- Hogyan érinti ez a kamarát, illetve a tagságot? - érdeklődtünk dr. Beren- téné dr. Ku- rucz Erzsébettől, az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Nógrád megyei képviselet vezetőjétől.-Ha minden jól megy, Heves, Borsod és Nógrád elébe megy a törvénynek, és még január-február környékén létrehozza a megyei kereskedelmi és iparkamarát. Jelenleg Nógrád megyében Dr. Berenténé dr. Kurucz Erzsébet: Elébe megyünk a kamarai törvénynek mintegy száz tagunk van, a jövő hónap első felében nagyon sok céget felkeresünk a további léAdókedvezmények 1994-ben Amit levonhatunk és amit nem Változik a személyi jövedelemadózás rendje 1994 január elsejétől. A részletekről az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal főosztályvezető-helyettese, dr. Mészáros Gyu- láné tájékoztatott. Kedvezmények a mezőgazdaságnak- 1994-től megszűnik az alkalmazotti adókedvezmény, ami havi 200 forint adólevonást jelent még az idén. Ugyancsak megszűnik a nyugdíjasok 108 ezer forintos kedvezménye, hiszen jövőre amúgy is 110 ezer forintig nem kell adózni. Jövőre viszont azok az egyéni vállalkozók, mezőgazdasági kistermelők, akik tevékenységükkel kapcsolatos hitelszerződést kötnek, az adott évben esedékes kamat 25 százalékát leírhatják az adójukból. Növekszik a gyermekek után járó kedvezmény is: egy és két gyermeknél havi 400 forintot lehet leírni gyermekenként, három vagy több gyerek után 600 forint havi adókedvezmény jár a szülőnek, a gyermek eltartójának. Ez érvényes a súlyosan fogyatékos gyermekek esetében is. A kedvezményt az a szülő, eltartó veheti igénybe, aki családi pótlékra jogosult.- Közvetlenül az adót csökkentő tételek mellett vannak olyan kedvezmények is, amelyek az adó alapjának számító összjövedelmet csökkentik ...- A főbb változások e téren a következők: az alapítványok, közérdekű kötelezettség vállalások céljára 1994—tői csak az előző évben fizetendő személyi jövedelemadó feléig terjedhet az adóalapból levonható pénzadomány. Ha az adózó súlyos testi fogyatékos (a Népjóléti Minisztérium rendeletében meghatározott kört kell ebbe a kategóriába sorolni), akkor a ma érvényes havi 2000 forint helyett 1994-től 3000 forintot vonhat le adóalapjából. A tb. járulékkal csökkenthető Teljesen új a kedvezmények sorában, hogy a jövő évtől minden magánszemély levonhatja adóalapjából az általa fizetett 10 százalékos társadalombiztosítási járulékot, amely a nyugdíj- és egészségbiztosítás összege. 1994 szeptember 1-jétől ugyancsak adóalapot csökkentő tétel lesz a tandíj is. Fontos megszorítás: csak az első, az alapképzettséget adó végzettség megszerzéséhez és csak az oktatási törvény végrehajtási rendeletében rögzített tandíj mértékéig lehet igénybe venni ezt a kedvezményt. A jövedelméből az vonhatja le a tandíjat, aki fizeti, tehát a tanulón kívül a hozzátartozókra (családtagokra) is érvényes a kedvezmény.- A törvényalkotók szándéka volt, hogy segítsék a családok lakáshoz jutását...-Lakásépítéshez vagy új lakás vásárlásához a jövő évtől új adóalap csökkentő kedvezmények társulnak. Aki 1993 december 31. után e célra pénzintézeti kölcsönszerződést köt, az az adott évben legfeljebb 60 ezer forintig levonhatja az adóalapjából mind a törlesztett részleteket, mind annak kamatait. A lakásbővítést is támogatják- Lakásbővítés esetére is született egy új típusú kedvezmény: a törlesztő részleteket évi maximum 30 ezer, illetve 40 ezer forintig lehet leírni az adóalapból. Ez a kedvezmény akkor jár, ha a lakás bővítésével a méltányos - a kormány rendeletében rögzített mértékű - lakásigényt elégítenek ki és meghatározott időn belül (egy-öt év) a család létszáma egy, illetve két fővel növekszik. N. Zs. A pedagógia hétköznapjai - Döntéskényszer - Választ a diák és a tanintézet Továbbtanulásról - szülőknek, gyermekeknek A jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy a tankötelezettség 16 éves korig terjed. A 14-15 éves fiatalok és szüleik tehát döntéskényszerben vannak: a következő hetekben konkrét elhatározásra kell jutniuk, hogy milyen iskolatípusban, hol kívánnak továbbtanulni. Ezzel kapcsolatban azonban néhány gyakorlati követelménnyel és feladattal is tisztában kell lenni. A főbb tudnivalók a következők: 1. Középiskolába, szakmunkásképzőbe azok a nyolcadik osztályt végzett tanulók vehetők föl, akik a felvétel naptári évében még nem töltötték be 17. életévüket és a választott szakma egyészégügyi követelményének megfelelnek. 2. Gimnáziumba elsősorban azoknak a fiataloknak célszerű jelentkezniük, akik felső fokon szeretnék folytatni tanulmányaikat később. 3. Ha a gimnáziumban speciális tagozatú osztályok indulnak, a tagozat kiválasztásakor feltétlenül érdemes mérlegelni a gyerek érdeklődését a tagozaton tanulandó tárgy iránti képességeit. 4. A szakközépiskolák a határozott szakirányú érdeklődést, tehetséget felmutató gyereknek adnak lehetőséget egy-egy szakma alapjainak elsajátítására, szakirányú felsőfokú tanulmányok megalapozására. 5. A szakmunkástanuló iskolák ma még a közvetlen munkavállalást készítik elő; így 3 év alatt egy-egy szakma elsajátítását Ígérik az odajelentkezőknek. 6. Az általános iskolásoknak az iskolában kell jelentkezniük továbbtanulásra a Tü 819. sz. „Jelentkezési lap továbbtanulásra” jelzésű nyomtatvány kitöltésével. Minden tanulóról csak egy lap tölthető ki, de ezen a szülők több középfokú oktatási intézményt jelölhetnek meg. 7. A szakképzési intézményekbe jelentkezőknek ajánlatos néhány alapvető (szem-, hallás-, szív-, gerinc-, allergia-, stb.) vizsgálatot még a jelentkezési lapok kitöltése előtt elvégeztetni. 8. A legtöbb tanintézet felvételi, szakmai alkalmassági vizsga alapján választja ki diákjait. Maguk az iskolák döntenek a felvételi követelményekről, a felvétel módjáról. 9. A felvételről a középiskolák értesítik az érintetteket, elutasítás esetén pedig ők továbbítják a jelentkezési lapot a 2., 3. helyen jelölt iskolákba. 10. A jelentkezési lapokat az általános iskolák 1994. február 15-ig továbbítják az első helyen megjelölt középfokú iskolákba. A lapot együttélő szülők esetében elég az egyik szülőnek aláírnia; ha külön élnek, mindkettőjük aláírására szükség van. Kecsmár Ilona Mai „macskakörömpörkölt" Művészetekről mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Szolgálók Körmagyar A Katona József és a Nemzeti Színház a művészetet szolgálja, mi a közönséget Bodrogi Gyula a Vidám Színpad igazgatója Némavers Torkodba csomósodnak a ki nem mondható szavak Kányádi Sándor kolozsvári költő Volt, nincs, fene bánja A rendszerváltással a virágnyelvre megszűnt az igény, és az állami támogatás Szabó István filmrendező Meghatározás Az avantgárd a fogyasztói társadalom szocreálja Szervátiusz Tibor szobrász Amióta Szörényi rátelepedett a hun birodalom romjaira, ki a fenének van kedve Attila koporsóját megtalálni. Hogy abban is Koltay rendezzen gyertyás körmagyart? Halmágyi Miklós szombathelyi hírlapíró Szittya múzsa Lezsák Sándor rigmusai kétségtelenül felülmúlják, teszem azt, Szittya Attila Bendegúz költeményeinek színvonalát, csak az a baj, hogy nem sokkal Nádori Péter újságíró, a Magyar Narancs munkatársa Az Atilla margitszigeti előadásáról Kétségtelen lenyűgöző a klasszikus „buu-tupp”, ámde veszít erejéből, ha többször hallani Szutrély Péter kritikus, a Bécsi Napló munkatársa Bruce Willis és a tömeggyilkos Két folyó találkozásánál, az Ohio államban játszódik Bruce Willis legújabb filmje. Tom Hardy rendőrt alakítja, aki tömeggyilkos után nyomoz. Fiatal detektívnőt (Jessica Sarah Parker) osztanak mellé: a nyomozásról és kettőjük kapcsolatáról szól a film. Orosz medve, magyar tenger C irkuszt közvetítenek a moszkvai tévéből az újév első óráiban. Hatalmas orosz barnamedvét állítanak egy hajókormány mellé: kormányozzon! Mintha szuggerálnák; hetekkel az orosz választások után sem látja a világ, hol van a győztes? Ha van egyáltalán. Mert vesztes nyilvánvalóan létezik: a Jelcin-csapat, amelyet az álliberális Zsirinovszkij elképesztően ostoba handaban- dázással is megelőzött a szavazatok 24-25 százalékának elnyerésével. Jelcinék mintha túlontúl biztosak lettek volna benne, hogy a rádió, televízió kormánykézbe kaparintása után már nem lehet kétséges a sikerük. Tévedtek. S most magyarázgatják a világnak, ki is ez az újfasiszta, és mennyire nem kell komolyan venni hisztérikus kijelentéseit Szófiában, Bukarestben, vagy Varsóban, Washingtonban. Jelcinék tévedése igen tanulságos, és fenyegető. Belátható, hogy a kormányok által vezényelt, dró- tonrángatott televízióknak, rádióknak annyira nincs hitele, kiszámítható hatása, hogy a célirányos propaganda nemcsak falrahányt borsó, de egyenesen olaj az elégedetlenség, türelmetlenség tüzére. Mert ha már a vízcsapból is kormánydicséret folyik, amit a legkevésbé sem szabad igazságként figyelembe venni, akkor az újfasiszták világmegváltási ajánlatait is lehet nagyvonalúan kezelni; nem ügy! Egy hazugság a sok közül... Ez bizony életveszélyes állam- polgári logika a demokráciára nézve, egy-egy ország jövő kilátásaira nézve. N ekünk természetesen nem az orosz medve érdekes a kormánynál, hanem a „magyar tenger”, a magyar viszonyok kuszasága. Az úgynevezett független magyar televízió szilveszteri szuperbola műsorában is a hajó-kormányzásról esett a legtöbb szó. Tengerre magyar! így lelkesített bennünket a Chrudinák-csapat. Közben a legalpáribb mucsai logikával, a legképmutatóbb „erkölcsiséggel” gyalázkodtak egy félórácskát, hogy mindenkire jusson egy sárfröccsenés legalább, aki a független televíziót működtető kormányzatnak választási ellenfele lehet a jövő év tavaszán. R émálomnak is rossz volt ez a színvonal, ez a stílus. Hogy egyáltalán képernyőre kerülhettek, elhangozhattak, az ország elemi külpolitikai érdekeit sértő szennyes kis gyalázkodások „szomszéd hajókról”, homoszexuálisokról, név-magyar-talaní- tásokról, abortusz-képzettársításokról. Elképesztő; meddig elmerészkedik a dermesztő butaság! Utoljára a miniszterelnök halálának másnapján, a rádió déli krónikájában hallottam ilyen színvonalú politizálást. A halálhír sajtószemléjében primi- tív-uszító számonkéréssel elemezték, hogy a prágai lapok, az ottani kormányzat, elég gyorsan méltózta- tott-e reagálni nemzeti gyászunkra. Megállt bennem az ütő: létezik egyáltalán ennyi ízléstelenség, butaság, intolerancia kis hazánkban, amit ez a pár krónika-mondat felmutatott? Nem is beszélve a gyász méltóságának semmibevételéről! Brrr! Nem rokonok valahonnan ezek a „nagy-nemzeti” szerkesztők? De bizony rokonok: a magyar Zsiri kreatúrái! O tt felejtődtek a vágóasztalok mellett! S láthatóan egyetlen célért működnek: megakadályozni minden békefolyamatot. Úgy tesznek, mintha kormánydicséretre szegődtek volna, ám átlátszó pártossággal előidézik azt a helyzetet, amelyben az állampolgár 1994 májusára úgy érzi: egyik hazugság olyan, mint a másik! S ha már választani kell: válasz- szűk a hangosabb embereket! Például azokat, akik így kiáltanak: tengerre, magyar! Erdős István
