Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-11-12 / 289. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. december 11szombat A skinhead ügyvédje vagy a belügyminiszter állít igazat? Bánó nem bűnbánó E z az első meghívásom. Nem szokásom élmény- beszámolókra járni, de le­het, hogy most elkezdődik egy ilyen korszak. így legalább megismerhetem véleményüket r mondta többek között Bánó András, az Egyenleg elbocsáj- tott főszerkesztője Salgótarján­ban, a sajtóklubban tartott fó­rumon. A skinhead kétmilliója-A tavaly október 23-ika története hamarosan a Mun­kaügyi Bíróságon folytatódik, mivel Ont a tévében menesz­tették. Az Egyenlegben megje­lent képekről megoszlanak a vélemények. Tud-e valami új fejleménnyel szolgálni?- Hogyne. A napokban tu­domást szereztem arról, hogy ez a zászlólengető fiú az ügyvédje útján keresetet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíró­sághoz a Magyar Televízió el­len, kétmillió forintos kártérí­tést követelve - mert őt felvet­ték a téren és a tévé számtalan műsorában bemutatták a felvé­telt, amivel őt emberi méltósá­gában megsértették. Innen pi­káns a dolog: ha Boross Péter állítja azt,hogy birtokában van olyan rendőrségi jegyzőkönyv, amely azt igazolják, hogy ez a fiú ott sem volt a téren, vajon mit szól most a belügyminiszter ahhoz, hogy a fiú ügyvédje a keresetlevélben azt írja, hogy ügyfele azonos azzal, aki októ­ber 23-án a Kossuth téren a Bánó András: „Nem közölték, hová kerülnek a munkatársak...” zászlót lengette. Mivel a közte­rületen készült felvételhez nem kell engedély, tehát a Magyar Televízió jogosan mutatta be, ezért W. B. semmiféle kártérí­tést nem követelhet. A rejtélyes nyomozó Ám - ha a Magyar Televízió nem akarja kifizetni a kétmillió forintot -, akkor a tárgyaláson a tévé képviselőjének azt kell bi­zonyítani, hogy ez a bizonyos W. B. ott volt a Kossuth téren, ahogyan ez a keresetlevélben is szerepel. Ekkor viszont ellent­mondásba kerülnek a belügy­miniszterrel, akinek a rendőrség azt igazolta, hogy a fiú nem volt ott.- Mikor lesz a tárgyalás?- Ezt nem tudni, de eltarthat egy ideig, míg kitűzik. Külön­ben vannak még a tarsolyunk­ban olyan dolgok, amelyeket a bíróságon fogunk előhúzni. Azt mindenesetre nagyon szeretném tudni, hogy hívják azt a civil ru­hás nyomozót, és hogy lehet, hogy egy év óta nem jelentke­zett, aki a mi felvételünkön visszafordult a kamera felé, megmutatva arcát, és levette a skinhead fejéről a sapkát. Ez a civil ruhás például azóta sem került elő. Fegyelmikre járnak- Mi lett a munkatársaival?- Többen küzdenek egzisz­tenciális gonddal, akik belső munkatársak voltak a televízió­ban, és az Egyenleg szerkesztő­ség megszűnése miatt nincs munkájuk. Nahlik Gábor ugyanis hozott egy határozatot az Egyenleg megszüntetéséről, ugyanakkor nem közölte a hatá­rozatban, hová kerülnek a mun­katársak. Néhányan azok közül, akik aláírták a nyilatkozatot, hogy Murányi Lászlóval nem hajlandók együtt dolgozni, fe­gyelmi tárgyalásokra járnak.- És ön mit csinál a jogerős határozat megszületéséig?- Még nem tudom. Semmi esetre sem érzem sem magamat, sem a műsort bűnösnek a Kos- suth-téri ügyben. A történet azonban olyan szövevényes, hogy csak egy könyvbe fér bele. Ez már el is készült, csütörtö­kön kerül utcára. Balázs J. Ha lesz még akkor STV ... Ki ugrik a városi televízióra? Csütörtök este a salgótarjáni városi televízió élő adásában a műsorvezető-főszerkesztő elejtett egy mondatot, miközben felhívta a nézők figyelmét az induló új programokra. Hozzátette ugyanis: ha lesz még akkor városi televízió. Kit érdekel, hogy lesz-e vá­rosi televízió, amely kifejezés mögött nemcsak technikai be­rendezés és egy tizenkét tagú stáb húzódik meg? A műsor­ral elérhető közönség, a har­mincezres nézőszám nem el­hanyagolható hányada Salgó­tarjánnak. Kit érdekel? Ho­gyan válaszolnak erre a kér­désre az utóbbi hónapok tör­ténései? Kié az enyém? „Úgy érzem, hogy az önkor­mányzat nem érzi sajátjának az intézményt. Két dolog foglalkoz­tatja: ez az ö intézménye, de ke­vés a pénze, másrészt nem tudja beilleszteni a tévét az intézmé­nyi szerkezetbe. Ez nem iskola, nem művelődési ház. Ha ön- kormányzati gazdálkodási mód­szereken nem lehet változtatni, abban az esetben elképzelhető, hogy (a televízió) ezt az évet sem bírja ki pénzügyileg." - A mondatok a június 24-én megje­lent, a fideszes Mészáros Zsolt igazgatóval és Zengő Árpád fő- szerkesztővel készült interjúnk­ból valók. Június 28-án Zsély András polgármester bejelentette Mé­száros Zsolt lemondását. „Nem mondtam le. Nem fo­gadtam el a megbízás meghosz- szabbítását. Az elmúlt időszak­ban nagyon sok levélben, meg­beszélésen hangoztattam azt a véleményemet, hogy a városi te­levízió működtetésének nem a leghatékonyabb formája az in­tézményi szervezeti felállás” - mondta lapunknak a volt igaz­gató július 8-i számunkban. Rendezni kell! A városi televízió működésé­nek, gazdálkodásának vizsgála­tára öt fős ad-hoc bizottságot hoztak létre júliusban. Időközben Zengő Árpádot bízta meg a képviselő-testület október 30-áig az intézmény vezetésével. Az ad-hoc bizott­ság előterjesztése csak a no­vember 29-i ülésre került be. Elmondására és megvitatására nem volt idő. December 6-ára csúszott. V ________________________ „ A javaslat lényege: szükség van a városi tévére, érdemes pénzt fordítani az elavult stúdió felújítására, rendezni kell az in­tézmény kuszáit működési rend­jét, aggasztó anyagi helyzetét, gazdálkodását. A feladat végre­hajtására válságmenedzserként Zengő Árpád megbízott főszer­kesztőt javasolják" — írtuk de­cember 7-én. Tudósítottunk a fideszes Ponyi Zsolt azon lesza­vazott indítványáról is, hogy szüntessék meg intézményként a városi tévét, az vállalkozás­ként működjön tovább. Ercsé- nyi Ferenc SZDSZ-es alpol­gármester, az ad-hoc bizottság elnöke szerint az MDF és a Fi­desz megbuktatta a mentőak­ciót. Ezt konkrét megnevezés nélkül így indokolta: „ Ugrásra készen áll egy cso­port, amelynek van pénze, és a stúdió birtoklására tör”. Választások előtt Fájó lenne kijelenteni: azo­kat, akik képviselőként nem tö­rődtek vele, politikusi mivol­tukban mégis érdekelni kezdte a városi televízió. Azt, hogy „egy csoport” - néhány hónappal a választások előtt - magának akarja megmenteni a válságban lévő városi televíziót. Cáfolat kellene. Önkormány­zati elhatározás arról, Salgótar­jáné lesz (és lesz) a televízió. December 20-án talán, a követ­kező ülésen kiderül: kit érde­kel? Dudellai Ildikó Diszkó-bárhölgyeknek - fülvédő Azokon a munkahelyeken, ahol a zaj túllépi a 90 decibelt, a munkaadók kötelesek fülvédőt biztosítani alkalmazottaiknak: ezt írja elő a legújabb brit mun­kavédelmi szabályzat Az régen természetes, hogy a sugárhajtású repülőgépek szere­lői vagy a nagyon hangos szere­lőcsarnokok munkásai fülvédőt hordanak. Az azonban eddig még senkinek nem jutott az eszébe, hogy ezt a szabályt pél­dául kiterjessze a diszkókban dolgozó felszolgálónőkre. Ä birminghami környezet­védő hivatal emberei a városban tíz diszkót kerestek fel, hogy megmérjék a zaj nagyságát. Az az értékek néhol a 115 decibelt is elérték. Ezért kezdeményeztek egy olyan rendelkezést, amely köte­lezi a munkaadókat, ha a szóra­kozóhelyeken a zaj túllépi a ki­lencven decibelt, a foglalkozta­tottaknak fülvédőt kell juttat­niuk. Mai „macskakor ömpörkölt" A médiáról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Népi szocialista megjegyzése Ha az em­ber leereszke­dik a bokáig érő liberális sajtó színvo­nalára, elve­szítheti a tü­relmét. Szűrös Mátyás az országgyű- 1 lés alelnöke, az MSZMP KB volt titkára, Magyarország volt moszkvai nagykövete, - a Magyar Köztársaság kikiál­tója, túlélő Felemás kezdőpont A demokratikus átmenetbe egy nagyon jól felkészült saj­tóval és egy nagyon felkészü­letlen politikával érkeztünk. Ágh Attila politológus, a közgazdasági egyetem tanára ||- _______ E rőviszonyok a sajtóban Egy vadászbombázóra csak krumplipuskával tudunk is visszalőni. Kosa Csaba újságíró, a Magyar Fórum volt főszerkesztője, a Pest Megyei Hírlap főmunkatársa, a MŰK (Ma­gyar Újságírók Közössége) főtitkára Egy följelentés margójára Nem olyan érdekes a mé­diák számára egy olyan eset, amikor valaki szitává lőtte az anyósát. Lengyel László kije­lentése viszont tizenöt tévéál­lomást vonzott Veszprémbe. Dr. Horváth György, a miniszterelnöki följelentés nyomán Lengyel László poli­tológus ellen eljáró Veszprém Megyei Bíróság elnöke, Hor­váth Balázs volt belügymi­niszter testvére Nagytakarítás Közhellyé vált, hogy akié a sajtó, azé a hatalom, és a de­mokrácia első kormánya nem beszélte le az embereket erről a gondolatról. Haraszti Miklós mikiegér és médiapolitikus, SZDSZ-es országgyűlési képviselő Kibúvó A főhatalom a vidéki sajtót nem mikiegerezi, legfeljebb sajnálja, hogy nincs jobban a kezében. Horváth Sándor győri hírlapíró Corsa, Astra, Vectra, Calibra, Omega, Monterey Az OPEL-család új csillagai Az Opel-család legnagyobb tagja az Omega M ég aránylag messze van az év vége, de az Opel már közreadta, milyen újításokat, érdekességeket vár­hatunk autóitól jövőre. A Corsa, amelyet kiskocsi­nak terveztek, „felnőtt”: számos olyan tulajdonsággal rendelke­zik, amely eddig a közepes ka­tegóriába tartozó kocsik sajátja volt. A '93-as elődjéhez képest a '94. évi változat a nagyobb ten­gelytávval, az előrébb került szélvédővel, a lekerekítettebb formákkal jelent újdonságot. A Corsa választéka változatlanul igen széles marad, továbbra is gyártják a két- és négyajtós, kis­teherautó és Combi. E változa­tokba 45 LE-től 109 LE-ig ter­jedő motorok szerelhetők, 1,2, 1,4 és 1,6 literes benzines és 1,5 literes turbo dízel kivitelben. U j motort kap az Astra: az 1,7 literes 82 LE-s hű­tött, turbo dízel motort, amely amellett, hogy alacsony a fogyasztása, kevesebb káros égésterméket bocsát ki. A Vectra megjelenik hathen­geres motorral, de forgalomba kerül négykerékhajtású változat is. A 2 literes, turbo feltöltéses, 204 LE-s motor igencsak spor­tos jelleget ad a Vectrának: vég­sebessége 240 km/óra, ugyan­akkor a fogyasztása viszonylag kedvező /Euromix: 8,9 liter/. Az új Ecotec V-6 24 szelepes, 2,5 literes, 170 LE-s motorral épí­tett Vectra fogyasztása a legala­csonyabb ebben a kategóriában: mindössze 8,8 liter 100 km-en. Ugyanezt a motort építették a Calibrába is: 237 km/óra végse­besség érhető el vele. A kiváló aerodinamikának köszönhetően az Opel sportkocsijának fo­gyasztása még alacsonyabb, mint a Vectráé. A család legnagyobb tagja, az Omega, 2, 2,6 és 3 literes motorral készül; a teljesítmé­nyek 115 LE-től 204 LE-ig ter­jednek. Ennél a kocsinál még nagyobb hangsúlyt kapott a tá­gasság, szem előtt tartva a biz­tonsági követelményeket. A kü­lönleges biztonság érdekében fejlesztették ki például a DSA dinamikus biztonsági hátsóke­rék felfüggesztést. A Monterey annak elle­nére, hogy terepjáró tu­lajdonságai vannak, ren­delkezik azzal a kényelemmel, amivel általában az országúti kocsik: hatalmas csomagterét telepakolva is 170 km/órás vég­sebességgel képes haladni. Szokások, hagyományok - Öröm kicsiknek és nagyoknak Nógrádban is disznótorral jár a december Különös pillanatkép: szakavatott előkészület a vaddisznó-torhoz Nógrádszakálon Fotó: Kun Király József Bizony a városi gyerekek számára ritka eseménynek szá­mít, ha falusi disznótoron ve­hetnek részt. A téli idényben szinte mindennapos dolog a vi­déki emberek életében a disz­nóvágás és a hozzátartozó tor. Külön népszokása alakult ki ennek az eseménynek. A téli időszak egyik kedves szórakozását a disznótor maska- rázással és köszöntéssel kötöt­ték egybe. Disznótori estén Fél­egyházán régebben szokásban volt a kántálás. A vacsora alatt egy csapat le­gény vagy gyerek rigmusmondó ritmusban az ablak alatt kán- tálni kezdett. A gazda behívta őket, és ekkor elmondták a disznó búcsúztatóját, ami az egész feltisztítás menetét magá­ban foglalta. A kántálók végül is bort meg egy kis csömeléket kaptak, s eltávoztak. Az Alföldön általában szokás a disznótor alkalmából való maskarázás. Azok, akik külön­ben nem részesülnének a disz­nótorból, különösen fiatal le­génykék, a maskara és álarc vé­delme alatt vagy a tréfás kö­szöntő ürügyén részesülnek a lakomában. A háziak sem ve­szik tolakodásnak a hívatlan lá­togatókat, sőt sértve lennének, ha elmaradnának a tréfák. A disznótoros köszöntés So­mogy megyei formája a nyárs­dugás. Különösen a Zelicség- ben szokásos, még ma is diva­tos. A disznóölés utáni vacsora idején a bandába tömörült gyermekek zörgetnek, s az aj­tóba, a kilincsre teszik a nyár­sat, vagy az ablakra. Arra törek­szenek, hogy a nyársnak minél több ága legyen. A legfelső ágon, a főágon levél van. Erre a levélre tréfás, többnyire durva hangú üzeneteket írnak. Mint­hogy általában rokon gyerekek, a szomszédok gyerekei járnak nyársat dugni, a háziak elolvas­sák a nyomdafestéket nem tűrő levelet, nevetnek rajta, majd megrakják a nyársat hurkával, kolbásszal, hájas pogácsával. Az ennivalóval megrakott nyár­sat ismét kiteszik az ablakra, ügyelve arra, hogy kutya vagy macska meg ne dézsmálja. Az elrejtőzött gyerekek előbújnak, elviszik a zsákmányt, és közö­sen elfogyasztják. Ha nem is ezek a szokások voltak divatban a nógrádi fal­vakban, a karácsony előtti he­tekben itt is mindenütt vágták a disznót, készítették a finom éte­leket, s nagyokat mulattak. Öröm a disznóvágás ma is ki­csiknek, nagyoknak egyaránt.

Next

/
Thumbnails
Contents