Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-11-12 / 289. szám

i a Z- HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. december 11szombat Nyomozás a bécsi főpolgármester elleni merénylet ügyében Szélsőjobboldaliak a gyanúsítottak Feloszlatás előtt az olasz parlament .1 Scalfaro olasz államfő levél­ben közölte a parlament két há­zának elnökeivel, hogy záros ha­táridőn belül meg kívánja vitatni velük a parlament feloszlatásá­val kapcsolatos teendőket. E be­jelentéssel az államfő megtette az első lépést az új választások kiírásához vezető eljárás elindí­tásához, és egyben eloszlatta a választások előrehozását illető utolsó kételyeket is. Scalfaro lé­pése szertefoszlatja a régi hatal­mi rendszer egyes képviselőinek reményét, hogy a legitimitását vesztett parlament feloszlatását legalább júniusig elodázhatják. Tilos a karácsonyi ünnep Kínában Megtiltották a karácsony nyil­vános ünneplését a kínai egyete­mistáknak és főiskolásoknak: sem a karok, sem az évfolyamok, sem pedig a csoportok nem tart­hatnak karácsonyi összejövete­leket. Hivatalos indoklás szerint ez az intézkedés a kínai kulturális hagyományok védelmét hivatott szolgálni. A piacgazdasági refor­mok felgyorsulásának egyik melléktermékeként felduzzadt a nyugati életstílus külsőségeiért rajongó fiatalok tábora. Meghalt Szomáliában egy vöröskeresztes Életét vesztette Szomáliában az Olasz Vöröskereszt egyik ön­kéntes aktivistája, a 24 éves Ma­ria Cristiana Luinetti. A fiatal nőt csütörtökön ölte meg egy bandita, aki vaktában lövöldözni kezdett az egyik mogadishui or­vosi rendelőben. A gyilkost ké­sőbb- olasz katonák megsebesí­tették. AII. világháború óta ez az első eset, hogy az Olasz Vörös- kereszt egy önkéntese életét vesztette. Walesa lemondatná a hírközlőket Megvonta bizalmát a lengyel Rádió és Televízió Tanács általa kinevezett tagjaitól Lech Walesa. A hírről az érdekeltek az államfő szóvivőjének rádióinterjújából értesülhettek, majd Walesa a PAP-nak nyilatkozva megerősí­tette a hírt. Mint mondotta, re­méli, lesz annyi becsület egykori jelöltjeiben, hogy a döntése alap­ján önként benyújtsák lemondá­sukat. Az érintettek másképp látják a helyzetet. Marek Marki- ewicz, a tanács elnöke, sajtóérte­kezletén közölte, hogy nem haj­landóak lemondani, mert az megbénítaná a testület munká­ját. Kokaincsempész diplomaták? A kolumbiai hatóságok őri­zetbe vettek két kolumbiai diplo­matát, akiket azzal gyanúsíta­nak, hogy kokaint csempésztek Kelet-Európába. Jorge Mora- lest, Kolumbia szófiai nagyköve­tét tartóztatták le Bogota repülő­terén, amikor kiszállt a New Yorkból érkező repülőgépből. Őrizetbevették Marta Tovar Me- nesest, a külképviselet másodtit­kárát is. A levélbomba-meréhyletek elkövetésének gyanújával csü­törtökön letartóztatott két sze­mély a bécsi Kurier pénteki köz­lése szerint ismert újnáci, német- országi kapcsolatokkal. A lap a szigorú hírzárlat ellenére részle­teket közöl a két gyanúsítottról, igaz, vezetéknevüknek csak a kezdőbetűjét adja meg. A 26 éves Peter B. alsó-ausztriai (Ne- uguntramsdorf) elektrotechni­kus és schwechati társa, Alexan­der W. volt zsoldos egy trafikos és egy cseh határőr információja alapján bukott le. A bulvárlap értesülése szerint mindkettő el­len igen sok bizonyíték van. A kremsi trafikos arról értesí­tette a rendőrséget, hogy egy fia­talember — akit pontosan le is tudott írni — feltűnően sok, a le­vélbombákon található motívu- mú 7 schillinges bélyeget vásá­rolt. A személyleírás alapján komputerrel megrajzolt fantom­kép a hatóságok által ismert Peter B. neonácira emlékeztetett: a fia­talember a VAPO (Néphez hű, parlamenten kívüli ellenzék) és a nemrégiben elítélt vezér, Gott­fried Küssel hívei közé tarto­zik. Röviddel a fantomkép elké­szülte és azonosítása után befu­tott a cseh határőr jelentése, amely szerint feltartóztattak egy bizonyos Peter B.-t, aki egy kis cseh határállomáson Audi 80-as gépkocsijával akart áthaladni. Berlinbe tartott, ám a cseh vá­mosok 13 gépfegyvert és muníci­ót találtak a kocsiban, és őrizetbe vették. Eközben az osztrák rend­őrség házkutatást tartott lakásán és a szintén a VAPO-hoz közel álló schwechati bajtársánál. Megtalálták, amit kerestek: a le­vélbomba kellékeit, nitroglice- rint és egyéb anyagokat, amelye­ket az eddigi információ szerint külföldön szereztek be. Schwe- chaton, Alexander W.-nél való­ságos kis laboratóriumra buk­kantak, elkoboztak még egy ar- zenálnyi fegyvert, páncélos grá­nátokat és aknákat. A lakás ajta­ját jobboldali jelszavak ékesítet­ték. A fiatalembert a szomszé­dok szelíd fickónak ismerik, de elmondták, hogy többnyire ka­tonai egyenruhában jár, és zsol­dosként harcolt Horvátország­ban. A rendőrség Alexander W.-t is őrizetbe vette. A Kurier történetét nem erő­sítették meg hivatalos helyen. A többi lap tartja magát a szigorú hírzárlathoz, amely semmiféle nyilatkozatot nem engedélyez az üggyel kapcsolatban álló nyo­mozóknak, illetve belügyi és rendőrségi vezetőknek. Vranitzky kancellár egy csü­törtök esti televíziós műsorban elismerte, hogy az események nyomán Ausztria belpolitikai élete megváltozott: ma már nem mondható el, hogy mentes a szervezett politikai bűnözés­től. Seselj semmit nem vár Milosevictől Vojislav Seselj, a szerb radiká­lisok vezére sajtóértekezletén ki­jelentette, hogy semmit sem vár Slobodan Milosevic szerb elnök és a nyugati közvetítők tárgyalá­saitól, szerinte Szerbiának egyál­talán nem kellene semmilyen szerepet vállalnia a boszniai vál­ság rendezésében, mivel Boszni­ában „három köztársaság léte­zik, a szerb, a hercegovinai hor- vát és a muzulmán, s nekik kell dönteniük”. Egyébként is — fűz­te hozzá a radikális vezető — Mi­losevic minden egyes diplomá­ciai lépésével csak kárt okoz, amint nincs jelen, mint például a bolgár-jugoszláv tárgyalásokon a hit végen, máris eredmény szü­letik. Hozzáfűzte, hogy ha módja lenne rá, eljárást indítana Slobo­dan Milosevic ellen, mert alapos a gyanú, hogy közvetlenül reszt vett bűncselekményekben, pél­dául pénzeszközök külföldre csempészésében, valamint más pénzügyi bűntettekben. Leszögezte, hogy Radovan Karadzic boszniai szerb elnök helyében nem tenne semmilyen engedményt sem, mivel „a mu­zulmánok már eljátszották lehe­tőségeiket, amikor elutasították az eredeti genfi javaslatot, amely egyharmadnyi területet juttatott volna nekik . Az MTI kérdésére válaszul kifejtette, hogy „a mu­zulmánok agresszorok, Izetbe- govicnak annak idején még azt is felajánlották, hogy legyen ő egy Boszniát is magában foglaló fö­deráció első elnöke, de ő ezt a nyugatiak tanácsára visszautasí­totta”. Párhuzamot vont a bosz­niai háború és az első világhábo­rú között. „Akkor Magyarország agressziót követett el, s ezért el­vesztette területének kétharma­dát a vesztett háború után” — mondta, s arra a közbevetésre, hogy a magyar miniszterelnök a Parlamentben szembehelyezke­dett a háborúval, azt mondta, hogy Magyarország, mint az Osztrák-Magyar Monarchia ré­sze, mégis részt vett a háború­ban. Politikusok és akták Schmidt figyelmeztette Honeckert a várható fejleményekre A tubákos szelencéből szippantgató úriember Hamburgból ugyan­olyan autoritativ, mint kancellár korában. Helmut Schmidt, a né­met szociáldemokraták egykori kormányfője, aki a Die Zeit című hetilap társkiadója, a napokban az NDK történelmét feldolgozó, „az NSZEP-diktatúra története és következményei” elnevezést vi­selő Bundestag-különbizottság meghallgatásán jelent meg, epés megjegyzésekkel most sem fukarkodott. A históriától távol álló hiszté­rikusoknak nevezte mindazo­kat, akik csak a keletnémet ál­lambiztonsági minisztérium, a Stasi hátramaradt aktáira ha­gyatkoznak. Védelmébe vette Manfred Stolpét, Brandenburg miniszterelnökét és Wolfgang Vogel ügyvédet, akik ugyan szo­ros kapcsolatot ápoltak a Stasi- val, ajándékokat, kitüntetéseket is elfogadtak — mint nemrég ki­derült, Stolpe egy értékes, mel­lesleg templomból lopott bibliát is kapott —, de segítettek az em­bereken. A Hitler idején, „az el­ső német diktatúrában” működő ellenállás is „természetesen” együttműködött az uralmon lé­vőkkel, részben még a Gestapó- val is. Csak így tudott segítem. A Hitler elleni merényletet elköve­tő Stauffenberg gróf Wehr- macht-umformisát is teleaggat­ták horogkeresztekkel. A helyzet a harmadik birodalomban az NDK-ban uralkodó állapotok­kal vethető össze — vonta meg a maga párhuzamát Schmidt. Bár Kelet-Európa is felsejlett a bizottsági meghallgatáson, a fi­gyelmet Schmidt a másik német allamra, az NDK-ra, s annak ve­zetőjére összpontosította. Ami­kor Honecker 1987-ben hivata­los látogatáson Bonnban járt, s négyszemközt beszélt vele, a ke­letnémet államtanács elnöke bú­csúzóul köhögés elleni cukorká­val ajándékozta meg. „Sohasem volt az a benyomásom, hogy (Honecker) önállóan gondolko­dó férfiú. Az ismert metaforákat használta. Azt tanácsoltam neki, hogy távozzon (posztjáról), még mielőtt kipenderítik. — A Szov­jetunió alapjaiban változik meg — idézte fel Schmidt 1987-es mondandóját —, mire Honecker azt válaszolta, hogy az, ami a Szovjetunióban folyik, csak „ta­pétacsere”. Schmidt sajnálta, hogy 1981- ben éppen akkor találkozott Ho- neckerrel a Werbellin-tónál, amikor a lengyelországi szükség- állapot kihirdetése a levegőben lógott, a Varsói Szerződés csúcs­vezetői nyomást gyakoroltak a varsói vezetőkre. Látogatásának megszakításá­ra azonban nem gondolt, s csak arra kérte Honeckert, hogy „az isten szerelmére, nehogy a kelet­német hadsereg is részt vegyen” egy esetleges, a csehszlovákiai­hoz hasonló bevonulásban. Schmidt visszaemlékezéseiből ismert: az exkancellár Kádár Já­nost megpróbálta lebeszélni ar­ról, hogy Magyarország túlságo­san közeledjen a Nyugathoz. Schmidt egyszerre félt a Szovjet­unió szigorától, s dolgozott is a keleti birodalom megtörésén. A bizottsági meghallgatáson is vé­delmébe vette a NATO kettős határozatát, mint amely — a to­vábbi fegyverkezési kiadásokkal — hozzájárult a Szovjetunió ösz- szeomlásához. — Az amerikai kormányzatot nehéz volt ugyan rávenni a határozatra — álhtotta Schmidt —, de arra „nagy szük­ség volt, hogy az ambiciózus moszkvai tábornoki kart” belá­tásra buják. Gorbacsov arról számolt be neki, hogy a szovjet SS-20-as rakáták felállításáról, a kettős határozat megszületését döntően előmozdító lépésről, a tábornoki kar és „az idős úr” — Brezsnyev — egyedül döntött, az SZKP Politikai Bizottsága elé nem került az ügy. Sarkadi Kovács Ferenc Az Antonov-repülőgépgyár, belülről A valaha működött kievi jégrevün, az odesszai Patyomkin-lépcsőn, a kozákokon és az 1943-as jaltai csúcstalálkozónak helyt adó rezidencián kívül talán csak egy olyan nevezetessége van Ukrajnának, amit nem lehet kihagyni, ez pedig az Antonov-repülőgépgyár. Még akkor is, ha nem minden tekintet­ben éri el a világszínvonalat, épületein és gyártmányain ugyanis végig lehet kísérni a második világhá­ború utáni szovjet történelmet, annak minden árnyoldalával együtt. Oleg A ntonov tervezőmérnök vezetésével — természetesen pártutasításra és a párt szigorú felügyeletével — 1946-ban No- voszibirszkben alapították a ter­vezőirodát. Kievben 1952 óta dolgoznak, ma egy fővárosi ke­rület nagyságú területen üzemel­nek. Az egykori telephely körül saját repülőterük van, ez na­gyobb, mint az egyetlen kievi nemzetközi légi kikötő, a borisz- poli. Emellett több óriáshangár, szerelőcsarnok, raktárépületek tucatjai nőttek ki, s ma tízezer embernek adnak munkát. Évtizedekig jobbára a hadse­regnek, illetve a polgári véde­lemnek termeltek, mivel a szov­jet tábornoki kar, illetve a politi­kai vezetés őket jelölte ki a szállí­tó repülőgépek gyártására. Első modelljük, az AN-2-es óta ösz­szesen 22 ezer gépet álh'tottak elő, ebből 1500-at, zömmel te­herszállítókat exportáltak. A hatvanas évek elején kezdődött a személyszállító gépek fejleszté­se, ukrán, orosz és román légtér­ben még ma is közlekednek az AN-24-es és AN-28-as kisgé­pek, bár nyugati szakértők sze­rint már ki kellene vonni őket a forgalomból, mert nem felelnek meg a nemzetközi előírásoknak. A világpiacon főleg a speciális teherszállítókkal tudnak labdába rúgni. Ilyen például az AN-124- es, más néven a Ruszlán, illetve az AN-225-ös, a Mria nevű óri­ásgép. Mindkettőre több ország jelentette be igényét. A Ruszlán például 150 tonna hasznos terhet képes fölemelni, a Mria-ra pedig azért figyeltek fel, mert annak idején ennek a gépnek a hátáról bocsátották útjára a Burán űrsik­lót. A kisebbek közül az AN-72- es és a 74-T modell versenyké­pes, elsősorban viszonylag ala­csony áruk miatt. A személyszállítók közül a kö­zéptávú repülésekhez ajánlják a 175 utas befogadására alkalmas AN-180-ast, illetve a rövid távra tervezett 55 férőhelyes AN-140- est. Egyelőre csak fából készült el az ukránok szándéka szerint az Airbus-ok igazi konkurense, az AN-218-as, középtávú személy- szállításra alkalmas óriásgép. Egyszerre 350 utas foglalhat he­lyet benne, maximális sebessége 870 km/óra. Nyugaton egy ha­sonló gépért legalább 60-70 mil­lió dollárt kérnek, a gyár vezetői szerint — főleg az olcsó ukrán munkaerő miatt — 10-15 száza­lékkal is olcsóbban kínálják majd, legkorábban 1995-ben. Az olcsó munkaerő mind sú­lyosabb probléma. Több tucat tehetséges mérnök hagyta el az Antonov fedélzetét a méltatla­nul alacsony fizetés miatt. Egy tervezőmérnök 350.000 karbo- vanyecet, vagyis alig több mint 15 dollárt keres havonta. Nem véletlen, hogy mind több ukrán vagy eddig Ukrajnában élt orosz szakértő települ át Oroszország­ba, ahol szintén nem nyugatiak a bérek, de legalább két-három- szor nagyobbak, mint Kievben. Az általános gazdasági össze­omlás szélére került Ukrajnában veszélybe került az Antonov- gyár folyamatos termelése is, mi­vel nem megoldott a nyersanyag­utánpótlás. Oroszország ezen a téren is mindent megtesz az ügyek hátráltatása érdekében. Háromezer dolgozót kellett vol­na utcára tenni, ha nem kezdtek volna más tevékenységbe. Ta­valy indult a trolibusz- és a villa­mosgyártás. Mester Nándor Clintonnak elődeinél fontosabbak az emberi ■íív: jogok, de Lépései nem elégségesek A legnagyobb amerikai embe­ri jogi szervezet, a Human Rigths Watch szerint Bili Clinton elnök elődeinél nagyobb hangsúlyt fektet ugyan az emberi jogokra, ám gyakorlati lépései távol ma­radnak a szavakban hangozta­tott álláspontjától. Kenneth Roth, a szervezet igazgatója saj­tóértekezletén azt mondta, hogy a kormányzat leginkább elméleti szinten tűnik ki az emberi jogok harcos képviseletével, de „sok­kal óvatosabban közelíti meg az ügyet, ha a dolgok keményebbé válnak, és ténylegesen cseleked­ni kellene”. A csoport jellemzésképpen a többi között azt hozta fel, hogy miközben Jugoszlávia esetében az Egyesült Államok a bűnösök felelősségre vonását szorgalmaz­za, Szomáliában, ahol katonai vannak, már nem kardoskodik emellett, sőt Haiti esetében sem, mivel erős érdekeltsége fűződik az ottani politikai megoldáshoz. A Human Rights Watch megem­lítette Kína példáját is, aláhúzva: az elnök ugyan szükségesnek mondja az emberi jogok széle­sebb körű érvényesítését Peking részéről, ám nézetének hangoz­tatásával párhuzamosan engedé­lyezte egy eddig tilalom alatt lévő szuperkomputer eladását Kíná­nak. Hasonló „kettősséget” fedezett fel a szervezet a Mexi­kóhoz, Törökországhoz és né­hány közel-keleti országhoz fű­ződő kapcsolatok kezelésében is. A cenzúra megjelenése miatt Az európai liberálisok aggódnak Az Európai Liberális és De­mokrata Párt megkezdte ezen a néven első kongresszusát a dél­angliai Torquay tengerparti vá­rosban. Az Európai Liberális és De­mokrata Pártok Szövetségének tagjai az egységesülő Európa je­gyében határozták el, hogy jövő­re, az európai parlamenti válasz­tásokra már egységes pártként jelennek meg a szavazók előtt. A tagpártok természetesen ezentúl is megőrzik önállóságukat. A kongresszuson társult tagként — eddig megfigyelők voltak — há­rom magyar párt vesz részt: az SZDSZ, a Fidesz és a szlovákiai Magyar Polgári Párt. Pető Iván, az SZDSZ elnöke a hétvégi kongresszus munkájáról elmondta az MTI-nek, hogy az európai problémákkal foglalko­zó határozati javaslatok között olyan is van, amelyik kifejezi, hogy az európai liberálisok ag­gódnak a véleménynyilvání­tás szabadságát Kelet-Közép- Európában fenyegető veszélyek miatt. — A szöveg szerint a totális rendszerek eszköze volt a véle­ménynyilvánítás szabadságának korlátozása, és ez az eszköz most újra felbukkant. A határozat sze­rint az ellenzékieknek is hozzá kell férniük a médiákhoz, csak­úgy, ahogyan a liberális demok­rácia ellenfeleinek is. Kifejezték aggodalmukat a cenzúra megje­lenése miatt. A határozat Orosz­országot és Romániát nevezte meg, mint ahol nagy baj van — mert ott jogi eszközökkel is kor­látozni akarják e szabadságot —, de nevek említése nélkül a térség minden országáról, köztük Ma­gyarországról is úgy vélik, hogy hajlam van a korlátozásra. A hír­ellátás monopóliumát gazdasá­gi eszközökkel való korlátozás­nak tartják. Ítéletidő a Brit-szigeteken Nagy-Britanniában és Írországban 13 személy vesztette életét csü­törtökön a heves szélvihar következtében. A szél erőssége néhol az óránkénti 150 kilométeres sebességet is elérte, amire emberemléke­zet óta nem volt példa december havában. A heves széllökések okozta közúti balesetekben kilencen vesztet­ték életüket Nagy-Britanniában. Az észak-írországi Fermanagh gróf­ságban egy gépkocsi kidőlt fának ütközött, s vezetője életét vesztette. Írországban egy autóra zuhant a szélviharban kidöntött fa. Egy lon­doni boltban beszakadt egy helyen a tető, és agyonütött egy nőt. Az ítéletidő következtében mintegy 70 ezer háztartásban megszakadt az áramszolgáltatás. Sajtótájékoztató a közlekedési minisztériumban Zöld út a nógrádi pályázóknak (Folytatás az 1. oldalról) a támogatást kapott pályázatok révén a csaknem 450 települé­sen 103,2 km út épül, ezzel egy- időben 34 hiányzó közúti kap­csolat teremtődött meg. Meg­épül 11 híd, 20 csomópont át­építése a forgalom biztonságát javítja. 65,6 km járda létesítése, a gyalogosok közlekedését se­gíti és 177,6 km kerékpárúttal bővül a hálózat. Ezzel a támogatással az or­szág helységeinek 14 %-án in­dulhat meg, illetve valósulhat meg közúti infrastruktúra fej­lesztés, amelynek haszna to­vábbi, főleg szomszédos telepü­léseken is érződik. A pályáza­tok átlagosan 60 %-os, összeg­szerűen 1,5 milliárd forint úta­lap támogatása - 1993-95. évi ütemezéssel - azt eredményezi, hogy az önkormányzatok így a 2,5-szeresét tudják megvalósí­tani azoknak a fejlesztési igé­nyeknek, amelyeknek egyéb­ként saját forrásból egyáltalán nem, vagy csak több év alatt, később tudnának eleget tenni. Milyen támogatást kaptak az útalapból Nógrád megye ön- kormányzatai? Az első félévben Buják, Hé­halom, Szuha és Terény össze­sen csaknem egy kilométer útra több mint 3 millió forinthoz ju­tott, Mohora és Palotás több mint 700 méter hosszú járdára 2,2 millió forintot kapott. A má­sodik fél évre az úgynevezett önkormányzati út építésére Endrefalva és Kisbágyon több mint 1,4 kilométeres út építé­sére.több mint 7 millió forintot, Keszeg, Mohora, Nagyoroszi és Nézsa összesen csaknem 2 km hosszú járda építésére több mint 4 millió forintot, a Rimóc-Hol- lókő majdnem 1,5 km hosszú kerékpárút második ütemének építésére több mint 8,2 millió forintot, Rétság a Petőfi út és a 2.számú főút csomópontjának korszerűsítésére 1,2 millió fo­rintot mondhat magáénak. Nóg­rád megye önkormányzatai ösz- szesen a 14 út, járda, kerékpá­rút, csomópont építésére 26 mil­liónál is többet kaptak. A minisztérium már közzé­tette pályázati felhívását az ön- kormányzatok törzsvagyonához tartozó közúthálózat, járda és kerékpárutak építésének 1994. első fél évében elnyerhető tá­mogatására is. A beküldési ha­táridő: 1994. február 28. Jövőre a választásokig az önkormány­zatok 20 %-át, mintegy 600 ön- kormányzatot szeretnének tá­mogatni az útalapból. Az ösz- szeg elérheti az útalap törvény megváltoztatásával, más alapok csatlakoztatásával a 45 milliárd forintot. (SZ. L. A.)

Next

/
Thumbnails
Contents