Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-10 / 288. szám
HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. december 10., péntek Fehérek akciója Pretoriában Mintegy 30 fehér bőrű fegyveres elfoglalt egy erődítményt Pretoria közelében, és vezetőjük fo- gadkozott: megvédik magukat egy olyan dél-afrikai állammal szemben, amelyben a fehér bőrűek többé nem rendelkeznek kizárólagos hatalommal. Az erődöt kormánykatonák vették körbe. Willem Ratte, a hadsereg egykori parancsnoka által vezetett „Pretoriai búr kommandó” borotvaéles huzaltekercsekkel és aknákkal körülvéve azon a napon ásták be magukat a történelmi nevezetességű Schanskop erődben, amikor a hatalmat a fekete bőrűekkel megosztó Átmeneti Végrehajtó Tanács Fokvárosban megtartotta első találkozóját. Kedvező orosz stratégiai döntés Oroszország elfogadta, hogy társalapítója lesz a stratégiai technológiák exportjának ellenőrzésével foglalkozó új szervezetnek, mely a hamarosan felszámolásra kerülő COCOM-nak, a volt szocialista országok felé irányuló exportot ellenőrző bizottságnak a helyébe lép. Moszkva döntését Georgij Mamedov orosz külügyminiszter-helyettes jelentette be Lynn Davis-szel, amerikai kollégájával és Frans Engeringgel, a COCOM holland elnökével folytatott megbeszéléGyilkosság, vallási okokból Egy szélsőséges protestáns Belfastban lelőtt egy katolikust. A 38 éves férfi az elmúlt két napban a harmadik katolikus áldozata az észak-írországi vallási terrornak. A merényletet — mint a két ember életét kioltó vasárnapi támadást — az Ulsteri Szabadságharcosok nevű szélsőséges protestáns szervezet vállalta magára. A rendőrség jelentése szerint a gyilkos közelről több lövést is leadott áldozatára, aki gyanútlanul nyitotta ki otthona ajtaját a kopogtatásra. Külföldiek kínai aranybányái A kínai kormány a jövő évtől fogva engedélyezi az ország néhány kijelölt aranybányájának, hogy külföldi tőkét és technológiát vonjon be termelésének bővítésébe és korszerűsítésébe. Ezt Cuj Tö-ven, a kínai fémipari minisztérium aranybányászati osztályának vezetője jelentette be. Azt is hozzátette, hogy már húsz külföldi cég érdeklődött a kínai aranybányászatban megnyíló befektetési lehetőségek iránt. Idei Nobel-díjasok Hagyományosan december 10-én, Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át Oslóban a Nobel-békedíjat és Stockholmban a szakmai Nobel-díjakat. Egy nappal az ünnepség előtt a svéd parlament épületében egy másik, „alternatív” Nobel-díjat is kiosztanak. Az utóbbi, angolul Right Livelihood Award elnevezésű (magyarul talán „Helyes Életvitel Dija”) kitüntetést egy német származású svéd orvos, Jakob von Uexküll alapította 1980-ban Nagy-Britanniában. A dijat évente ítélik oda azoknak a személyeknek vagy szervezeteknek, amelyeket erre a svéd parlament, a Greenpeace természetvédő szervezet, és az ENSZ leszerelési bizottságának tagjaiból álló 10 tagú nemzetközi zsűri érdemesnek talál. A díjazottak valami kimagaslót tettek az emberiség legsürgetőbb problémáinak megoldásáért, a legtágabban értelmezett emberi jogok (ide tartozik például a környezetvédelem), a mindennapi élet megkönnyítése, minőségének javítása terén. A díjjal együtt járó pénzösszeg egymillió svéd korona (200 ezer dollár), amelyet a kitüntetettek között egyenlően osztanak szét. Idén nők által vezetett, az izraeli megszállás alatti nyugati parton, Zimbabwében, Indiában és az amerikai sosón etnikum körében tevékenykedő négy mozgalom megosztva részesült a kitüntetésben. Az igazi Nobel-díj, az Alfred Nobel svéd vegyész által 1895- ben alapított és először 1901- ben kiosztott kitüntetés túlzás nélkül a világ legismertebb és legrangosabb dija. Az alapító akarata szerint a díjban azok részesülnek, „akik az elmúlt esztendőben az emberiségnek a legnagyobb hasznot hajtották”. A Nobel-dijat eredetileg a fizika, a kémia, az orvostudomány, az irodalom és a béketeremtés terén kiemelkedő tudósok, írók, közéleti személyiségek kapták. 1969 óta az eredeti Nobel-dijjai erkölcsileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam által alapított „Alfred Nobel-emlékdijat” osztanak a közgazdaság-tudomány legj elesebbj einek. Az idén a kémiai Nobel-díjata 48 éves amerikai Kary Mullisés a 61 éves kanadai Michael Smith megosztva kapta; Mullis a poli- meráz-láncreakciók felfedezéséért, Smith a tojásfehérjékkel kapcsolatos biokémiai kutatásaiért. A fizikai Nobel-díj at forrada\- mi csillagászati felfedezéséért két amerikai fizikus, a 42 esztendős Russell A. Hulse és az 52 éves Joseph H. Taylor kapta, őket a pulzárok egy újabb típusának felfedezéséért tüntették ki. (A pulzárok olyan kicsi, de nagyon nehéz neutroncsillagok, amelyek néhány millimásodperc időtartamú, lüktetésszerű rádió- sugárzást bocsátanak ki.) Két amerikai tudós, Robert Fogelés Douglas North részesült idén a közgazdasági Nobel-díj- ban a gazdaságtörténeti kutatások terén alkalmazott újfajta megközelítési módszerért. Az orvosi Nobel-díjjal megosztva tüntették ki az amerikai Phillip Sharpot és Richard Robertset azért a felfedezésért, hogy az emberi sejtek alapvető információit hordozó gének elválasztható részekből állnak, nem pedig folyamatos láncot alkotnak. Az irodalmi Nobel-díj ez évi kitüntetettje az amerikai színes bőrű írónő, Toni Morrison. Az indoklás szerint a fekete írónő az amerikai négerek életének kifejező ábrázolásáért kapta az elismerést. Az 1993. évi Nobel-békedíjat Frederik Willem de Klerk dél-afrikai államfő és Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) elnöke kapta. Az indoklás rámutat: mindkét politikus sokat tett a dél-afrikai fajüldöző rendszer felszámolásáért. Érdekesség, hogy idén nyolc amerikai részesült az elismerésben: már negyedik éve nyeri egyfolytában a chicagói egyetem tanára a közgazdasági Nobel-dijat, míg a Princeton Egyetem ebben az évben három Nobel-dijat „gyűjtött”. Kis híján nem volt „Nagy Robbanás” Kévésén múlt a világegyetem léte A „Nagy Robbanás” nagyon könnyen „tragikusan” is végződhetett volna a világ szempontjából. Nem sok kellett volna ahhoz, hogy a világegyetem ne szülessen meg—jelentette ki George Smoot amerikai asztrofizikus, aki tanulmányaiban és az e hónapban Ausztráliában megjelent „Az idő barázdái” című könyvében több bizonyítékot felsorakoztat arra, hogy igenis volt egy ilyen „világrengető” pillanat. Beható elemzések ma már alátámasztják, hogy ha az anyag a „Nagy Robbanást” követő másodpercben sebességének akár csak annyiad részével tágult volna ki lassabban, mint amennyi tíznek a mínusz huszonharmadik hatványa, akkor a világ ma „nem állna a helyén”. Smoot kutatócsoportja a kaliforniai egyetemen tavaly áprilisban egy úgynevezett kozmikus háttérkutato műhold (COBE) segítségével az anyag terjedési módjában való különbözőségekét próbált felfedezni az univerzumban. Ezek csak abban az esetben jöhettek létre, ha a világ- egyetem léte egyetlen ősrobbanással kezdődött. Smoot ausztrál csillagászokkal beszélgetve azonban beismerte, hogy az elmélet még nem kristályosodott ki. Maga a „Nagy Robbanás” nem ad magyarázatot arra, hogy miért olyan hatalmas és egyöntetű a világegyetem. Ma már nyilvánvaló, hogy a legapróbb eltérés a létező világegyetem alapvető tulajdonságaitól elég lett volna ahhoz, hogy egy teljesen más jellegű, vagy akár semmilyen világegyetem ne jöjjön létre — mondja. Elmondása szerint két, kísérleti ballonnal, nemzetközi összefogásban végzett vizsgálat igazolta kutatócsoportjának eredményeit. A műholdas adatgyűjtés második éve, reményei szerint, szintén meg fogja erősíteni az eredeti következtetéseket. A nagy kiözönlés... Nem lehetetlen, hogy a karácsonyi és újévi ünnepek alatt csúcsot fognak felállítani az amerikaiak — már ami a nagy népi kiözönlést illeti. Az Országos Autóklub (AAA) előzetes felmérése szerint nem kevesebb mint 35,2 millió amerikai állampolgár fog útra kelni december végén, ráadásul háromnegyedük személygépkocsin. Az autópályák délkeleten (Florida, Georgia, Dél-Karolina) lesznek a legzsúfoltabbak. Hasonlóképpen felkapott helynek ígérkezik Kalifornia, a Nagy-tavak vidéke és a Közép- Nyugat. Az útnak indulók ötvenöt százaléka rokonoknál vagy barátoknál fog megszállni, egyhar- maduk szállodákban és motelekben. A legtöbben a metropolisokat keresik majd fel: a megkérdezettek harminchét százaléka tervezi azt, hogy valamelyik nagyvárosban tölti el az ünnepeket. Az utazók harminc százaléka a vidéket jelölte meg úticélként. 13 százalék tengerpartra utazik, hajszállal kevesebben lesznek azok, akik a hegyekbe mennek síelni. 1994: a család nemzetközi éve Az ENSZ 1994-et a család nemzetközi évének nyilvánította, s ez alkalomból Butrosz Gáli főtitkár a közgyűlésben hangsúlyozta: „A családot ünnepeljük, annak valamennyi kulturális és társadalmi formájában. Nincs egyetlen meghatározása a családnak, nincs egyetlen modell”. A család a stabilitás forrása, és az ígéret e változó és zavarodott világban — mutatott rá a főtitkár. Gáli szerint „a családokra mindenütt nyomás nehezedik, a válások száma riadóra ad okot”. Ipari stratégiák alááshatják a családokat, még az intézményesített jóléti szolgáltatások és az adóztatás is néha arra ösztönzi az embereket, hogy különválva éljenek — vélekedett Gáli. Arra is figyelmeztetett, hogy a család fontosságának nem szabad csorbítania az egyéni jogokra helyezett prioritást. — A gyermekeknek joguk van arra, hogy táplálják és megvédjék őket, az asszonyoknak joguk van a családon belüli tiszteletre, s arra, hogy hozzájáruljanak a társadalomhoz. Hatalmi harc Észak-Koreában Megkezdte a hatalomba történő visszatérést Kim ír Szén északkoreai elnök öccse, akit egykor sokan a kommunista vezető lehetséges utódjának tekintettek, majd hosszú időre eltűnt a nyilvánosság elől. Mint a KCNA észak-koreai hírügynökség csütörtökön közölte, Kim Jong Dzsutszerdán a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának tagjává választották. Kim Jong Dzsu 17 éven át, egészen idén júliusig eltűnt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság közéletéből, és most úgy kapta e magas párttisztséget, hogy ezt megelőzően még a — PB-nél bővebb — Központi Bizosságnak sem volt tagja. A most 71 éves Kim Jong Dzsu politikai csillaga a hetvenes években áldozott le, amikor egyre inkább az államfő fia, Kim Dzsong II került előtérbe mint lehetséges utód. Az egykori miniszterelnök-helyettes 1976-ban, a Legfelsőbb Népi Gyűlés (a páriámét) egyik ülése után tűnt el a nyilvánosság elől, és csak idén nyáron, egy az 1950-53- as koreai háborúra emlékező „győzelmi torony” építésének ünnepségén jelent meg újra — emlékeztet a Reuter. A lelkész azt mondta: a kormány hamisan viselkedik Nem szabad csúnyán beszélni a brit parlamentben Nem szabad csúnyán beszélni a brit parlamentben — ez most már ország-világ előtt közismert, mióta a múlt héten öt napra kitiltották az alsóház üléseiről lan Paisley lelkészt, a koronahű észak-írországi protestánsok lánglelkű apostolát. Paisley azt találta mondani, hogy a kormány hamisan viselkedik. Betty Bo- othroyd kisasszony, az alsóház szigorú elnöke erre megvédte a kormányt: — Számomra a hamisság egyértelműen hazugságot jelent. Ettől‘-teljesen független kérdés, hogy a brit kormány szavahihetősége valóban csorbát szenvedett: előzőleg heteken, hónapokon át tagadta, hogy szóba állt volna az ír Köztársasági Hadsereg terroristáival, majd — egy másik protestáns képviselő leleplezése nyomán — egy csapásra beismerte a kapcsolatfelvételt. És megint más kérdés, hogy a beismerés éppolyan kiszámított lehetett, mint az addigi tagadás: a botrány árán a brit kormány mégiscsak kemény leckét adott a koronahű protestáns szélsőségeseknek abból, hogy milyen meglepetésekre számíthatnak, ha anakronisztikus módon tovább akadályozzák a békefolyamatot. Most az a fontos, hogy az eset megint rávilágított az alkotmánymentes brit alkotmányosság egyik különös részletére: a parlamenti munka bájára. A brit parlamenti jó modor előírja, hogy a képviselők nem szólíthatják meg egymást közvetlenül, hanem a házelnök képletes közvetítésével, harmadik személyben beszélgetnek, ekképpen: Hölgyem, kíváncsi vagyok, mit gondol a miniszterelnök úr, stb, stb. Erre a kérdezett hasonlóan körülményesen felel. És most kiderült: hazugnak sem szabad nevezni egymást. Ennek az a fikció az alapja, hogy a képviselők kötelező megszóhtá- sa a Házban „tiszteletre méltó” úr vagy hölgy, márpedig tiszteletre méltó urak és hölgyek nem hazudnak — ez fogalmi képtelenség. A parlamenthez méltatlan szóhasználat tilalma és a parlamenthez méltó szavak tára nincs kőbe vésve, de a szabályokat a hagyomány jól rögzíti. A lényeg: civilizálton és méltóságteljesen kell vitatkozni. Ez nem akadálya a közbeszólásnak, csapkodásnak, zúgásnak-morgásnak, de „csúnya” szavakat használni tilos. A szabályszegő képviselő kitiltásának lehetősége a múlt századból származik: ezt az intézményt akkor az obstruáló ír nacionalista képviselők fegyelmezésére vezettek be. Kérdés, mi a csúnya szó? Örökké emlékezetes, milyen ügyesen kerülte Winston Churchill a „hazug” szót. Ő „nevezék- tani pontatlansággal” vádolta képviselőtársait, na hazugságot gyanított. Egy másik épületes példa: a nyolcvanas években, a titkosszolgálatok megengedhetetlen belső kémkedését leleplező „Spycatcher” (Kémfogó) című könyv botránya közben lett az a kifejezés: a kormányzat „takarékosan bánik az igazsággal”. Az „igazsággal való takarékosság” tehát elvileg hozzátartozik a kormányzás művészetéhez, csak az a kérdés, hogy mennyi elég belőle, és mit tehet a parlament, ha sokallja a kormányzati hazudozást? Akkor ott a jó öreg bizalmatlansági indítvány méltóságteljes lehetősége — mondják a szakértők, bár hozzáteszik, hogy a brit választási rendszerben, mely rendszerint abszolút többséget eredményez a parlamentben a kormánypártnak, ez a méltatlanság ritkán fordul elő. Mészáros György NÉHÁNY UTUNK, AMIRE SZÍVESEN LATJUK Olaszország - Ravasdetto. Szállás: Jó minőségű apartmanokban. Részvételi díj személyenként egy hétre: 7.517 Ft-tól. Telepített síedzőt biztosítunk. Az IBUSZ január 8-tól minden szombaton expressz autóbuszt indít a ravasclettoi síterephez. Ára oda-vissza útra: 2.200 Ft-tól. Olaszország - Piancavallo. Az egyik legszebb fekvésű olasz síparadicsom, Budapesttől 600 km-re. A különböző nehézségi fokozatú pályákon 18 sífelvonó üzemel. Elhelyezés: apartmanokban, 7 éjszaka/fő 6.120 Ft-tól. Ausztria, Möltall-Flattach. Részvételi díj személyenként egy hétre:- jó minőségű apartmanokban 11.226 Ft-tól,- szállodában, félpanziós ellátással: 23.940 Ft-tól,- Gasthofban, félpanziós ellátással 20.800 Ft-tól Telepített síedzőt biztosítunk. Az IBUSZ január 8-tól minden szombaton expressz autóbuszt indít a mölltali síterephez. Ára oda-vissza útra: 2.100 Ft-tól. Felvilágosítás és jelentkezés irodáinkban és minden, IBUSZ utakat árusító utazási irodában. (j o HUNGARIAN TRAVEL COMPANY JJ I JÖJJÖN VISSZA EGY MOSOLLYAL Mától »«as* Rendetlenségek a kárpótlásban? Cégek a Fidesz körül? • Adócsökkentés részvénnyel? • Bankok: Szabó kontra Szabó? egyszerűen
