Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-30 / 304. szám

ni iMc* MA: EGÉSZ HETI TELEVÍZIÓ- ÉS RÁDIÓMŰSOR - TVR EXTRA 8 OLDALON BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. DECEMBER 30. CSÜTÖRTÖK IV. ÉVFOLYAM 304. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT LAPUNKBAN: Kaktusz virága a losonci Vigadóban (4. oldal) A litkei csomópontban leselkedik a halál (5. oldal) Sporttükör: Dusán megtette, amit a világ várt (7. oldal) A MIÉP gyűjtése A Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöksége a Magyar Út Körök Mozgalom országos elnökségével közösen gyűjtést indít a kárpátaljai árvízkárosul­tak megsegítésére. A felhívás megfogalmazza: ruhanemű, gyógyszer, tartós élelmiszer és pénz egyaránt nagyon hasznos lehet a bajbajutottak számára. Az alapítvány kuratóriuma első­ként 100 ezer forintot helyezett el az e célra megnyitott két szám­lára, amelyre bárki befizetheti adományát. E két számla száma: Magyar Út Alapítvány MHB 222-22071, illetve Magyar Út Alapítvány devizaszámla MHB 249-8507351. Választások május első hétvégéjén Csurka István, a MIÉP társel­nöke tegnap sajtótájékoztatón mondta el — hozzátéve, hogy bi­zonyára nem követ el indiszkré­ciót -: Göncz Árpáddal folyta­tott tárgyalásain kiderült, hogy a köztársasági elnök május első hétvégéjére kívánja kiírni a par­lamenti választások első fordu­lóját, s ezt az időpontot valószí­nűleg január első hetében hiva­talosan közli is. Javulás a Dunántúlon Javultak az útviszonyok a Du­nántúlon, de még sok a járhatat­lan űt elsősorban Győr-Moson- Sopron, Veszprém, Vas és Zala megyében. A határőrség közlése szerint valamennyi határállomás átjárható. Kónya Imre belügy­miniszter szerdán a helyszínen tájékozódott a havazás miatti közlekedési nehézségekről. „Ellaposodik” az árhullám Az Országos Vízügyi Főigaz­gatóság központi ügydetenek tájékoztatása szerint Tokajnál a hétfői tetőzés óta 29 centiméter­rel csökkent a Tisza vízszintje. A vízügyi igazgatóságok már csak a legalacsonyabb szintűnek számí­tó első fokú készültségben tarta­nak figyelőszolgálatot agátakon, a folyo Tokaj és Csongrad közöt­ti 860 kilométer hosszú szaka­szán. Az árhullám azonban a fo­lyó alsó szakaszához közeledve egyre inkább megszelídül, szak­emberek szerint „ellaposodik”. Nem tudnak a gumibotozásról Az Országos Rendőr-főkapi­tánysághoz nem érkezett jelentés arról, hogy bármilyen atrocitás történt volna magyar rendőrök és bolgár turisták között a Buda­pest es Bécs közötti autóúton. Szerdai bolgár lapjelentések sze­rint magyar rendőrök öt bolgár turistát gumibottal megvertek. (A bolgár Duma című lap szem­tanúkra hivatkozva azt írta, hogy a magyar rendőrök 15 centimé­teres nóréteg miatt nem enged­tek továbbutazni három bolgár autóbuszt, és emiatt keletkezett a konfliktus.) Áldozatát megfojtotta, a kertben elásta A BRFK-n tegnap beszámol­tak egy három évvel ezelőtti eset­ről, amely csak most zárult le. Három évvel ezelőtt egy apa be­jelentést tett fia eltűnéséről. Az eltűnt személy keresése során a rendőrség eljutott valakihez, aki­nek egy szerződése volt a fiatal­emberrel. Ennek értelmében az illető 800 ezer forint kölcsönt adott neki. Az összeg fedezetéül a szerződésben a fiatalember há­zát jelölték meg. Az írásszakértő azonban megállapította, hogy az aláírás nem az eltűnttől való. Az álhitelező végül bevallotta: azért, hogy megszerezze a szó­ban forgó házat, az áldozatot megfojtotta, és a kertben elásta. A rendőrök megtalálták a holt­testet. Mezőgazdaság és magántulajdon 1993 a magántulajdon kiala­kításának ideje volt a mezőgaz­daságban, a következő eszten­dőnek már a magántulajdon mű­ködtetése évének kell lennie — jelentette ki Szabó János föld­művelésügyi miniszter tegnap, a Budapesten tartott évzáró sajtó- fogadásán. A miniszter elmond­ta: ez évben búzát 1 millió hek­tárnyit vetettek az országban, az egyéb ősziek magja pedig mint­egy 300.000 hektáron került a földekbe. Ez mindössze 35 ezer hektárral kevesebb a tavalyinál. Elégedetten szólt arról is, hogy az őszi vetési munkák már októ­ber végén, november elején be­fejeződtek. Devizaszabály­változások Január 1-jétől a Magyar Nem­zeti Bank nem tesz közzé hivata­los devizavételi és -eladási árfo­lyamokat. A bankok e naptól csupán a bankközi devizapiacon folytathatnak devizakereskedel­met az MNB-vel. Az MNB nem banki ügyfelei számára a korábbi gyakorlat változatlan marad. Az MNB a jövő évtől hivata­los devizaárfolyamot hirdet meg naponta, amelyet ugyanúgy szá­mítanak, mint a jelenlegi deviza­középárfolyamot. A számítás alapja a fele-fele arányban USA- dollárt és német márkát tartal­mazó valutakosár és a minden­kori devizapiaci keresztárfolya­mok, mindennap a déli 12 óra­kor fennálló helyzete. A vidéken élők tájékoztatására Hétszáz falugazdász állhat munkába Mennyibe kerül a tanítás? Mennyit ér forintban a diploma? Talán eljön az idő,amikor méltó vála­szok születnek,és ilyen kérdések nem vesznek el fölösleges időt az oktatástól. Képünk a vizslási álta­lános iskolában készült, ahol Czvada Anita angol órát tart a nyelvi laborban Balassagyarmati, salgótarjáni és szécsényi remények Jaj, de nehéz (lesz) az iskolai bértábla! Pedagógusok tízezrei hónapok óta aggódva ügyelik a százalé­kok alkuját a kormány és az önkormányzatok között. Ki meny­nyit vállal a bértábla bevezetésének terheiből? Lesz-e kárpótlás a csak hátrányokat halmozó évtizedekért? December vége van, nincs több talány. A bértábla januárban életbe lép, mert az utolsó pillanatban kiadták a szigorító kormányrendeletet. Az önkormányzatok és az iskolák számolgatnak, s mostanra meg­születtek az első értékelések. A tervek szerint 1994-ben mintegy 700 falugazdász állhat munkába a falvakban — tájékoz­tatta az MTI-t Medgyasszay László, a Földművelésügyi Mi­nisztérium politikai államtitkára. A falugazdász-hálózat várható­an 1995-ben épül majd ki teljes egészében, ekkor várhatóan 1500-an dolgoznak majd ilyen munkakörben. A tárca vezető szakembere el­mondta: a falugazdászok felada­ta a vidéken élők tájékoztatása lesz lehetőségeikről. A megyei földművelésügyi hi­vatalok alkalmazásában álló szak­embereknek az adott település- csoport problémáit jól kell is­merniük, hogy integrátor szere­pet vállalhassanak a falvak me­zőgazdasági tevékenységének megszervezésében. Többek kö­zött a hitelkérelmekhez, az üzleti tervek előkészítéséhez nyújta­nak majd tanácsokat, s különféle piaci információkkal szolgálnak. Segítik továbbá a terméktaná­csok, a gazdakörök, illetve a szö­vetkezeti mozgalom megszerve­zését. Ezenkívül teendőik közé tartozik majd a támogatások fel- használásának ellenőrzése is. Feladatuk hathatós ellátása ér­dekében jó együttműködést kell kialakítaniuk a helyi önkor­mányzatokkal. Az államtitkár kijelentette: a tárca a jövő évben az eddiginél is nagyobb hatékonysággal szeret­né végezni információs tevé­kenységét, ezért az információ továbbadásának új módjaival szeretne élni. így például haté­konyabban kívánja felhasználni a sajtót, a rádiót, a televíziót. Ez utóbbival kapcsolatban Med­gyasszay László utalt rá: szeretné elérni a tévé vezetésénél, hogy korábbi ígéretüknek megfelelő­en hetente egy alkalommal 30- 45 perces időtartamban foglal­kozzanak a mezőgazdasági ága­zat napi ügyeivel. Ez annál is in­kább szükséges lenne — hangsú­lyozta —, mivel a különböző in­tézkedések végrehajtása nem mindig az elképzeléseknek meg­felelően alakul, sokan nem isme­rik lehetőségeiket, jogaikat. Emellett gyakori, hogy egy-egy konkrét intézkedés nyomán töb­ben „csodát” remélnek, így a csalódások elkerülése végett is nélkülözhetetlen a korrekt tájé­koztatás. (MTI) Dr. Antal Józsefet, a balas­sagyarmati polgármesteri hiva­tal főtanácsosát először a bér­tábla bevezetésének okairól kérdeztem:-Társadalmi igény tette elke­rülhetetlenné. Nagy és gyakran megmagyarázhatatlan különb­ségek voltak a fiztésekben, me­lyeket nem lehetett a munka minőségével magyarázni. Az új rendszer az iskolai végzettséget és a munkaviszonyt veszi alapul a besoroláskor, és bérminimu­mokat határoz meg. Ám igaz az is, hogy egyelőre csak a mini­mumok biztosításáról lehet szó. Balassagyarmaton a közalkal­mazottak bérbeállása májusra elérte a 80 százalékot, így a 20 százalék fedezetét kell még biz­tosítanunk.- Hogyan fogadta a testület a bevezetéssel járó terheket?- Semmilyen ellentét nem támadt belőle. Határozottan ál­lást foglalt amellett, hogy a közalkalmazottak bérszintjét emelni kell.- Milyen kiadást jelent ez az önkormányzatnak?- Még csak a korábbi besoro­lások állnak rendelkezésünkre. Végezzük a felméréseket, mert a kormányrendelet változtat­(Folytatás a 3. oldalon) Garanciákat igényelnek a lakásbérlők Hogy hosszú távon kiszámíthatók legyenek a lakbérek Törvényes garanciát kell adni a lakásbérlőknek arra, hogy bérle­ményüket milyen áron vehetik meg, és arra is, hogy hosszú távon ki­számíthatók legyenek a lakbérek. Ezt Battha Pál, a Lakásbérlők Egyesületének főtitkára jelentette ki az MTI-nek, reagálva a Belügyminisztérium politikai államtitkárának megjelent nyilatko­zatára. Nem lehet kizárni a túlkapásokat A főtitkár szerint beláthatat­lan következményei lennének annak, ha a jogszabály csak ajánlott árat határozna meg a bérlakások privatizációjára. Battha Pál rámutatott: az Alkot­mánybíróság valóban megállapí­totta, hogy a piaci érték 50 száza­lékában maximált eladási ár sú­lyosabb terhet jelent az elidege­nítésnél, mint a jelenleg még mindig hatályos 1969-es kor­mányrendelet, amely szerint a legmagasabb vételár a forgalmi érték 15-70 százaléka lehet. Ugyanakkor az Alkotmánybíró­ság azt is leszögezte, hogy az ön- kormányzatoknak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért olyan ellenszolgáltatást, illetve kártalanítást kell kapnia, hogy vagyonában az az érték megma­radjon, amelyet a vagyonátadás­kor a lakások képviseltek. Az önkormányzatok 1990-ben a la­kásokat az akkor hatályos elide­genítési szabályok továbbélése mellett szereztek meg — ahogy erre az Alkotmánybíróság hatá­rozata is utal —, így nem lehet be­szélni vagyonvesztésről, ameny- nyiben a Parlament az 1969-es kormányrendeletben meghatá­rozott eladási árakat emeli át a törvénybe. Battha Pál szerint csak ily módon lehetne garantál­ni, hogy az egész országban azo­nos elvek alapján, diszkriminá­ció nélkül folytatódjon a lakás­privatizáció. Ajánlott maximált ár esetén ugyanis nem lehet kizárni a túl­kapásokat, azt, hogy számtalan bírósági per indul a bérlakások eladási arának vitatása miatt. Nem beszélve arról, hogy súlyo­san igazságtalan lenne a rend­szerváltás utáni negyedik évben eltérni az eddigi gyakorlattól. Emelés: a mindenkort infláció szerint? A Lakásbérlők Egyesületé­nek véleménye szerint ugyanak­kor az is fontos, hogy a bérlőket ne kényszerítsék vételre a piaci lakbérektől való félelem miatt. Ezért törvényben kellene garan­tálni, hogy a lakbérek hosszú tá­von kiszámíthatók legyenek, például a mindenkori infláció mértékének megfelelően emel­kedhessenek. A lakásprivatizá­ció bevételéből pedig sürgősen hozzá kell látni a leromlott állagú lakóházak felújításához. A pártok véleményére is kíváncsiak Végezetül Battha Pál sürgette a pártokat, hogy hozzák nyilvá­nosságra véleményüket a lakás- törvénnyel kapcsolatban, hiszen mintegy 500 ezer bérlőt, 1 millió választópolgárt érint ez a jogsza­bály. Mint mondta, nem hiszi, hogy egyetlen komoly pártnak is az lenne a véleménye: sajnálja azokat, akik eddig nem vették, vagy nem tudták megvenni bér­lakásukat, és érdekükben 1994- ben már nem hajlandó megfelelő garanciákat adni. Az 1990-es önkormányzati választások előtt ugyanis a pártok azt ígérték, hogy a régi feltételek mellett kell folytatni a lakásprivatizációt. (MTI) A Zsidó Múzeum kirablásáról A riasztó egyszer jelzett Egyelőre egyetlen rendőr el­len sem folyik vizsgálat a Zsidó Múzeum kirablása miatt — cá­folta ismételten a sajtóban meg­jelent híreket Sógor Zsolt, a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője szerdán a Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Ugyanakkor, mint rámutatott, vizsgálat van folyamatban annak megállapítására, hogy történt-e rendőri mulasztás a bűncselek­ménnyel kapcsolatban. A tájékoztatón elhangzott: a múzeum riasztója a rendőrségen egy alkalommal jelzett. Az úgy­nevezett készenléti alosztály ki is ment a helyszínre, de kint az ut­cán nem láttak semmit. A nyo­mozás során a rendőrség jelenleg a tanúkat hallgatja ki és az infor­mációkat rendszerezi. Még min­dig nem tudni, pontosan mekko­ra értéket képviselnek a Dohány utcából eltűnt műkincsek, hiva­talos árverési katalógusok alap­ján határozzák meg, mennyit ér­het az ellopott 194 műtárgy. A rendőrség és a zsidó hitközség közösen 3 millió forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. (MTI) A „cenzorok” szerint egyoldalú, ízléstelen.... Szilveszteri rádiókabaré Az elmúlt hónap eseményei után szenzáció a döntés, hogy szilveszterkor elhangozhat a rá­diókabaré — jelentette ki a teg­napi sajtótájékoztatóján a műsor rendezője, Farkasházy Tivadar. Mint ismeretes, a Magyar Rá­dió alelnöke által felkért bizott­ság december 28-án meghallgat­ta a rádiókabaré szilveszteri mű­sorát. A testület ezt követően közleményt hozott nyilvános­ságra. Ebben leszögezte: megíté­lésük szerint a műsor egyoldalú, belterjes és több részletében íz­léstelen, ám ennek ellenére a bi­zottság úgy döntött, hogy „nem vállalja magára a cenzor szere­pét, nem a feszültség gerjesztése a célja, ezért a hallgatókra bízza ennek a három órának a megíté­lését". A sajtótájékoztatón Hofi Gé­za, a műsor egyik szereplője úgy vélte, hogy a pártállami időkben is volt egy, a jelenlegihez hasonló bizottság, amely még a sugárzás előtt meghallgatta a kabarét. Hozzátette: a humoristáknak nem a különböző bizottságok­kal, hanem a közönséggel kell törődniük.

Next

/
Thumbnails
Contents