Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-29 / 303. szám

1993. december 29., szerda SPORTTÜKÖR HÍRLAP 7 A sportággal édesapja ismertette meg - Csak ö tudott ismételni - Sífutás és hegyibringa Haza vágyik a tehetséges tájfutó Kovács Zoltán átvette Gallov Rezső államtitkártól a Jó tanuló, jó sportoló díjat az elmúlt esztendőben A balassa­gyarmati Ko­vács tájfutódi­nasztia legfiata­labb tagja, az 1970-ben szüle­tett Zoltán. Vele beszélgettünk Nyírjesi utcai lakásukban. A téma a tanulás és a tájfutás volt. Hogy miért került sor erre ép­pen most? Az egyik ok az, hogy Kovács Zoli igen távol tanul Nógrád megyétől, s most taní­tási szünet van, a másik az, hogy 1992 után idén ismételten átvehette Budapesten a „Jó ta­nuló, jó sportoló” díjat. Példakép a testvér- Hogyan ismerkedtél meg a tájfutással?-Gyarmaton az Ifjúság úti általános iskolába jártam, ahol Lisztes István szerettette meg velem a mozgást, a rend­szeres testnevelést. Alig múl­tam tíz- éves, amikor édesa­pám, — aki a MEDOSZ SE edzője, - kivitt a közeli Nyír- jesbe, ahol a tájfutóknak tar­tott edzést. Mondanom sem kell, Péter bátyámmal együtt nyomban ottragadtunk. Ehhez azért kellett Gábor bátyám példája is, aki ekkor már „menő” tájfutó volt.- Mikor volt az első nagy versenyed?-Ez, az 1981-ben rendezett pápai nemzetközi ötnapos Hun­gária Kupa volt. Ekkortájt ez volt Közép-Európa legnagyobb tájfutóviadala.- Mikor jött az első komo­lyabb eredményed?- A megyei bajnokságokon küzdelmes csatákat vívtunk a pásztóiakkal, salgótarjániakkal. Ma már nemigen hallok Re­viczky Zsolt, Sulyok Géza, Hugyecz Zoltán, Nagy Zsolt, vagy Varga András nevéről. Az akkori legjobb eredmé­nyemnek, az 1986-os egri or­szágos középiskolás tájfutó- váltó-bajnokságot tartom, ahol a Balassi Gimnázium színeiben Fábián Attilával és Péter bá­tyámmal együtt a harmadik he­lyen végeztünk. Nagyon jó tár­saságunk volt a Balassiban. Ta­nárunk Rozmán Vilmos sem idegenkedett a sportágtól. Angyalbőrben folytatta- Érettségi után viszont mintha eltűntél volna?- Nem, nem! Nyertem még néhány megyei bajnokságot, érmes voltam egy-egy kupaver­senyen, de máris ott volt a hon­védség. Angyalbőrös idősza­komban sem estem ki a sport­ágból, mivel több tájfutóver­senyre is elengedtek. Leszerelé­sem évében még a Balassa­gyarmati MEDOSZ-t képvisel­tem, de az év végén átigazoltak Sopronba, egyetemi tanulmá­nyaim színhelyére. Itt az a Cser Borbála lett a testnevelőm és egyesületi edzőm, aki több Eu- rópa-bajnokságon és világver­senyeken bizonyította és bizo­nyítja eredményességét.- Hamarosan jöttek is az eredmények?- 1990 őszén Miskolcon már az országos "junior egyéni baj­nokságon negyedik lettem, közben megnyertem az egyéni éjszakai vidékbajnokságot. Ezt a későbbiekben még kétszer meg tudtam ismételni. Az 1991-es évad átlagosan telt el, de az 1992-es már minden szempontból jól zárult. Jóval négyes tanulmányi átlag felett zártam az évet. Tájfutásban elő­ször sikerült teljesítenem az első osztályú élsportolói szintet. Önmagát sarkallta- Erre a teljesítményedre azért mások is felfigyeltek?-Igen, az év végén először életemben kezet foghattam az akkori művelődési és közokta­tási miniszterrel," Andrásfalvi Bertalannal, és az OTSH elnö­kével, Gallov Rezsővel. Ők ad­ták át nekem Budapesten az or­szágos „Jó tanuló, jó sportoló” címet.- Ez nagyon feldobhatott téged, mert az idei verseny­évadod tájfutásban nagyon jól sikerült. És a tanulásban?-Abban is! Nőtt a tanulmá­nyi átlagom. Ötös lettem. A táj­futásban pedig országos csapat­bajnoki bronzot nyertünk a SMAFC-nak. A főiskolás és egyetemi bajnokságon egyéni­ben negyedik, váltóban máso­dik, csapatban viszont Dénes Zolival, Apli Istvánnal együtt országos bajnokok lettünk. Egyedül duplázott- Egyenes út vezetett a , Jó tanuló, jó sportoló” cím ismé­telt elnyeréséhez?- Nem tudom, de annyi bizo­nyos, hogy alig egy hónapja, hogy azonos helyszínen, Buda­pesten, a Parlament közelében lévő Néprajzi Múzeumban a mostani miniszter, Mádl Ferenc és Gallov Rezső, ismételten át­adták nekem a kitüntetést. Egyedül voltam az országban a felsőfokúak közül, aki ismételni tudott.- Hogyan fogadták ezt Sop­ronban?- Az egyetem rektora kö­szöntött, és mellette még 15 ezer forint pénzjutalomban is részesített. Kissé furcsa volt, hogy ez nem az állami kitünte­téssel jár, de így is nagyon jól jött.-Az elmúlt évben a Ma­gyar Köztársaság ösztöndíja­saként végezhetted tanulmá­nyaidat. Hamarosan végzel Sopronban. Hogyan tervezed a jövőt?- A faipari mérnöki dip­loma megszerzése után sze­retnék Salgótarjánban a számviteli főiskolán közgaz- dászi másoddiplomát sze­rezni. Tájfutásban megtartani az élsportolói minősítést, és minél előbb testvéreimmel, Gáborral, Péterrel együtt, egy csapatban, Balassagyarmat színeit képviselni. Hobbi is- Elégedett, és mellette igen elfoglalt lehetsz. Marad még időd a szórakozásra, esetleg van más hobbid is?-A tanulás az első. A fő hobbi a tájfutás, de ez téli idő­szakban kiegészül sífutással, nyári szünidőben pedig hegyi kerékpározással. Mint említet­tem, nagyon jó baráti társasá­gunk van a korábbi középisko­lából, így évente egy-egy alka­lommal nagy-nagy gyalogtúrá­kat szervezünk.- Sífutás? Erről az oldalad­ról még nem ismertelek.- Sopronban ismerkedtem meg a sportággal. Az idén már rajthoz is álltam az olaszországi erdészeti európai sífutóviadalon, Külön öröm számomra, hogy újra beválo­gattak a magyar csapatba a jövő január végén, ezúttal Svájcban megrendezésre ke­rülő viadalra. Kovács Zoltán értékes em­bere a sportnak és a tudo­mánynak. Ma még Sopronban van, de hamarosan viszontlát­juk őt szülővárosában, Balas­sagyarmaton, ahová szeretet­tel várják vissza szeretett szü­lei, testvérei, régi barátai és sport társai. Zentai József Ma már középdöntő SALGÓ­TARJÁN. A városi terem- labda­rúgó-bajnok- ság és a Szlivka László ser- dülő-emlék- toma mai, de­cember 29-ei küzdelmei so­rán megkez­dődnek a kö­zépdöntők mérkőzései a városi sport­csarnokban. A találkozók időpontjai: 15.30 óra: A csop. 1-D csop. 2., 16.20 óra: C csop. 1-B csop. 2, 17.10 óra: Szlivka emlék- tornatoma 7— 8. helyéért, 17.50 óra: A csop. 2-D csop. 1, 18.40 óra: B csop. 1—C csop. 1. ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG Az Állami Vagyonügynökség 1993. szeptember 28-29-én nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdetett meg a Nógrád Kereskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató Kft. állami tulajdonban lévő üzletrészének értékesítésére. Tájékoztatjuk az érdeklődőket, hogy a Nógrád Kereskedelmi, Vendéglátó és Szolgáltató Kft. állami tulajdonban lévő üzletrészének értékesítésére kiírt pályázatot AZ ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG I EREDMÉNYTELENNEK NYILVÁNÍTOTTA. Pillanatkép a Maruzs Print (fehér mezben) - Ifjú Szocialisták egy korábbi találkozójáról „Furik” hűséges maradt klubjához Közöttünk él, a labdarúgástól mégis távol Taliga Ferenc játékos korában Az újonnan igazolt játéko­sok a tartalékok ellen játszottak és a csapat inté­zője, az érces hangú Jani bácsi közelről fi­gyelte az utánpótláskorú játéko­sok mozgását. A vékony don- gájú, kicsit o-lábú csatártehet­ség-jelölt lemaradt a támadás­ról. Persik intéző esdekelve ki­áltott feléje: hol vagy Feri? A frissen igazolt csatár fel sem nézett, csak felemelt kezével je­lezte: ott van, s máris az ellenfél kapuja felé cikázott a lepattanó labdával, hogy a tizenhatos vo­nal tájékáról hatalmas lövést eresszen meg. S máris zörgött a háló a kapu bal felső sarkában. Kitérő válaszok Persik intéző, az Ózd kör­nyéki bányák egyike előtt várta a délelőttös műszak végét. A föld mélyéből érkező szénporos bányászok olyan egyformák voltak, mint a kacsatojások. Csak a szemük csillogott. Végül is „Furik”, alias Taliga Ferenc ismerte meg a Salgótarjánból érkezett vendéget. Hamarosan együtt szálltak fel a Salgótarján felé induló buszra. Mindez az ötvenes évek közepe táján tör­tént. Nemsokára a Bablena, Vasas, Csáki, Bodon, Taliga összetételű csatársornak kö­szönhetően kezdődött el az SBTC labdarúgó-szakosztályá­nak a második aranykora. Ha egykori kortársai, ismerő­sei megkérdezik: miért nem se­gíti napjainkban egykori csapa­tát, Taliga kitérő válaszokat ad. A balszélső poszt ideális meg­testesítője volt. Pillanatnyi idő is elég volt számára, hogy fel­ismerje, melyik csatártársa van a legjobb helyzetben. Technikai képzettsége, kiismerhetetlen cselei, az összjáték iránti ér­zéke, és készsége, „bicikli”-cse lei a szurkolók kedvencévé avatták. Igazi csapat­tag volt. Ma­gára vonta az ellenfél védőit, s amikor látta, hogy melyik belső csatár szabad, annak passzolta a labdát, akár negyven méter távolságra is: hajszálponto­san. Ha jó formában volt Feri, őrületbe tudta kergetni az NB I-es vé­dők legjobbjait is. Csapata számára biztos lábbal értékesí­tette a megítélt büntetőket. A ti­zenhatos közeléből úgy tudta el­rúgni a labdát a sorfal fölött, mint az egész magyar élme­zőnyben sem sokan. Gólerős szélső volt. Az SBTC színeiben 266 mérkőzésen közel félszáz- szor zörgette meg az ellenfelek hálóját. Többször volt utánpót­lás, szakszervezeti és B váloga­tott csapat tagja. Eljutott az A válogatottság kispadjára is, de játéklehetőséget nem kapott. Nem ment Pestre Taliga klubhűségből is példát mutatott. Számtalan kecsegtető ajánlatot elhárítva, máig is tar­jámnak-vallja magát. Az olim­piai és a világbajnokságra ké­szülő kerettagságának idején, a magyar labdarúgás felsőbb ve­zetése részéről nyíltan meg­mondták Ferinek: ha válogatott akar lenni, akkor egy fővárosi csapathoz kell igazolnia. Áz SBTC-nél focizó Taligát mindig itthon felejtették az olimpiákra és a világbajnoksá­gokra utazó keretekből. Olyan kitűnő edzők, egyben valamikori sokszoros magyar válogatott játékosok keze alatt dolgozott, mint Szűcs György, Turay András, Titkos Pál, Bodola Gyula, Grosics Gyula. Furik néha kimegy régi klubja labdarúgócsapata mécs­eseire, pedig az orvos a szívpa­naszaira való tekintettel nem ja­vasolja a mérkőzés okozta iz­galmakat. Az egykori intézőt, a 84 esztendős Persik Jani bácsit, aki minden SBTC labda­rúgó-mérkőzésen jelen van, soha nem felejti el üdvözölni. Hol vagy, Feri? A tóstrandi pályáról a busz­megálló felé menetrend szerint fékez mellette egy gépkocsi, hogy ülőhelyet szorítsanak az őszülő, hatvanadik életéve felé haladó egykori kedvencnek. A nyugdíjas bányász, az egy­kori nagyszerű focista, a szur­kolók hajdani kedvence, Taliga Ferenc közöttünk él, azonban edzői képesítése ellenére, a lab­darúgóélettől mégis oly nagy távolságra. Kukely Mihály Játékosaink figyelmébe! Lapunk ünnepi megjele­nése miatt a „Ha nyerünk , felezünk!” című totójáték­ban való részvételhez, de­cember 30-a, csütörtök déli 12 órára módosul a részvé­teli szelvények beérkezési ideje. A szurkolók csapata • RIO DE JANEIRO. A riói napilap, az OGlobo közvéle­mény-kutatást tartott, arra kérte a sportbarátokat,’hogy állítsák össze az általuk legjobbnak tar­tott labdarúgó-válogatottat a jövő évi világbajnoki 24-es dön­tőre, amelyet a nyáron az Egye­sült Államokban rendeznek meg. A szurkolók csapata így fest: Gilmar (Flamengo) - Cafu (Sao Paulo), Ricardo Rocha (Santos), Rogerio (Flamengo), Leonardo (Sao Paulo) - Cesar Sampaio (Palmeiras), Mauro Silva (La Coruna), Marquinhos (Flamengo), Zinho (Palmeiras) - Bebeto (La Coruna), Romario (Barcelona). _ Áldozat nélkül • SYDNEY. Váratlan vihar csapott le hétfőn a Sydney-Ho- bart vitorlásverseny mezőnyére, és az ítéletidő kedden is folyta­tódott. A vihar nyomán az ausztrál Clwyd elsüllyedt - ez az első elsüllyedt vitorlás a via­dal történetében -, 14 másik hajó pedig feladásra kénysze­rült. így összesen már 29 jacht fejezte be idő előtt a versenyt. Az erős szél és a hatalmas hul­lámok a Mem nevű vitorlás kormányosát lesodorták a fe­délzetről és a sportember hat órát töltött a hideg vízben, mire egy másik hajó, az Atara le­génysége ki tudta menteni a hat-tíz méteres hullámok közül. Halála után is az élen m MILÁNÓ. A horvát Drazen Petrovic, aki idén júniusban au­tóbalesetben vesztette életét, lett az év legjobb európai kosár­labdázója egy olasz sportláp felmérése alapján. Cselezett a sísztár • VELENCE. A rendőrség közúti kihágásért megbüntette Alberto Tombát, az olasz sí­sport csillagát. A háromszoros olimpiai bajnok Velence kör­nyékén egy autópályán kiala­kult közlekedési dugóban el­vesztette türelmét és kocsijára egy kék villogót kitéve átfura­kodott az autók tömegén. A rendőrtiszt később elmesélte: amikor megpillantotta Tómba autóját azt hitte, hogy egy bíró vagy valami más fontos szemé­lyiség érkezett kísérettel. Tév­hite egy pillanat alatt elszállt, amikor az olaszok számára oly ismerős Tombát pillantotta meg a volánnál. Az olasz sísztár az esetet nem úszta meg súlyos pénzbírság nélkül. Újabb edzőcsere? • NÜRNBERG. Könnyen elő­fordulhat, hogy a Bayern Mün­chen után az 1. FC Nürnberg labdarúgócsapatánál is edzővál­tásra kerül sor a téli szünetben a német Bundesligában. Gerhard Voack klubelnök ugyanis tár­gyalásokat folytatott Hans-Pe- ter Briegellel, és a 72-szeres vá­logatott védő úgy nyilatkozott, hogy szívesen elvállalná az edzői teendőket. Túrakedvelöknek • SALGÓTARJÁN. A Zöld Út Természetjáró Egyesület nyílt túrát szervez 1994. január 2-án, vasárnap. Útvonal: So- moskőújfalu-Nagykercseg- Kiskercseg-Pipishegy-Salgó- tarján. Találkozás 8.10-kor az Északi-fordulóban, a 11/A-s au­tóbusznál.

Next

/
Thumbnails
Contents