Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-28 / 302. szám

1993. december 28., kedd PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Az oldalt szerkesztette: Vallus Tibor Kitelt az esztendő a volt kolostorban - Hová költözik a könyvtár Pásztón? Valakinek ezúttal is engednie kell Pásztó és környéke Eredményes évet zárt a hasznosi óvoda Pályázták, nyertek, szerepeltek Év vége felé az ember hajla­mos megvonni az esztendő mér­legét. így történt ez a hasznosi óvoda esetében is. A gyermek- intézményben dolgozóknak nem lenne szégyellni valójuk, ha a képzeletbeli számvevőszék előtt kellene számot adniuk: mit végeztek 1993-ban? Még az év elején elkészített - a szakmai megújulásukat do­kumentáló - pályázatukat a Nógrád Megyei Pedagógiai In­tézet II. díjjal jutalmazta. „A kömyezetismereti játékok könyve” című pályázatuk a Környezetvédelmi Minisztéri­umban várja, hogy megjelen­hessen könyv alakban. A nyár folyamán ugyancsak pályázaton nyertek tízezer forintot az óvoda audiovizuális eszközei­nek pótlására. Ez az összeg az önkormányzat pénzügyi elle­nőrző bizottságához intézett ké­relem útján ötvenezer forinttal egészült ki. így nyílt lehetőség színes televízió és videomagnó vásárlására. Ősszel az óvoda felújította kapcsolatát a helyi általános is­kolával. Az az ovisok műsorral kedveskedtek a tanévnyitó ün­nepségen. A tudás hatalom, s leginkább könyvekből „szívjuk” ma­gunkba. A könyvek pedig jobbára könyvtárakban fellelhetők. Talán nincs olyan település széles e-hazában, amely ne rendel­kezne legalább aprócska klubkönyvtárral. Nagy dolog ez, hi­szen nem sok ily szapora intézmény létezik kerek világunkban. Általában posta, orvosi rendelő, kocsma, iskola, templom talál­ható minden lakott helyen. Pásztón is megvannak a föntebb ne­vezettek. Igaz, a könyvtár a 36 éve alatt legalább féltucatnyi he­lyen „megfordult”. Úgy tűnik, ismét költözni kell. Kitelt az esz­tendő a ciszterek hajdani hajlékában. Volt egyszer egy bika(istálló) • EGYHÁZASDENGELEG. December 27-étől kezdődően - szerda kivételével — a szom­szédos Héhalomba kell utaznia a betegeknek, ahol délelőtt 7.00-9.00-ig, míg délután 18.00 órától Egyházasdengelegen várja őket az orvos. Szerdán­ként 17.00 órától ugyancsak Egyházasdengelegen lesz ren­delés. Szilveszteri murik • CSÉCSE-PALOTÁS- JOBBÁGYI. December 31-én a csécseiek 300 forintos beugró ellenében múlathatják az időt a helyi művelődési házban meg­rendezésre kerülő óév búcsúzta­tón. Palotáson december 29-éig várják 6-8-10 főnyi baráti társa­ságok jelentkezését a községi művelődési házban. Jobbágyi­ban a Mokka presszóban lesz szilveszteri bál: ez egybeforr a mozi előterében megtartandó diszkóval. Falugondnok • CSERHÁTSZENTIVÁN. A helyi önkormányzat képvi- selő-testülete pályázatot hirde­tett főállású falugondnoki mun­kakör betöltésére. A feltételek közt hasznosítható szakképzett­ség, 40 éves korhatár és B kate­góriás jogosítvány szerepel. A nyertes munkakezdésének vár­ható időpontja jövő év januárja lesz. Gazdára talált a pénzjutalom PÁSZTÓ. Lapunk egyik ko­rábbi számában arról tájékoz­tattuk olvasóinkat, hogy betör­tek a Bihari Holding központi irodaépületébe. Az azóta is­mertté vált elkövetők félmillió forinttal rövidítették meg a cé­get. A tulajdonos ötvenezer fo­rint jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. Mint megtudtuk: a felhívás nem maradt eredmény nélkül, mivel a nyomozás sikeres ki­menetelét elősegítő bejelentés érkezett. így az ötven darab ez­res gazdát cserélt. létében a fenti intézmények működjenek - egyháztörté­neti kiállítással kiegészülve kivéve a könyvtárat. Ugyancsak önkormányzati ülésen hang­zott el: mind­ezek tudatában meg kell ta­lálni a könyv­tár számára a szakszerű épü­leti elhelye­zést. A műve­lődési bizott­Szőllősi Miklós: valaki sugallja a ciszterciták­nak, hogy távolítsák el a könyvtárat az épületből U gyanis az egyházi in­gatlanok visszaadásá­ról szóló törvény alap­ján a Ciszterci Rend Zirci Kongregációja jelentette be igényét a volt kolostorra: eb­ben van jelenleg a városi könyv­tár, a helytörténeti múzeum, a Csohány galéria, valamint a Ra- jeczky - emlékszoba. Mint a képviselő-testület ülésén el­hangzott: a ciszterci rend ma­gyarországi generális apátja tá­mogatja az önkormányzat el­képzelését, hogy a kolostor épü­ság meg- hányta-vetette az ügyet, s a többi közt ja­vasolta: meg kell vizsgáltatni a rendőrség volt épületét is. Szőllösi Miklós, a Teleki László Városi Könyvtár és Mű­velődési Központ igazgatója régi „motoros” a szakmában. Eddigi életének javát könyvek között töltötte. Amikor meghal­lotta, hogy számba jött a rend­őrség által elhagyott épület, szakmai indokokkal alátá­masztva érvelt a testület előtt: oda nem fémek be.- Nem hittek nekem: hiába, senki sem lehet próféta a saját A tehenes gazdák össze­fogásával a 60-as évek elején épült Mátrake- resztesen a bikaistálló. Az épület az idők során elveszí­tette eredeti rendeltetését, s mostanra az elemek játéksze­révé vált. Kivert üvegű ajtaján ki- és bejárkál a szél, rombolva az oldalfalakat. Az istállóról a közelben ár­válkodó közkútból éppen vizet merítő Bognárné Nyiresi Ani­kóval beszélgettünk:- Nagyon jó lenne, ha végre lebontanák. Sok kisgyermekes család él errefelé, veszélyes le­het rájuk. Korábban felkerestük a pásztói önkormányzatot, hogy szeretnénk rendbetenni az épü­letet, de ötvenezer forintos el­adási árat nem tudtuk elfogadni. Azóta csak gazdátlanul málla­dozik. A bontás lenne a legcél­szerűbb. Helyette lehetne ját­szótér, netán kis park, ami vé­dené a mellette lévő közkutat is - mondja.-Mióta áll üresen, kihasz­nálatlanul a bikaistálló?- Több mint öt éve. Ráadásul Mátrakeresztesen már senki nem tart szarvasmarhát.Nincs rá szükség, ezért is érthetet­Bognárnéék lemondtak az épület hasznosításáról len,hogy eddig az épületet nem tűntették el. A közelben lakó Nágel Ferencnét, a terület ön- kormányzati képviselőjét kér­dem:- Mit tud mondani a bikais­tálló sorsáról?- Személyesen jártam ez ügyben a polgármesteri hivatal­nál. A város költségvetésében egyetlen szó nem szerepel ezzel kapcsolatban, így csak a saját, jövő évi képviselői keretem ter­hére tudom elősegíteni az istálló felszámolását. A kikötésem csupán annyi: a bontásból származó köveket az istálló mögötti patakmeder oldalfalá­nak erősítésére használják fel. N éhány évi huzavona után megoldódni lát­szik tehát Mátrake­resztesen a fentebb vázolt probléma. De, hogy mi­ért kellett (kell) erre ennyit várni, azt nem tudni. Pedig kö­zel évtizede már annak, hogy Mátrakeresztesen egyáltalán volt egy bika. Zentai József hazájában. Kénytelen voltam a budapesti Könyvtártudományi Módszertani Központból szak- véleményt kérni. A vizsgálat bebizonyította: nem elég szá­munkra a hely. A testületi tagok is megkapták a szakvéleményt. Meddig maradhatnak?- Meg is lett az eredménye. A művelődési bizottság veze­tője javasolta a képviselőknek: mindaddig ne költöztessék a könyvtárat, amíg a funkciójá­nak megfelelő alapterület - leg­kevesebb 700 négyzetméter — nem áll rendelkezésre. A rend­őrségi épület csupán 292 négy­zetméteres. Ebben az esetben csak bővítéssel lehetett volna megoldani az elhelyezést. Vé­gül a képviselők egyhangúlag elfogadták a javaslatot.- Van a városban könyv­tárnak alkalmas épület?- Alapterületét tekintve a volt pártbizottság az, nem tudni azonban, hogy statikailag al- kalmas-e. Visszatérve a rendőr­ség épületére. Volt ennek olyan hátsó szándéka: kisebb alapterü­lethez kevesebb pénz, létszám- csökkentés párosulna. Gondol­ták, minden csoda három napig tart, az emberek eleinte prüsz­kölnek, aztán majd lenyelik. Menjen a múzeum- De volt olyan elképzelés is, hogy nem kell költözködnünk, mivel a szomszédos óvoda al­kalmas lett volna múzeumi célra. Nem akarok beleavat­kozni a múzeum életébe, de nincs itt akkora kiállítandó anyag, amelyhez szükség lenne 600 négyzetméterre ... Ezzel szemben áll a 75 ezer kötetünk, amely harmada még a jelenlegi körülmények között sem fér el. Az fáj nekem leginkább, hogy egy ilyen komoly intézménynek nincs helye a városban. Amiben nem vagyok biztos: az egyház kifejezett óhaja volt-e, hogy ide csak a múzeum jöhet, vagy ezt sugallták. Távlatosan tervezz! Kerekes Károly zirci apátot arról kérdeztem: súgott-e valaki a könyvtár menesztésében?- Mindössze arról van szó, hogy okos ember hosszú távra tervez. Azt mérlegeltük, miként lehet összeegyeztetni a tájjel­legű helyrajzi gyűjtemény és az egyházi múzeum anyagát. A helyszíni szemlén egyébként - ez alapján született a megálla­podás tervezete a kolostor to­vábbi sorsáról - jómagam nem voltam jelen. Talán még nincs teljesen le­futva a meccs, mivel a napok­ban Zircre látogat a művelődési osztály vezetője. Vallus Tibor Úgy tűnt, a volt kolostor épületében otthonra lelt a városi könyvtár is Képek: Herbst Kinga Miről írt a Pásztó és Vidéke és a Pásztói Hírlap? M indkét lap vasárnapon­ként jelent meg, legin­kább társadalmi, köz- gazdasági, szépirodalmi cikke­ket közölt. Előbbi jobbára Pásztó szűkebb környezetében, utóbbi Hatvan és Pásztó térsé­gében tájékoztatta az olvasókat. A „PV” 1902. decemberi számában olvashatták: December 9-én Hasznoson volt tisztújítás. Bíró: Varga Fe- rencz polgártársunk, helyettes bíró Tóth István, pénztáros Markó N. János lett. Szurdok- püspökiben bíró lett Kaszás Pál, törvénybíró Kováczh József. Sámsonházán Kukéi Pál Cse­mánt, a volt bírót választották meg egyhangúan. Szőlősön va­lószínűleg a régi bírót, Tóth Imre Jánost kiáltják ki. A „PH” 1915. szeptemberi lapszámai bővebb terjedelem­ben foglalkoztak a bérkocsis díjszabással: „Mártonffy Lajos főszolgabíró a közönség és a bérkocsis tulajdonosok meg­nyugvására rendezte a Pásztón szedhető bérkocsis díjak tarifá­ját. A vasúti fuvar nappal szemé­lyenként 60 fillér. A tarifát kö­telesek a bérkocsi tulajdonosok feltűnő helyen a kocsi belsejé­ben kifüggeszteni.” A galamboknál nem tilos a dopping A hétköznapi galambok ál­talában huszonöt évig élnek. A többiek gyakran hat-hét éves korukban kimúlnak. Vagy ragadozó madár marta­lékául esnek, vagy még na­gyobb ragadozó, maga az em­ber teríti le őket légpuskájá­val. Akadnak olyanok is, akik doppingszerrel kergetik pusztu­lásba a galambokat. Egyrészt azért, mert a madaraknál nem ti­los az ajzószerek használata, másrészt, mert a galambászat versenysport is, amelyet időre mérnek. Az idő pedig sikert, di­csőséget, s pénzt hozhat a ga­lambásznak. A Pásztói Postagalamb Egye­sület megbízott elnöke ez év nyara óta a 27 éves Szlatincsán Gyula. Amikor lakásán keres­tük, akkor is éppen a galambdúc körül tüsténkedett. Becéző sza­vaira karjára szállt kedvenc ma­dara, amely legutóbb Brüsszel­ből hazarepülve hozott értékes helyezést gazdájának.- Kisgyermek korom óta sze­retem a galambokat. A rajongás odáig vezetett, hogy most rend­szeresen versenyzek velük. Nincs annál fantasztiku- sabb érzés, mint amikor az ember várja, hogy felbuk­kanjon a ma­dara. Sajnos, előfordul, hogy hiába. Az egyik galam­bot június óta várom Szlová­kiából. Volt már rá példa, hogy egy év után talált haza a madár. Itt történt Pász­tón, bizonyít­ható az eset. Nagyon intel­ligens, hűséges állat a galamb. A mai napig nem sikerült egyértelműen bizonyítani, hogyan tud hazatalálni? Egye­sek a Nap állására, mások a Föld mágneses erejére vezetik vissza a magyarázatot. Minde­nesetre háborúk, csaták kimene­Szlatincsán Gyula kedvenc madarával tele múlt a galambokon a törté­nelemben. Svájcban ma is be­veti őket a hadsereg. Én sem tudnám elképzelni az életem nélkülük. -vallus­Holnapi számunkban „Balassagyarmat és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Változik a rendelés

Next

/
Thumbnails
Contents