Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-27 / 301. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. december 27., hétfő A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A Pf 96 A Hírlap postájából az olvasók fóruma, a közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Kérés olvasónktól: válaszoljon az orvos Több mint kétezer levél tarsolyunkban Háromszáz dolgozó sorsa forog kockán - Kemencefelújítás helyett elbocsátás? Mentsék meg a 100 éves salgótarjáni síküveggyártást! Beteg egy gyár, mert egyik végtagját le akarják amputálni. Marad csonka üveggyár, ahol nem gyártanak táblaüveget. Most 100 éve, 1893. december 27-én iktatta be a Kereskedelmi és Váltótörvényszék a budapesti Schvarz A. és Fiai üvegnagykereskedő közkereseti társaság bejelentő kérvényét, mely szerint működési körüket Pálfalvára, táblaüveggyártásra is kiterjesztették, és ennek bejegyzését kérték. Jobb napokat láttak tékelem a Dr. Verebélyi Gyula által írt jogi tanácsadásokat, mert sokakat érint. Én is eltettem már egy pár cikket, ami engem is érintett. Nagyon szeretem még az Asszonysorsok című sorozatot. Talán azért, mert nekem is nagyon hányaveti sorsom volt. De szerencsémre, ennek már hat éve vége. Mlost egy kéréssel fordulok önökhöz, mivel mostanában mindig az olvasók tanácsát kérik. Ha lehetséges, én szeretném, ha a lapban lenne egy olyan rovat is, aminek az lenne a címe: „Az orvosunk válaszol”. Sok olyan ember van, aki elmegy az orvoshoz, de teljesen nyíltan nem meri elmondani a betegségét, mert ott más is hallja, nem csak az orvos. De ha levélben leírhatja, ott nyíltabban el tudja mondani a baját. Nem névre, címre, hanem jeligére. Persze, esetleg lesz olyan, aki a cikkből ráismer a maga bajára is. Jó, tudom, most már háziorvosok vannak, de velük is csak a rendelőben lehet beszélni. Meg aztán minden apró-cseprő dologért nem nem könnyű, azért is írom: ha lehetséges ... Még azt szeretném elmondani: Dudeliai Ildikó a kedvencem, szeretem az írásait. Most már levelem befejezem. Sok sikert kívánok önöknek! Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet! Tisztelettel: Nagy Sándorné 3182. Karancslapujtő Béke út 2. * Kedves Asszonyom! Levelét és tanáccsal felérő kérését örömmel vettük. Köszönjük. Válaszoljon és nyerjen! című közvéleménykutató felhívásunkra eddig több mint kétezer levél érkezett szerkesztőségünkbe, megannyi hasznos és érdekes témajavaslattal. Most ösz- szegezzük azokat. Bizonyára másoknak is lesz az önéhez hasonló igénye. Éppen ezért, amint lehetséges, orvosunk válaszolni fog a neki címzett kérdésekre. Reméljük, örömtéljes volt a karácsonyuk. Békés új esztendőt kívánunk az egész családjának! (A szerkesztő) Mai „macskakorömpörkölt" Bolsevikok mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Történelmi kontinuitás Kései felismerés A múlt rendszer úgy áll bosszút, hogy átörökíti a módszereit Pozsgay Imre a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnöke, a Hazafias Népfront volt főtitkára, volt államminiszter, az MSZMP PB volt tagja, a Szocialista Párt volt tagja, túlélő Mire én az első sorba felküzdöttem magam, kiderült, hogy ez egy lövészárok Csehák Judit volt népjóléti miniszter, az MSZMP PB volt tagja, szocialista országgyűlési képviselő, túlélő Ne nézz vissza Aki sokat beszél a múltról, annak nincs mondandója a jelenről Horn Gyula volt külügyminiszter, a Szocialista Párt elnöke, túlélő Cellafóbia Feleségemmel a Balaton partjára készülünk, nem baj, hogy hideg szél fúj, fő a szabad levegő Korom Mihály volt vizsgálótiszt, az MSZMP KB volt titkára Összehasonlítás Kádár nagyobb zsarnok volt, mint én Szabó István a nádudvari Vörös Csillag Tsz nyugalmazott elnöke, az MSZMP PB volt tagja Nemcsak volt, hanem lesz is? Már voltam valaki a politikában Szűrös Mátyás az MSZMP KB volt titkára, a Magyar Köztársaság kikiáltója, az országgyűlés alelnöke, túlélő A 100 éve alapított síküveggyár története ugyan nem volt felhőtlen, de termékei a trianoni békeszerződés után több mint fél évszázadig egyedül látták el a hazai szükséglet kielégítését. A magyar táblaüvegipar is általa újhodott meg, mert 1929 december végén bevezette a Fourcault-húzást, majd fokozatosan tértek át a japán ASAHI-technológiára. Miközben egyre alakultak ki, és izmosodtak feldolgozó részlegei. A gyár munkásai mindig a jól fizetett dolgozók közé tartoztak. Kenyerük akkor is biztosítva volt, amikor a 30-as években rendszeres volt év közben az A ragasztott üveggyártó üzemben ellenőrzik a gépjármű szélvédőket Rigó T. archív felvételei súlya alatt megroggyant a gyár, létszámát is csökkentették. S most állnak a legnagyobb dilemma előtt. Fel kellene újítani a Zagyva III. olvasztókemencét, miután fennállása alatt sok millió négyzetméter táblaüveget adott a nemzetgazdaságnak. S most halálra ítélték, mert csak január 31-ig hosszabbították meg az életét. (Aki megtette kötelességét, az már mehet?) A kemence megszűntetése 300 dolgozó felmondásával járhat. Szinte lehetetlen, hogy veRogyasztják a Lada szélvédő üvegeket üzemszünet. A jobb napokat látott dolgozók nehéz idők tanúi lettek. A rendszerváltást követően jöttek a problémák: a keleti piac elvesztése, az eladósodás, az öncsőd bejelentése, felszámolás, sikertelen privatizációs kísérlet, tulajdonosváltozás, stb. Ezek lük együtt mintegy 1200 személy kerüljön létbizonytalanságba. Meddig mehet ez? Csináljunk egy kis számvetést! A felújítási költség 400-500 millió forint lenne. A 300 főnek felmondási bérjellegű költsége 64 milliót, a munkanélküli segély ugyanennyit jelentene, s aztán a szociális segély ki tudja mennyire rúgna. Nagy-e a különbség? Nem. A ráfordítás megtérül Nem hihető el, hogy a gyár gazdáinak ne lenne annyi pénze, hogy finanszírozzák ezt az összeget. Akkor még figyelembe kell venni, hogy a két gazda - az egyik bank, a másik a FERUNION Külkereskedelmi Vállalat - állami érdekeltségű. Ez nem jelentene részükre „áldozatot”, s sokkal többet rombolnának, hiszen az erkölcsi veszteség, a munkanélküliek haragja, ítélete nekik címződne. S ez nem kis dolog. Véssék a tulajdonosra Saint Simon utópista szocialista szavait: „...az érdek és emberség minden józan szellem számára ugyanannak a dolognak két neve...” Tartson az Inter-Európa Bank, a Magyar Hitel Bank, a Postabank, a Magyar Külkereskedelmi Bank és a FERUNION Külkereskedelmi Vállalat lelkiismeret vizsgálatot, és „Mea culpá”-t, hogy megtett-e mindent a gyárért, amit „védőszárnyai” alá vett?! Történt 1947-ben is egy elbocsátási kísérlet. A kemence felújítása miatt 200 munkásnak mondták fel a munkaviszonyát. Miként a sajtó fogalmazott: „szélnek eresztették” őket. Kétszáz család kenyere nem tréfa, amikor nagy a drágaság, és a munkanélküliség miatt nem könnyű elhelyezkedni. (NógOlvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A különélő szülők és a nagyszülők jogai Olvasónk a karácsonyi ünnepekre készülődve tervezgette, hogy miként fogja a különélő feleségével lakó kiskorú gyermekével az ünnepi együttlét óráit eltölteni, mert neki a szeretet ünnepén sem jut több ebből az apai örömből, és még ezt is meg kell osztania a nagyszülőkkel.Amikor terveit és aggályait az ismerőseinek is elmondta, többen felhívták a figyelmét arra, hogy kérje a rendkívüli láthatás jogát, de kérhetik ezt a nagyszülők is. Szeretné tudni, hogy hogyan rendelkezik a törvény ilyen esetben? A hiányos tényállásból nem tűnik ki, hogy megtörtént-e már a kiskorú gyermekük valamelyik szülőnél való elhelyezése. Válaszom ennek megfelelően csak általános érvényű lehet. Utalok arra is, hogy lapunk 1993. december 6-i számában már megjelent hasonló témájú írásom, de lehet az is, hogy olvasónkat éppen ez a cikk bátorította kérdésének feltételére. Ennek külön örülnék. A családjogi törvény azt hangsúlyozza, hogy a gyermekétől különélő szülőnek nemcsak joga, hanem szülői kötelessége, hogy a gyermekével kapcsolatot tartson, vele rendszeresen érintkezzen. A gyermeket nevelő szülőnek viszont kötelessége a zavartalan kapcsolattartás biztosítása, mert ez a gyermek számára rendkívül fontos. A gyermek érdekét súlyosan sértő módon jár el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől indokolatlanul elzárja, és ellene hangolja. A szülőnek az ilyen magatartása mélyen elitélendő, mert károsan befolyásolja a gyermek fejlődését, és alapot ad arra a következtetésre is, hogy az ilyen szülő nem alkalmas a gyermek neve- lésére.Ezért az esetleges ilyen magatartás a gyermek elhelyezésének a megváltoztatására is vezethet. A törvény előírása szerint a kapcsolattartás jogi formái a rendszeres (folyamatos) láthatás, és a rendkívüli (időszakos) láthatás joga. Rendszeres a kapcsolattartás, ha a láthatás visszatérően, rendszeres időközökben történik. Ilyen például a minden páros, vagy páratlan szombaton, vagy vasárnap - esetleg mindkét napon - a reggeli meghatározott órától a délutáni meghatározott óráig tartó. A rendkívüli kapcsolattartás pedig azt jelenti, hogy a gyermek és a tőle külön élő szülő az év meghatározott időszakában - a folyamatos kapcsolattartás mellett - huzamosabb időn át együtt van. Ilyenek például a téli, tavaszi, vagy nyári iskolai szünet ideje, illetőleg azon belül annak egy része, egy-két hét, de akár egy hónap is. Ennek mértékét a kölcsönös méltányos körülmények és a szülők megállapodása szabja meg. Megegyezés hiányában kérelemre a gyámhatóság, illetőleg a bíróság,- a kapcsolattartás céljának megfelelően, a szülő méltányos igényének és körülményeinek, valamint a kiskorú korának, egészségi állapotának, stb. figyelembevételével a gyermek érdekében - dönt. A kiskorú gyermekkel való kapcsolattartásra nemcsak a szülők, hanem a nagyszülők is jogosultak. Ennek a szabályozásnak az ad értelmet, hogy a gyermek gyakran igen szorosan kötődik a gondozásában és nevelésében is részt vállalt nagyszülőkhöz. Dr. Verebélyi Gyula rádi Újság 1947 augusztus 3.) Akkor azonban volt, aki a sarkára állt - az ÜB. -, és pár nap múlva visszavonták a felmondást. Igaz, hogy az üveggyártás tőkeigényes termelés, ahol a tőkeérdekeltségek, a termelési költségek jelentékeny hányadát teszik ki. Ez azonban nem jelenti a gazdaságosság csorbítását. Miután az üvegre bel- és külföldön igény van, így a ráfordítás rövid idő alatt megtérülne. Hiszen 1993-ban a gyár árbevételének 40 százaléka a direkt és indirekt exportból származott. Olyan partnerek voltak, mint az USA, Japán, Németország, Anglia, Hollandia, stb. Világítsák át a gyárat Sajnos, a gyárvezetés nem használta ki az összes lehetőséget, hogy megszellőztesse a leselkedő vészt. Nem vette igénybe a legmagasabb fórumokat (köztársasági elnök, miniszterelnök), a televíziót (a Hét, az Ablak műsorait), a sajtót, a helyi televíziót. Még a városban is kevesen ismerték a Zagyva III. megszűntetésének gondolatát... Világítsák át ismét a gyárat, s ne következzék be a 100. évfordulóját élő gyárban újabb ipari botrány! Legyen az 1994. év a gyár második évszázadának kezdő esztendeje! dr. Gajzágó Aladár a gyár 100 éves történetének írója Jön a megyei forduló Helyesírók jelentkezzenek! A magyarországi és a határainkon túli középiskolák, szakmunkásképző és szakiskolák tanulóinak meghirdették, az Implom Józsefről elnevezett helyesírási versenyt. A Nógrád megyei fordulójának 1993. január 11-én 9 órától a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola ad otthont. A nevezési határidő január 6-a. A versenyzők és az érdeklődők Vargáné dr. Raisz Rózsának, az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanárának előadását is meghallgathatják a szólásokról és a közmondásokról. A délutáni ünnepélyes eredményhirdetésen három kategóriában vehetik át majd a díjakat a megye legjobb helyesírói. Tisztelt Szerkesztőség! Nagyon szeretem a lapjukat, szinte minden betűt kiolvasok belőle. Nagyon ért lehet mindenkor házhoz hívni a doktor urat. Csupán ennyi lenne a kérésem. Tudom, a teljesítés
