Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-27 / 301. szám

NÓGRÁDSÁPON ÁPOLJÁK AZ ŐSÖK HAGYOMÁNYAIT - 5. oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. DECEMBER 27. HÉTFŐ IV. ÉVFOLYAM 301. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT LAPUNKBAN: Nógrádiak karácsonya, anno 1993 (3. oldal) Mentsék meg a 100 éves üveggyártást! (4. oldal) Fehér hollóként: Jól zárt a Fenyő SE (7. oldal) A nyugdíjkorhatár újratárgyalását kezdeményezik A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Női Vá­lasztmányának küldöttsége hét­főn reggel átadja Szabad Györgynek, az Országgyűlés el­nökének azt a 20 ezer aláírást tartalmazó dokumentumot, amelyben a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat állásfoglalása alapján a nyugdíjkorhatár eme­léserői szóló parlamenti döntés újratárgyalását kezdeményezik — tájékoztatta az MTI-t vasár­nap az MSZOSZ sajtóirodája. Belügyminiszteri figyelmesség Kónya Imre belügyminiszter az Országos Rendőrfőkapitány, Pintér Sándor altábornagy társa­ságában december 24-en dél­után az ORFK, a BRFK, az V. kerületi kapitányság ügyeletese­it, illetve az utcán szolgalatot tel­jesítő rendőröket kereste fel és kívánt nekik kellemes ünnepe­ket. Azt követően a Köztársasági őrezredet, a Belügyminisztéri­um ügyeletét és a Határőrség Or­szágos Parancsnokságának ügyeletben lévő dolgozóit láto­gatta meg — tájékoztatta az MTI-t vasarnap az ORFK szóvi­vője. Lovászokat áldottak Egy régi karácsonyi hagyo­mányt elevenítettek fel a vasár­napi nagymise után Tatán: a Kossuth téri római katolikus nagytemplom előtt Kótai László plébános lovászokat áldott meg. Ez az ünnepi aktus Nyugat- es Dél-Európaban hozzátartozik a karácsonyi ünnephez, mert a lo­vászok vedőszentje Szent István. A szertartást — amelyet ezentúl minden évben megtartanak — a helyi lovasiskola és a Fellner Ja­kab Egyesület szervezte, s a tatai és a környékbeli lovasok mellett osztrák es német vendégek is részt vettek rajta. Műanyag karácsonyfatűz A karácsonyi ünnepek alatt a fővárosban egyetlenegy „kará- csonyfatűzhöz’’ kellett kivonulni a tűzoltóknak. December 24-én este kigyulladt egy műanyag fa. A gondatlan ünneplők égő gyer­tyát helyeztek el a „fán , majd felügyelet nélkül hagyták. A szemközti házban lakók figyel­tek fel a lángokra, és riasztották a tűzoltókat. Szerencsére komo­lyabb baj nem történt. Autópálya épülőben Megszülettek az M1-M15 koncessziós autópálya megépí­tésének finanszírozását biztosító hitelszerződések. Az erről szóló dokumentumokat Budapesten írták alá az Első Magyar Koncesz- sziós Autópálya Rt. (Elmka) és a finanszírozásban résztvevő pénzintézetek vezetői. Az autó­pálya építésejanuár 10-én kez­dődik, s a Győr-Hegyeshalom közötti szakaszt 1995. január 1-jén adják át a forgalomnak. A salgótarjáni szociális otthonban az idős emberek egymás társaságában töltötték a karácsonyt. A szeretet, a béke ünnepével kapcsolatos összeállításunk a 3. oldalon Fotó: Kun Király József A legrosszabb a helyzet Rahó, Técső és Munkács környékén —14 hidat elsöpörtek a folyók Sok az áradások áldozata Kárpátalján Az ukrán kormány 90 milliárd karbovanyeces (3 millió dollár) gyorssegélyt különített el a kár­pátaljai áradások okozta károk felszámolására. Leonyid Krav- csuk elnök és a kormányzat szombaton részvétét fejezte ki a természeti katasztrófa sújtotta terület lakóinak, illetve az el­hunytak hozzátartozóinak. A hatóságok továbbra sem tudják pontosan, hogy mennyien veszítették életüket a négy napja tartó esőzések következtében le­zúduló vízárban. Az állami veze­tés gyásztávirata azonban azt sej­teti, hogy akár több tucat áldo­zatról lehet szó. Egyelőre csak az biztos, hogy sok az eltűnt sze­mély. A kormány utasította a Nem­zeti Bankot, hogy nyújtson ked­vezményes hitelt az érintett több ezer család számára. Felkérték a kereskedelmi bankokat és a na­gyobb építőipari vállalatokat, hogy küldjenek szakmunkás­csoportokat a helyszínre a hely­reállítási munkálatok mielőbbi megkezdése érdekében. A kárpátaljai hatóságok sze­rint valószínűleg még napokba telik, míg levonul az árhullám. A hétvégi adatok alapján bizonyos, hogy a körzet fele víz alatt áll. A legrosszabb a helyzet Rahó, Té­cső és Munkács környékén, de rajtuk kívül további 70 települé­sen is gátakat kellett emelni. 14 hidat elsodortak a hömpölygő folyók, a vasúti- és a közúti for­galom zöme már három napja szünetel. (MTI) Három gyermek után 900 ezer forint Lakáscélú támogatások A kormány múlt heti ülésén rendeletet alkotott a lakáscélú támogatások módosításáról. En­nek megfelelően a jövőben a szo­ciálpolitikai kedvezmény össze­ge a meglévő második gyermek után 300 ezer forint, a meglévő harmadik gyermek után 900 ezer forint lesz. A további gyermekek után járó összeg mértékéről a népjóléti és a pénzügyminiszter dönt. A kabinet döntött a mozgás- korlátozott személyek közleke­désével kapcsolatos kedvezmé­nyek újraszabályozásáról is. Az új kormányrendelet értelmében a személygépkocsi-szerzési tá­mogatás mértéke változatlanul a vételár 60 százaléka, de legfel­jebb 240 ezer forint. (MTI) Bpl a kábelhálózatokon Keretszerződést írt alá a Bpl Television és a Magyar Kábeltévé Hálózatok Szövetsége, melynek értelmében a Bpl TV egy éven ke­resztül a szövetség minden tagja számára díjtalanul engedélyezi, hogy műsorát kínálatába felvegye. A műsort csak megszakítás nélkül, az adás egyenes továbbításával szabad a nézőhöz eljuttatni — tájékoz-, tatta az MTI-t vasárnap Johann Stefan Spischak, a műholdas magán: adó elnöke. A Bp 1 Television az adásban megjelenő magas műszaki minőséget és technikai szolgáltatásokat — sztereo hangcsatorna, VPS jel, Video­text rendszer, mellyel a Magyarországon élő nemzetiségek számára német, szlovák, román, szerb, horvát nyelvű feliratozás lehetséges — minél több nézőhöz kívánja eljuttatni. A szerződés Johann Spischak szerint azért különösen nagyjelentőségű, mert lehetővé teszi, hogy a kábeltévék jogilag rendezett módon már az első naptól kezdve közve­títhessék nézőiknek a magyar nyelvű, független Bpl Television mű­sorát. (MTI) Mátrakeresztesen kísért az aszály Szomjaznak a kutak a víztározó szomszédságában Mátrakeresztesen, Pásztó településrészén ma is kísért az aszály. Sokan nem értik, miért makacsolták meg magukat az ásott kutak, hiszen máshol az őszi-téli csapadék jótékonyan éreztette hatását. Vannak, akiknek keserű elégtétel: a közeli hasznosi víztározó vízszintje az utóbbi hónapokban szépen emelkedett, s hogy azt továbbra is hűségesen táplálja a zúgó Kövicses-patak. Csak idefent látszik helyben állni az idő ... így érzik azért is, mert az el­múlt évek szárazsága maradan­dónak tűnő nyomokat hagyott: a tározó baloldali rézsűjében megcsúszott a földtömeg, és jó­kora repedések keletkeztek. A talajmozgást nem úszta meg éppen az itt haladó közút sem: beszakadt, csaknem használha­tatlanná vált. Mindezek alaposan feladták a leckét a kezelőknek, a Közúti Igazgatóság Salgótarjáni Üzemmérnökségének és az Észak-magyarországi Vízmű Rt.-nek. Hogy mit végzett mos­tanáig az előbbi, arról Vilimi Sándor főmérnököt kérdeztük meg.- Nyár óta tart a félpályás út­lezárás a szóban forgó helyen. Azóta folyamatos figyelőszol­gálatot tartunk, s ahol megreped a burkolat, a nyílásokat mind­járt lezárjuk, hogy a víz ne jus­son be. A gondok azonban csak jelentős építési munkával orvo­solhatók. Erre két lehetőség kínálko­zik: „elviszik” az utat vagy a százezer köbméter mozgó föl­det „megfogják”, megerősítik. Megjegyzem: mind az egyik, mind a másik költségében és nagyságrendjében nagyon ko­moly feladat. S akármelyikre esik a választás, előtte meg kell határozni, milyen mélységben van az úgynevezett csúszólap. Ennek ismerete nélkül nincs ér­telme hozzáfogni a munkához. (Folytatás a 3. oldalon) Kárpótlási erdők — változó árakon A kárpótlási eljárás keretében eddig lebonyolított földárveré­sek tapasztalatai azt mutatják, hogy az ország hat „legerdosül- tebb” megyéjében tulajdonjogi és művelési szempontból is igen nagy az erdők helyzete körüli ku- szaltság, bizonytalanság. Ha­zánk állami és volt szövetkezeti faállományának fele ebben a hat megyében található, így érthető­en e megyék szakemberei köré­ben a legerősebb a favagyon fél­tése, itt ütköznek leginkább az erdészek és a fához értő parasz­temberek igazságérzetébe a lici­tálások nyomán született szélső­séges értéktorzulások és „erdőel- happolások”. Veszélyben van-e a nemzeti kincsünk; az erdő? Az erdőgazdaságok, vagy a kárpó­toltak egyes rétegei kiáltanak se­gítségért? Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyeben az általános kép egyik jellemzője: a kárpótlás, az árveresek üteme többnyire a ter­vezettnek megfelelő volt ebben az évben és megvan az esély rá, hogy 1994. első feléig a licitek le­záruljanak. A kárpótlásra kije­lölt hektáronként általában 4-5 aranykorona értékű erdők jelen­tős része az aranykoronánként! 3 ezer forintos induló, illetve az 500 forintos minimum áron kelt el, a 6-8 ezer forintos ár a szolid középértéket jelentette. Hatal­mas a különbség a rekordárak között is: a zalai Nagygörbőn például aranykoronánként 50 ezer, a borsodi Mezőkövesd kör­nyékén 22 ezer forintot fizettek az erdőért. A kárpótlás révén há­rom-négy megyeben több erdő- tulajdonos lesz, mint a háború előtt volt. Boross Péter miniszterelnök rádiónyilatkozata:”... a világban 15 millióan vagyunk” A kormánydöntéseket el kell juttatni a falusi házakhoz Boross Péter miniszterelnök nyilatkozott vasárnap a rádió Vasárnapi Újság című műsorá­ban. A riporter kérdésére válaszol­va a miniszterelnök elmondta: boldogabb lenne, ha karácsonya kor Antall József mondhatta vol­na el mindazt, ami lelkében ösz- szegyűlt a három és félévi kor­mányzás alatt. Boross Péter hangsúlyozta: 250 ezer ember főhajtása a koporsó előtt, kár­pótlás a kevés dicséretet kapott miniszterelnök emlékének. A továbbiakban kifejtette: felelős magyar politikus nem fel­edkezhet meg arról, hogy a világ­ban 15 millióan vagyunk . Ez egyúttal kötelezi a magyar politi­kusokat arra, hogy valamennyi­ükkel törődjenek, azokkal is aki­ket államhatárok választanak el az anyaországtól. Ez nem ma­gyar jelenség, más nemzeteknél is természetes, hogy a határaikon kívül élő testvéreikkel törődnek — hangsúlyozta Boross Péter. A médiatörvénnyel kapcsok­ban a miniszterelnök elmondta: a közalkalmazotti mivolt bizo­nyos szerveződésre jogalapot ad, ugyanakkor fegyelmi kötelezett­ségekkel is jár. A médiatörvény megvalósításához nyugodt lég­körre van szükség, és azt azok­nak kell megteremteniük, akik a média területén dolgoznak. Boross Péter a vidéki Magyar- országról szólva arról beszélt, hogy a kormánydöntéseket el kell juttatni a falusi házakhoz, mégpedig népszerű nyelven, hogy a falusi ember tudja, hogy hová, mikor kell mennie és mit kell vinnie. A földtulajdon újjá­születésével kapcsoltosan hang­súlyozta: szemben az 1945-ös földosztással — amikor kor­mányrendelettel, jogi kötöttsé­gek nélkül osztottak földet — most mindez jogszerűen, ennek következtében bonyolultan tör­ténik. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni arról, hogy ez a kor­mány három és félév alatt kivere- kedte, hogy a falusi embernek tulajdona legyen. A miniszterelnök az interjú befejező részében felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az ország nyugalmának feltétele az alkot­mányos rend. Ennek biztosításá­ra a kormánynak megvoltak és jelenleg is megvannak az eszkö­zei. Egy ország csak akkor ké­szülhet a jövőre — hangsúlyozta Boross Péter —, ha polgárai a jogrendet tiszteiében tartják. Ha a polgár vét a jogrend ellen, ak­kor természetes módon kerül szembe a jogrend védelmére hi­vatott szervezetekkel. Ez egy ter­mészetes állapot, melynek ered­ménye a köznyugalom. Ennek fenntartását a kormány támogat­ja, hiszen a stabilitás rengeteg előnyt jelent a nagyvilágban az ország megítélése szempontjá­ból. A stabilitás mögött ugyanis valójában a köznyugalom, a köz­rend értendő — fejezte be nyilat­kozatát Boross Péter miniszter- elnök. (MTI) Soros-milliárdok Ha megszólal, a pénzvilág fe­szülten figyel,a jegybankok fél­nek tőle, a befektetők szívesen fogadják tanácsait. Ezek a meg­határozások Németország egyik legtekintélyesebb lapjában, a hamburgi Welt am Sonntag-ban jelentek meg Soros Györgyről. S mindezek alátámasztására a lap hozzátette: aki 1969-ben rábí­zott 100 ezer dollárt az akkor még ismeretlen vállalkozóra (ke­vesen voltak!), ma csaknem 100 millió dollárral rendelkezhet. Tavaly 70, az idei első 8 hónap­ban 43 %-os nyereséget köny­velhetett el. A New York-i Central Park­nál levő főhadiszállásán 65 mun­katársa foglalkozik a piaci folya­matok elemzésével. Szó szerint naprakésznek kell lenniök, mert naponta ezer milliárd dollár ér­tékű deviza cserél gazdát. Ennek ellenére is érik meglepetések. 1987-ben például arra számított, hogy először Tokióban követke­zik be tőzsdekrach, de nem így történt. New York-ban dőlt le az első dominó, ami 800 millió dol­láros veszteséget jelentett a pén­zembereknek. Ám ezt sokszoro­san behozta, amikor kihasználta a német újraegyesítéssel kapcso­latos pénzügyi hibákat, majd az angol font leértékelése körüli ké­sedelmeket. Egyedül ez az utób­bi manőver egymilliárd dolláros nyereséget hozott. (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents