Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-23 / 299. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. december 23., csütörtök Kurd fegyveresek összecsapásai Két egymással szemben álló iraki kurd csoport fegyveresei csaptak össze Irak északi részén, olyan területen, amelyet nem el­lenőriz a bagdadi vezetés. A he­lyi kurdok vezetőinek a beszá­molója szerint a lövöldözésben tízen meghaltak vagy megsebe­sültek. Elégedettek az USA-ban Clintonnal A legfrissebb közvélemény­kutatási adatok szerint Bili Clin­ton elnök népszerűségi mutatója óriásit ugrott az utóbbi egy hó­napban: míg novemberben csu­pán a megkérdezettek 49 száza­léka fogadta el az elnöki székben nyújtott teljesítményét. A közzé­tett felmérés (ABC tévé-Wa- shington Post) alapján már 58 százalék mondta azt, hogy elége­dett a Fehér Ház működésével. Különösen a gazdaság és Orosz­ország kezeléséért dicsérték az elnököt. Többen mehetnek jövőre Ausztriába Jövőre, 1994. július 1-jétől az előző évihez képest 6000-rel több, összesen 26.300 külföldi­nek ad ki új tartózkodási enge­délyt az osztrák hatóság, ám a növekedésnek csaknem a fele a külföldiek gyerekeire vonatko­zik. Két Lotti Az 51. heti Két Lotti (33-ból 3-at) játék nyerőszámai a követ­kezők: 25,49,57 és 20,34,36. A tájékoztatás szerint a 3 találato- sak nettó nyereménye 79.182, a 2 találatosaké 540 forint. A 3+3-asokra jutó, összesen 21,759.921 forint tovább halmo­zódik a 6-os nyerőosztályban. Az 51-52. és a jövő januári 1. hé­ten ünnepi akcióban egyenlő arányban, összesen 1 millió fo­rinttal növelik a 2 és 3 találatos szelvények nyerőosztályaira jutó nyereményösszeget. Még mindig nincs megegyezés Genfben Bosnyák „nem” a szerb-horvát tervre A Genfben tárgyaló bosnyák küldöttség nem fogadta el a szerbek és a horvátok által indítványozott javaslatot Bosznia-Hercegovina felosztására — jelentette be szerdára virradóra Mirza Hajric, a kül­döttség szóvivője. A kedden kezdődött tárgya­lássorozaton előterjesztett szerb és horvát elképzelések szerint a muzulmánok Bosznia-Hercego­vina területének egyharmadát kapnák meg. — Ez a javaslat el­fogadhatatlan számunkra — idé­zi az AFP a bosnyák szóvivőt. Hajric szerint a szerb-horvát kezdeményezés figyelmen kívül hagyja a Kelet- és Nyugat-Bosz- niára vonatkozó muzulmán terü­leti követeléseket, s nem biztosí­taná a muzulmánoknak a horvá- toktól követelt naumi tengeri ki­járatot sem. Megjegyezte, a fel­ajánlott területeknek nincs gaz­dasági értéke. Milosevic szerb elnök azt han­goztatta Genfben, hogy a Tudj- man horvát elnökkel közösen ki­dolgozott javaslat eleget tesz a köztársaság 33,3 százalékára vo­natkozó muzulmán követelések­nek, hiszen, mint mondta, ezek a körzetek egybefüggő területet alkotnak. Hajric szerint a szer- bek és a horvátok „két lépést tet­tek hátrafelé”, hiszen visszavon­ták a korábban tett engedménye­ket is, melyek egy része az észak­boszniai Brcko környékére vo­natkozott, ahol a muzulmánok folyosóra tartanának igényt a Száva folyóhoz. Hajric elutasí­totta a horvát javaslatot, amely szerint Dubrovniktől keletre, vagyis a jövőbeni muzulmán köztársaság határától csak nagy távolságban biztosítanának kijá­ratot a muzulmánoknak az Ad­riai-tengerhez. Az Európai Unió üzenete a háborús feleknek Az Európai Unió felkérte a boszniai konfliktusban érintett feleket: tanúsítsanak rugalmas­ságot a béketárgyalásokon. A szerbekhez intézett üzenet­ben az EU rámutat, a hajlíthatat- lan szerb magatartás képezi a tárgyalások legfőbb akadályát, és felkéri őket: biztosítsák a mu­zulmánoknak Bosznia területé­nek további 3-4 százalékát, és vessenek véget a Szarajevó elleni támadásoknak. Csak e feltételek teljesítése és a krajinai megoldás után számíthat Szerbia az ENSZ-szankciók fokozatos fel­függesztésére. A horvátoktól azt kérték, hogy biztosítsanak a muzulmá­noknak Prevlakán és Plocén át kijárást a tengerhez, és adják át nekik Neum kikötővárost. Kér­ték, hogy mondjanak le Mostar megosztásáról, vessenek véget a harcoknak, hangsúlyozva: az EU-tagállamok e feltételek telje­sítéséhez kötik a Horvátország­gal fenntartott gazdasági és ke­reskedelmi kapcsolataik fejlesz­tését. A muzulmánoktól az EU kér­te: elégedjenek meg Bosznia- Hercegovina területének egy- harmadával; mondjanak le a Ne­um feletti szuverenitásról, ha a jövőbeni boszniai horvát köztár­saság bennmarad az Unióban; fogadják el, hogy főként Közép- Boszniában biztosítanak szá­mukra területi engedményeket; fogadjanak el egy stabil, működő kapcsolatot a kelet-boszniai mu­zulmán enklávékkal, vessenek véget a horvátoknak juttatott te­rületek elleni támadásoknak. Az EU megígérte, hogy támo­gatni fogja a törvényes muzul­mán követeléseket, és ígéretet tett, hogy biztosítja új béketerv megvalósítását. BEFIZETTE MÁR? Aki nem fizette be a januári előfizetési díjat, az még mindig befizetheti az ügynökségi központokban, a helyi terjesztőnél vagy a Sajtóházban. TAKÁCS TAMÁS Salgótarján, Pécskő út 12/C Tel.: 32/ 311-422, 60/ 344-006. SALGÓTARJÁNI ÜGYNÖKSÉG Salgótarján, Báma, Cered, Zabar, Szilaspogony, Tótújfalu, Karancsalja, Karancslapujtő, Karancsberény, Karancskeszi, Egyházasgerge, Mihálygerge, Litke, Ipolytamóc BALASSAGYARMATI ÜGYNÖKSÉG PRIVÁT TRANSZ BT. Balassagyarmat, Kővári út 11. Tel.: 35/ 310-429, 60/ 345-052. Balassagyarmat, Patvarc, Ipolyszög, Becske, Bércéi, Csitár, Iliny, Nógrádgárdony, Csesztve, Óserhátsurány, Dejtár, Ersekvadkert, Galgaguta, Herencsény, Hugyag, Magyamándor, Cserháthaláp, Debercsény, Mohora, Nógrádkövesd, Nógrádmarcal, Örhalom, Patak, Szanda, Szandaváralja, Varsány, Sóshartyán, Szécsénke, Szügy, Terény, Rétság, Alsópetény, Bánk, Berkenye, Borsosberény, Diósjenő, Drégelypalánk, Felsőpetény, Hont, Horpács, Pusztaberki, Ipolyvece, Keszeg, Ösagárd, Kétbodony, Kisecset, Szente, Legénd, Nagyoroszi, Nézsa, Nógrád, Étes, Nógrádsáp, Nőtincs, Romhány, Szendehely, Katalinpuszta, Tereske, Tolmács, Szátok, Szécsény, Pösténypuszta, Benczúrfalva, Endrefalva, Karancsság, Szalmatercs, Ludányhalászi, Magyargéc, Kisgéc, Nógrádmegyer, Nógrádsipek, Nógrádszakál, Piliny, Rimóc, Ságújfalu, Szécsényfelfalu, Kishartyán PÁSZTÓI ÜGYNÖKSÉG PÁL PÉTER Bátonyterenye, Rimái út 12. Tel.: 32/ 354-652. Sajtóház: Salgótarján, Erzsébet tér 6. Tel.: 32/316-455, 32/310-869 Pásztó, Alsótold, Bér, Buják, Cserhátszentiván, Bokor, Kutasó, Csécse, Ecseg, Kozárd, Erdőkürt, Erdőtarcsa, Felsőtold, Garáb, Hasznos, Mátrakeresztes, Héhalom, Jobbágyi, Kálló, Mátraszőlős, Palotás, Szirák, Egyházasdengeleg, Kisbágyon, Szurdokpüspöki, Tar, Vanyarc, Hollókő, Zsúnypuszta, Nagylóc, Nagybátony, Szorospatak, Kisterenye, Vizslás-Újlak, Szúpatak, Csengerháza, Rákóczitelep, Luciáivá, Nagykeresztúr, Mátramindszent, Mátranovák, Homokterenye, Jánosakna, Nádújfalu, Mátraverebély, Szentkút, Kányás, Nagybárkány, Kisbárkány, Márkháza, Nemti, Sámsonháza, Szuha, Mátraalmás, Mátraszele, Székvölgypuszta, Kőháza, Szőröspuszta, Kazár, Vizslás, Mizserfa, Dorogháza, Szarvasgede A cseh alkotmánybíróság a kommunistaellenes törvényről Továbbra is hatályban marad A cseh alkotmánybíróság kedden elutasította baloldali parlamenti képviselők azon be­adványát, amelyben kérelmez­ték az úgynevezett kommunista­ellenes törvény megsemmisíté­sét. A szóban forgó törvényt nyá­ron fogadta el a cseh parlament. A törvény egyfelől erkölcsi-poli­tikai értelemben elítéli, illegitim­nek minősíti a kommunista be­rendezkedés időszakát, és bűnö­ző jellegű szervezetként bélyegzi meg a kommunista pártot. Ebből azonban konkrét büntetőjogi következmény nem fakad. Más­felől viszont a törvény lehetővé teszi az elévülési határidő lejárta esetén is azon személyek bünte­tőjogi felelősségre vonását, akik annak idején — a kommunista rendszer erőszakszerveinek tevé­kenysége keretében — az akkori törvények értelmében is súlyos bűncselekményt (fogvatartottak meggyilkolása, kínvallatása, stb.) követtek el, de akkor a poli­tikai hatalom ezt a cselekményt értelemszerűen nem üldözte. A kommunistaellenes törvényben megalkotott jogi konstrukció ér­telmében az 1948 és 1989 közöt­ti időszak nem számít be az ilyen cselekmények elévülési idejébe. Az alkotmánybíróság dönté­sét, amely kiállt az említett tör­vény mellett, nem csupán a poli­tikaijobboldal, hanem — a szoci­áldemokratákig bezárólag — a baloldal nagy része is üdvözölte. A kommunisták viszont közöl­ték, hogy véleményük változat­lan: a törvény szerintük ellent­mond az emberi szabadságjogok védelmét szolgáló számos alkot­mányos elvnek és nemzetközi okmánynak. Jelcin repülőgépei Az oroszországi piacosodás, de az államkassza kiürülésének a jele is lehet, hogy az elnök és a kormánytagok kedvéért már nem tartanak fenn különrepülő- gépeket, amelyek az év 365 nap­jából eddig legfeljebb néhányat töltöttek a levegőben. Az elnök­nek ugyanis eddig több repülő­gépe is volt egy Moszkva mellet­ti, jól őrzött repülőtéren. Az elit­alakulatnak számító 235-ös re­pülőalakulatot a közelmúltban állami vállalattá alakította Jel­cin, amely az orosz vezetés tagja­inak szállítása mellett légitársa­ságként működik, azaz pénzért, persze nem kevésért, bárkit bár­hova elfuvaroz. A repülőgépek többsége ugyan már jócskán elavult típust képvisel, de ennek ellenére a le­vegőben töltött órák számát te­kintve még majdhogynem vado­natújnak számítanak. A legki­sebbtől a legnagyobbig többféle típust vehet igénybe az elnök, il­letve újabban kizárólagos enge­délye alapján a kormánytagok. A legkisebb gép a Jak-40-es, de a repülőút hosszától függően Tu- 134-es, Tu-154-es, illetve az in­terkontinentális repülésekre ter­vezett Il-62-es is rendelkezésre áll, a helikopterek közül pedig egy Mi-8-assal repülhet Moszk- va-közeli útjain az államfő. A különlegesen berendezett gépek fedélzetéről a világ bár­mely városával kapcsolatba lehet lépni telefonon. Az elnök ké­nyelmét az Il-62-es utasszállítón külön pihenőszoba is szolgálja, de van konferenciaterem is, ahol útközben is tanácskozhat kísére­te tagjaival az államfő. A repülőgépek jobb kihaszná­lása érdekében a most állami vál­lalattá alakított elnöki repülőala­kulat újabban a legkorszerűbb gépekből is vásárol. így az öreg masinák helyett hamarosan Tu- 204-essel, vagy akár az üzletem­berek által igen kedvelt francia gyármányú Falconnal is repülhet Jelcin. Vesz a cég egy An- 124-es „Ruszlant” is. Az államfői kísé­ret autóit az eddig használt két teherszállító gép helyett ez az óriásgép fuvarozza majd, amely­ben több páncélozott Zil is elfér. Az orosz kormány mellett gaz­dag cégek és kereskedők máris igénybe vették a cég szolgáltatá­sait. Köti Lóránt Szomáliái ENSZ-csapatok ’95 márciusáig maradnak Az ENSZ békefenntartó csa­patai várhatóan 1995 márciusáig maradnak Szomáliában — kö­zölte Jonathan Howe, a világ- szervezet Szomáliái különmegbí- zottja a Biztonsági Tanácsban. A Reuter jelentése szerint Ho­we kedden, a BT tagjai és a Szo­máliái csapatokat küldő orszá­gok ENSZ-nagykövetei előtt tette bejelentését. A BT-ben ar­ról folynak egyeztetések, hogy az amerikai egységek 1994 márciu­si kivonása után milyen formá­ban folytatódjon az ENSZ béke- fenntartó tevékenysége az afri­kai országban. A legnagyobb számú béke- fenntartó csapatot Pakisztán ígérte: a jelenlegi 5000 főnyi ál­lományhoz további 2500 sze­mély Szomáliába küldését he­lyezte kilátásba. A BT-tagok re­ményei szerint a mostani 29.000 fős ENSZ-erő állománya nem fog 18.000 fő alá csökkenni, bár a török, a francia, a belga, az olasz és a német alakulatok a kö­vetkező hónapokban elhagyják az országot. Kérdőjelek „Bebetonozott” orosz elnök? Hét és fél évtized óta először többpárti, demokratikus, nem­zetközi megfigyelők által ellen­őrzött parlamenti választásokat rendeztek Oroszországban. Ha önmagában csak ezt a tényt néz­zük, a hazai és külhoni megfigye­lők joggal méltathatnák pozitív előjellel az eseményt. Mégis, a világ még nyugtalanabb, mint korábban volt: mit várhat a szá­zadvég „beteg birodalmától”? Miértasokfanyalgás?A sűrűn emlegetett bírálatok, a Jelcinnel szembeni nemegyszer éles kriti­ka? A választások előtt főként azt vetették az orosz elnök sze­mére, hogy a „sorból kilógó” pártok és csoportok sokaságát rekesztette ki eleve a választási harcból. No meg persze azt a tényt, hogy a népszavazással ösz- szekapcsolt parlamenti voksolás Jelcin pozíciójának alig titkolt megerősítésére szolgált. A ke­véssé diplomatikus ellenlábasok előre úgy fogalmaztak, hogy az igen szélesen megvont elnöki jogkör valósággal „bebetonoz­za” Jelcint a hatalomba: márpe­dig ki tudja, mikor, miként hasz­nálja fel lehetőségeit az orosz ve­zető? Jogosak ezek a vélemények? Vagy igaztalan a bírálat? A vá­lasz a választási eredmények is­meretében — a jobboldal és az egykori kommunisták együttes előretörésének tudatában — ter­mészetesen attól függ, hogy vala­ki az „orosz demokrácia legfőbb védelmezőjét”, a Zsirinovszkij- féle szélsőséges nacionalizmus ellensúlyát látja-e az elnökben, vagy ellenkezőleg, minden ellen- vélemény elfojtóját, s a moszkvai parlament ellen ágyútüzet elren­delő despotát. A Nyugat mindenesetre a választások után és részben nyilván éppen azok hatására nemcsak hogy elfogad­ja, hanem továbbra is minden módon támogatja Jelcint. Igaz, túl sok reális alternatíva nem is áll pillanatnyilag vele szemben. Sz. G. Ferenczy Europress • Ki találta föl a karácsonyt? • Kinek volt nagyobb botránya? • Kelet-Európa: boom vagy összeomlás? HáVéGé év vége! ...egyszerijei« minden

Next

/
Thumbnails
Contents