Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)

1993-12-18-19 / 295. szám

6 HÍRLAP HÉTVÉGI MAGAZIN 1993. december 18-19., szombat - vasárnap Acélgyári mérnök holtteste az Ipolyban - kései beszélgetés „Egyetlen óhajom, hogy végre megtaláljam” Az özvegyben nincs gyűlölet, csak mérhetetlen fájdalom Ami akkor történt Hargitay Lajost és társát 1956. december 12-én hurcol­ták el. Az első feltevések sze­rint 13-án gyilkolták meg őket. Később kiderült, hogy a gyilkosság 14-én történt. Te­hát előtte át kellett élni két nap kegyetlen kínzást. Az Ipolyból Hugyagon két nap múlva kifogott holttesteken lőtt sebek és brutális kínzások nyomai látszottak. Gyilkosaik megpróbálták őket felismer- hetetlenné tenni. Valósággal szétroncsolták őket. A hely­szín sem volt véletlen, szá­mítva arra, ha valaki megta­lálja a holttesteket, akkor rá­foghatják, hogy „két mene­külő disszidens balesetet szenvedett.” A névtelen holttesteket a balassagyarmati kórházba szállították boncolásra, majd a tetemeket a legnagyobb ti­tokban, a környezet megfé­lemlítésével ismeretlen he­lyen földelték el. A szörnyű eset után mintha megdermedt volna az idő. A rettenetes titok csak a hozzá­tartozókban, az esemény vé­letlen tanúiban élt - de nem örökre eltemetve. Éveken át suttogtak a hugyagi halottak­ról, de nem merték kiejteni a nevüket. A hatalom tett laka­tot az emberek szájára. A harminchárom évig lap­pangó igazság kiderítésére négy éve kezdődött kísérlet. Ifj. Schiffer Pál filmrendező és alkotótársai által készített Engesztelő című dokumen­tumfilm próbálta feltárni az aljas cselekedet körülményeit. Végkifejlet azonban nincs, hi­szen a meggyilkoltakat nem tudják megtalálni, máig isme­retlen helyen fekszenek. A remény azonban él, hogy megtalálják őket. Az 1954-es érettségi tabló részlete (balról jobbra): Egri Endre, Hargitay Lajos, Vadászy Bertalan, Borsos Gábor (fent), Szőke Gyula (lent), Lénárt Andor, Mayer Gyula, és Szentgyörgyi Zoltán. A ta­lálkozás időpontjában Hargitay már halott volt, Lénárt Andor pedig börtönben ült. Jószerével minden csak fel­tételes. Az ügyész, mintha sa­ját ügye lenne, mindenkivel beszélt a bűntett helyszínén, Hugyagon. Mégsem lát tisz­tán, azóta sem. Bosszú vagy megtorlás, elvakult düh áldo­zata lett 37 éve a fiatal acél­gyári mérnök? Ifjú felesége második gyermeküknek adott életet a salgótarjáni szülésze­ten, amikor a kórteremben meghallotta: - Acélgyári mérnököt fogtak ki az Ipoly­ból. 1956. december 13-án történt. A barát mérnök-tanár A salgótarjáni 10. sz. Gép­ipari Technikumban, az egyik szünetben magas, lobogó hajú, vidám tekintetű férfi sietett vé­gig a folyosón. Ennek már leg­alább negyven éve. A zsivajgó diákok felkapták a fejüket. Va­lamelyikük megjegyezte: „Néz­zétek, új srác jött hozzánk.” Egy másik lehurrogta: „Ne hülyés­kedj, állítólag ő az új tanár.” Aztán Borsos Gábor igazgatónk bekísérte az első órára:- Gyerekek, bemutatom Hargitay Lajos mérnök-tanárt. Ő tanítja a gépszerkezettani. Az új tanár akár közénk is ül­hetett volna. Később tudtuk meg, amikor már jobban meg­ismertük, hogy hat-hét évvel idősebb nálunk. A barátai lehet­tünk. Ez senkinek nem jelentett könnyítést vagy valamiféle el­nézést. Sőt! Becsületbeli ügy lett, hogy a Hargitay óráján ne valljon szégyent az ember. Sikerült. Csaknem mindenki végzett. Néhányan kihullottak, de ez nem a tanárokon múlott. Az egyik tanuló anyja akkor nagyon kivételezett társadalmi funkciót töltött be, az iskolát felügyelő minisztériumban tett panaszt, amiért a gyereke meg­bukott. Többen is jöttek vizs­gálni a dolgot. Egykori bölcs igazgatónk is megszeppent egy kicsit. Amikor felszólították Hargitay tanár urat, hogy adjon magyarázatot, ő elővett egy mappát, az illető műszaki rajza­ival. A vizsgáló csoport mű­szaki tudású tagjai végül meg­jegyezték, hogy más döntést nem is lehetett hozni... A képesítő után szétszéledtek a technikusok. 1956-ban többen felvették a vándorcipőt, és az NSZK-tól Svédországig, Kana­dától a Fokföldig meg sem áll­tak. Első alkalommal 1959-ben Hargitay Lajos találkoztunk. Sokan itt tudták meg, hogy Hargitay Lajos azért hiányzik, mert meggyilkolták. Nem érkezett meg egy másik tanárunk sem. Mindkettőjükről csak suttogva lehetett beszélni. Azt mondták, hogy 1956-ban fellázadtak a rendszer ellen, s ami történt, azért történt. .. Időközben harmincöt esz­tendő telt el. Ötévenként ren­deztük meg a találkozónkat, s minden alkalommal megemlé­keztünk a tanárainkról. * Nemrégiben a Salgótarjánból elköltözött Hargitay Lajosnéval folytattam kétórás beszélgetést. Már előre kikötötte, hogy nem lehet szó politikáról.. . Ember volt- Legyen már vége a kálvári­ának - kezdte Hargitay Lajosné, Márta. - Nem akarom, hogy hőst csináljanak a férjemből. Ember volt a maga erényeivel és gyarlóságaival. Tudja, talán nem is ismertem eléggé. Nem volt rá időm, hogy kiismerjem. Márta mélyen szomorú. Az­tán mintha halvány mosoly vil­lanna meg arcán.- Ózdon ismertem meg. Be­mutatták, de másnap, amikor az utcán találkoztam vele, elment mellettem, és figyelemre sem méltatott. Sértődötten utána szóltam, mire hazakísért. Nem sokkal később feleségül vett. A házasságot követően kerül­tek Salgótarjánba, ahol Hargi­tay Lajos tanár lett a gépipari technikumban.- Ő tanított, én az első lá­nyunkkal otthon voltam. Majd Ahol megtalálták a férje holttes­tét, Márta asszony oda, a hugyagi Ipoly-partra jelképes fejfát állít­tatott. Fotó: Gyurkó Péter később az acélgyárba ment el dolgozni. S akkor következett be 1956 ... Születés és halál A második szülés kábulatá­ból ébredve hirtelen félhangos beszédet hallott Márta:- Hallottad? Azt mondják, hogy egy acélgyári mérnököt fogtak ki az Ipolyból.. . Jeges félelem fogta marokra a szívét. Nem tudott megszó­lalni. Csak azt érzékelte, hogy valami megfoghatatlan szeren­csétlenség történt vele és a gye­rekeivel. Hiszen akkor már két lánya volt. Újra elveszítette az eszméletét...- Az igazi rettenet ez után következett. Az emberek el­fordultak tőlem. Hiába keres­tem fel bárkit, senki nem tu­dott, vagy nem akart tudni semmit. Kilincseltem, könyö­rögtem, megalázkodtam, de hiába. A lakásunkból kitettek, valahová mennünk kellett. Csak a szüléimre, a rokon­ságra számíthattam. Segítet­tek is. Cigarettát vesz elő rágyújt, s mintha csak a füstben látná a múltat, tovább folytatja:- Ha nagyon nehezen is, de valamelyest jobbra fordult az életünk. Keményen dolgoz­tam, és becsülettel felnevel­tem mindkét lányomat. Egye­temet végeztek. Igaz, erre rá­ment az életem, de nem bán­tam meg. Gyermekeim kárpó­toltak az elmaradt szerele­mért, segítettek elviselni a kí­nokat. Egyetlen pillanatig sem hagyott nyugodni a gon­dolat, hogy megleljem a fér­jem holttestét. Hogy legalább tisztességesen eltemessem! Egy jelzett hant Nem hiszem, hogy olyan dolgot követett el, hogy elhullott eb módjára bánjanak vele. Minden embert megillet legalább egy jelzett hant. Ezért is cseleked­tem meg 1989-ben, hogy a hu­gyagi Ipoly-parton jelképes em­léket állítottam neki. Elnyomja a tövig égett ciga­rettát.- Nem akarok én már mást - folytatja fáradtan -, csak béké­ben élni és szeretném megta­lálni egykori férjem földi ma­radványait. Talán megvalósul­hat még ez az óhajom. Nincs bennem gyűlölet, csak mérhe­tetlen fájdalom . .. Pádár András Interjú Gál Zoltánnal, az MSZP parlamenti frakcióvezetőjével Erdemes-e programokra szavaznunk? Nem lesz rövid, nem lesz olcsó és valószínűleg nem lesz tiszta - így vélekedett Gál Zoltán, az MSZP frakcióvezetője az 1994-es választási kampányról abban az interjúban, amit salgótarjáni látogatásakor adott lapunknak.- Úgy képzelem, az 1990-ben ellenzékbe szorult pártok mindig is a következő választást várták. Hogyan érzi magát a finis közeledté­vel?- Szeretnék félévvel idősebb lenni. Elsősorban nem azért, mert nagyobb siker kecsegtet bennünket, de akkor már nyu- godalmasabb lesz a helyzet.-A szocialista párt kezde­ményezte azt a kerekasz- tal-beszélgetést, aminek az volt a célja: legyen olcsó, rö­vid és tiszta a kampány. Mit gondol ma erről?- Nem lesz olcsó, nem lesz rövid és valószínűleg nem lesz tiszta. Hazug kampány?- Személyeskedéseket kell értenünk a durva kampány alatt?- Azt is, de ennél talán fonto­sabb, hogy hazugságok hangza­nak el az egyes politikai erők törekvéseiről, amelyek borzasz­tóan félretájékoztatják a válasz­tópolgárt. Attól félek elsősor­ban, a pártok annyira eltorzítják mások nézeteit, hogy a válasz­tóknak nehéz lesz eligazodniuk. Példának okáért: „Ha a szocia­lista párt jó eredményt ér el, le­áll a nyugati tőke”.-Mennyire lehet attól tar­Gál Zoltán: Szeretnék félévvel idősebb lenni. tani, hogy a Magyar Igazság és Elet Pártja (MIÉP) nyo­mást gyakorolhat a kor­mányra? Sorakozó?- A kormánytöbbség töré­keny. Ma nem látni előre, hogy a koalíciót alkotó pártok - ezen belül az egyes személyek - ho­gyan próbálják jobbá tenni vá­lasztási pozíciójukat? Felsora­koznak-e a kormány illetve a pártvezetés mögé, vagy ellen­kezőleg? Az utóbbi esetben minden egyes szavazat felért­ékelődik a kormány számára.- Evek óta halljuk, hogy szükség van az államháztartás reformjára - ezt azonban nem tette meg az MDF-kormány. Elképzelhetőnek tartja, hogy továbbra sem végezné el, ha hatalmon maradna?-Azt hiszem, nem tehetné meg. Nagyon súlyosan érintené a hátrányos rétegeket az egész­ségügy, oktatás durva piacosí­tása. Mindenképpen végig kell vinni ezt a folyamatot, enélkül nincs remény arra, hogy forrá­sok jelenjenek meg a gazdaság­ban. Nincs szakmai bázis?- Mégis lehet valami oka, hogy a kormány nem tette ezt meg.-Ennek két oka lehet. Egy­részt úgy gondolom, nincs meg a kormány mögött az a szakmai bázis, amelyre támaszkodva nekivághatott volna. Másrészt nem tudott kellő társadalmi hát­teret teremteni, ezért nem merte vállalni.- Valamennyi politikus azt mondja, meg kell ismernünk a pártok programját. Prog­ramok, nyertes programok 1990-ben is voltak. Miután több év eltelt azóta, már úgy vetődik fel a a kérdés: biztos, hogy érdemes programokra szavaznunk?-Az lenne helyes ha csak programokra szavaznának. Bár nem mindegy, hogy egyes prog­ramok mögött van-e olyan sze­mélyi bázis, ami garanciát ad azok végrehajtásához. Termé­szetesen illúzió lenne azt gon­dolni, hogy most a választá­sokra készített tanulmányok, füzetek sokasága fölé hajol Ma­gyarország népe, azt tanulmá­nyozza, és majd annak alapján választ. Ennek során egyszerre kell megítélnie a választónak a korábbi teljesítést és a jövőre vetített elképzelést. A kettő per­sze összemosódik. Az emberek hosszú távon nem csaphatok be: az egyén, mindennapi életéből le tudja szűrni azt az ismeret- anyagot, amelyből kialakítja a maga értékítéletét. Úgy érzem, tudatosabb lesz az 1994-es vá­lasztás. Marad-e az MDF?- Az idő múlásával hogyan látja: ^vezető kormánypárt marad az MDF?-A mi értékelésünk szerint ebben az országban igenis helye van az egészséges nemzeti gon­dolat jegyében folytatott politi­zálásnak. Ezen erők nélkül fél­oldalas lenne a magyar politikai élet. Mindjárt hozzáteszem: a jelenlegi MDF-et nem ilyennek minősítem. Vannak közönök - és a KDNP-ben is - ilyenek. Ha ezek a csoportok le tudnának válni a demagóg, jobboldali po­litikai vezetéstől, jobb póz ó- juk lenne. De egyáltalán vagyok biztos #benne, ho :/ b. következik. Dudellai1 ;ó Kis karácsony, nagy karácsony ... Betlehemes játék a csitári óvodában Magyarországon a XVI. szá­zadig karácsonykor kezdődött az év. Még a naptárreform előtt január elsején volt az újévi ajándékosztás. A magyar kará­csonyi szokások kialakítását meghatározták a katolikus egy­ház szertartásai, karácsonyi énekei, a szerzetesek és a taní­tók által elterjedt színjátékok, mint a karácsonyi játékok, a já­szolállítás szokása. Más, inkább mágikus jellegű rítusok is meghonosodtak ná­lunk, mint a karácsonyi asztal szertartásos elkészítése, a kará­csonyi szalmahintés szokása, a pásztorok karácsonyi vessző­hordása. A karácsonyfa-állítás szokása a XIX. század negyve­nes- ötvenes éveiben városon jelentkezett először, ma már or­szágosan elterjedt. A karácsonyi népi színjáték középpon íjában hazánkban a ki­fordított bundát viselő bohókás betlehemes pásztorok tréfálko­zása, éneke, játéka áll. A betle- hemezők házilag készítette já­szolt vagy templom alakú kis betlehemet hordoznak maguk­kal. Ma általában gyerekek ad­ják elő a betlehemes szövege­ket. A XIX. századtól a betle- hemezés két fő formáját ismer­jük, az élő szereplőkkel és a bá­bokkal előadott karácsonyi já­tékot. A betlehemes játékok fő jelenete hazánkban a pásztorjá­ték. A mezőn alvó pásztorokat az angyal keltegeti, és az újszü­lött Jézushoz küldi. A fősze­replő egy süket öreg pásztor, akinek tréfás félreértései alkot­ják a humor fő forrását. Újabban az általános isko­lákban is divatba jött a karácso­nyi műsorozás, ennek keretében számos helyen elevenítenek fel régi népszokásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents