Nógrád Megyei Hírlap, 1993. december (4. évfolyam, 280-305. szám)
1993-12-16 / 293. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. december 16., csütörtök Havonta egyszer vasárnap délelőtt a Petőfi Rádióban felhangzik Nino Rota cirkuszi indulója Fellini filmjéből. Ez a szignálja Lengyel Nagy Anna műsorának, az Embermeséknek. Találó ez a zene, hisz a szerkesztő az élet porondjáról válogat színes történeteket, szürkének látszó kisemberek „lélegzetelállító mutatványait” állítja reflektor- fénybe. A legutóbbi adás sem szűkölködött az érdekességekben. Számomra leginkább az a beszélgetés volt figyelemre méltó, amely egy pici korában eladott, örökbefogadott asszony viszontagságos és tanulságos sorsát mutatja be. Nincstelen kiskunmajsai szülők gyermekeként került egy orvos házaspárhoz, amelyik a maga módján fel is nevelte. Igaz: akkor is hálásnak kellett lennie, ha éppen megverték, vagy, ha akarata ellenére zárdába járatták. Kilóg a sorból Életkedvét azonban semmi nem törte meg. Szabadidejét a zárda falain kívül töltötte: zongorázott, kosárlabdázott, sőt KISZ-ezett is(!). Felnőttként volt könyvtáros, bárzongorista, újságíró, kántor, de közreműködött a tanácsi névadóünnepségeken is. Elvégezte a főiskolát, jelenleg tanít, s egyszersmind egy tanyán gazdálkodik is. Harminckilenc éves korában - házasságon kívül - szülte második gyermekét, miután az elsőt nem sikerült elképzelése szerint nevelnie. Önmagában már ezek az epizódok is jelzik, hogy különös életpálya van mögötte. Mint nyomatékosan szólt róla: az évek során két esetben érte politikai jellegű megbélyegzés. Amikor fiatalkorában helyeselte a földosztást, azt sütötték rá, hogy büdös kommunista, később pedig a kántorkodása miatt piszkos reakciósnak nevezték. Nem érti, hogy miként szolgált rá a homlokegyenest eltérő minősítésekre, s visszamenőleg is tiltakozik ellenük, jóllehet aligha egyedüli, akivel hasonló dolgok estek meg az elmúlt évtizedekben Magyarországán. A mese is költészet A Nagy Ho- ho-horgász vagy a Süsü, a sárkány című televíziós rajzfilmek forgatókönyvének szerzője kétszeres József Attila-díjas költő. Csukás István, mert róla van szó, nem bánta meg, hogy annak idején engedett Kormos István szelíd erőszakosságának és vállalta a gyermekíróságot is. Ritka manapság az olyan kiegyensúlyozott ember, mint amilyennek Csukás látszott a XX. századi költőportrék című tévéműsorban. O nem panaszkodott a múlt rendszerbéli elnyomásra, de azért sem siránkozott, hogy mostanában nem tudja elhelyezni verseit. Folyamatosan dolgozik, beböcsáttatik a legtöbb irodalmi lapba, noha leginkább a Holminál érzi otthon magát. Civil életében, munkájában nem sok változást hozott a rendszerváltás, hacsak azt nem, hogy nemzedéktársai - a harmincas évek közepén születettek- elhúzódtak, szétszóródtak, más-más szekértáborhoz tartoznak s nehéz összehozni őket egy jó ízű beszélgetésre, egy bográcspartira. Pedig de jó az, ha - ahogyan Ottlik Géza mondta - „szellösen átjárjuk egymás lelkét." Túl sok a Petúr bán Egy valami azonban nagyobb gondot okoz neki s ez is józan életszemléletére utal. Miután ő változatlanul olvassa pályatársai alkotásait - bizonyára ebben is külön utakon jár - határozott véleménye van a mai magyar költészetről, amelyet túl sötét árnyalatúnak tart, sokallja benne a komor színeket, a keserű hangot. Szerinte még a szerelmes versekben is túlteng a szomorúság, a kiábrándultság. Csukás ismeri, tudja, hogy a magyar lírában jelentős és értékes hagyományai vannak a nemzethalál vízióját megtestesítő költeményeknek, mégsem fogadja el, hogy ma is Vörösmarty stílusában kell írni. Az életszeretet, az életöröm verseit hiányolja a költők palettájáról. Azt tartja, hogy az örökös „Pe- túr-bánkodás” sehová sem vezet, a titkos „összehajolás” helyett az erőket a munkára kellene koncentrálni. Biztos voltak, -főként lelkizni, búslakodni mindig kész értelmiségiek - akik ellenérzéssel fogadták Csukás gondolatait. Én nem tartozom közéjük.- csongrády Óriás ehető kagyló Tízéves hajtóvadászat és kutatás után John Peppernek sikerült a világ legnagyobb ehető kagylóját megfogni a kaliforniai öbölben. A kagyló kb. 40 éves, 12,5 font súlyú. FEB-fotó Mai „macskakor ömpörkölt" A demokráciáról mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Axióma Képtelenség valódi demokráciát építeni az eltorzított történelem, a hazugság talapzatára. Randolph L. Braham (Ábrahám Adolf) történész, holocaust-kutató, a New York-i City University professzora Népuralom A nép a legjobb ételeket eszi, a legjobb italokat fogyasztja - képviselői által. Bakó Endre debreceni hírlapíró Kosaras értelmezés Nálunk nincs klikk, mert leszögeztem az elején, hogy én vagyok a karmester, ti pedig a zenészek. Király Sándor, a diósgyőri kosaraslányok edzője Ezek a buta vezetők Az egyszerű emberek már megtanulták a demokráciát, a kiválasztottak még nem. Kupa Mihály független országgyűlési képviselő, volt pénzügyminiszter Felemás helyzet Ma egy olyan konyhában vagyunk, ahol készül még a vacsora. Szelényi Iván szociológus, a Los Angeles-i UCLA egyetem professzora Nagyon is valószínű Álmában senki sem demokrata. Bálint B. András, az Esti Hírlap főmunkatársa A kutak már tiszták Nyáron nagy felzúdulást keltett a háztartási tüzelőolaj vásárlásának megszigorítása. A rendelet „ellensúlyozására” azonnal megindult a színezett gázolaj szőkítése, amelynek jó néhány hazai és külföldi személy- gépkocsi, teherautó és busz látta kárát. Az események külföldi visszhangjának is nagy szerepe volt abban, hogy a kormányzat gyors intézkedésre szánta el magát. November végére sikerült elérni, hogy az ellenőrzött kutaknál kizárólag tiszta benzint mérjenek! - jelentette ki Szűcs György, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára.- Ez persze, nem azt jelenti, hogy az országban nincs több veszélyes, szőkített HTO - tette hozzá. - A környezetre és a gépkocsikra egyaránt káros anyagból ugyanis még jelentős készletek vannak elrejtve az országban. Tulajdonosaik nyilván arra várnak, hogy „elüljön a vihar”. De addig sem tétlenkednek! Amíg itthon nem lehet üzletelni a HTO-val, addig a határokon kívül próbálkoznak. Szinte teljes egyetértéssel, 99,5 százalékos szavazati többséggel elfogadta a parlament az 1994 január elsejétől érvényes, új munkavédelmi törvényt.-Valószínű, hogy az egyetlen képviselői tartózkodás is csak véletlen lehetett. Ilyen nagy egyetértés kevés törvény- tervezetet övezett mostanában a Tisztelt Házban - mondja dr. Békés András, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnökhelyettese, akinek véleménye szerint egy igazán európai, korszerű törvény született.- Mi tette szükségessé az új szabályozást?- A statisztikák szerint a munkahelyi balesetek száma évek óta csökken, ám ezzel párDecemberben a palócok is varázsoltak Népszokások: a szomszédok furfangjai Irodalmi leírásokban a ”paló sem hiányzik a furfang, aminek len van, miként az ország más t: néhány példát, ki hogyan óhajtj jót, a termékenységet: Kihaló félben vannak ünnepi népszokásaink. Egy-egy tájegységen őrzik még a régi hagyományokat, apáról-fiúra. Nézzük csak őseinknek milyen ünnepi szokásaik voltak, milyen babonákban hittek? Á falusi gazdaasszony éj idején kimegy a baromfiudvarba a tyúkólhoz, megpiszkálja a tyúkokat és ezeket a bűvös szavakat mormolja: - „Az én tyúkom toj, toj, toj - a másé csak kot, kot, kot.” A tojáskészlet gyarapításában az ifjúság is közreműködik. A gyerekek odalopakodnak a c atyafiak” tulajdonságai közül egy része a szokásvilágban is je- Sji hagyományaiban is. Lássunk a a karácsony előtti hetekben a szomszéd baromfiudvar kerítéséhez és azt mondják: - „Itt legyék a kotkodács, nálunk meg a sok tojás!” Persze a dolog vége rendszerint az, hogy a két szomszéd gyerekei összeverekszenek. Nem éppen karácsonykor, hanem még előtte: egyes helyeken az a szokás, hogy az asz- szony a szomszéd ház zsúpfödeléből kihúz egy szálat és odatapasztja a kemencéje oldalához. Ettől neki sok apró jószága lesz, a szomszédnak annál kevesebb. Hasonló kegyes művelet a forgácslopás. Valahonnan, akárhonnan, forgácsot kell lopni, és a tyúkok alá tenni. Ettől szépen szaporodnak, viszont ahonnan lopták, mind elhull a csibe. Ezekben a babonákban, csakúgy, mint a többi hozzájuk hasonlóban, az a legfurcsább, hogy a derék felebarátnak eszébe sem jut: hátha a szomszéd ugyanazt cselekszi ővele. A karácsonyt megelőző hetek palóc vidéken is sok babona- sággal, varázsolással, jóslással jártak hajdanában. Többek között Manga János igen sokat feljegyzett közülük, így például a Luca-napi szokásokból is. Ezek főleg a termékenység varázslással függenek össze. Manapság néhány helyen kísérleteznek néhány hagyomány felújításával. A szimfonikusok karácsonya SALGÓTARJÁN. Már hagyomány, hogy a város zenei együttesei hangversennyel járulnak hozzá a karácsonyi hangulathoz. Idén a szimfonikus zenekar és a padagóguskórus fogott össze, hogy december 20-án 18 órakor a József Attila Művelődési Központban ünnepi légkört teremtsen. A koncert első részében Bach művek szerepelnek, Torják Vilmos vezényletével. Nyitószámként a III. D-dúr szvit hangzik fel, majd a két zongorás C-moll versenyművet játssza Somogyi Zoltánne és Sz.Tóth Emilia. A szünet utáni rész is barokk művekből áll. Vivaldi két kompozíciója kerül előadásra. A Laudate pueri Dominum c. művet Lengyel Judit a balassagyarmati zeneiskola tanára énekli, majd a Magnificat c. kompozíciót adja elő a Salgótarjáni Pedagóguskórus (vezetője: Virág László) szólisták - Bé- resné Torják Marianna, Barna Katalin és Fehér Miklós közreműködésével. A mai napon, december 16-án születtek Ludwig van Beethoven - Kodály Zoltán A véletlen műve, de talán szimbolikus is, hogy a zenetörténet két nagy alakja - ha mintegy 100 esztendő elteltével is, - egy napon, december 16-án született. Közös volt mindkettőjükben a felelősségtudat, mivel ismerték a zene emberformáló erejét, jellemformáló hatását. Ennek szolgálatába állították tehetségüket a maguk korában, társadalmában. B eethoven (1770) életét számos tudományos tanulmányból vagy épp romantikus regényből ismerjük. A felelőtlen apa miatt a zenei tehetségét korán bizonyító kis Beethoven, gyermekkorában nem kapott megalapozott zenei nevelést. Az állandó pénzzavarral küzdő apa - a kis Mozart példájából kiindulva - csodagyermeki mítoszt próbált fia köré vonni, hogy mielőbb hasznot húzhasson belőle. Tehetségének kibontakozása ezért később, főleg Bécsben töltött éveiben érte el tetőfokát. Zongoraművészi tehetségéről sajnos csak korabeli lelkes kritikák alapján tudunk képet alkotni. Művei azonban mindig az emberközpontúság jegyében fejezték ki a legbensőbb érzelmeket, buzdítottak a jobbért való küzdelemre, akár a szerelmet sugalló Holdfény szonátát, a hősiességet megelevenítő Eroica szimfóniát vagy épp a IX. szimfónia Örömódáját hallgatjuk. Tragikus sorsú zeneszerző volt Beethoven, hisz a sors, a betegség attól fosztotta meg, ami egy muzsikus számára a legfontosabb, a hallásától. Meg- süketülten emberkerülővé vált, ami miatt sokan elfordultak tőle. Ő ennek ellenére ezt írta: „Tegyünk jót, ahol csak lehet, szeressük mindennél jobban a szabadságot, ne tagadjuk meg az ’i'gí/ifflg'ót soha, még a trón előtt sem.” K odály Zoltán (1882) közelmúltunk nagy magyar muzsikusa, századunk zenei életének - Bartók Béla mellett - legnagyobb alakja volt. Eredetileg tudományos pályára készült, doktori értekezését „A magyar népdal strófaszerkezete” címmel írta. A párhuzamosan folytatott zeneszerzői tanulmányai azonban egyre inkább a zenei pályára sodorták. Népdalgyűjtő útjai során megismerte a falvakat, a magyar népet, a népi kultúrát veszélyeztető kommersz hatásokat. Harcot hirdetett a népművészet megmentéséért. Munkásságából mit emelhetünk ki? A szinte huszonnegyedik órában végzett népdalgyűjtő munkáját? A zenei műveltség megalapozását szolgáló iskolai énekoktatásért való harcát? Kóruskultúránk világszínvonalra való emelését szolgáló énekkari műveit? Egyéb zeneszerzői munkásságát? Élete során bőven volt része megaláztatásban, reménytelen küzdelemben és elismerésben, sikerben egyaránt. Tevékenysége, „százéves terve” azonban mindig az azóta kissé elcsépelt - sajnos azonban még mindig aktuális - célt szolgálta: „Legyen a zene mindenkié!”.- virág Új munkavédelmi szabályok Mi lesz a dohányosokkal? huzamosan jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, nőtt a munkanélküliség, és számos munkahelyen csökkent a termelés intenzitása is. Szerintem a veszélyek nem csökkentek, csak átmenetileg „szunnyadó állapot” alakult ki, hiszen arról sincs információnk, hogy a munkakörülmények különösképpen javultak volna. A gazdasági rendszerváltással egy- időben a tőkehiány miatt jelentősen háttérbe szorultak a munkavédelmi „beruházások”. A munkavállalók sem mernek fellépni ez ellen, mert félnek a munkanélküliségtől. Ebben a légkörben született meg az új törvény.- Melyek a változások a korábbi szabályokhoz képest?- A törvény legtöbb paragrafusa a munkáltatókra vonatkozik, mivel elsősorban rajtuk múlnak a munkakörülmények: a dolgozók biztonsága, egészsége. Alapvető változás, hogy a jövő évtől oldódnak a munka- védelem formasággá vált, adminisztratív kötöttségei. Egyértelművé tettük, hogy kinek mi a felelőssége. Január elsejétől például minden munkahelyi vezetőnek gondoskodnia kell a dohányzó munkatársak számára elkülönített helyiségről, a nemdohányzók egészségének védelméről. Ugyanakkor minden kollektíva választhat a jövőben munkavédelmi képviselőt.- Milyen szankciókkal jár az új törvény esetleges megszegése?-A munkavédelmi felügyelők az egész ország területén ellenőrzéseket végeznek majd, hatósági, intézkedési joggal bírnak. A legenyhébb esetben felszólítják a munkáltatót a szabálytalanságok megszüntetésére, súlyosabb esetben 3 millió forintig terjedő bírságot is kiszabhatnak, sőt az üzem vagy az üzemrész leállítását is elrendelhetik.
